Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-07 / 142. szám
4 1994. szeptember 7., szerda II BELFÖLD-KÜLFÖLD UJ KELET Mi vár a pápára Szarajevóban? Könny, fájdalom és szenvedés! Igaz, a harcok már megszűntek, nincs vérontás, az élet normális, mert van áram és víz, a villamosok járnak, de még két héttel ezelőtt egy gyilkos mesterlövész egyetlen lövéssel megölt egy 11 éves kislányt. II. János Pál pápára várnak Szarajevó megfáradt lakói. Muzulmánok, pravoszlávok és katolikusok, akik túlélték a több mint kétéves ostromot, mindennapos kapcsolatban a tesvtér- gyilkos halállal. Szarajevó mégsem Káin városa. Szarajevó Európa és az egész világ élő lelkiismeretének terhe. A törzsi gyűlölködéssel szembeni mindenfajta nemzetközi megállapodás és jószándék hatástalanságának bizonyítéka. Tisztán politikai jellege van ennek a háborúnak, a területek megosztásáért, a kommunista Jugoszlávia utáni hatalomért folyik a harc. Ezért a pápára háromezer ENSZ-katona, több tucat páncélkocsi, valamennyi titkosszolgálat vigyáz. Ok vállalták a felelősséget a pápa szarajevói tartózkodásáért. Szarajevótól légvonalban 16 kilométerre található a nemrégiben még gyógyhely, a szerény, mindössze 10 ezer lakosú Pale település. Ez ma a Szerb Köztársaság fővárosa, mert most ez a neve az önhatalmúan életre hívott, a kizárólag Belgrád által elismert boszniai szerb államnak. Elnökük, Radovan Karadzic a múlt héten kijelentette, hogy nem garantálja a pápa biztonságát a szarajevói látogatása idején. Neki, vagyis Karadzic- nak vannak alárendelve a muzulmánokkal harcoló szerb katonák, így a mesterlövészek is, akik több ponton ellenőrzik a várost, és tűz alá vehetik az egykor Tito sugárútnak, ma a Mesterlövészek sétányának nevezett főközlekedési vonalat. Amikor tavaly májusban Paleba érkeztem, épp tartott a népszavazás arról, hogy Jugoszláviához kapcsolódjanak-e, vagy megalapítsák saját államukat. Úgy éreztem magam, mintha egy 40-es évekbeli partizántanyán avagy a titói időket bemutató film színterén lennék. Reggel a buszállomáson, ahonnan a katonákat a frontvonalra szállították, egy fiatalemberekből álló csoport körében találtam magam. Vállukra akasztott fegyverük csővel a föld felé lógott. Azért, hogy látszódjanak a puskatuson lévő vése- tek.—Tegnap még csak 16 bevésésed volt — szólt az egyikük —, ma már 18 van? — Igen — felelte a megszólított —, tegnap jó napom volt. Egyik kezével a fegyver csövét, másikban a szendvicsekkel és tejesüveggel megrakott szatyrot tartotta. Valószínű, a felesége vagy az anyja készítette össze neki. Munkába indult. A Mesterlövészek sétányára, a lőállásba, a munkahelyére. Túlzás lenne állítani, hogy a szer- bek nem szeretik, netán gyűlölik a pápát. Ép ésszel senki sem kockáztat meg ilyen állítást, ha azt a szerb népet minősíti, amely ebbe a drámai háborúba belekeveredett, és mára már teljesen elcsigázott, kimerült. Csakhogy a Belgrádból irányított hivatalos propaganda II. János Pál pápát háborús bűnösként mutatta be, mert megáldotta a szerbeket gyilkoló horvátokat. Ez egyértelműen a Belgrád centrumában lévő, egy esztendeje kiállított és ezrek által megtekintett fényképsorozatból következik. Az ilyenfajta kiállítások, tévé- és sajtókommentárok ellenséges légkört teremtettek II. János Pál körül. A katolikus egyház feje nem mindennapos, halálos kockázatot vállal az emberek békét hirdető küldetése nevében. Mégsem érthetek egyet azokkal, akik arról beszélnek, hogy a pápa tudatosan keresi a halált. A pápa pontosan az ÉLET nevében utazik Szarajevóba, azért, hogy ne legyen ott több erőszakos, szörnyűséges halál. InfoNet Szulejman Dcmirel török köztársasági elnök Baranya megyei látogatása során megtekintette Pécsett Jakovali Hasszán dzsámiját (MTI—telefotó) Horn Gyula bécsi látogatása Halárunk az Európai Unió — Ausztria Európai Uniós tagsága 1995. után új helyzetet teremt a magyarosztrák kapcsolatokban. A tisztázásra váró gyakorlati kérdések közül néhányat Horn Gyula már szerdai, ausztriai látogatása során megvitat Vranitzky kancellárral — mondotta Szent-Iványi István külügyi államtitkár az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában. A politikus a magyar-osztrák párbeszéd-fórum második ülésén vett részt Keszthelyen, és ebből az alkalomból válaszolt a két ország együttműködésével és a magyar kormányfő szerdai, első hivatalos ausztriai látogatásával kapcsolatos kérdésekre. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Magyarország megőrizze az Ausztria vonatkozásában eddig elért pozícióit, s külön kiemelte annak jelentőségét, hogy 1995-től az osztrák-magyar határ egyben az Európai Unió határa is lesz, ami Ausztriát szigorúbb ellenőrzésre kötelezi. A magyar kormánynak érdeke fenntartani a határ átjárhatóságát és megőrizni a magyar állampolgárok mostani lehetőségeit. Téma lesz a két kormányfő szerdai, bécsi találkozóján a magyar munkavállalók ügye. A kontingens túl szűk, Budapest szorgalmazza a felemelését. Az osztrákok arra hivatkoznak, hogy túl sok a feketemunka-vállaló, a magyar álláspont szerint viszont éppen ezért kell mielőbb a törvényes lehetőségeket biztosítani. Az árucserében fontos szempontnak kell lennie, hogy Magyarország jó elhelyezést biztosít az osztrák árutöbbletnek, ennek ellenében arra törekszünk, hogy ugyanígy bővüljön a magyar áruk kivitele számára az osztrák piac. Fontos elősegíteni a magyarországi osztrák tőkebefektetést, és erősíteni kell azoknak az osztrák vállalkozóknak a helyzetét, akik az elmúlt évben Magyarországon ruháztak be, és akik a privatizációban jelentős szerepet játszottak. Más gazdasági kérdésekben elsőrendű szempont, hogy Ausztria teljes jogú taggá válása után is fennmaradjanak azok az előnyök, amiket az EFTA-sz- erződés számunkra biztosít. Szent-Iványi beszélt arról, hogy a két ország közötti kapcsolat mindig is különleges volt, nemcsak a hagyományok és a közös történelem összefonódásai, hanem az egymásra utaltság miatt is. Ausztria Európai Uniós tagságától Magyarország sokat vár, számít arra, hogy belülről kap támogatást a magyar csatlakozáshoz, és ez egybeesik az osztrákok kinyilvánított szándékával. Ennek egyik konkrét megnyilvánulása az infrastruktúra-konferencia kezdeményezése, amelyen Vranitzky kancellár ötletéből a magyar és a nyugati infrastruktúra egymáshoz közelítése az ezt szolgáló projektek megvitatása lesz. (MTI) Jelcin Londonba látogat Borisz Jelcin szeptember 24-én kétnapos látogatást tesz Nagy-Britanniában. Az orosz elnök John Major meghívásának tesz eleget. A Jelcin-látogatás hírét kedden jelentette be az orosz elnöki sajtó- szolgálat. Jelcint elkíséri útjára Andej Kozirev külügyminiszter is, aki találkozik brit kollégájával, Douglas Hurddel. Borisz Jelcin meglehetősen feszített programot bonyolít le a hónap végén. London után az Egyesült Államokba utazik, ahol találkozik Bili Clinton amerikai elnökkel és felszólal az ENSZ-közgyűlés ülésszakán is. Alvépen a radikális Orosz Nemzeti Szövetség tagjai Csaknem 45 ezer négyzetméteren, 36 ország részvételével nyitja meg kapuit pénteken a Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek hagyományos őszi seregszemléje. A kedden tartott előzetes sajtótájékoztatón a Hungexpo vezetői elmondták: a résztvevő több mint 900 magyar cég mellett mintegy 250 külföldi kiállító mutatkozik be. Ezúttal mind az öt kontinens megjelenik a BNV-n. Kenya az idén első alkalommal lesz jelen, és ismét jönnek kiállítók Ausztráliából, Törökországból és Tunéziából. Az olasz, német és osztrák cégek a korábbiaknál jóval nagyobb számban mutatják be termékeiket. A külföldi kiállítók csaknem fele ebből a három országból érkezik. A jelek szerint a környező volt szocialista országok is nagy fontosságot tulajdonítanak a BNV-nek: többek között 19 lengyel, 2 román, 13 szlovák és egy szlovén cég jelentkezett. Hiányzik azonban az idei résztvevők közül például Oroszország, és Ukrajna is mindössze egy kiállítóval mutatkozik be. A vásár ez évi díszvendégei a CEFTA- országok lesznek. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által is támogatott díszvendég-országoknak a kiemelt esemény kapcsán az eddiginél is szélesebb bemutatkozási lehetőség kínálkozik. A CEFTA-országokból érkező gazdasági szakemberek a vásáron is szeretnék bővíteni magyarországi kereskedelmi kapcsolataikat. Az 1994. évi BNV újabb árucsoportokkal gazdagodott. Az ország több mint 40 ezer négyzetméteres kirakatában a lakáskultúrától a híradástechnikán keresztül a játékkínálatig szinte minden megtalálható, amit a fogyasztók egyúttal meg is vásárolhatnak. A látogatókat nemcsak a kiállított és megvehető fogyasztási cikkek várják, hanem számos hangulatos vásárprogram, divatbemutató és show- műsor is. Távoznak a nyugatiak is Egy héttel az oroszok távozása után Berlinben csütörtökön ismét kivonuló katonákat búcsúztatnak Ez az ünnep azonban másmilyen lesz, mert nem homályo- sítja el a múlt súlyos öröksége A legyőzött náci birodalom fővárosának nyugati szektoraiba 1945-ben megszállóként érkezett amerikai, angol és francia katonák leszármazottait évtizedek óta Nyugat-Berlin védelmezőiként tartották nyilváa A vízválasztó esemény akkor történt, amikor 1948 júniusában — a nyugati egyoldalú pénzreformra válaszul — Sztálin elrendelte, hogy Berlin nyugati övezeteit zárják el teljesen a külvilágtóL A nyugati légierő majdnem egy éven keresztül napi kétszáz repülőjárattal biztosította a csaknem kétmillió lakos ellátását a széntől kezdve, a liszten át egészen a ruházati cikkekig Ettől kezdve a későbbi gyakran válságos évtizedekben a nyugati katonák védték Nyugat-Berlint — ahogy mondták —, „a szabad világ előretolt bástyáját”. Bodrog médiahajó A Zempléni Újságírók Egyesülete (ZUE) meghívására az Új Kelet is képviseltette magát 1994. szeptember 4.-én a Mahart Személyhajózási Kft. médiahajóvá változott Hegyalja nevű motorosán. Tarnavölgyi László, a ZUE elnöke a sárospataki hajóállomásról indulva, köszöntőjében elmondta, hogy a nehéz helyzetben lévő zempléni tájért felelősséget érző és azért tenni akaró és tudó embereket hívtak meg egy közös gondolkodásra. A médiahajón először a térség országgyűlési képviselői: Rusznák Miklós (KDNP), Soós Győző (MSZP) és Szabó György (MSZP) fejtették ki a véleményüket a megújulás lehetőségeiről. A térség jövőjét történelmi múltjára, a mezőgazdaságra, ezen belül a szőlő- és borgazdaságra kell alapozni. Véleményük szerint a közlekedés fejlesztése sem halad a kellő ütemben, az M3-as autópálya megépítése nélkül viszont nem megy a térségbe a működőtőke. Sok mindenben segíthetne a nemzetközi regionális összefogás is, azonban az e célra alakult Kárpátok Eurorégió gittegyletként működik — mondta Szabó György. Hozzátette azt is, hogy a nemzetközi szervezet tevékenységének azért hatástalan a munkája, mert különböző országokban olyan hivatalokat tömörít, amelyeknek nem azonos a kompetenciája, így képtelenség összehangolni a munkát. Az expó elmaradásáról megoszlottak a vélemények, abban viszont azonos volt az álláspont, hogy Budapest az előkészületekből is jóval többet kapott mint a vidék, így a világ- kiállítás lemondása révén megtakarítható pénzből remélhetően több jut az olyan elmaradott térségek fejlesztésére is, mint amilyen a Zemplén. A polgármesterek fórumán Májer János tokaji, Magda Gábor szerencsi, Laczkó Károly sátoraljaújhelyi és Já- nosdeák Gábor sárospataki polgármesterek elégedetlenek voltak városaik fejlődésével. A legnagyobb gond a munkanélküliség és a szociális romlás. Tokajhegyalja gondja az egész ország problémája, s a biztonságot a világhírű tokaji bor jelentené. Nagyfokú viszont a termelői elbizonytalanodás, pedig a cél az, hogy a zempléni táj hírnevét visszaállítsák.
