Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-07 / 142. szám

4 1994. szeptember 7., szerda II BELFÖLD-KÜLFÖLD UJ KELET Mi vár a pápára Szarajevóban? Könny, fájdalom és szenvedés! Igaz, a harcok már megszűntek, nincs vérontás, az élet normális, mert van áram és víz, a villamosok járnak, de még két héttel ezelőtt egy gyilkos mesterlövész egyetlen lövéssel megölt egy 11 éves kislányt. II. János Pál pápára várnak Szara­jevó megfáradt lakói. Muzulmánok, pravoszlávok és katolikusok, akik túl­élték a több mint kétéves ostromot, mindennapos kapcsolatban a tesvtér- gyilkos halállal. Szarajevó mégsem Káin városa. Szarajevó Európa és az egész világ élő lelkiismeretének terhe. A törzsi gyűlölködéssel szembeni min­denfajta nemzetközi megállapodás és jószándék hatástalanságának bizonyí­téka. Tisztán politikai jellege van en­nek a háborúnak, a területek megosz­tásáért, a kommunista Jugoszlávia utá­ni hatalomért folyik a harc. Ezért a pá­pára háromezer ENSZ-katona, több tucat páncélkocsi, valamennyi titkoss­zolgálat vigyáz. Ok vállalták a felelős­séget a pápa szarajevói tartózkodásáért. Szarajevótól légvonalban 16 kilomé­terre található a nemrégiben még gyógyhely, a szerény, mindössze 10 ezer lakosú Pale település. Ez ma a Szerb Köztársaság fővárosa, mert most ez a neve az önhatalmúan életre hívott, a kizárólag Belgrád által elismert bosz­niai szerb államnak. Elnökük, Radovan Karadzic a múlt héten kijelentette, hogy nem garantál­ja a pápa biztonságát a szarajevói láto­gatása idején. Neki, vagyis Karadzic- nak vannak alárendelve a muzulmá­nokkal harcoló szerb katonák, így a mesterlövészek is, akik több ponton ellenőrzik a várost, és tűz alá vehetik az egykor Tito sugárútnak, ma a Mes­terlövészek sétányának nevezett főköz­lekedési vonalat. Amikor tavaly májusban Paleba ér­keztem, épp tartott a népszavazás ar­ról, hogy Jugoszláviához kapcsolódja­nak-e, vagy megalapítsák saját álla­mukat. Úgy éreztem magam, mintha egy 40-es évekbeli partizántanyán avagy a titói időket bemutató film színterén lennék. Reggel a buszállo­máson, ahonnan a katonákat a front­vonalra szállították, egy fiatalembe­rekből álló csoport körében találtam magam. Vállukra akasztott fegyverük csővel a föld felé lógott. Azért, hogy látszódjanak a puskatuson lévő vése- tek.—Tegnap még csak 16 bevésésed volt — szólt az egyikük —, ma már 18 van? — Igen — felelte a megszólí­tott —, tegnap jó napom volt. Egyik kezével a fegyver csövét, másikban a szendvicsekkel és tejes­üveggel megrakott szatyrot tartotta. Valószínű, a felesége vagy az anyja készítette össze neki. Munkába indult. A Mesterlövészek sétányára, a lőállás­ba, a munkahelyére. Túlzás lenne állítani, hogy a szer- bek nem szeretik, netán gyűlölik a pápát. Ép ésszel senki sem kockáztat meg ilyen állítást, ha azt a szerb népet minősíti, amely ebbe a drámai hábo­rúba belekeveredett, és mára már tel­jesen elcsigázott, kimerült. Csakhogy a Belgrádból irányított hivatalos propaganda II. János Pál pápát háborús bűnösként mutatta be, mert megáldotta a szerbeket gyilkoló horvátokat. Ez egyértelműen a Belg­rád centrumában lévő, egy esztendeje kiállított és ezrek által megtekintett fényképsorozatból következik. Az ilyenfajta kiállítások, tévé- és sajtó­kommentárok ellenséges légkört te­remtettek II. János Pál körül. A kato­likus egyház feje nem mindennapos, halálos kockázatot vállal az emberek békét hirdető küldetése nevében. Még­sem érthetek egyet azokkal, akik ar­ról beszélnek, hogy a pápa tudatosan keresi a halált. A pápa pontosan az ÉLET nevében utazik Szarajevóba, azért, hogy ne legyen ott több erősza­kos, szörnyűséges halál. InfoNet Szulejman Dcmirel török köztársasági elnök Baranya megyei látogatása során megtekintette Pécsett Jakovali Hasszán dzsámiját (MTI—telefotó) Horn Gyula bécsi látogatása Halárunk az Európai Unió — Ausztria Európai Uniós tagsága 1995. után új helyzetet teremt a magyar­osztrák kapcsolatokban. A tisztázásra váró gyakorlati kérdések közül néhányat Horn Gyula már szerdai, ausztriai látogatása során megvitat Vranitzky kancellárral — mondotta Szent-Iványi István külügyi ál­lamtitkár az MTI tudósítójának adott nyi­latkozatában. A politikus a magyar-oszt­rák párbeszéd-fórum második ülésén vett részt Keszthelyen, és ebből az alkalom­ból válaszolt a két ország együttműködé­sével és a magyar kormányfő szerdai, első hivatalos ausztriai látogatásával kapcso­latos kérdésekre. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Magyarország megőrizze az Ausztria vonatkozásában eddig elért pozícióit, s külön kiemelte annak jelentőségét, hogy 1995-től az osztrák-magyar határ egyben az Európai Unió határa is lesz, ami Auszt­riát szigorúbb ellenőrzésre kötelezi. A magyar kormánynak érdeke fenntartani a határ átjárhatóságát és megőrizni a magyar állampolgárok mostani lehetőségeit. Téma lesz a két kormányfő szerdai, bé­csi találkozóján a magyar munkavállalók ügye. A kontingens túl szűk, Budapest szorgalmazza a felemelését. Az osztrákok arra hivatkoznak, hogy túl sok a fekete­munka-vállaló, a magyar álláspont szerint viszont éppen ezért kell mielőbb a tör­vényes lehetőségeket biztosítani. Az árucserében fontos szempontnak kell lennie, hogy Magyarország jó elhelye­zést biztosít az osztrák árutöbbletnek, en­nek ellenében arra törekszünk, hogy ugyanígy bővüljön a magyar áruk kivitele számára az osztrák piac. Fontos elősegí­teni a magyarországi osztrák tőkebefek­tetést, és erősíteni kell azoknak az osztrák vállalkozóknak a helyzetét, akik az elmúlt évben Magyarországon ruháztak be, és akik a privatizációban jelentős szerepet játszottak. Más gazdasági kérdésekben elsőrendű szempont, hogy Ausztria teljes jogú taggá válása után is fennmaradjanak azok az előnyök, amiket az EFTA-sz- erződés számunkra biztosít. Szent-Iványi beszélt arról, hogy a két ország közötti kapcsolat mindig is külön­leges volt, nemcsak a hagyományok és a közös történelem összefonódásai, hanem az egymásra utaltság miatt is. Ausztria Eu­rópai Uniós tagságától Magyarország sokat vár, számít arra, hogy belülről kap támogatást a magyar csatlakozáshoz, és ez egybeesik az osztrákok kinyilvánított szándékával. Ennek egyik konkrét megnyilvánulása az infrastruktúra-konferencia kezdemé­nyezése, amelyen Vranitzky kancellár öt­letéből a magyar és a nyugati infrastruk­túra egymáshoz közelítése az ezt szolgáló projektek megvitatása lesz. (MTI) Jelcin Londonba látogat Borisz Jelcin szeptember 24-én kétna­pos látogatást tesz Nagy-Britanniában. Az orosz elnök John Major meghívásának tesz eleget. A Jelcin-látogatás hírét ked­den jelentette be az orosz elnöki sajtó- szolgálat. Jelcint elkíséri útjára Andej Kozirev külügyminiszter is, aki találkozik brit kollégájával, Douglas Hurddel. Borisz Jelcin meglehetősen feszített programot bonyolít le a hónap végén. London után az Egyesült Államokba utazik, ahol talál­kozik Bili Clinton amerikai elnökkel és felszólal az ENSZ-közgyűlés ülésszakán is. Alvépen a radikális Orosz Nemzeti Szövetség tagjai Csaknem 45 ezer négyzetméteren, 36 ország részvételével nyitja meg kapuit pénteken a Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek hagyományos őszi seregszemléje. A kedden tartott előzetes sajtótájékoz­tatón a Hungexpo vezetői elmondták: a résztvevő több mint 900 magyar cég mel­lett mintegy 250 külföldi kiállító mutat­kozik be. Ezúttal mind az öt kontinens megjelenik a BNV-n. Kenya az idén első alkalommal lesz jelen, és ismét jönnek kiállítók Ausztráliából, Törökországból és Tunéziából. Az olasz, német és osztrák cégek a korábbiaknál jóval nagyobb szám­ban mutatják be termékeiket. A külföldi kiállítók csaknem fele ebből a három országból érkezik. A jelek szerint a kör­nyező volt szocialista országok is nagy fontosságot tulajdonítanak a BNV-nek: többek között 19 lengyel, 2 román, 13 szlovák és egy szlovén cég jelentkezett. Hiányzik azonban az idei résztvevők közül például Oroszország, és Ukrajna is mind­össze egy kiállítóval mutatkozik be. A vásár ez évi díszvendégei a CEFTA- országok lesznek. Az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium által is támogatott díszvendég-országoknak a kiemelt ese­mény kapcsán az eddiginél is szélesebb bemutatkozási lehetőség kínálkozik. A CEFTA-országokból érkező gazdasági szakemberek a vásáron is szeretnék bővíteni magyarországi kereskedelmi kapcsolataikat. Az 1994. évi BNV újabb árucsopor­tokkal gazdagodott. Az ország több mint 40 ezer négyzetméteres kirakatában a lakáskultúrától a híradástechnikán keresz­tül a játékkínálatig szinte minden meg­található, amit a fogyasztók egyúttal meg is vásárolhatnak. A látogatókat nemcsak a kiállított és megvehető fogyasztási cikkek várják, hanem számos hangulatos vásárprogram, divatbemutató és show- műsor is. Távoznak a nyugatiak is Egy héttel az oroszok távozása után Berlinben csütörtökön ismét kivonuló katonákat búcsúztatnak Ez az ünnep azonban másmilyen lesz, mert nem homályo- sítja el a múlt súlyos öröksége A legyőzött náci birodalom fővárosának nyugati szektoraiba 1945-ben megszállóként érkezett amerikai, angol és francia katonák leszármazottait évtizedek óta Nyugat-Berlin védelmezőiként tartották nyilváa A vízválasztó esemény akkor történt, amikor 1948 júniusában — a nyugati egyoldalú pénzreformra válaszul — Sztálin elrendelte, hogy Berlin nyugati övezeteit zárják el teljesen a külvilágtóL A nyugati légierő majdnem egy éven keresztül napi kétszáz repülőjárattal biztosította a csaknem kétmillió lakos ellátását a széntől kezdve, a liszten át egészen a ruházati cikkekig Ettől kezdve a későbbi gyakran válságos évtizedekben a nyugati katonák védték Nyugat-Berlint — ahogy mondták —, „a szabad világ előretolt bástyáját”. Bodrog médiahajó A Zempléni Újságírók Egyesülete (ZUE) meghívására az Új Kelet is képviseltette magát 1994. szeptember 4.-én a Mahart Személyhajózási Kft. médiahajóvá változott Hegyalja nevű motorosán. Tarnavölgyi László, a ZUE elnöke a sárospataki hajóállomásról in­dulva, köszöntőjében elmondta, hogy a nehéz helyzetben lévő zempléni tájért felelősséget érző és azért tenni akaró és tudó embereket hívtak meg egy közös gondolkodásra. A médiahajón először a térség or­szággyűlési képviselői: Rusznák Miklós (KDNP), Soós Győző (MSZP) és Szabó György (MSZP) fejtették ki a vélemé­nyüket a megújulás lehetőségeiről. A térség jövőjét történelmi múltjára, a me­zőgazdaságra, ezen belül a szőlő- és borgazdaságra kell alapozni. Vélemé­nyük szerint a közlekedés fejlesztése sem halad a kellő ütemben, az M3-as autópálya megépítése nélkül viszont nem megy a térségbe a működőtőke. Sok mindenben segíthetne a nemzet­közi regionális összefogás is, azonban az e célra alakult Kárpátok Eurorégió gittegyletként működik — mondta Sza­bó György. Hozzátette azt is, hogy a nemzetközi szervezet tevékenységének azért hatástalan a munkája, mert külön­böző országokban olyan hivatalokat tö­mörít, amelyeknek nem azonos a kom­petenciája, így képtelenség összehan­golni a munkát. Az expó elmaradásáról megoszlottak a vélemények, abban vi­szont azonos volt az álláspont, hogy Budapest az előkészületekből is jóval többet kapott mint a vidék, így a világ- kiállítás lemondása révén megtakarít­ható pénzből remélhetően több jut az olyan elmaradott térségek fejlesztésére is, mint amilyen a Zemplén. A polgármesterek fórumán Májer János tokaji, Magda Gábor szerencsi, Laczkó Károly sátoraljaújhelyi és Já- nosdeák Gábor sárospataki polgármes­terek elégedetlenek voltak városaik fejlődésével. A legnagyobb gond a munkanélküliség és a szociális romlás. Tokajhegyalja gondja az egész ország problémája, s a biztonságot a világhírű tokaji bor jelentené. Nagyfokú viszont a termelői elbizonytalanodás, pedig a cél az, hogy a zempléni táj hírnevét visszaállítsák.

Next

/
Thumbnails
Contents