Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-07 / 142. szám
1994. szeptember 7., szerda H BELFÖLD-KÜLFÖLD II UJ KELET Kovács László Berlinben Kovács László külügyminiszter szeptember 8-án, csütörtökön Berlinben részt vesz az Adenauer alapítvány rendezvényén, amelyet A szabadságba Magyarországon át címmel rendeznek meg. A magyar diplomácia irányítója a rákövetkező héten, hétfőn ismét Németországba utazik, hogy Potsdamban részt vegyen az Ebért alapítvány konferenciáján, amelynek ugyancsak az öt évvel ezelőtti magyar határnyitás lesz a témája. Kovács László A határnyitás és annak következményei Magyarországra és Európára címmel díszelőadást tart. A külügyminiszteri vizitről Szentiványi Gábor külügyi szóvivő adott tájékoztatást szokásos keddi sajtókonferenciáján. Közösen választott elnököt akar az ÉT Ne a szociális partnerek közül az éppen soron következő, hanem egy közösen kiválasztott, semleges elnök vezesse a társadalmi-gazdasági megállapodást előkészítő Érdekegyeztető Tanács plenáris üléseit - javasolták a munkavállalók a fórum keddi plenáris ülése előtt kiosztott összefoglalóban. A dokumentum indítványozza azt is, hogy az 1990-1994-re vonatkozó helyzetértékelést követően készüljön az idei pótköltségvetés teljesülésének várható eredményeit bemutató elemzés is. Szükségesnek tartják, hogy a társadalmi-gazdasági megállapodás témaköreit egészítsék ki a munkaegészségügy kérdéseivel, illetve az adót nem fizető, illegális gazdaság visszaszorítására vonatkozó intézkedésekkel. Miniszteri biztos a kastély élén Miniszteri biztost nevezett ki a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a gödöllői Grassalkovich-kastély élére. Varga Kálmán történész, muzeológus szeptember 1-jétől látja el a funkciót - tájékoztatta az MTI-t kedden a tárca sajtóosztálya. Volt fideszesek az SZDSZ-be Kovács Kálmánnak, a Fővárosi Önkormányzat SZDSZ frakcióvezetőjének tájékoztatása szerint a képviselőcsoport hétfői ülésén felvette tagjai közé azt a hat fővárosi képviselőt, akik még az év elején kiváltak a fővárosi Fidesz képviselőcsoportból. Baráth Gergely, Derdák András, Szili Kovács-Tibor, Takács Sándor, Ungár Klára és Vas József még júliusban kérte felvételét, akkor azonban az SZDSZ-frakció úgy foglalt állást, hogy kérelmükkel csak a nyári szünet után foglalkoznak. Formálódik az új „európai" kormány Kezd összeállni a jövő januárban hivatalba lépő új EK bizottsági elnök, Jacques Santer majdani brüsszeli „kormánya” - állapítják meg a keddi brüsszeli lapok annak kapcsán, hogy hétfőn este Párizsban bejelentették a két francia bizottsági tagjelölt nevét. Amerikai-kubai tárgyalások Az Egyesült Államok állítólag kompromisszumos javaslatot tett Havannának az amerikai bevándorlási vízumért folyamodó kubaiak éves keretszámának a növeléséről. Hivatalos forrásokból hétfő este kiszivárogtatták, hogy az ajánlat túllép a korábban javasolt vízumkeret alsó - húszezer főben megszabott - határánál, de kevesebb, mint amennyit a kubai küldöttség kért. A New Yorkban zajló kubai-amerikai emigrációs tárgyalások egyelőre megrekedtek, az álláspontok között nincs közeledés, az amerikai fél merev magatartása miatt - jelentette ki Roberto Robaina kubai külügyminiszter hétfő este Havannában. A kubai diplomácia vezetője, aki keddtől Madridban tesz hivatalos látogatását, elutazása előtt nyilatkozott külföldi tudósítóknak. Expó helyett országfesztivál (Folytatás az 1. oldalról.) Bár az expó előkészítéséhez kapott ez évi egymillió forint java részét az expó lefújása után másra fordították, ha a közgyűlés megszavazza a szükséges összeget, akkor a város is beszáll a rendezők közé. Vida János véleménye szerint az országfesztivál rendezvényeit összefoglaló kiadványban szereplő programsor felvállalható, annál is inkább, mivel a megyei közgyűlés kimondta csatlakozását a programhoz. A Településfejlesztők Országos Társasága egy -az 1995-2000 közötti- keretprogram kidolgozását szorgalmazza. Kovács István, a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, hogy egy holland küldöttség tartózkodik megyénkben: projektjavaslatokat gyűjtenek össze. Szükséges lenne segíteni a kistérségi társulásokat, például állapotfelméréssel, adatbankok létesítésével. Kijelentette, hogy nemsokára feláll a Regionális Fejlesztési ügynökség Róka László vezetésével. Szükség van szerinte az összefogásra, mert így eredményesebben lehet dolgozni. Vincze István, a hallottakat összegezve és ezekre reagálva elmondta, hogy nem lehet tudni, kik fogják támogatni vagy ellenezni a rendezvénysorozatot. Önkormányzati választások és végleges parlamenti határozat előtt állunk, de addig is maradjon meg a lelkesedés, és folyjon tovább az előkészítő munka. Az összefogás jelképe pedig legyen a bemutatott kiadvány, mely tartalmazza a változatos programtervezetet. (V.L.) Parlamenti napló Párttámogatások és fizetések Az önkormányzati rendszer átfogó reformjára nincs szükség, korrekcióra ugyanakkor igen - kezdte vezérszónoki beszédét az önkormányzati törvény és az ezzel összefüggő alkotmánymódosítás vitájában Lampert Mónika (MSZP). Mint mondta: a bizottsági vitában a legtöbb kritika a módosítás szakaszolását érte. Kiemelte: a következő módosításra azért csak 1995-ben van lehetőség, mert az új alkotmányt és az államháztartás reformját, valamint az ágazati szabályozást meg kell várni. Kónya Imre, az MDF vezérszónoka mindenekelőtt hangsúlyozta: a pártokkal és az érdekképviseleti, szakmai szervekkel történt széles körű egyeztetéseket követően az önkrományzati rendszer átfogó reformja már 1993-ban elkészült. A kellő kormányzati mértéktartás azonban megkövetelte a korábbi koalíciótól - mondta Kónya Imre -, hogy a törvényalkotást átengedje az új Parlamentnek. A kormányzat szakaszolása Kónya szerint mind szakmailag, mind politikailag elfogadhatatlan. A szónok kitért arra is, hogy az új koalíció már a kezdet kezdetén hibásan nyúlt az önkormányzatokhoz, amikor a polgármesteri tisztség és az országgyűlési-képviselőség összeférhetetlenségét feloldotta. Dornbach Alajos (SZDSZ) leszögezte: a kormányzatot teljesen érthető, praktikus megoldások vezérlik akkor, amikor több részre osztja az önkrományzati rendszer korrekcióját. Dombach hangsúlyozta azt is: bár a koalíció nehezen nyúl az alkotmánymódosítás eszközéhez, mégis szükségesnek tartja azt a korszerű önkormányzati elvek bevezetése érdekében. Végül leszögezte: a főváros egységének megerősítése megkívánja az olyan módosítást, amely lehetővé teszi, hogy Budapest és a kerületek viszonyában ne kerüljön sor több patthelyzetre. Homoki János, az FKGP vezérszónoka beszéde elején kiemelte: számukra a módosítás elfogadhatatlan, mert visszalépést jelent a tanácsrendszerhez, aminek kiváló példái a centralizációs törekvések. Aggályosnak vélte, hogy a jövőben - ha a parlament elfogadja - a polgármesterek a testülettől független, önálló döntéseket hozhatnak, melyeket a képviselő-testületek nem is kérdőjelezhetnek meg. Pálfi Dénes (KDNP) úgy fogalmazott: a módosítások szűk körűek, tagoltak, csalódást okoznak a várakozóknak. A tervezett változtatások az előadó szerint nem garantálják a képviselő-testületek munkájának hatékonyabbá tételét, és a polgár- mesterek önállóságának bővítése törvény- sértésekhez vezethet. Mint mondta: pártja csak a pozitív, előrelépést jelentő módosításokat tudja elfogadni. Deutsch Tamás, a Fidesz vezérszónoka szerint a törvényjavaslat hátterében nem a polgár, nem az önkormányzat, hanem hatalmi szempontok állnak. A két - illetve az alkotmánymódosítással együtt háromütemű módosítással Deutsch szerint a koalíció pártjai a választások előtti konszenzust rúgják fel, mert akkor arról volt szó, hogy az önkormányzati választásokat megelőzi az önkormányzati rendszer átfogó reformja. A vezérszónokok beszédének elhangzása után a vitát a jövő hétre napolták el. Az interpellációkat és kérdéseket követően az Országgyűlés két ellenszavazattal és egy tartózkodással elfogadta az 1994. évi költségvetési törvény módosítását a pártok központi költségvetési támogatásának átrendezésére. Mint azt Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár elmondta, az elosztási elvek változatlanul hagyása mellett készült el az új javaslat, vagyis a teljes támogatási összeg 25 százalékát egyenlő arányban osztják fel a parlamentbe bejutott pártok között, míg 75 százalékát a választási eredmény alapján kapják meg a pártok. A javaslat szerint 13 párt részesül támogatásban. Az éves támogatás mértéke a legmagasabb az MSZP-nél 232,9 millió forinttal, míg a legkevesebbet a Magyar Igazság és Élet Pártja kapja, 6,8 millió forintos éves támogatási keretével. Az Országgyűlés ezt követően megkezdte a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény- javaslat általános vitáját. Az előterjesztést indokolva Világosi Gábor belügyminisztériumi államtitkár utalt arra, hogy a törvényjavaslat rendezi a polgármesterekkel kapcsolatos munkajogi kérdéseket is, és ezzel kapcsolatban egy új fogalmat alkot: a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyt. Ez a polgármesterek egyedi jogviszonyának kifejezője lesz. A szabályozás szerint a háromezer lélek- számnál kisebb települések esetében a jelöltnek nyilatkoznia kell, hogy főfoglalkozású polgármesterként kíván-e tevékenykedni; a nagyobb településeken automatikusan létrejön a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony. Az államtitkár elmondta, hogy az előkészítés során a legtöbb vitát a polgár- mesteri illetmény szabályai váltották ki. A törvényjavaslat értelmében az önkormányzati képviselő-testület határozza meg a polgármester díjazását a települések nagysága szerint meghatározott sávos táblázat alapján, a miniszteri illetményhez viszonyítva. így például a háromezernél kevesebb lakosú településeken a polgár- mester illetménye a miniszteri fizetés 35- 50 százaléka lehet, Budapest főpolgármestere ellenben akár a teljes miniszteri illetményt is megkaphatja. Kikötés viszont, hogy amennyiben a polgármester országgyűlési képviselő, akkor polgármesteri illetményének csak 50 százaléka jár neki. (MTI) Jugoszláv halársértés Első alkalommal vetették be a kecskeméti vadászezred MÍG 29-es vadászgépét egy jugoszláv légtérsértő gép ellen. Erdélyi Lajos alezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője kedden este az MTI munkatársának elmondta, hogy a délutáni órákban egy jugoszláv katonai gép Hercegszántó térségében három kilométer mélységben és ugyanilyen szélességben megsértette hazánk légterét. A magyar légvédelmi szolgálat forró dróton azonnal felvette a kapcsolatot a jugoszláv illetékesekkel, akik a légtérsértés tényét elismerték, és azt a pilóta hibájával indokolták. Az eset kapcsán első alkalommal vetették be az Oroszországból tavaly hazánkba érkezett egyik MÍG 29-es vadászgépet. A gép és a készültségi szolgálat egyaránt jól vizsgázott - tette hozzá a szóvivő. A pápa lemondta szarajevói útját II. János Pál pápa lemondta a boszniai fővárosba tervezett csütörtöki látogatását. Vatikáni források kedden este jelentették be hivatalosan, hogy a katolikus egyházfő azért döntött a szarajevói út elhalasztása inellett, mivel nem kapott megfelelő biztonsági garanciákat a boszniai szerbektől. A pápa látogatására azonnal sor kerül majd, amint a körülmények ezt lehetővé teszik. Nyugdíjemelés alkuval A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat keddi, soron kívüli ülésén elutasította mindkét, a visszamenőleges nyugdíjemeléssel kapcsolatos pénzügyminisztériumi javaslatot. A testület ezzel fenntartotta korábbi álláspontját, miszerint a szeptember 1-jétől életbe lépő 8 százalékos nyugdíjemelés visszamenőleges összegét egyszerre fizessék VJ. Harsányt László, a Népjóléti Minisztérium államtitkára elmondta, hogy folytatódik az alku az önkormányzat és a kormány között. Véleménye szerint az a legvalószínűbb, hogy köztes kompromisszum születik. E szerint a nyugdíjasok ugyan nem kapnák meg egyszerre a pénzüket, de a novemberi visszamenőleges emelés nem kettő, hanem három, esetleg négy hónapra terjedne ki. Optimista a román miniszter Noha a magyarországi látogatás nem oldotta meg a két ország közötti problémákat, pozitív lépést jelentett a kétoldalú kapcsolatok fellendítésében. Ugyanis nyilvánvalóvá tette, hogy mind a megközelítés módjában, mind nyelvezetében fontos fejlődés tapasztalható magyar partnereinknél - hangsúlyozta a Budapestről hazatérve a bukaresti repülőtéren, illetve a román rádiónak adott nyilatkozataiban Teodor Melescanu román külügyminiszter.- Ha az indulásnál mérsékelten optimista voltam, most kijelenthetem, hogy meggyőződéses optimista vagyok a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok fejlődésének esélyeit ás perspektíváit illetően - mondotta a külügyminiszter. — Ami az alapszerződést illeti, a legfőbb változás az, hogy többé nem az a probléma, lesz-e benne szó a határokról és a kisebbségekről, hanem az, hogy miként tükrözze a dokumentum ezeket a két fél számára fontos témákat - fogalmazott Melescanu. A román külügyminiszter kiemelte, hogy néhány héten belül szakértői szinten tárgyalnak a szerződésről, továbbá ésszerű időn belül államtitkári szinten megvizsgálnak olyan más kérdéseket, mint a gazdasági együttműködés, az utas- forgalom, a határátkelők helyzete, a túristák fogadása. - A beszélgetések során megfogalmazódott az a gondolat, hogy Románia és Magyarország alapvető célja az európai struktúrákba való együttes, és nem a másik kárára való integrálódás - mondotta Melescanu. Az újságírók kérdéseire válaszolva a repülőtéren kifejtette, hogy az RMDSZ által felvetett problémák ugyan nem képeztek a megbeszélések tárgyát, „de szem előtt tartották” a tárgyalásokon, amelyek alapját a két kormány javaslatai alkották.
