Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-06 / 141. szám

UJ KELET — LABDARÚGÁS 1994. szeptember 6., kedd 11 NB III Királyi játék Mátészalkán Szombaton délután a szeptemberi langymelegben nem érte hidegzuhany a mátészalkai MTK híveit. Igaz, a raka- mazi vendégek a kilencven perc utolsó harmadában alaposan megszorongatták a hazai kedvenceket, Lehoczki kapu­fájánál az égiek is besegítettek, kis híján elolvadt az egygólos előny. Mindezek­ből következik, hogy a két edző közül érthetően a szatmáriak mestere, Vojtkó István állt fel elégedettebben a kis- padról. — Nagyon nehéz mérkőzésen jutot­tunk túl! Ilyen a futball! Kunhegyesen jól játszottunk, de vesztettünk, most a második félidőben szenvedtünk, viszont nyerni tudtunk. Az igazsághoz tartozik, hogy Szeles betegen vállalta a játékot, s amikor a szünet után nem sokkal cserét kért, kiesett egy fontos láncszem a gé­pezetből. Fordulópont volt, hogy 2-0- nál Kása lövését a gólvonalról vágta ki az egyik vendég védő, ez felhozta őket. hamarosan szépítettek is.-—A találkozó hajrájában meleg per­ceket élhetett át, gondolom, ekkor kemény volt a kispad. — Rettenetes volt, alig vártuk a megváltó sípszót. Akadt egy-két gyen­gébb teljesítmény csapatomban, lesz miről beszélni a hét folyamán. Furcsa dolog ez, mert a társaság edzésmunká­ja kifogástalan, a bajnoki összecsapá­sokon mégsem képesek tudásuknak megfelelően futballozni. — Az utolsó húsz percben tudatosan tömörültek a kapujuk elé, vagy talán elfáradtak a fiúk? — Egyik sem. A rakamaziak sok mozgással mezőnyfölényt alakítottak ki, többet birtokolták a labdát, ezáltal védekezésre kényszerítették Mári- ánékat. — Már az első játékrészben eldönt­hették volna a mérkőzést, de három ízben is óriási lehetőséget szúrtak el, így önmaguknak tették nehézzé a folytatást. — Rendkívül fájó pontra tapintott rá. A múlt hét óta sem sikerült előrébb lép­ni e tekintetben, pedig rengeteg energiát emészt fel a helyzetek kialakítása. Gür­cölünk, dolgozunk, de az i-re nem tud­juk feltenni a pontot! A túloldali öltözőben Veigli Géza hig­gadtan értékelte .legénysége produk­cióját. — Úgy érzem, a játék képe alapján a döntetlen reálisabb eredmény lett vol­na. Mindenesetre annak örülök, hogy a labda játszotta a főszerepet, s nem tör­tént kirívó szabálytalanság. Két, közel egyforma képességű gárda találkozott, a szerencse elpártolt tőlünk, emiatt ma­radtunk pont nélkül. —Kívülről úgy tűnt, egy félidő előnyt adtak a házigazdáknak. — Én ezt nem mondanám, pillanat­nyi kihagyások okozták vesztünket. Az első gólnál például Királyt fedezetlenül hagyták, annak ellenére is, hogy bizton­sági védővel álltunk föl. A második ta­lálatnál lélekben még az öltözőben vol­tunk, mi mással indokolható, hogy még a kispadra sem tudtam leülni, s egy fi­gyelmetlenség miatt máris jelentős hát­rányba kerültünk. Ezek a momentumok megpecsételték sorsunkat. —r Sípos becserélése jó húzásnak bi­zonyult, vele veszélyesebbek lettek a tá­madások. — Igen, azért hoztam be Pásztor he­lyére, mert a szalkaiak karmestere, Kása visszahúzódott, s így alkalmam nyílt egy támadó bevetésére. Abban bíztam, hogy Sipos lendületes játékával nagy hasznára lehet együttesünknek, balolda­li elfutásaival ki tudja szolgálni társait. — Kevés hiányzott az egyenlítéshez. Mit éreztél Lehoczki kapufájánál? — Azt szokták mondani, jó csapat­nak szerencséje van! Pillanatnyilag úgy néz ki, mi erre nem vagyunk méltóak. Fortuna kegyeiért többet kell teljesíte­nünk, ha teszem fel, rúgunk még négy kapufát, az egyiknél biztosan befelé pattant volna a labda. —Az eltiltott Adámszki visszatérésé­vel talán ez a probléma is megoldódik. — Robi az a típusú játékos, aki köny nyen helyzetbe hozza magát, ezért a hét végén mindenképpen helyet szorítok neki a csapatban. Kérdéses azonban, milyen formában van, mert ennek fel- . mérésére csak a tétmérkőzések adnak lehetőséget. Koncz NB III Tisza-csoport 1. Mátészalka 4 3 — 1 8-5 9 2. Nyírbátor 4 2 2 — 8-2 8 3. Karcag 4 2 2 — 7-3 8 4. Encs 4 2 2 ■— 5-1 8 5. Sényö 4 2 1 1 8-6 7 6. Ózd 4 2 1 1 6-6 7 7. Szerencs 4 1 3 — 6-4 6 8. Tiszafüred 4 1 2 1 4-3 5 9. Kunhegyes 4 1 2 1 3-4 5 10. Vámospércs 4 1 2 1 4-8 5 11. Kisvárda 3 1 1 1 3-1 4 12. Tiszaújváros 4 1 — 3 2-6 3 13. Nagykálló 4 1 — 3 4-9 3 14. Rakamaz 4 — 2 2 2-4 2 15. BÉV 3 — 1 2 1-4 1 16. Edelény 4­1 3 2-7 1 Megyei II. osztály I. csoport 1. Demecser 3 3 — — 7-0 9 2. Gávavencsellő 3 2 1 — 6-2 7 3. Kótaj 3 2 — 1 8-8 6 4. Fényeslitke 3 2 — 1 4-7 6 5. Napkor 3 1 1 1 7-1 4 6. Kálmánháza 3 1 T 1 4-2 4 7. Nyíribrony 3 1 1 1 4-4 4 8. Dombrád 3 1 1 1 3-3 4 9. Tuzsér 3 1 .1 1 5-7 4 10. Nyírtelek 11. Ny. Volán 3 1 — 2 2-3 3 Kárpát-Hús 3 1 — 2 2-5 3 12. Anarcs 3 — 2 1 6-8 2 13. Ajak 3 — 2 1 2-4 2 14. Zsurk 3 — — 3 3-9 — II. csoport 1. Nyírcsaholy 3 3 — — 7-1 9 2. Nyírmeggyes 3-2 — 1 12-4 6 3. Olcsva 3 2 __ 1 8-10 6 4. Vaja 3 1 1 1 6-3 4 5. Balkány 3 1 1 1 5-2 4 6-7. Encsencs 2 1 1 3-2 4 6-7. Kállósemjén 2 1 1 — 3-2 4 8. Nagyecsed 3 1 1 1 4-5 4 9. Jánkmajtis 2 1 — 1 3-2 3 10. Nyírbéltek 2 1 — 1 1-2 3 11. Túrricse 3 — 2 1 2-4 2 12. Kocsord 2 — 1 1 1-3 1 13. Nyírmihálydi 2 — — 2 1-6­14. Gyüre 3 — — 3 3-13­A második csoportban Kocsord és Kállósemjén korábban félbeszakadt mérkőzését a táblázat készítésénél nem vettük figyelembe, illetve a fegyelmi bi­zottság által kirótt büntetőpontokat nem vontuk le, mivel a büntetés még nem jogerős. A Nyírbéltek—Encsencs, Nyírmihály- di—Jánkmajtis mérkőzések ügyében a fe­gyelmi bizottság csütörtök délután dönt. Köztudott, hogy mindkét mérkőzés fél­beszakadt. NB II Keleti-csoport Utóhangok a megyei rangodéról Kiss Miklós: Reális eredmény szüleien — Az első percben hideg zuhanyként ért minket a gól, de ezután talpra tudtunk állni, s egyenlítettünk. Megszereztük a vezetést, s azután újra hátrányba kerültünk a kiállítás miatt. Akkor már Nyíregyháza volt az esélyes, addig is nekik voltak hely­zeteik. így utólag a döntetlennel is elége­dett lehetek — mondja Kiss Miklós, vas­vári edző. — A helyzeteket ezen a mérkőzésen értékesítettétek, eddig ezzel voltak gond­jaitok. — Nem sok helyzetünk volt, de az biz­tos, amit lehetett, azt értékesítettük. Le­hetett volna még több helyzetünk. A tá­madások végén a kapu előtt pontosabb passzokkal többször ziccerbe is kerülhet­tünk volna. Most nem voltak olyan kapu előtti helyzeteink, mint amilyeneket az előző két mérkőzésen kihagytunk. A szünetben is arra hívtam fel a figyelmet, hogy merészebben kezdeményezzünk elöl. Úgy láttam, hogy nyomta a játéko­sokat az a lélektani teher, amit az előző két vereség jelentett. S pont az NYFC ellen kellett bizonyítanunk, akik eddig kiválóan szerepeltek. a —A védekezésben milyennek láttad csa­patodat? — A kezdeti megingás után helyreállt a rend a hátsó sorokban. Ezután már különösebb gond nem volt. — Feltűnő volt, hogy a beíveléseknél Bagoly többször is zavartalanul fejelhe­tett a kapu előtt, nem így láttad? — Bagoly őrzése Rása feladata lett vol­na, ő fejel a legjobban a csapatból. Ezt a nyíregyházi nyolcas messze túlszárnyal­ta. Ilyen fejelőképességű játékos nagyon ritka a magyar mezőnyben. Nagyon jó ütemérzéke van, és általában jól is ívelték neki a labdákat. Az egyenlítő gólnál pedig olyan jól helyezte a labdát, hogy nincs kapus, aki ezt kivédje. Nagyon szép volt, már a fejelés után látszott, hogy húz a lab­da a felső sarokba. — Az egyenlítésetek is szép akcióból született. — Igen, azt Bohács ragyogóan megold­otta. Középpályán, lendületben kapta a labdát, csinált egy cselt, és már helyzet­ben is volt, s ügyesen értékesítette. Volt még egy ilyen lövése, de azt Kormos védte. Végeredményben reális eredmény született. Buús György: Sok ilyen mérkőzésre lenne szükség — Kemény, jó színvonalú mérkőzésen született az eredmény. Sok ilyen mérkő­zésre lenne szükség, nemcsak itt, de az NB I-ben is. Mivel helyzeteinket nem tudtuk megfelelően kihasználni, így kénytelenek vagyunk belenyugodni a döntetlenbe — kezdi Buús György,.az NYFC edzője. — A csatárjátékkal elégedett vagy? — Felemás érzésekkel álltam fel a kis- padról. Túl azon, hogy lőttünk két gólt, hatékonyabb lehetett volna. Ha helyzetein­ket értékesítjük, akár nyerhettünk is vol­na. — A védelemben ki kapott különleges feladatot? — Barna feladata volt Fecsku őrzése. Sajnos, ez a vasváriak egyenlítő gólja előtt nem sikerült neki, Fecsku gólt lőtt. A má­sodik gólnál a bal oldalon teljesen kinyílt a védelmünk. Bohács ezt a lehetőséget egyből kihasználta, és a rövid sarokba vág­ta a labdát. Eddigi mérkőzéseinken mindig volt egy-egy hiba a védelemben. Ezek kapott gólokban jelentkeztek. A továbbiakban a hétközi szakmai munka legfontosabb fela­data. hogy kiküszöböljük ezeket a rövid­zárlatokat. Egyébként két mérkőzést ját­szottunk egymás után idegenben, s ha előt­te megkérdeznek, a szerzett négy ponttal elégedett lettem volna. Rúgtunk öt gólt, de sajnos kaptunk is négyet. Mindeneset­re csatárjátékunk javulása nagyon örven­detes. VEZETŐK, JÁTÉKOSOK, SZURKOLÓK Tamás Géza: Már javul a játékunk A tiszavasvári egyesületi elnök: — Végül is reális eredmény született. Akkor lett volna esélyünk a három pontra, ha kettő egynél a játékvezető a nyíregyházi tizenhatoson belüli kezezésért megadja a jogos tizenegyest. Egyébként most a hely­zeteinket kihasználtuk, a gyors góltól ki­csit megijedtünk, s nehezen tértünk ma­gunkhoz. Összességében jobb volt az NYFC, ezt el kell ismernünk, de hely­zeteiket nem tudták kihasználni, s ezzel nyílott meg előttünk a lehetőség. Csapa­tunk még mindig nem az igazi formát mutatja. Az előző két meccshez képest már javul a formánk. Még mindig nem az igazi a középpályás játékunk. Remélem, hogy két-három héten belül újra a tavaszi formánkat nyújtjuk. A nyíregyháziaknak sok sikert kívánunk a további szereplés­hez. Tóth János: Jó meccs volt Az NYFC klubigazgatója:—Jó meccs volt. A felkészülésünk megfelelő, úgy lá­tom, jó úton haladunk. Folytatni kell a megkezdett munkát. Úgy gondolom, amit tud, az teljesítette a csapat. Kár a kihagyott helyzetekért. A mérkőzés előtt kíváncsian vártam, hogy fiatal gárdánk miként vi­szonyul a találkozó előtti felfokozbtt han­gulathoz, a sajtóban megjelent előzetes nyilatkozatokhoz. Szerencsére ez nem za­varta meg őket, s megint nagy harci kedv­vel, bátran küzdöttek. A találkozón két ékfogó mellett még Fecskura külön is vi­gyáztunk, ezzel próbáltuk kizárni a tá­madásokból. Ez az első gólnál nem sike­rült, de azt sem szabad elfelejteni, hogy Fecsku a legrutinosabb játékos. Nekem egyébként Drobni, Szatke játékán kívül középen Bessenyei tetszett. Kovács sokat hajtott, de ma nem volt olyan eredményes, mint legutóbb. A bal oldalon voltunk a tá­madójátékban gyengébbek. Bagoly fejese nagyon szép volt. Fetsku István: Az a lényeg. Hogy jól játsszunk — Hogy esett az első gól? — Már a beadás előtt éreztem, hogy jó pozícióban vagyok, s a beadás ütemét is jól eltaláltam, pontosan érkeztem a labdára és félfordulatból sikeres voltam. — Most megtaláltad a góllövő cipődet? — Ezzel nem foglalkozom, nem az a fontos, hogy én gólt rúgok-e, hanem az, hogy nyerjünk, és jól játsszunk. Inkább annak örülök, hajói kiszolgálhatom a töb­bieket. Ilyenkor, a pályafutása végén, másképp látja egy játékos a kilencven per­cet, mint csikó korában. No, persze most is jó érzés, ha gólt szerzek. — Nyerhettetek volna a mérkőzésen? — A vezetés után egyértelműen miénk lehetett volna a három pont. A szeren­csétlen kiállítás nagyon megzavart min­kéi. Sajnos, az egyenlítő gólnál nem Bagoly mellett állt az embere, hanem előtte, s így nyugodtan fejelhetett. Egyéb­ként Bagolynak olyan jó rugói vannak, hogy nagyon nehéz védekezni ellene, ha felmegy fejelni. Bagoly Gábor: Ha a büntető bemegy ••• — A gólokról mondj egy pár mondatot olvasóinknak!-L- Az elsőnél nagyon jó labdát kaptam Bessenyeitől, simán mehettem kapura, de elütöttek. A jogos tizenegyest sikerült értékesítenem. A második tizenegyest ugyanoda próbáltam belőni — a jobb oldalra — ahova az elsőt. Sajnos ez na­gyon gyenge lövés volt. A második gól­nál nagyon jól szállt be a labda, s egyedül ugorhattam fel. Sikerült jól eltalálnom a pettyest. — Ma jól ment a játék, de az lett volna az igazi, ha nyertek? — Épp ezen töröm a fejem, hogyha a tizenegyest értékesítem, egész másképpen alakulhatott volna a mérkőzés. — Nem csak az maradt ki, több lehe­tőségetek is volt. De te ezen a mérkőzésen fejjel nagyon aktív voltál. — Ezeket az akciókat edzéseken is so­kat gyakoroljuk. Most is volt több próbál­kozásom, egy sikerült igazán. Bíró Pál Tiszavasvári szurkoló, az Alkaloida vegyésze: — A mérkőzésre nem lehet pa­nasz, jó iramú, színvonalas találkozót lát­hattunk. Csak az eladott két pontért kár. Azt azért el kell ismerni, hogy az ellenfél jobban játszott. Viszont miután kihagyták a tizenegyest, ők futhattak a pénzük után. S törvényszerűen jött utána az egyen­lítésünk. Szerintem a középpályán voltunk gyengébbek. A hazaiak közül Riskót és Erdeit dicsérném. A vendégektől Bagoly játéka tetszett.” Pók István Nyíregyházi szurkoló, az NYVSC elnöke: — Az NYFC egységesebb csapat benyomását keltette. A két pontot akkor vesztették el, amikor a tizenegyes kima­radt. Most látom őket ebben az idényben először. Tehetséges csapat, és látszik, hogy színvonalas szakmai munka folyik. Sok lehetőség áll a gárda előtt, ha továbbra is ezen az úton haladnak. A játékosok közül Drobni, Szatke, Kovács és Bagoly játéka tetszett. Barnával, Pappal és Kapusztyin- nal elégedetlen voltam. Révay

Next

/
Thumbnails
Contents