Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-05 / 140. szám

Labdarúgás Elhunyt Billy Wright Szombaton londoni otthonában rákbetegségben elhunyt Billy Wright, egykori 105-szörös angol válogatott labdarúgó, a Wolverhampton Wan- derers korábbi remek játékosa. Hetven évet élt. • Ő volt az első albioni futballista, aki elérte a bűvös 100-szoros válogatottságszámot. Kispályán Meggy n sláger A rendezők előzetes aggodalma fe­leslegesnek bizonyult, ragyogó időben kezdődhetett szombat reggel a IV. Nyírségi Ősz Kispályás Labdarúgó Torna. Huszonnégy csapat, köztük számtalan válogatott játékos kergette a labdát a városi stadion salakpályáin. A délelőtti csoportmérkőzések után az állva maradt tizenkét gárda egyenes kieséses rendszerben folytatta a nagy menetelést. Több nem várt meglepetés is született, így például a favoritnak kikiáltott budapesti Balox csak a har­madik helyért léphetett pályára, amit végül büntetőrúgásokat követően meg is szerzett a szintén fővárosi Külker el­lenében. A mintegy ötszáz szurkoló hatalmas örömére bejutott a fináléba a nyíregyházi Haveco, amely a miskolci Meggy legénységével mérhette össze tudását. A mindent eldöntő derbin repülőrajtot vettek a nyírségi fiúk, az első félidő tizedik percében már 2-0- ■v< ra vezettek. Ezt követően azonban könnyelműsködni kezdtek, s ez meg­bosszulta magát. A borsodiak előbb egyenlítettek, majd még a szünet előtt előnyhöz jutottak. A második félidő már paprikás hangulatban folytatódott, számtalan helyzete adódott a hazai­aknak, mégis a Meggy rúgta a gólokat, és így birtokukba került a serleg, ráadásként némi zsebpénzként negy­venezer forint. A második Haveco harmincezer, a harmadik Balox húsz­ezer, a negyedik Külker tízezer forint­tal gazdagodott. Eredmények: 1. helyért: Meggy Miskolc-Haveco 5-3 (3-2) 3. helyért: Balox-Külker 3-2 (hét­méteresekkel.) A torna legjobb játékosa: Székely Ervin (Meggy), legjobb kapus: Pova- csek Sándor (Haveco), gólkirály: Galajda Tamás (Meggy). A Városi Polgármesteri Hiva- f tál nevében Felbermann Endre al- I polgármester egy-egy UMBRO mezt 1 ajánlott fel a különdíjasok részé- 1 re. Konc/ ■mumI Kézilabda NB I Visszapillantó az NYKC - Ózd mérkőzésre Őszintén bevallom, tartottam egy kicsit a pénteki NYKC—Ózd NB I-es férfi kézi­labda- mérkőzéstől. Mint tapasztaltam a mérkőzés előtt, rajtam kívül sokan voltak ■ még így. Nem egy szurkoló volt, aki biz­tosra vette, hogy az Ózd simán megver bennünket. Legfőbb indokként azt hozták fel, hogy gyakorlatilag az elmúlt szezon­hoz képest gyengült a csapat. Akkor meg miért ne nyerhetne az ellenfél, hiszen az ózdiakkal mindig háromesélyesnek indul az összecsapás? Nos ha voltak kétkedők, akkor azok kételyeit alaposan eloszlatták Medvéék, mert nem sok esélyt adtak Krasznijéknak a mérkőzés folyamán, és ha nem jön a szokásos hullámvölgy, akkor a győzelem lehetett volna nagyobb arányú is. De ne legyünk elégedetlenek. Jó nekünk ez a kilencgólos győzelem is, soha ne legyen rosszabb hazai pályán. Igaza volt a Szőke-Bartha edzőpáros­nak, amikor a mérkőzés előtt azt modták, hogy az átlövők hiányában más for­mációkat dolgoztak ki a csapattal. A védelem erősítését hangsúlyozták, mi­szerint az ellenfél átlövőit minél távolabb kell tartani, és a megszerzett labdákkal gyors ellentámadásokat kell indítani. Emellett a szélső- és beállósjáték kap még fontos szerepet. Aki látta a mérkőzést, tapasztalhatta, hogy ez meg is valósult. Szélről és beállós pozícióból lőttük a gólok felét, ugyaneze­ken a posztokon hét büntetőt is kihar­coltak, amiket hibátlanul értékesített Medve és Kun. Emellett volt gyors indítás, és átlövésgól is. Érdekes volt azt is megfi­gyelni, hogy a 27 gólunkon — ami egyébként nem kevés — nyolc ember osz­tozott. A pályán lévő játékosok közül csak Déváid nem lőtt gólt, ennek legfőbb oka az volt, hogy a korábbi sérülése miatt pár percig volt csak a pályán. Talán egy új játékstílus van ki­alakulóban? Az egyik edző mondása ju­tott az eszembe: „ kicsi, apró gólokkal kell az ellenfelet megzavarni, de abból nem árt ha sokat lövünk, és főleg eggyel többet.” Végül is a rajt biztató volt. Az egész csa­pat kellemes benyomást tett a szurkolók­ban is a lendületes, néhol szemfüles játékával. Külön is tetszetős volt Tóvizi eredményes játéka, Móré egyedi megoldá­sai. Medve is igyekezett a tőle elvárható felelőséggel betölteni a neki szánt sze­repet. Jankovics és Kun villanásai mindig jókor jöttek. Hellingeren látszott, hogy még lábadozik, de kezd a régi lenni. Uzej- rovics jól oldotta meg feladatát, a góljai mellett több büntetőt is kiharcolt. Talán egyedül Szergyuk nem nyújtotta azt, amit elvárnak tőle. Mint idegenlégióstól, tőle meghatározó játékot vár a szakvezetés, de lesz még ideje bizonyítani. A kapusokkal nem volt gond. Bár mindenki Boczákot várta, hogy kezd a kapuban, de végül is Szabó és Lencsés is, átlagon felül tel­jesített. Külön is említést érdemel Lencsés Józsi. Ő ugyanis eddig még nagyon keveset jutott szóhoz a bajnoki mér­kőzéseken. Éppen ezért a nem várt szere­peltetése kellemes meglepetés volt a szurkolóknak. Józsi a tőle megszokott nyugodtsággal, bravúros védéseivel nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy az Ózd ilyen arányú vereséggel távozzon. A csapattól az ilyen bemutatkozás után várjuk a jó folytatást. Erre már pár nap múlva, a következő fordulóban — az újonc Török- szentmiklós otthonában nyílik lehető­ség. — fuli — Római vb: Egerszegiék is, Rózsáék is megérkeztek A hétfőn kezdődő úszóversenyekre két „részletben” megérkeztek a magyarok is: előbb a Kiss László vezette, Egerszegi Krisztina és Giittler Károly fémjelezte miniküldöttség, majd Széchy Tamás és csapata, soraiban Rózsa Norberttel és Czene Attilával toppant be az olasz fővárosba. Szombaton este már az első edzésen is túljutottak. Szabadtréning lévén kénytelen-kelletlen megannyi külföldivel együtt rótták a hosszakat, ebben az időpontban ugyanis bárki úszhatott, „kós­tolgathatta” a Foro Italico központi me­dencéjének vizét. Mind a tíz pálya megtelt, valóban népfürdő jelleget öltött a létesít­mény, szinte minden négyzetméterre ju­tott egy-egy versenyző. — Valamennyi úszónk egészséges, jó a hangulat, felkészülten várjuk a versenyek kezdetét - összegzett tömören Széchy mester, aki némi bosszúsággal a hangjában jegyezte meg, hogy őt bizony kifelejtették a vb szereplőit, az úszókat, az edzőket bemutató összeállításból. Aztán arról em­lékezett meg, hogy már az 1960-as olimpián is volt módja vendégeskedni a Foro Italicóban, de - akkor még nyolc­pályás - központi medencében úsztak tanítványai az 1983-as Európa-bajnok- ságon is. Nem is akárhogyan: Vermes Al­bán és Wladár Sándor is ezüstérmes lett. Bár Széchy Tamás nem mondta: nyilván­való, ma már messze nem érné be ugyan­ennyivel! Kétségtelen ugyanis, hogy Rózsa stabil aranyvárományos mellúszásban, s a 200 m vegyesen Czene is felállhat a dobogóra, akár a legtetejére is. Mint ahogy ott a he­lye a díszemelvény csúcsán Egerszeginek, a hátúszás királynőjének, s természetesen Güttler sem szeretné átadni győztes pozícióját, amelyet a tavalyi, sheffieldi Európa-bajnokságon harcolt ki magának a világcsúcstartó a 100 m mell megnye­résével. A doppingról Az idei lebukások - benne két kínai úszónő „doppingbukfence” - okán sem megkerülhető kérdése a római világbaj­nokságnak a tiltott teljesítménynövelők használata. A téma magánbeszél­getéseken kívül felbukkant az olasz sajtóban éppúgy, mint a már lezajlott itteni nemzetközi sajtótájékoztatókon, amelyeket az amerikai úszóválogatott több neves tagjának, illetve az olimpiai bajnok, világcsúcstartó orosz sprinter- nek, Alekszandr Popovnak a rész­vételével tartottak. A legfigyelemreméltóbb tán az az óvatosság, amivel a témához szinte mindenki közelít. Az olimpiai arany­érmes Jenny Thompson például előre­bocsátotta, hogy őt az amerikai szö­vetség három vagy négy, a F1NA pedig eg)4 alkalommal vetette alá dop­pingvizsgálatnak. Majd annyit tett hozzá, hogy ő szentély szerint nincsen meggyőződve a kínai úszónők elleni tá­madások megalapozottságáról. Popov válasza hasonlóképpen hangzott. „Nem kívánom kommentálni a kínai­akat ért doppingvádakat, jobb volna, ha közvetlenül őket kérdeznék” - mond­ta az Ausztráliában készült orosz ver­senyző. Az olasz sajtó azt írta: a feljövőben lévő kínai úszónők várhatóan Rómában is folytatják előrenyomulásukat, s meg­lepetéseket fognak okozni. Az itáliai lapok többsége azt is leszögezte, nem értenek egyet azzal, hogy csupa fel­pumpált sportoló alkotja az ázsiai ország női úszókülönítményét, és a doppingvádaknak sem adnak hitelt. Igaz, a Christiana Famiglia olasz ka­tolikus hetilap újságírója eszmefut­tatását azzal zárta: a magyar Egerszegi és a német van Almsick példája azt bi­zonyítja. nem kell feltétlenül hústo­ronynak lenni ahhoz, hogy valaki nagy eredményekre legyen képes. Vincze Balázs gólt ló' Kazahsztánnak Magától értetődően vasárnap is beszédtéma volt a magyar - olasz férfi vízilabda mérkőzés, márcsak azért is, mert a szombat éjszakai összecsapás nem ért véget a me­dencében. Az utóhullámok részeként, a vízi pofozkodás következményeként a nem­zetközi szövetség, a FINA illetékesei mindkét csapatból eltiltottak játékosokat. Jólle­het ő maga, de mások is egyértelműsítették, hogy nem ütött meg senkit, a végleg, csere nélkül kiállított Fodor Rajmund három találkozón nem szállhat vízbe a világbajnok­ságon, míg Benedek Tibor és Tóth László egy-egy összecsapás erejéig kényszerült a partra. Utóbbiak le is töltötték büntetésüket azzal, hogy Kazahsztán ellen nem szere­pelhettek a magyar csapatban. Az olaszoknál a FINA ítélete szerint Francesco Porzio kettő, Calcaterra és Fiorillo egy-egy mérkőzésen nem játszhat. - Nem örülök, hogy elfajult a mérkőzés, s a vége verekedésbe torkollott. De hangsúlyozom, nem mi kezdtük, a fiúk csak reagáltak - így Horkai György szövetségi kapitány. - Ami a szakmai részt illeti: egy éve még simán legyőztek bennünket az olaszok, azóta viszont egyre kö­zelebb kerülünk hozzájuk. Most egy góllal még nyerni tudtak ellenünk, de lesz ez még másként is. Abban is biztos vagyok, hogy Benedek Tibi sem fog még egyszer önmagához képest ilyen gyengén játszani, mint az éjszakai meccsünkön. Hajnali kettő után kerültünk ágyba, talán, ha öt órát aludtak játékosaim. Ezzel együtt olyan felkészült profikról van szó, akiknek hozniuk kell a Kazahsztán elleni mérkőzést, különben még a nyolc közé sem jutunk... A szovjet utódállam válogatottjával szembeni fellépés azért sem ígérkezett felhőtlen játszadozásnak, mert a kazahoknál több nemzetközi szintű pólós is helyet kapott a csapatban. D-csoporf: Magyarország - Kazahsztán 12-7 (3-1, 3-1, 2-3, 4-2) Magyarország: Kuna - Tóth F. 2, Monostori 1, Varga 5, Péter 2, Dala 1, Vincze 1, Gál, Németh Kazahsztán: Csemov - Mengyigalijev, Szevasztjanov 3, Drozdov, Orazalinov 2, Korotkov, Elke 1, Zajcev, Zsiljajev 1, Szervitis, Zagurujko, Krjukov Varga meglehetősen hamar kilőtte a jobb felső sarkot, aztán egy másik remek meg­mozdulása is volt, s miután közben Tóth Frank is betalált, 3-0-ra elhúzott a válogatott. A kazahok csak egyszer tudtak válaszolni. Vincze távolabbról. Monostori közelről volt eredményes a folytatásban. Varga har­madik gólja nyomán pedig már 6-2-re módosult az állás. A magyar center alakítása jelentette a 7-3-as vezetést is. Ekkor két kazah találat következett, Tóth Frank bom­bagólja után azonban megnyugodva várhatták a magyarok az utolsó negyedet. Ebben Péter Imre büntetője, majd Varga újabb pontos célzása nyomán 10-5 került az ered­ményjelző táblára. Két gól még Kuna, Péter újabb négyméterese és Dala révén kettő Csemov kapujában, a vége pedig biztos magyar győzelem. Hétfőn a férfi pólósoknál szünnap következik, a nők viszont játszanak: Rafaeléknek a brazil válogatott lesz az ellenfele. A női póló híre még, hogy az egymás elleni mérkőzés újrajátszására kötelezett kanadai és orosz együttes az eredetileg vasárnapra kiírt ismétlés helyett később, a szeptember 7-i szünnapon játssza le találkozóját. A vasárnap magyar történése volt, hogy műúszásban a párosok selejtezőjében bemutatta tudását Hámori Zsuzsa és Marschalkó Petra is. Előadásuk nem aratott zajos sikert, 27 páros közül a 27. helyre sorolták őket. Legközelebb hétfőn az egyéni verseny selejtezőjében próbálkoznak ismét.

Next

/
Thumbnails
Contents