Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-30 / 162. szám
] [V i • •_____ / Tü 1994. szeptember 30., péntek Vargányaleves: A nyári vargánya, az ízletes vargánya, a király vargánya, a sárgahúsú vargánya megfelelő alapanyag. Mindkét levestípus alkalmazható, de pároláskor jót tesz egy mokkáskanál ecet és két-három mokkavagy annyi kristálycukor. Feltárja a gombasejtekben lévő ízanyagot, melyek olajosán kötve vannak. Kevés fűszerezést igényel (hagyma, ételízesítő, bors). A tejszínes gombaleves gazdagítható a levesescsészében habosra kavart egy-két tojássárgájával, amire lassan, vékony sugárban adagoljuk a kész levest állandó keverés mellett. Tűzre már nem szabad visszatenni, mert a tojás összefut benne és élvezhetetlen lesz. Nen télink? „Felesleges a polgárok kedélyeit srófolni...” Persze hogy felesleges, de lapítani azért nem kell ilyen látványosan. Az állami nép- egészségügyre aztán tényleg nem jellemző a pánikkeltés. „Nem félünk a farkastól, nem esz meg, csak megkóstol!” Mi nem félünk, mert bátor a magyar. Mit neki egy kis ragály — ici-pici bacika—, megküzd vele. Határt lezárni? Hogy képzelhetünk ilyet? Még ellenőrizni sem kell, kérem szépen. Ez a baci nem olyan bací ám, mint a régi történelmi baci. mi több: intelligens is — nem jön nyugatra. Ha el is téved a határig, meglátja a határőregyenruhát, fékevesztetten rohan vissza eredeti otthonába, a Krím félszigetre. No, és ha bejön? Szép nyugodtan köszönünk neki, megfenyegetjük egy kis oltóanyaggal, de emellett udvariasan beljebb tessékeljük, és tovább engedjük nyugat felé, hadd ismerkedjen az óceáni éghajlattal is. Mert, kérem szépen, a magyar nem betegedhet meg (annak ellenére, hogy már van gyanús eset), mert a jelenlegi állami népegészségügynek olyan rutinja van a kolera elleni harcban, hogy ihaj. Ezen edződik már vagy kétszáz éve. (Egyesek szerint gyökerei az őshazába nyúlnak vissza.) Hallom az illetékesek reflexióját: — Ez komoly dolog, ebből nem lehet hülyeséget csinálni! Ha tényleg komoly dolog, akkor—ha nem kísérleti nyúl a magyar — miért nem születik komoly intézkedés, még a megelőzés stádiumában? F. Sípos Új műsorrenddel jelentkezik szeptember 30-ától a Városi Televízió. Péntek délutánonként újra indul a tavasszal már megismert, Gajdos László által szerkesztett Péntek Délután című szórakoztató magazin. A műsorban a nézők kívánságainak eleget téve még több játék lesz, aktuális információkkal, kulturális ajánlattal, sztárinterjúkkal, és természetesen nem marad ki a humor sem. A szórakoztató műsort szombatonként reggel 8 órától megismétlik. A hétfői adások újdonsága, hogy az is 18.00 órakor kezdődik, a félórás mese fél hétkor. Ezt Első negyed címmel az új szolgáltató műsor követi, amely a városlakók ügyes-bajos dolgaival foglalkozik. Tizenkilenc órakor jelentkezik a Mutató, majd 19.30-tól Híradó, Business- profil és a sport. A hét aktuális várospolitikai eseményéről tudósít az este 8-tól kezdődő Nyűt tér című új háttérműsor. Természetesen mindkét alkalommal 20.30-tól a HTV-30 filmje látható, amelynek felelős szerkesztője Nagy Miklós lesz. Az új struktúrával az alkotóknak az a szándéka, hogy minél jobban bekapcsolódhassanak a tv-nézők a műsorkészítésbe. Mindennek költségeit az intézmény saját bevételeiből fedezi, így azok addig maradnak életben, míg a televízió támogatókat tud szerezni. A készítők kíváncsiak lesznek a nézők véleményére is, így senki ne lepődjön meg, s ne vegye zaklatásnak, ha az adás után telefonon hívja fel a közvéleménykutató kérdezőbiztosa. A tervek szerint rövidesen heti 3 alkalommal, hétfőn, szerdán, pénteken jelentkezik saját készítésű adással a VTV, szerdánként rétegműsorok várják a képernyők elé az érdeklődőket. Indul egy új sorozat is, amelynek készítői egy-egy napot töltenek el a hadseregben, börtönben, mentősöknél. A kulturális műsorban pedig ugyanezen a napon láthatnak színházi közvetítéseket, illetve Nyíregyháza kulturális életét bemutató összeállításokat. Lezárult a kísérleti időszak a képújság történetében, a megújult formában mostmár a nap 24 órájában folyamatos átszerkesztéssel tájékoztatja a legfrissebb hírekről olvasóit. Télen, nyáron Júlia ízlésesen berendezett hall. modern, kulcsos öltöző, szökőkutas gyerekmedence, kerámia burkolású medencék és dristálytiszta vizű úszómedence, valamint egyéb extra szolgáltatások. Röviden ezek a gondolatok fogalmazódnak meg a Malom utcai fürdő vendégeiben. Kicsit bővebb információt kértünk Pék Jánostól, a Nyíregyházi Fürdő Kft. ügyvezető igazgatójától. —A rekonstrukció, melyet 1990- ben fejeztünk be, 60 millió forintba került. Ezt követően duplájára emelkedett a vendégek száma. Ennek ellenére az üzemeltetése nem nyereséges jelentős önkormányzati támogatásra van szükségünk. — Néhány szó a fürdő történetéről? — Tisztasági fürdőként indult 1964-ben. Ezt a jellegét a fürdőszobás lakások építése következtében lassan elvesztette, és a polgárok mint gyógyfürdőt vették igénybe annak ellenére, hogy akkor sem volt, és ma sincs gyógyvíz minősítésünk. A vendégek megnyugtatására mondom, hogy ugyanabból a vízrétegből nyerjük a vizet, mint Sóstón. A mélyfúrású kútból 52 fokos thermál- és ásványvíz jön a felszínre, magas ásványi só tartalommal. A gyógyvízzé nyilvánítás hosszú és költséges procedúra, egyszerűen nincs rá pénzünk. A fedett uszoda 1987-ben átadásra került, mely már előszele volt a fent említett rekonstrukciónak. — Beköszöntött az ősz, bezárt a sóstói strand. Jelentkezik-e ez a vendégek számában? —Egy idő óta kiegyenlített a forgalmunk. Köszönhető ez annak, hogy kicsiben ugyanazon szolgáltatások mellett még pluszt is tudunk nyújtani. Hőlégkamra, szauna, szolárium, masszázs, fodrászat, pedikűr teszi komplexszé szolgáltatásainkat. —Mit tudnak tenni akkor, ha egy autóbusznyi, európai fürdőkultúrával nem rendelkező, láthatólag tisztasági fürdőzésre készülő vendég érkezik. — Sajnos, a jelenség egy idő óta valóban létezik. Meg kellett erősíteni az őrszolgálatot, akik ügyelnek a házirend betartására, nem engedik kikerülni a lábmosót és a zuhanyzót, megkövetelik a tisztességes fürdőruhát, az ittas embereket eltávolítják. — Hogyan védekeznek a fertőző betegségek terjedése ellen? — A vendégek bármely pillanatban ivóvíz minőségű vízben fürödhetnek. A medencékből minden este a teljes vízkészletet lecseréljük. Napközben óránként 20 százalék friss vizet adagolunk, a fertőtlenítés és tisztítás folyamatos. F. S. József Ma nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy hétről-hétre egyetlenegy olyan rendezvény van a városunkban, sőt a megyében is, ahol több mint ezer ember jön össze rendszeresen. Ez nem más mint a férfi kézilabda-mérkőzés. A Nyíregyházi Kézilabda Club legutóbbi. Szeged elleni bajnoki mérkőzésén is 1500 néző buzdította a fiúkat. Ez a nézőszám remélhetőleg csak növekedni fog, hiszen a csapat csak most, pár hete kezdte a pont- vadászatot a nemzeti bajnokság első vonalában. A lelátókon emberek találkoznak, üdvözlik egymást, gondolatot cserélnek. Megvitatják röviden a világ dolgait, szó esik egymás családjáról, gondokról, bajokról és örömökről is. Lehet, hogy — az egyébként ismerősök — máshol nem is igen találkoznak. Talán még a mérkőzés előtt, vagy a szünetekben üzletek is köttetnek, vagy éppen tippet kap valaki egy munkahelyre, esetleg ajánl egyet. Hogy miért érdekes ez? A sportrendezvényeknek még van tömegvonzása, de mi van ezen kívül? Szinte megszűntek azok a tömegeket megmozgató rendezvények. Az emberek eltávolodtak egymástól, mindenki szalad a maga dolga után, nem nagyon figyel a másikra. Pedig néha szükség van arra, hogy emberek találkozzanak egymással. Tudom, most sokakban felvetődik, hogy ugyanezt szolgálja a futballmérkőzés is, ott is vannak majdnem ennyien. Ez is igaz, legfeljebb ott többet szidják a bírót meg a játékosokat. A kézilabdamérkőzéseknek talán családiasabb a hangulata, az események is kisebb helyen zajlanak, és így az emberek is közelebb kerülnek egymáshoz. Aztán nem utolsósorban a cudarabb időben fedett helyen csak kényelmesebb izgulni egy mérkőzésen. Ezt a lehetőséget a kézilabda biztosítja kora ősztől késő tavaszig egyfolytában. Távol álljon tőlem, hogy a sportágnak akarok reklámot csinálni, nem ez a szándékom. Viszont van egy olyan férfi csapata a városnak, amiben nagyon sok pénz van, és ennek kamatozni kell, azzal, hogy ezreket szórakoztasson hétről-hétre, mert így van értelme. Ma már ilyen világot élünk, csak úgy nem fektetünk pénzt olyan helyre, ahonnan nem látunk vissza valamilyen hasznot. Én itt látom az üzletet a kézilabdában, ezt az értéket meg lehet őrizni, sőt lehet ezt magasabb szintre is vinni. Van még hely a Bujtosiban! Elférnek ott, ha muszály, a szurkolók még háromszor ennyien is. A bajnokság jó indult, három mérkőzés, három győzelem, mára már egy vereség is lesz a tarsolyunkban, de ez is vele jár, főleg egy Veszprémtől nem szégyen kikapni. Azonban következik a többi mérkőzés, a közönség győzelmet akar — joggal. De figyeljünk oda a csapatra, hogy erősek maradjanak, és még erősebbek legyenek, hisz nekünk játszanak, a közönségnek...-fuliSok városi családnak jól jön, ha így ősszel, a vidéki rokonokat meglátogatva egy kis betakarításra, a rozzant kocsikat telerakva minden földi jóval érkeznek haza a panelbirodalomba. Egészséges a gyümölcs, ez kétségtelen, de a szakszerűtlen tárolása csak bosszúságot okozhat, sőt egyes esetekben tragédiához vezethet. Terészetesen a betonelemek nem a legalkalmasabbak a zöldség,- gyümölcs tárolására, de kis gondossággal eltarthatóak hónapokig, és az így szerzett vidéki ajándék könnyíti a háziasszonyok kiadását. Minden betárolásra szánt zöldség,- gyümölcs esetén alpvető szabály, hogy olyan lakásrészben helyezzük el, ahol garantálható a legfeljebb a tíz fokos hőmérsékleti különbség, ami nem lehet fagypont alatt, és nem haladja meg a plusz tizenöt fokot. Nem helyes a gyümölcsféléket egy tárolóban tartani a zöldségfélékkel, és ha lehetőség van rá, külön helyiségben tároljuk őket. A petrezselyem, sárgarépa, zeller esetében helyes, ha száraz homokkal, vagy porhanyós földdel betakarják. Az almát, körtét időnként át kell válogatni, hogy az esetleg romlásnak indultakat eltávolít- suk az egészségesek közül. Még egy nagy figyelmet érdemlő veszélyről érdemes szót ejteni. Közeledik a szüret ideje. Sokan hozzák az édes mustot a társasházakba, hogy a fürdőszobában, kamrában kiforrjon karácsonyi bornak. Ezt a fajta mustérlelést kerülni kell, mert mérgező gázok keletkeznek a forráskor, és figyelmetlenség esetén halálos balesetet okozhat. A must inkább forrjon a vidéki rokonoknál, a biztos pincében, hátha borként is megajándékozzák vele a városi rokonokat. Hullámvölgyben a könyvterjesztés A Bocskai utca elején lévő új Albatrosz könyvesbolt és antikváriumban a belépőt mindjárt megragadja az, hogy a helyszűke ellenére is milyen szakszerűen osztályozzák, különítik el egymástól a különböző tematikájú könyveket. A bolt háromtagú csapatából Balatoni István tájékoztat: — Most bővülünk újabb 20 négyzetméterrel. Itt lesz az antik- váriumi rész végleges helye, valamint a gyermekjátékok árusítása. Az utóbbit kénytelenek vagyunk tenni, mivel a könyvpiac a mélyponton van. Nincs fizetőképes vásárlói kereslet. A könyvek sajnos drágák, két év alatt négyszeresére is emelkedtek. Talán ha stabilizálódnának a könyvárak, akkor beszélhetnék arról, hogy életképes a könyvkereskedői szakma. Addig viszont kénytelenek vagyunk mással is foglalkozni és árusítani. —Hol szerzik be a könyveket? — A nagyobbik részét Budapesten közvetlenül a kiadótól, vagy a kizárólagos terjesztéssel rendelkezőktől. Ám Debrecenben is vásárolunk.. —Az eladás, a terjesztés? —A boltunkban való vásárlásnál 10 százalék kedvezményt adunk, nagyobb vásárlásnál 15 százalékot. Könyvújdonságainkkal pedig a megye könyvesboltjait keressük fel hetente, de szállítunk iskoláknak és intézményeknek is. —Mi jellemzi a forgalmukat? — A pangás! A korábbi értelmiségi vevőkörünk leapadt. —Ez összefügg az alacsony keresettel és a magas könyvárakkal? — Feltétlenül. Ezért is van nagyobb keletje az antikváriumi könyveknek, mert így a régi ár 50- 70 százalékáért tudják megvenni azt a könyvet, ami új kiadásban akár már a tízszerese is lehet. — Gyakran látni leárazott könyveket egyes eladóknál. — Ez is befolyásolja a könyvpiacot. A hirtelen megszaporodott kis kiadók, mivel a kiadással „be- fürödtek”, ily módon próbálnak meszabadulni a készleteiktől. — Milyen könyveket hoznak megvásárlásra az antikváriumba? — Elsősorban ponyvákat, krimiket. Érdekes jelenség, hogy az igazán értékes könyveket megtartják az emberek, nehezen válnak meg tőlük. Ha mégis ilyen könyveket hoznak be, annak igen hamar lesz vevője, új gazdája. Budaházi István
