Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-26 / 158. szám
1994. szeptember 26., hétfő ÚJ KELET Ortodox püspök Csíkszeredán Mintegy 3000 ember vett részt Csíkszeredán az újonnan létrehozott Hargita és Kovászna megyei ortodox egyházkerület első püspökének vasárnapi beiktató ünnepségén. A város görögkeleti katedrálisa előtt rendezett szertartáson megjelent 7eocrisf pátriárka, a román és harmadik Parteniosz pápa és pátriárka, az alexandriai ortodox egyház feje, továbbá Adrián Nastase, a román képviselőház elnöke, Gheorghe Tinca nemzetvédelmi miniszter, a kormány több más képviselője, a két megye mellett a szomszédos megyék prefektusai és egyes politikai pártok képviselői. Az RMDSZ csíki választmánya korábban arra szólította fel választottak, hogy maradjanak távol a beiktató ünnepségtől, tekintettel arra, hogy annak szervezői egyáltalán nem egyeztettek a helyi választott hatóságokkal, és a hadsereg helyi egységének látványos mozgósításával egyfajta erődemonstrációvá változtatták az egyházi eseményt. Rehabilitálják II. Miklós cárt? A két éve elhunyt orosz trónörökös, Vlagyimir Kirillovics Romanov nagyherceg özvegye vasárnap kérte, hogy az orosz hatóságok az ortodox hagyományok szerint szervezzék meg az utolsó orosz cár, 11. Miklós és családja földi maradványainak újratemetését. Az erre vonatkozó kérést Leonyina Georgijevna nagyhercegnő tolmácsolta Iván Ribkinnek, az orosz parlament alsóháza elnökével tartott moszkvai találkozóján. A duma sajtószolgálatának közleménye szerint Ribkin megértéséről biztosította a kérést és közölte, hogy a képviselők rehabilitálni akarják II. Miklóst és családját, illetve a velük közös sírba temetett többi személyt is. A magyar bor japán dicsérete A magyar borok — különösen a fehérek — egyre jobb hírnévnek örvendenek, s ez az utóbbi egy évben japán, európai és amerikai beruházók figyelmét is felkeltette. Egyebek mellett ezt emelte ki a magyar borokról és borászatról vasárnap közölt cikkében az Asahi Evening News című angol nyelvű japán napilap. A terjedelmes írás szerzője, Davis Barrager, ismert szakíró, aki rendszeresen publikál borászati és gasztronómiai tárgyú cikkeket a japán és a nemzetközi sajtóban. „Ismét emelkedőben van a borok világának egyik legrégebben ismert csillaga” című írásának bevezetőjében megállapítja, hogy Magyarország, amely vezető helyet foglal el a borászat területén Kelet-Európábán, mostanában lendületes ütemben privatizálja gazdaságát, miután hagyományos piacainak felét elvesztette. Fenyegetőznek a boszniai szerbek A Bosznia-Hercegovinában állomásozó ENSZ-erők megszálló csapatokká változtak, s a boszniai „Szerb Köztársaság” ellenségei” — jelentette ki Ratko Mladic, boszniai szerb főparancsnok. Mladic meg nem határozott jellegű megtorlással fenyegette meg a kéksisakosokat a szerb állások ellen csütörtök este végrehajtott NATO-légicsapás miatt. A szerb katonai vezető azt követelte, hogy a NATO 24 órán belül levélben kérjen bocsánatot a boszniai szerbektől. Arafat-Rabin találkozó Jichak Rabin izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat PFSZ-vezető vasárnap Erezben megállapodott abban, hogy egy hét múlva tárgyalásokat kezdenek Kairóban a palesztin autonómia tanácsának megválasztásáról. A valamivel több mint egyórás találkozójuk után tartott sajtóértekezleten Rabin közölte, hogy az összekötő bizottság biztonsági kérdéseket is megvitat majd, s szóba kerül a Gáza- övezet és a Jordán folyó nyugati partja közötti összekötő utak megnyitásának kérdése, valamint a palesztin foglyok problémája. Rabin hangsúlyozta: nem a választások megtartásának dátumáról, hanem az arról szóló tárgyalások kezdetének időpontjáról állapodtak meg. Arafat és Rabin utoljára augusztusban találkozott egymással, az izraeli rádió szerint akkor feszült volt az eszmecsere légköre. A vasárnapi tárgyalás oldott hangulatát jelzi, hogy Arafat egy Jemenből származó antik bibliát adott át Rabinnak, aki megköszönve az ajándékot, kijelentette: a szentírásnak Izraelben megfelelő helyet találnak. Jelcin keveset keres Borisz Jelcin alighanem a világ egyik legrosszabbul fizetett elnöke. Egy moszkvai hetilap közléséből kiderült, hogy az államfő jövedelme szeptemberben 915 300 rubel volt, ami 380 dollárnak felelt meg. Az Argumenti i Fakti című hetilap hét végén megjelent számában közölt hír szerint Jelcin lemondott az állami alkalmazottakat megillető pótlékokról is, így fizetése kevesebb, mint a Duma elnökéé. Iván Ribkin alsóházi elnök mintegy másfél milliót (625 dollárt) visz haza havonta. Az alsóházi elnököt 790 000 rubeles illetményén felül ennek 40 százalékát kitevő pótlék is megilleti. Az orosz elnöknek viszont jóformán nincsenek kiadásai, ugyanis az állam teljes körűen fedezi szükségleteit: szolgálati lakás, pihenőház (dácsa), valamint gépkocsi illeti meg és ruhatárára sincs különösebb gondja. Az orosz miniszterek fizetése 790 000 rubel. Ugyanennyit kapnak a parlamenti képviselők, amelyhez havonta öt minimálbérnek megfelelő, összesen 102 500 rubeles költségtérítés járul. Borisz Jelcin három éve kötelezte a vezető állami hivatalnokokat jövedelmeik bevallására, azonban a rendelet ellenére is sűrű homály fedi, hogy ki mennyit visz haza az állami csúcsvezetők közül. Jelenleg a minimálbér 20 500 rubel Oroszországban. Egy kilogramm fehér kenyér ára mintegy 1200 rubel, a minimálbérből pedig éppen két kilogramm húsra futja. Más kérdés, hogy az átlagfizetés jelenleg mintegy 80 000 rubel (33 dollár), ami viszont ugyancsak a szegénységi küszöb alatti, szerény életszínvonalat tesz lehetővé. A vállalkozói szférában a havi jövedelmek ennek sokszorosát teszik ki. Az alsó határ egymillió rubel körül mozog, ami máris meghaladja az orosz elnök fizetését, a felső határ viszont a csillagos ég. Egy viszonylag szűk réteg, az orosz társadalom egy százaléka, kimagaslóan magas jövedelemmel rendelkezik. Ennek szembeötlő példája, hogy a legnagyobb, luxus osztályú Mercedes gépkocsik eladási számait illetően vezet Oroszország, és az „újoroszoknak” nevezett réteg képviselői a világ legfelkapottabb tengerpartjain vásárolnak luxusingatlanokat. Szekeres decemberben bízik Politikai küzdelem lett az önkormányzati törvényből Az MSZP ügyvezető alelnöke szerint elengedhetetlen az önkormányzati törvény és az önkormányzati választási törvény megváltoztatása, mert a helyhatóságok nem tudnak működni azok között a feltételek között, amelyeket a most érvényes jogszabályok meghatároznak. A választó- jogi törvény módosítására sem azért van szükség, mert az új változat az MSZP számára előnyösebb lenne, hanem az ország hosszabb távú érdeke, hogy világos, a demokrácia szabályait jobban tükröző választójogi törvénye legyen. Szekeres Imre minderről vasárnap délelőtt beszélt a szocialisták önkormányzati kampány- menedzsereit felkészítő budapesti tanácskozáson, amelyen abbéli reményének is hangot adott, hogy a T. Ház a héten el tudja fogadni az említett törvényeket, és így december 4-én sor kerülhet a helyhatóságok megválasztására. Az ügyvezető alelnök különös fontosságot tulajdonított az önkormányzati választójogi törvény módosításának, és kulcskérdésnek nevezte a tervezett változtatás három elemét: a polgármesterek közvetlen választását, az egyfordulós szavazást és azt, hogy a megyei önkormányzatokat is válasszák. Az önkormányzati törvénycsomagról folyó parlamenti vitát értékelve úgy vélekedett, hogy az politikai küzdelemmé vált, amelyben az ellenzék azt veti a kormányzópártok szemére, hogy saját érdekük szerint akarják megváltoztatni a jogszabályokat. Ezzel szemben — mutatott rá Szekeres Imre —, a tervezett módosítások előkészítése még az MDF vezette kormány szakapparátusában megkezdődött, a nyáron pedig öt parlamenti párt előzetesen már megegyezésre jutott róluk. Szekeres Imre ezt követően a kormány, a frakció és az MSZP helyzetét elemezte. A kormány — jelentette ki — értelmes kormányzás útján indult el, amely nem lenézi az embereket, nem agresszív, nem pökhendi, és a feladatokra összpontosít. A kabinet tevékenységét azonban két dilemma döntően meg fogja határozni: a gazdasági kényszerpályák kérdése és a társadalommal való párbeszéd. Szekeres szerint a kormánynak működése elején kell megtenni a döntő lépéseket, megváltoztatni a gazdaság kényszerpályáit. Ez pedig nem Békési László ügye, és nem a mindenkori pénzügyminiszter pozíciójának kérdése, mert a kormány a két koalíciós párt választási programjában meghirdetett gazdasági programot „váltja aprópénzre” - mondta Szekeres Imre. Bili Clinton vasárnap sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy előző este Haitin tűzharc robbant ki rendőrök és amerikai tengerészgyalogosok között. Az elnök ugyanakkor leszögezte, hogy az amerikai csapatok a jövőben is határozottan válaszolni fognak a velük szembeni ellenséges cselekményekre. A karib-tengeri ország második legnagyobb városában, Cap-Haitien- ben történt összecsapásban kilenc haiti polgár vesztette életét, egy amerikai tengerész pedig megsebesült. William Perry védelmi miniszter szerint a szombati összetűzés példázza azokat a nehézségeket, amelyekkel az amerikai hadvezetés eleve számolt a sziget- ország biztonságának megteremtése közben. Az NBC-nek nyilatkozva úgy vélte, hogy a haiti biztonsági feltételek az incidens ellenére nagyjában és egészében elégségeseknek minősíthetők. A szigetországra vezényelt amerikai kötelék parancsnoka, Hugh Shelton altábornagy vasárnap reggel az incidens meg vitatatására kapcsolatba lépett Raoul Cédrasszal, a junta vezetőjével, s a találkozó után egy amerikai helikopteren Cap- Haitienbe repült. William Perry tévényilatkozatában megerősítette, hogy a tervek szerint az amerikai alakulatok néhány hónapig, legkésőbb a haiti parlamenti választásokig maradnak. — Helyénvalónak tartjuk azonban, hogy jelenlétünkkel szavatoljuk a szavazás biztonsági feltételeit — mondta. A választások a jövő év elején esedékesek. Képünkön: ismét rendőrök vertek szét egy demokráciát követelő tüntetést. A Világbank éves jelentése Hazánkban megállt a Japán vontatott ütemű növekedésének és Európa folytatódó recessziójának köszönhetően az ipari államok gazdasági tevékenysége még inkább lelassult, és az országcsoport tavaly csupán 1,2 százalékos bővülést tudott felmutatni. A Világbank vasárnap közzétett éves jelentése szerint ezzel szemben a délkelet-ázsiai és a csendes-óceáni térség továbbra is elképesztő ütemben fejlődik, a régió gazdasági teljesítménye 9,4 százalékkal növekedett. Közép- és Kelet-Európábán a kibocsátás viszont ismét csökkent, mégpedig 7,4 százalékkal, jóllehet a térség gazdaságának zsugorodása a korábbi évekhez képest valamelyest lelassult. A tavalyi eredményeket összegző beszámolót a Nemzetközi Valutaalap- Világbank-csoport madridi közgyűlése előtt hozták nyilvánosságra Washingtonban. A beszámoló megemlíti, hogy az ipari országok közül az Egyesült Államokban erőteljesnek tűnik a fellendülés, és 1993 utolsó negyedében a bővülés elérte a hét százalékot. Kanadában és Nagy-Bri- tanniában ellenben csupán mérsékelt növekedés tapasztalható. Jelentésének összefoglaló részében a pénzintézet rámutatott, hogy Közép- és Kelet-Európábán (beleértve a FÁK tagállamait is) a teljesítmény tavaly több mint hét százalékkal zuhant, ami legnagyobb részt a FÁK-országok újabb 13 százalékos visszaesésének tulajdonítható. A világbanki beszámoló ugyanakkor kiemelte azt is, hogy Lengyelországban már második éve tart a növekedés, Csehország és Magyarország esetében pedig megállni látszik a hanyatlás. Az utóbbi három államban a magánszektor egyre jelentősebb mértékben — egyes esetekben megközelítve az ötven százalékot —járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez, illetve a fellendülés megalapozásához (főképpen a szolgáltatások, az építőipar és a kereskedelem terén). hanyatlás A közép- és kelet-európai térséggel külön foglalkozó fejezetben a Világbank aláhúzta, hogy a régió országainak kedvezőtlen külső környezetben — a nyugat-európai recesszió árnyékában—kell megküzdeniük gazdaságuk átalakításának problémáival, amelyeket a politikai és társadalmi reformok gondjai is nehezítenek. A nyugati partnerek rossz gazdasági helyzetét kellett részben megszenvednie az olyan országok exportjának, mint Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Románia. A jelentés szerint több országban az átmenetet megkönnyítik a külföldi tőke- és technológia-beáramlások: Magyarország tavaly is egymilliárd dollárnyi közvetlen beruházást vonzott, de Csehország és Lengyelország ugyancsak jelentős élvezője volt a külföldi tőkebefektetéseknek. 1992-höz képest megkétszereződtek a beruházások Kazahsztánban, a Baltikumban és Szlovákiában.
