Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-03 / 139. szám

1994. szeptember 3., szombat II BELFÖLD-KÜLFÖLD ■ i ÚJ KELET Göncz Árpád ázsiai útja Göncz Árpád köztársasági elnök szeptember 11. és 21. között hivatalos láto­gatásra Mongóliába. Kínába és Indonéziába utazik - jelentette be pénteken dél­ben Budapesten az elnök sajtóirodája. Horn Gyula a bányásznapon A kormány nem a rokonokat és a pártbéli társakat, hanem a kétkezi em­bereket kívánja szolgálni. A hazai bányászatról két nyomós érv miatt sem sza­bad lemondani. Az egyik a hazai ellátás biztonságának a megőrzése, a másik pedig a foglalkoztatás politikai következményei - hangsúlyozta Horn Gyula a pénteken Tatabányán rendezett központi bányásznapi ünnepségen. A minisz­terelnök többek között elmondta: jelenleg úgy tűnik, hogy az erőműi integrációba bevont szénbányák sorsa hosszabb távra rendeződött. Az ebből a körből kima­radt üzemek sorsát pedig közgazdasági szempontok szerint kell mérlegelni. A zárszámadási javaslat a képviselőknél Az Országgyűlés Hivatala pénteken eljuttatta a képviselőkhöz a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavasla­tot. A zárszámadási javaslat rögzíti, hogy az 1993. évi költségvetés 1266,5513 milliárd forintnyi bevétel és 1466,2182 milliárd forint kiadás mellett 199,6669 milliárd forint hiánnyal zárult. A törvényjavaslat szerint az Országgyűlés tu­domásul veszi, hogy a hiány finanszírozására a pénzügyminiszter 73,56 mil­liárd összegű hosszú lejáratú államkötvényt bocsátott ki, és 126,1069 milliárd forint mértékben növelte az egy évnél rövidebb lejáratú kincstárjegyek ál­lományát. Veszélyes egyensúly? Ha a gazdaságpolitika csupán az egyensúlyra koncentrál, akkor valószínűleg nincs jövőképe, és a gazdaságnak sincs lendülete a növekedéshez - mondta Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke pénzügyi politika és átalakulás címmel Budapesten kezdődött nemzetközi szemináriumon. A fenntartható növekedés érdekében továbbra is az infláció leszorítása a legfontosabb, s az, hogy kiszámíthatók legyenek a kamatszintek, árfolyamok. A tartós növekedés elképzelhetetlen a megtakarítások ösztönzése nélkül. Választás után hatáskörmódosítás A kormány nem kíván ellenállni annak a csábításnak, hogy parlamenti több­sége révén hatalmi monopóliumot építsen ki - mondta Szabó Iván MDF- frakcióvezető sajtóbeszélgetésen. Az MDF számára abszurdumnak tűnik, hogy előbb tartják az önkormányzati választásokat, és azután születnek meg a polgármesterek hatáskörére vonatkozó módosítások. Bírálta a kormánykoalíció gazdasági koncepcióját és pótköltségvetését is, mondván: világvége-hangula- tot terjesztenek a restriktív politika megvalósítása érdekében, s figyelmen kívül hagyják a biztató gazdasági tendenciákat. A kárpótlási jegyek aktuális értéke Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoztatása szerint az 1991. évi XXV. számú törvény alapján kibocsátott kárpótlási jegyek szeptember 1-jei értéke 163,8 százalék - tájékoztatta az Országos Kárrendezési és Kár­pótlási Hivatal illetékese kedden az MTI-t. Ezek szerint a háromféle címletű kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke a következők szerint változik: az 1000 forintos kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke 1638 forint, az 5 000 forin­tosé 8190 forint, a 10 000 forintosé pedig 16.380 forint. A kárpótlási jegyek kamattal növelt névértékét kell figyelembe venni minden olyan esetben, amikor azt tulajdonosa állami tulajdon megvásárlására fordítja. • • Önkormányzati reform A magyar önkormányzati rendszer a demokratikus jogállam tartópillérévé vált az elmúlt négy évben - jelentette ki Kuncze Gábor belügyminiszter Sió­fokon, a Jegyzők II. Országos Konferenciájának előadójaként. Hangsúlyozta: a törvény minden elemében védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogát. Ezt az alapelvet elismerve a belügyminiszter rámutatott azokra az időközben felmerült hiányosságokra, amelyek szükségessé teszik a törvény módosítását. Ez két szakaszban történhet, azaz az önkormányzati rendszer átfogó reformja 1995-ben várható. Alkotmányozó konferencia Kontinuitás és diszkontinuitás az alkotmányozásban címmel kétnapos alkot­mányozó tanácskozás kezdődött pénteken Budapesten az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen. Vastagh Pál igazságügy-miniszter a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón hangsúlyozta, nagy várakozással tekint a tanácskozás elé, mivel az lendületet adhat az alkotmányozási folyamatnak. A miniszter szavaiból kitűnt, biztosítékot lát arra, hogy a konferencián az eltérő vélemények megfelelően ütközhessenek, és így valódi, termékeny vita alakulhasson ki hazánk alap­törvényéről. Hamis bankók Az elmúlt években megsokszorozódott a jegybank szakemberei által regiszt­rált és a forgalomból kivont hamis bankjegyek száma - derül ki a Magyar Nem­zeti Bank elmúlt évi tevékenységéről az Országgyűlés számára készült beszá­molóból. Amíg 1989-ben mindössze 19 darab hamis forintot találtak a szak­emberek, addig ezek száma 1990-ben 83-ra, 1991-ben 76-ra, 1992-ben 586-ra és tavaly már 2.160-ra emelkedett. A jegybanki szakértők véleménye szerint az emelkedés oka az, hogy az 1990-es évektől elterjedt színes fénymásológépek révén jelentősen leegyszerűsödött a bankjegyek hamisítása. Horn a kormány ötven napjáról Őszre is sikert vár A kormány nem zárkózik el egy ma­gyar-román csúcstalálkozó elől - nyilatkozta egyebek mellett a Horn- kabinet működésének 50. napján, pénteken a Napkeltében Horn Gyula miniszterelnök. Horn a kabinet külpoli­tikáját érintő kérdés kapcsán leszögezte azt is, hogy lépésről lépésre kíván előre­haladni és javulást akar elérni a problé­ma megoldásában. Hangsúlyozta: minden előzetes hí­reszteléssel ellentétben kormánya szívén viseli az erdélyi magyarság sor­sát, de elképzelhetetlennek tartja az er­délyi magyarok jogos követeléseinek érvényesítését, ha rossz a magyar-ro­mán államközi viszony. A kormány jö­vőbeli német orientáltságát firtató kér­désre válaszolva Horn Gyula leszögez­te: kormánya minél szélesebb körű nem­zetközi kapcsolatokra törekszik. Belpolitikai témákat illetően a mi­niszterelnök kifejtette: a közelgő önkor­mányzati választásokon hasonló sikere­ket vár pártjától, mint a tavaszi válasz­tások alkalmával. Úgy vélte, hogy az ország előnyére válna, ha a helyhatósági választásokon hasonló erőviszonyok alakulnának ki, mint az országgyűlési képviselő-választásokon, s így a korábbi­aknál jobb lehetne az együttműködés a kabinet és az önkormányzatok között. Szeptember 27-ére tervezett, valós tényeket bemutató parlamenti beszédével kapcsolatban Horn Gyula elmondta: nem áll szándékában az elődöket felelősségre vonni. Célja az emberek elé tárni a helyze­tet és az abból adódó feladatokat. Mint mondta: ebben szó eshet korrupciós bot­rányokról is annak érdekében, hogy be­mutassák egyes döntések szubjektív olda­lát, illetve elrettentésként, hogy a jövőben minél kisebb legyen a korrupció. Horn mindehhez hozzáfűzte: biztos abban, hogy kormánya tiszta kezű kormány lesz. A gazdaság állapotát jellemző száma­datokról szólva a miniszterelnök kiemelte, hogy a fizetési mérleg hiánya 2,5-3 mil­liárd dollárra tehető. Mint mondta: a költ­ségvetés hiányát a kabinet szeretné a továbbiakban is 330 milliárd forint alatt tartani. Elhangzott: az első fél évben 460 millió dollár körül alakult a külföldi tőke bejövetele. A miniszterelnök szólt arról is, hogy a Nemzetközi Valutaalap szakemberei­nek helyzetértékelése az országról meg­egyezik a kormányéval, viszont igé­nyeik Magyarországgal kapcsolatban jóval drasztikusabbak, mint amit a kor­mányzat tervez. Hóm hangsúlyozta: a kormány intézkedései során a legrászo­rultabb rétegek helyzetének némi javí­tását szem előtt tartja. A kormányzat gazdasági elképze­léseihez kapcsolódva egyébként Horn Gyula rámutatott például, hogy az MSZOSZ vezetése rendkívül konstruk­tívan áll azokhoz. A miniszterelnök azt is leszögezte, hogy a kormány 1995-re és az azt követő évekre szóló gazdasági elképzeléseit széles körben és vala­mennyi érintett féllel egyeztetni fogja, mielőtt az parlamenti vitára kerülne. (MTI) Magyar évforduló - német ünnepségek Vendégségbe mennek A következő hetekben Németország számos városában magyar politikusok és közéleti személyiségek részvételével ün­nepségeken emlékeznek meg arról, hogy Magyarország öt évvel ezelőtt nyitotta meg a határt az NSZK-ba távozni kívánó keletnémetek előtt. Horn Gyula akkori külügyminiszter 1989. szeptember 10-én este jelentette be, hogy a kormány döntése alapján éjfélkor megnyitják a határt a hazatérni nem kívánó keletnémet menekültek számára. Az NDK sorsát megpecsételő döntés révén csupán az első 24 órában több mint tízezer kelet­német távozott Nyugatra. A németországi megemlékezés-sorozat központi eseménye szeptember kilence­dikén Bonnban lesz, ahol Horn Gyula miniszterelnök és Klaus Kinkéi alkancellár és külügyminiszter mond ünnepi beszédet - tájékoztatta a Bonnban dolgozó magyar tudósítókat pénteken Erdődy Gábor nagy­követ. - Az ünnepségek másik fontos ese­ménye Berlinben lesz, ahol a német törvényhozás szeptember 10-én a Reichs- tag épületében tart megemlékezést. Ide várják a magyar parlament hatpárti kül­döttségét, élén Gál Zoltánnal, az Ország- gyűlés elnökével. A magyar parlamenti delegáció másnap Frankfurtban a német parlamentarizmus egyik neves helyszínén, a Pál-templomban részt vesz a hesseni tar­tományi ünnepségen. Kuncze Gábor belügyminiszter szeptem­ber 12-én Hamburgban, Fodor Gábor művelődési miniszter 14-én a bajorországi Ingolstadtban vesz részt az öt évvel ezelőt­ti magyar döntést méltató rendezvényen. A Friedrich Naumann Alapítvány Szent- Iványi István külügyi államtitkár és Or­bán Viktor, a Fidesz elnöke, a Konrad Adenauer Alapítvány Kovács László külügyminiszter és Salamon László MDF- párti parlamenti alelnök, míg a Friedrich Ebért Alapítvány szintén Kovács László külügyminiszter részvételével rendez vita­fórumot az évforduló alkalmából. Ugyancsak az évfordulóra időzítve szeptember kilencedikén tartják a német­magyar fórum immár negyedik össze­jövetelét magyar tudósok és politikusok részvételével. Közben újabb német városok lakosai ismerhetik meg ,,A határnyitás” című magyar vándorkiállítást, amelyet tavasz óta számos német településen mutattak be. Házi orvosok Az orvosok csaknem 50 százaléka- hozzávetőleg háromezer szakember- vállalkozó háziorvosként gyakorol­ja hivatását. Az ő helyzetük elem­zéséről kezdődött pénteken háromna­pos országos konferencia Ráckevén 200 orvos részvételével. Az előadók hangoztatták: e vállal­kozói rendszer ugyan még finomítás­ra szorul, mégis nagy előrelépést je­lent a betegek ellátásában, hiszen ebben a rendszerben az orvos még lelkiismeretesebb munkában érde­kelt. A továbbiakban indokolt az ed­digi finanszírozási gyakorlat változ­tatása, a kistelepüléseken élő vállal­kozó orvosok ugyanis hátrányban vannak, 1800 tb-kártyán felül arány­talanul kevés juttatást kapnak, már­pedig a környék betegellátása érde­kében éppen rájuk hárul az átlagos­nál is nagyobb feladat. Ezért a konferencia résztvevői javasolják majd, hogy a rendszerben tegyenek különbséget az aránytalanul sok beteget ellátó orvosok esetében, náluk más finanszírozási módszert al­kalmazzanak. Ugyancsak javasolják, hogy célszerű lenne a tényleges tel­jesítmény alapján dotálni az orvoso­kat, s valamilyen módon a megelő­zést, és az egyszerű orvosi rutinvizs­gálatokat is díjazni kellene. (MTI) SZDSZ-hétvége Az SZDSZ nem tervez semmiféle alapvető változtatást az önkormányzati törvénynek a főváros és a kerületek viszonyát szabályozó részén. Akik ezt állítják, azok valószínűleg figyel­metlenül olvasták a lapokat, vagy fi­gyelmetlenül akarták követni az erről szóló híradásokat - cáfolta pénteken az ellenzék néhány személyiségének vád- jaitTV/óIván. A pártelnök a párt rácke­vei frakcióülésének megnyitását meg­előzően nyilatkozott a hírügynökség munkatársának. Mint ismeretes, a képviselőcsoport háromnapos tanácskozásának második napján, vagyis szombaton tárgyal az önkormányzati és az önkormányzati választási törvény tervezett módo­sításáról, akkor kerül terítékre a főváro­si polgármesterek javaslata is a forrás- megosztásról. A polgármesterek azt szeretnék, ha a kerületek többségének egyetértésével meg lehetne vétózni a főváros rendeletéit. A frakcióvezető ar­ról nem kívánt jóslatokba bocsátkoz­ni, hogy a képviselőcsoport tárriogat- ja-e majd a javaslatot. A szabaddemokrata képviselők pén­teken este az 1994-es pótköltségvetés­ről és az 1995-ös költségvetésről tár­gyalnak, az elképzelésekről a koalíciós kormány szocialista pénzügyminisz­tere, Békési László ad tájékoztatást. írá­sos költségvetési tervek a honatyákhoz még nem jutottak el, rendelkezésükre áll azonban egy értékelés a gazdaság helyzetéről, a vita ennek alapján folyik majd. A tervek szerint a honatyák megvi­tatják a kormány jogalkotási tervét is, ezzel kapcsolatban Pető Iván elmond­ta, hogy csütörtökön este találkozott Szekeres Imrével, az MSZP kép­viselőcsoportjának vezetőjével, és közös álláspontot alakítottak ki, ame­lyet megvitatnak frakciójukkal. Esze­rint az elsőbbség a gazdasági tör­vényeké, de szociálpolitikai döntéseket is meg kell hozni. Az idei jogalkotási tervben szerepel mindezeken kívül az önkormányzati törvénycsomag, az ex­pótörvény és egyebek között a média törvény is. Kuncze Gábor koalíciós miniszter­elnök-helyettes és Pető Iván a koalíció működésének eddigi tapasztalatairól számol be a frakció tagjainak, és tájékoztató hangzik el az önkormány­zati választás előkészületeiről is. Megalakulnak - mindezeken kívül - a frakció szakmai bizottságai is. (MTI) ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents