Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-24 / 157. szám
UJ KELET 11 1 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL ip ii 1994. szeptember 24., szombat 3 Akik csak a tejfelt szedik le Lánc, lánc, lánc • •• Ismerünk működő, legális gazdaságot, árnyékgazdaságot, feketegazdaságot. Most kezd megerősödni egy új gazdaság, amely új értéket nem teremt, közvetlenül nem üzletel, nem kereskedik. Nevezzük ezt el passzív gazdaságnak. Ezek a munkavállaló egységek is üzletelnek, de nem áruval, hanem felvállalt és rájuk bízott munkával. Ez láncot alkot, és a lánc végén található valahol a munkáskéz. Nézzük, hogy is megy ez a gyakorlatban. Egy cég, mely arra „szakosodott”, hogy a felvállalt munkát tovább adja, megkeres egy olyan céget, aki szintén erre szakosodott. Ez a cég szintén keres néhány olyan vállalkozást, akik a nagyobb részmunkákat elvállalják, abból a célból, hogy továbbadják olyan cégeknek, akik a kisebb részmunkákat elvégeztetik az olyan csoportokkal. akik talán papíron nem is léteznek, de értenek valamicskét a felvállalt munkához. És ez már nem termelési lánc. Ez egy piramis, amelynek valameny- nyi szintjén mindenki szeretne meggazdagodni. Példa: egyszer megkért egy pesti ismerősöm, hogy segítsek néhány kamionnyi gyufát elteríteni. Minden doboz gyufáért kapok tizenöt fillért. Kerestem egy nagykereskedelmi üzletkötőt, ő kereA héten tartotta soron következő ülését Mátészalkán az Esze Tamás Gimnázium iskolaszéke. Az iskolában a nevelő- és oktatómunka segítésére, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására alakult az iskolaszék. Dr. Nagy László, a gimnázium igazgatója beszámolt az új tanév feladatairól. Az intézményben adottak a személyi és tárgyi sett egy nagykereskedőt, hogy jutalék fejében elárulja neki, hogy honnan lehet olcsón gyufát venni. Miután a láncban minden árut kínáló, továbbadó és forgalmazó (sokszor egyetlen telefon az egész) leszedte a maga hasznát, végre a kiskereskedőhöz került az áru. Ezért kerül egy doboz gyufa annyiba, mint ezelőtt húsz évvel egy kenyér. Egy ismerősömet kerestem. Tudtam róla, hogy melyik építkezésen dolgozik. Odamentem, mondtam a nevét, nem ismerik. Mástól is megkérdeztem, senki sem ismerte. Egyvalaki megkérdezte: melyik cégnél dolgozik? Értetlenül néztem rá — hát annál a cégnél amelyik ezt a házat építi. Felelet: „ezt a házat, uram, legalább negyven cég építi”. Egy ingatlanügynökség munkatársától hallottam, hogy a szakemberek fehéren- feketén be tudják bizonyítani, hogy egy újonnan épített lakóház műszaki értéke ötvenezer forint négyzetméterenként. Még egy kicsit sírnak is, hogy nincs haszon. Ezek szerint egy építkezésen kizárólag szociális indíttatásból dolgoznak a cégek, és a lakás- vásárlók keservesen összekuporgatott pénzecskéjén senki sem akart meggazdagodni, és a gyufa is csak azért drága, mert nagy az infláció. Ez igazán szép dolog. F. Sípos József feltételek. A jelenlegi egészségügyi szakközépiskolai képzés fokozatosan megszűnik. Az ezredfordulóra várhatóan tiszta profilú gimnáziummá alakulnak át. Érettségizetteknek három éves képzés keretein belül egészségügyi szakképesítés megszerzésére lesz lehetőség. Az iskolai vezetés és a tantestület munkáját dicséri az a tény, hogy a nyíregyházi Zrínyi és Krúdy középiskolák után az Esze Tamás Gimnázium a harmadik a továbbtanulók felvételi arányát tekintve. Pénzes László Hétköznapi arcok A buszsofőr Nap mint nap emberek ezrei utaznak a buszokon, van, aki kényelmesen, van. aki türelmetlenül. Mi egy Nyíregyháza— Tiszavasvári—Tiszadob között szolgálatot teljesítő sofőrrel beszélgettünk a munkájáról, szabadidejéről és úgy általában mindenről. Tóth Józsefnek hívják, és 44 éves. — Mikor kezdődik reggel a munka? — Nekem hajnali négykor van az ébresztő, és öt óra három perckor már megkezdődik a menet. Elég hosszú is, mert a „záróra” este háromnegyed hatkor van, no persze utána várnak az otthoni teendők is. — Miért éppen buszsofőr lett? — Szeretem a munkám, mert egész nap emberek társaságát élvezem, és vezetni is imádok. — Szabadidő, sport, hobbi? — Sajnos, a hosszú munkanap után már nincs sok, mondhatni semmi szabadidőm. Hobbi, sport, ilyesmi már régen nem létezik a számomra az idő hiánya miatt. Nagyon keveset vagyok együtt a családommal is. Van két szép gyerekem, de rájuk sem tudok annyi időt fordítani, mint amennyit szeretnék. — Mióta ül a volánnál? — Pontosan 1971. február íl-e óta, több mint 23 éve vagyok a közutakon a volán mögött. Sajnos, az utakon elég sok baleset történik a gyorshajtók miatt. Én szerencsére idáig balesetmentesen vezettem, és remélem, ezután sem lesz semmifajta problémám, és továbbra is biztonságosan fogom az embereket kitűzött úticéljuk felé elszállítani! _ , _ Gergely Csilla Szálkái iskolaszék A MINTAKALAUZ E gyre szigorúbb manapság az ellenőrzés a vonatokon. A kalauz kétszer is megnézi a jegyet, mielőtt kilyukasztja vagy aláírja. Ráadásul gyakran az utasok, ritkábban a jegykezelők sem viselkednek szépen. A minap érdekes jelenetnek voltam tanúja. A kocsiba lépő kalauz nem szúrópróbaszerűen, ahogy szokás, hanem kivétel nélkül mindenkinek ellenőrizte jegye mellett a szükséges okmányait is, úgymint igazolvány, diákigazolvány, stb. Miután velem végzett, a szomszédos ülésen ülő hölgyekhez fordult, majd mivel egyikük nyugdíjasjeggyel utazott, az igazolványát is kérte. A hölgy felkapta a fejét, és kötekedve kérdezte: — Nem látszik rajtam, hogy jogosult vagyok a kedvezményre? A jegykezelő olyan elegánsan vágta ki magát, ahogy az egy férfihoz illik: — Asszonyom, nekem nincs jogom egy hölgynek az életkorát megsaccolni! A végtermék mit: konyhai hulladék, répa- és zöldborsódarabok, meg egy csikk látható az elsőn. — A tegnapelőtti vacsora valahol brassói lehetett — mondom élcesen, s meg is kapom a mellbevágó választ. — Itt van a lapáton az a tegnapelőtti brassói, megemésztett „tegnapi” állapotban is. A lapátok árulkodnak az étkezési szokásainkról is, s ez sem ostobaság. Most divat a zöldség, amikor pedig még a konzervgyári hulladék is ide jött, tudni lehetett, hogy mikor van a meggy, a kukorica s az uborka szezonja is. Amit most látunk, az jellemző hétvégi konyhai hulladék, s mennyiségre is sok, mert ilyenkor többet esznek az emberek. Egy újabb lapáton egy citromszelet érkezik. Pedig hol van már a szombati színházi este, s az utána jövő'citromos Martini. Egyesek már a rúzsos poharakat is elmosták, illetve a rúzsos ingeket is kimosták (eltüntették). A medence szélén állva, mint tábomo- koj: a szennyvízfeldolgozás frontján, me^ffiápítjúKníogy’á kor aTaJcu ülepítőkzése után, például aktív szenes" szűrés, a nitrát gázzá történő alakítása után foszfátmentesítéssel a növényi tápanyagokat is el lehetne távolítani — melyek amúgy komoly algásodást okozhatnának a csővezetékekben. Csírátlanítást is végezve ivóvizet lehetne csinálni a szennyvízből. A vízszegény országokban ennek nagy jelentősége lenne —- ha nem kerülne rettenetesen sokba. „Az ember ebben a szakmában, tudja, hogy mit szokott meginni” — jutnak eszembe a telepen dolgozók szavai. Nagy körforgás ez. Az itt, Nyíregyházán megtisztított víz a Tiszába jut, annak egy része pedig abba a Keleti-főcsatornába, ahonnan például Debrecen az ivóvizét nyeri. Mindezt olvasva senki ne ijedjen meg. A Tisza természetes tisztítási folyamata egy újabb szűrő, az onnan és más csatomák-- ból kiemelt víz pedig egy újabb, államilag ellenőrzött tisztításon esik át. És ezek után ki tudná kiszámolni, hogy mennyibe kerül nekünk egy pohár víz? Sokba, nagyon sokba, s ha nyitva hagyjuk a csapot, mindezt nem becsüljük meg. Kép és szöveg: Varga Attila ,,Vasárnap merőben más fekália ömlik a podbabai tisztítóállomásra, mint hétfőn. Minden napnak megvan a maga jellegzetessége és így grafikont lehet készíteni a fekália- átfolyásokról. az óvszerek előfordulásából visszamenőleg meg lehet állapítani, mely prágai negyedben közösülnek többet és melyekben kevesebbet..." (Bohumil Hrabal: Túlságosan zajos magány) Nálunk sincs máshogy. Ahogy a kocsiajtót becsapom, kemény szagokba ütközöm. A széljárás diktálta a tempót, siettem befelé a zárt épületbe, mert úgy gondoltam, oda nem jöhet utánam. Tévedtem. Tóth György, a Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Vállalat üzemvezetőhelyettese azért megnyugtat, „a ruha nem fogja meg a szagot, legalábbis a feleségem még sohasem szólt, hogy érezne valamit.” — A nyíregyházi 1 .sz. szennyvíztisztító telep 1968 óta üzemel. A szenyvíz- mennyiség felfutása miatt 1974-ben és 1981 -ben újabb fejlesztések történtek, így ma már a telep napi kapacitása 30 000 m '. Ennyi háztartásokból, és az ipari víz fel- használásából származó elszennyeződött víz feldolgozására képes a telep. A nyolcvanas évek elején annyira dinamikusan fejlődött a város, hogy a jóslások úgy hangzottak: 2000-re 40 ezer m3 lesz a város napi szennyvízmennyisége, így megépítették a város 2. számú, felsősimái telepét is. Mivel a gazdasági helyzet megváltozott, és a lakossági víz ára is megemelkedett, a vízfelhasználás visszaesett. Jelenleg 20-25 ezer köbméter a város napi szennyvizének a mennyisége, melyet a két telepen dolgozunk fel. Hozzánk 12-15 ezer m* érkezik naponta — mondja Tóth György, az időközben érkező Mészáros József üzemvezető pedig vállalja a kalauz szerepét a telep területén. A szennyvíz színre sárgás-barnás folyadék, szagra pedig... Bizony szaga van, mert a belebocsátott szerves anyagok a szennyvízben bomlani kezdenek. Mikroorganizmusokat is tartalmaz a WC-használat miatt, így a folyadékot akár fertőző anyagnak is nevezhetnénk. — Mechanikai és biológiai úton tisztítjuk. A mechanikus szűrésen és ülepíté- sen alapul, a biológiai pedig a természetben lévő folyók öntisztulási folyamatának a mesterséges előidézése, amely az oxigéntartalom és a tápanyag-elkeve- rédésen alapul — magyarázza kísérőm. Az így megtisztított víz mezőgazdasági hasznosításra kerül: az Érpatakba folyik, és részben öntözővízként hasznosul, vagy Kótajon keresztül a Lónyai-csatomába, majd a Tiszába ömlik. A város alól vezetékhálózaton érkező szennyvízből a nagy, darabos dolgokat ki kell venni, mert dugulást okozhatnak a szivattyúban, a szálas anyagok pedig rátekeredhetnek a forgó alkatrészekre. Az első akadály tehát egy rács, a „gépi tisztítású síkrács”, amely mellett állva arra gondolok: milyen jó, hogy visszamondtam a mai ebédjegyemet. Ez persze kevés a mázochizmu- somhoz, így megkérem Mészáros urat, hogy nézzük meg, mit hoz fel a vízből a rács. O készségesen kézi kapcsolásra állítja gépet, és lentről lassan jön is felfelé valami meghatározhatatlan tömeg a szennyvíz mélyéről. Vajon mit rejt a vasfogsor?... A nagyobb városokban ez a gépi tisztítású rács is jóval nagyobb, sőt Moszkvában roppant fontos beosztás ennél á munkafolyamatnál folgozni, mivel ott a rács után egy hosszú szállítószalag van, a két oldalán pedig nők ülnek, akik válogatják a szemetet. Nagy csatározások folynak azért, hogy ki ül előre, legközelebb a rácshoz, mert ő szedi ki a legértékesebb dolgokat: használt cipőt, porcelán- és fémhulladékot, még fegyvert is, Én viszont most, hogy felérkezett a bűzös kupac, cigarettapapírt látok, söröskupakot három nyolcassal — tehát nem nyert, csak nyelt— s egy diszkrét óvszert. Akár statisztikát is készíthetnénk, hogy mit szívunk, és milyen színűvel csináljuk. Nyíregyházán találtak már ötvenmárkásdarabot és aranyékszer-sze- meket is, Székesfehérvárott pedig csecsemőholttestet. melyről persze még a nyomozók sem tudták megmondani, hogy a város mely részéről érkezhetett a szennyvíztelepre. — Tehát a darabos, 15 mm-nél nagyobb szeméttől megtisztított szennyvíz a szivaty- tyúkon és gyűjtővezetékeken keresztül a homokfogóba kerül, mely az ásványi anyagokat, így a homokot is kifogja, mert az később a gépeket is tönkretenné. Egy nagy betonmedence szélére kapaszkodunk fel. Az iker elrendezésű Esseni- medencében a víz sebessége állandóan lOm/mp, mert a homok és egyéb anyagok ülepedési sebessége is ennyi. Átkapcsoljuk kézi vezérlésre, így a csörlőre szerelt gumilapátok lassan felhozzák majd a kiülepedett javakat. Már látjuk is a színpompás valaben már biológiai tisztítás is végbemegy. A forgó lapátok mentén kiülepedik az iszap is. Lemászunk és felmászunk. Egy újabb medence járdáján állva letekintünk az alattunk fortyogó vízre. Mintha ezernyi hal csapdosna a farokúszójával! Persze, itt megdöglenének mind. A víz színe pedig, higgyék el, hogy csodálatos. Aranyló barna, és olyan habos, hogyha a reggeli kávém mindig ilyen lenne, akkor nem mindig bal lábbal kelnék fel. Itt a víznek már annyira nincsen szaga, hogy akár uzsonnázhatnánk is, mondom, miközben a vizes földre emlékeztető szagot beszippantom. — Itt a széntartalmú szerves anyag széndioxidra bomlik. A „szennyvízza- báló” baktériumok életben maradásához a szennyvízben lévő tápanyag szükséges, valamint levegő, és megfelelő, 20-25 fokos vízhőmérséklet — mondja az üzemvezető. — Minden tisztítási folyamat géppel vezérelt és ellenőrzött is. Az elő- ülepítőből egy csigaszivattyú az utóülepítőbe vezeti a vizet, amely egyre tisztábbá válik. A tisztított víz átlátszósága 1,5-2 méter, tehát laikus szemmel nézve „elég tiszta”, de bár ihatónak tűnik, milliószámra tartalmazza a különböző baktériumokat, s amiből fertőtlenítéssel és kémiai tisztítással. melyet Magyarországon csak Pécsett végeznek, ipari vizet lehetne nyerni. Újabb költséges kémiai folyamatok elvég-
