Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-23 / 156. szám

II KÖZELKÉP 1994. szeptember 23., péntek P AR SORBAN ♦ Díszmadarak találkoznak a Bujtosi Szabadidő Csarnokban három napon keresztül a Nemzet­közi Díszmadár Kiállításon mától egészen 25-ig. A Magyar Dísz­madártenyésztők Nyíregyházi Egyesületének köszönhetően Észak- és Dél-Amerika, Afrika, India és a trópusi világ több száz madara állja az érdeklődők tekin­tetét, akik szaktanácsadásra is számíthatnak. A kiállítást pénte­ken 10-től 18-ig, szombaton 9-től 18-ig valamint vasárnap kilenctől 16 óráig lehet megtekinteni. ♦ Húzd a létrát! a címe an­nak a kötélhúzó versenynek, melyre a mai napon délután három órától kerül sor a Kossuth téren. A huzavonára középis­kolásokat várnak. ♦ Privatizációs fórumra hív­ja vendégeit az Inkubátorház reg­gel kilenctől. A mai napon a me­gyei privatizáció helyzetéről, a privatizációról és a banki finan­szírozásról lesz szó, s előadást tart Hollauer Tibor, az AVÜ sajtó­marketing igazgatója is. ♦ Bábszínházi Szabadtéri Játékok lesznek a Kossuth téren holnap tíz órától. Bábozás, báb­játékkészítés és hasonlók várják az érdeklődőket. ♦ Áramszünet lesz 25-én reg­gel héttől 17 óráig a Kőris, az Új házsor, valamint a Fészek utcá­ban. ♦ Karate Kung-fu versenyre invitálja a harcművészet ked­velőit a Kölyökvár 25-én 13 órától. ♦ Amerikai útiképekkel, videóval, élménybeszámolóval szórakoztatja vendégeit a Jósa András Múzeum szeptember 26-án 17 órától. ♦ Kismamák klubja indul újra a Kölyökvárban, ahová minden kedden délelőtt ki­lenctől 12 óráig várják a cseme­téket és anyukájukat. ♦ Kígyók, békák és egyéb hüllők várják a hidegvérű ven­dégeket a Kölyökvárba szep­tember 27-étől október 2-ig a Terrárium kiállításra. ♦ Az angyalokkal, az ufók­kal és a szellemvilággal folya­matosan kommunikáló látó gyermekekről lesz szó szeptem­ber 27-én este héttől a műve­lődési központban. Dr. Kovács András, a nyíregyházi Energia Klinika vezetője beszámol ar­ról is, hogy hogyan látják az aurát, a vízereket és hogyan tud­ják megállapítani fényképekről a betegségeket az apróságok. ♦ Koós János és Dékány Sa­rolta énekel szeptember 29-én este héttől a művelődési köz­pont hangversenytermében. ♦ Johann Strauss- esttel nyitja hangversenysorozatát a Nemzeti Filharmónia szeptem­ber 30-án este héttől a Bujtosi Szabadidő Csarnokban. A mű­sorban fellép Kóródi Anikó szoprán énekes, a Slip táncklub polkát táncol és a zenekart Karolos Trikolidis vezényli. Nyíregyházán a Vállalkozói Inkubátorházban, a volt szov­jet laktanya helyén több kezdő vállalkozás is dolgozik. A pékségben például naponta százával készülnek a ropogós perecek (Bozsó Katalin felvétele) Tisztelt szerkesztősig! ítyém szokásom panaszkodni, mivel úgy tartják, hogy csak, a tehetetlen ember sír. Am, hogy levélírásra szántam a fejem, annafaz az oka, hogy nincs információm arról, hogy itt, kicsit kintebb Nyíregyháza központjától miért vannafolyan állapotoké amilyenek, S tudnafe erről az illetékesek? NézzUfsotjában. “Ez évben költöztem Borbányára, a Margaréta utcába. Meglepett, hogy az utca közvilágítása milyen. 'Sár választások, előtt(l) cseréltefegőket, azonban még most is vantiaf „sötét"foltokhoz utcában. A gidres-gödrös, kátyúkban bővelkedő utcán gépkocsival közlekedni bátorság! Esőzéskor pedig az utca szélességében áll a víz, gyalogosan közlekedni lehe­tetlenség, miveljárda sincs. Az Alma utcán, a buszmegálló mögött több hektárnyi „senki "földje lele­dzik,, azaz a gazé, az elhanyagoltságé e terület. Sérbe lehetett volna adni, vagy felparcellázni építési telkeknek, A10. Sz. Általános Iskola mellett ott árválkodikjéjfiasználatlanul, bezárva a kultúrház. Mindössze fogadóórát tart ott a polgármesteri hivatal keddi napokon. Vedig rengeteg itt a fiatal, kellene szórakozási, művelődési lehetőség. Azzal, hogy könyvtár sincs ‘Borbányán, ugye már nem mondofújat. Jó lenne, ha az önkormányzati választásokra készülő pártok, önjelöltek, nemcsak, ígéretekben bővelkednének, hanem valóban képviselnefaz ott élőférdekeit „csekély"tiszteletdíjukért. Itt, Borbányán is. Jfiszen—gondolom—nálunk, sem másodrangú állampolgároflaknak■ Nekifisjár(hatna) a pormentes út, sportolási, kulturális, művelődési és szórakozási lehetőség. (Név és cím a szerkesztőségben) * * * Olvasónk levelére Ürge László, a városüzemeltetési iroda vezetője reagált. — Az elmúlt négy évben a város vezetése Borbánya fejlesztésére fordította a legtöbb gondot. Nagy szerepe van ebben az azóta el­hunyt Vereb László képviselő úrnak. Problémák természetesen mindenütt vannak. A közvilágítással kapcsolatban nem tudom, hogy mi a konkrét probléma. Ha kiégett valamelyik izzó, azt a TITÁSZ köteles kicsrélni, de természetesen az sem tud mindenre odafigyelni. Ám ha lakossági bejelentés érkezik, akkor mi felhívjuk a TITÁSZ figyelmét a problémára. A művelődési ház kihasználtságát lakos­sági összefogással lehetne javítani. Helyzetkép a TÜZÉP-ről Drága jé szén Hogyan készül a TÜZÉP a tél­re? Lesz-e elegendő tüzelőanyag a fűtési szezonra? A jelenlegi időjárást nézve egyre aktuálisabb kérdést a Nyírség TÜZÉP Rt. kereskedelmi igazgatójának, Sán­ta Józsefnek tettük fel. — A helyzet egy kicsit bonyo­lultabb, mint a korábbi években volt. Nem lehet előre tervezni. A megyében végbement óriási gáz­program miatt sokan tértek, illetve térnek át a gáztüzelésre. Ezenkívül nem akarunk úgy járni, mint a tavalyi enyhe tél alkalmával, hogy a telepünkön óriási halmokban állt az eladatlan szén, aminek a tárolás alatt természetesen romlott a minősége. Van ugyan a telepen körülbelül 2500 tonna tüzelő­anyag-készlet. ha a vevőnek meg­felel, ebből választhat kedvére, de ezenkívül megrendelésre, rövid határidővel biztosítjuk a kívánt szén beszerzését. A telepen tehát nem tárolunk nagyobb mennyiséget, de az ellátás biztos, hogy folyamatos és zökkenőmentes lesz. — Milyen fajta szenet tudnak árusítani? — Alapvetően barna- és feke­teszénnel foglalkozunk, főleg hazai bányákból, elsősorban Borsod me­gyéből. Jelentős szállítóink még a volt Szovjetunió országai, Cseh­ország és Szlovákia. A német brikettben csalódtunk, már tavaly sem hozattunk, mert minőségileg nem nyújtja azt, amit a rendkívüli magas ára miatt elvárhatnánk tőle. — Hogyan alakulnak az árak? — A hazai árak várhatóan mint­egy 20 százalékkal emelkedni fognak. Az importárakat még nem lehet tudni, de a forintleértékelés miatt és az esetleges áfakulcs-vál- tozás következtében akár 30 százalékkal is emelkedhetnek. Hazai szeneink ára átlagosan 600- 650 forint. Van egy akciónk, melynek keretében 200 forinttal olcsóbban — 850 forintért — kínálják a lengyel lángot. — Ugrásszerűen megnöveke­dett a gázzalfűtők száma. Ön sze­rint melyik a gazdaságosabb? A szén vagy a gáz? — Jómagam is régóta gázzal tüzelek. Ha mindent összeszá­molok, akkor a gázfűtés csak har­madannyiba kerül, mint a szilárd tüzelőanyag. Persze, akik most vezették be a gázt, azoknak majd csak hosszabb távon fog meg­térülni a beruházás, és persze takarékos fűtéssel. Vasas Esélyt adni, hogy dolgozhassanak Segíteni a beteg gyerekeken Hétköznapjainkban gyakran ta­lálkozhatunk olyan gyerekekkel, akik tolókocsihoz vannak kötve, akik nem látnak jól, vagy éppen nem hallanak bennünket. Azt min­denki gondolja, hogy az ő életük sokkal nehezebb, de a segítséget nekik nem mindenki akarja, és nem mindenkinek áll módjánban megadni. Pedig ők is szeretnének tanulni, dolgozni, teljes értékű éle­tet élni. Van egy intézmény, amely ebben segít a fiataloknak. Ezt a nemes feladatot a START Reha­bilitációs Vállalat 1992 szeptem­berétől működő szakmunkáskép­zője vállalta fel. Az nyíregyházi iskola igazgató­jával, Rácz Sándorral beszél­gettem erről: —Milyen feltételekkel kerülhet­nek be az ide jelentkező nyolcadi­kosok? — Kizárólag egészségkároso­dott gyerekeket tudunk fogadni. Például, ha mozgásfogyatékos, ér­zékszervi sérülése van, vagy akut belgyógyászati panasza. —Ezekkel a betegségekkel mily­en szakmákat tudnak elsajátítani? — Nőiruha- készítőket, bőrdísz­műveseket és műanyagipari fel­dolgozókat képezünk. A jelentke­zési lapok beérkezése után orvosi vizsgálaton vesznek részt a gye­rekek, s ha a betegségük nem zár­ja ki a szakma tanulását, akkor következik a felvételi és az alkal­massági vizsga. — Ezek miből állnak? — A felvételi egyszerű matema­tikai feladatokból és helyesírásból tevődik össze. Az alkalmassági vizsgán pedig szakemberek mérik a vizuális és tárgyemlékezetet, a hallás utáni szóemlékezetet, a matematikai logikát, a fogalmi gondolkodást, a figyelemkoncent­rációt, a szemmértéket és a kétdi­menziós térlátást. Minden ered­ményt összevetve születik meg a nagyon nehéz döntés, hogy kit veszünk fel. — Ezek a gyerekek hogyan tud­nak beilleszkedni? — Itt nem mosolyogják meg a süketnémát, és nem gúnyolják ki a mozgássérültet sem. Ok is igazi eleven diákok, de odafigyelnek egymásra. —A szakmai tárgyak mellett mit tanulnak még? — Természetesen az érvényben lévő tanterv alapján közismereti tárgyakat is tanítunk. Mindent az alapoktól kezdünk, és aztán lé- nyegretörően sajátíttatjuk el az új ismereteket. ^KÉRDÉSÜNK — Az itt dolgozó pedagógusoknak mennyiben más a feladatuk? — Azon kívül, hogy esélyt adunk a későbbi elhelyezkedésükhöz, nekünk módunkban áll a gyerekek személy­iségéhez közelebb kerülni. Ehhez leg­fontosabb az empátia. Nagyon jelentős a pszichopedagógusunk munkája is, aki szinte mindig a gyerekek között van. O segít a lelki gondok áthidalásában, hiszen ezek a gyerekek lelkileg is sérültek. Éppen ezért még nagyobb türelemre és megértésre van szükségük. Lévai Ágnes Útmutatás leendő vállalkozóknak — A vállalkozók mintegy 70 százaléka a munkanélküliség elől menekülve kényszerből kezd el valamilyen vállalkozást —- mondta Köteles Gyula, a Nyír­egyházi Vállalkozókért Alapít­vány munkatársa. — Irodánkat naponta hat­nyolc ügyfél keresi fel tájékoz­tatást, segítségünket kérve. Egy-egy általános tájékoztató több mint fél órát vesz igénybe, így a szakirányú ismeretek át­adására és egyéb szervező mun­kára egyre kevesebb időnk jut. A munkaügyi központ döntésétől és támogatásától függően viszont októbertől hetente két alkalom­mal két órában Nyíregyházán, Újfehértón, Nagykállóban és Tiszavasváriban előadásokat tar­tunk a vállalkozóvá válás alap­jairól. A tájékoztatókkal kapcso­latban érdeklődni az alapítvány irodájában, a nyíregyházi pol­gármesteri hivatalban lehet. KvZ Múlt heti Városnézőnk helyes megfejtése a következő: a megye­háza 1891-92-ben épült. A két kő­szoborért egyenként 1000-1000 forintot kapott az ismeretlen mes­ter. A jó megfejtést beküldők közül Csíki Roland nevét húztuk ki, aki október elsejétől három hónapon keresztül ingyen kapja meg az Új Keletet. Mai utunk parkon és téren át vezet. Keresztülhaladva a Besse­nyei tér fái alatt, jutunk el a szobo­rig. Álljunk szembe vele, és meg­elevenedik a múlt. Ez a szobor volt a városnak, de a vármegyének is az első köztéri emlékműve. Nem a város emelte, hanem a vármegye. A szoborállítás gondolata már 1889-ben felmerült, s valószínűnek látszik, hogy az a körülmény váltot­ta ki a tervet, hogy hasonló emlék­műveket ekkor már több helyen emeltek. A vármegyeház építésével járó kiadások késleltették a meg­valósulást, de 1894-ben meg­hirdették a pályázatot. Tizenhat jel­igés pályamunka érkezett be, s az országosan befutott mesterek előtt egy fiatal, 29 éves, alig ismert szob­rász pályaművét fogadták el. Az if­júról tudni kell, hogy ez volt az első jelentős műve, s pályáját ez a siker döntően befolyásolta. Nem sokkal később ennek a lényegében hideg műfajnak egyik vezető egyénisége lett. Az ő műve a fővárosban látható Irányi Dániel-szoborés síremlék is. Kérdésünk: hogy hívják a Bes- senyei-szobor alkotóját, és mikor leplezték le a szobrot? Válaszukat nyílt levelezőlapon a következő címre küldjék el: Nyír­egyháza, Bercsényi u. 8. A helyes megfejtést beküldők között negyedéves Új Kelet előfi­zetést sorsolunk ki.

Next

/
Thumbnails
Contents