Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-22 / 155. szám

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI HÍRLAP I. évfolyam, 155. szám Ára: 12,50 Ft 1994. szeptember 22., csütörtök ROBBANTÁS BALATONIEIIÉN Egy sörétes kézigránáttal eddig ismeretlen tettes vagy tettesek felrob­bantották a balatonlellei Y diszkó bejáratát kedden a hajnali órákban. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitány­ság szerdán kiadott közleménye szerint a robbantás beszakította a már zárva tartó szórakozóhely faajtaját, de személyi sérülést nem okozott. A rendőrség tájékoztatása szerint a ba­latonlellei robbantás nem hozható összefüggésbe az utóbbi időben az ország különböző helyein elkövetett hasonlójellegű bűncselekményekkel. A tűzszerészek egyébként megállapí­tották, hogy egy darab M 75-ös típusú műanyagházas, sörétes kézigránát robbant a szórakozóhely bejáratánál. Az ügyben a fonyódi rendőrkapitány­ság folytatja a vizsgálatot. SZEKERES ÉS PETŐ LEVELE A két kormánypárti frakcióvezető szerdán levelet intézett az ellenzéki képviselőcsoportok vezetőihez. Szekeres Imre és Pető Iván — mint írják; a félreértések elkerülése érde­kében — fontosnak tartják tájékoz­tatni az ellenzéket arról, miként vélekedik az MSZP és az SZDSZ az önkormányzati törvénycsomag eset­leges további pártközi egyezteté­séről. A levél tanúsága szerint az MSZP és az SZDSZ kész a tárgyalá­sokra — amennyiben ezt az ellenzék kezdeményezi. A levél emlékeztet arra, hogy kedden este a hatpártinak nevezett megbeszélésen az MDF képviselője nem jelent meg, a Kisgazdapárt kép­viselője pedig érdemi tárgyalás nélkül eltávozott. A jelen lévő négy párt képviselői megállapodtak abban — áll a levélben —, hogy az ellen­zéki pártok benyújtják módosító in­dítványaikat, s azok elfogadásáról, vagy esetleges kompromisszumos megoldásokról az ellenzéki pártok kezdeményezésére a kormánypárti frakciók készek tárgyalni. MAGYAR SUZUKI-SIKER Új értékesítési konstrukciót vezet be péntektől a Magyar Suzuki Rt. Az Esztergomban gyártott kocsikat mostantól valamennyi márkakeres­kedőnél az ár 10 százalékának befi­zetésével meg lehet vásárolni, s a négyéves futamidejű hitelszerződés megkötéséhez a személyi igazolvány felmutatása elegendő. A cég szeptember közepéig 11 500 kocsit értékesített, s több mint 13 ezer autót gyártott. Ez mindkét területen megfelel az 1994-es egész évi teljesít­ménynek. FOSZTOGATJÁK A FÖLDEKET Kárpátalján is sok kárt okozott a { nyári aszály és forróság. A gazda- ; ságok gyümölcsöseiben már levél is I alig maradt a fákon. A termés alig 20 százaléka a vártnak. Nagy bajban van­nak a konzervgyárak és a feldolgozó üzemek. S hogy a bajok ne járjanak egyedül, a lakosság is alaposan „be­segít”. Az élelmiszerhiány, az elsze­gényedés, a téltől való félelem sok kárpátaljait arra kényszerít, hogy a közöst és a farmerek földjeit dézsmál- gassák. Vannak olyan szerencsétlen farm­ergazdák, akiknek a földjeikről a tel­jes termést ellopták. A rendőrség ön­védelmi alakulatok szervezésével próbálja felvenni a harcot a termő­földek fosztogatóival, de nem sok eredménnyel. A sikertelenség elsőd­leges oka, hogy nem nagyon találnak olyan önkénteseket, akik szembe mernének szállni a mindenre elszánt tolvajokkal. Az okozott kár dollár­százezrekre rúg. Iskola^ szex A diákok örülnek, a szülők aggód­nak, a pedagógusok vitatják a francia iskolakezdést: 4 napig tart a hét Bre­tagne elemi iskoláiban. Minthogy ed­dig a szerdai volt a pihenőnap — csak vallásórát tartottak —, az idei tanévben már szombaton is pihenhetnek a kis­diákok. Az időpocsékolással vádolt tanügyi hatóság azzal válaszolt a kri­tikára, hogy egy héttel megtoldotta a szorgalmi időt, s egyébként is a kísér­leti jelleget hangsúlyozzák. Elkezdődött egy másik kísérlet is a csatorna túloldalán, de ez Angliában sokkal nagyobb vihart aratott, mint a francia kezdeményezés. A vita a parla­mentben is felkorbácsolta az érzelme­ket, néhány konzervatív honatya heve­sen tiltakozott a „forradalminak” ne­vezett szexuális nevelési módszer ellen. Ami nem egyéb, mint hogy a közép­iskolákban kötelező tantárggyá emelt szexuális nevelésnél olyan szakkönyv szolgálja az elméleti anyagot, ami gya­korlati téren is anatómiai részletezés­sel tárgyalja az izgalmas témát. A Ve­gyük komolyan a szexet, (Taking sex seriously) „semmit sem bíz a véletlenre, és semmit sem hagy homályban” —je­gyezte meg az egyik tudósító. A komp­lexusok feloldását a tabunak számító témák nyílt tárgyalása jelentené, az el­fojtott indulatok feloldását viszont a futballmeccsek lelátóiról kölcsönzött módszertől várják. A diákok ugyanis azzal kezdik az órát, hogy mintegy két percig teli torokból kórusban üvöltik a bűvös szót: szex, szex, szex! (MTI-Press) ÚJ KELET ZÁHONYBAN Meg kell tanulni a csőddel együttélni! ÖRÜLNEK-E A ROKKANT NŐK? Sokat beszélünk mostanában a női nyugdíjkorhatár emeléséről. Még az előző kormány dobta be tavaly a köztu­datba, de a hatalmas ellenzéki felhá­borodásra lekerült a napirendről. Most a koalíció újra felmelegítette. Egyelőre a lépcsőzetes emelést rebesgetik. Kovács Magda, MSZP-s munkaügyi miniszter szerint az 1940-es, s ennél idősebb korosztályt már nem érintheti, a fiatalabbakat viszont igen. A minisz­terasszonyt arról faggattam, várhatja-e reménykedve valaki a korhatáremelést. — Egy korábban üzemi balesetet szenvedett, s most 50 éves nő jelenleg a korábbi fizetését kapja rokkantnyugdí­jasként, mert a baleset elszenvedése után egy évig a táppénzét, míg a leszáza- lékolás után a rokkanynyugdíját egészíti ki a munkáltató százszázalékra. Ót va­jon hogyan érinti majd, ha korosztálya nem 55 évesen, hanem 57-58 évesen mehet nyugdíjba? Ó is tovább kapja a kiegészítést, vagy neki 55 éves korában megszűnik ez a pluszjuttatás, és egysze­rű nyugdíjasként tengeti napjait? Lehet, hogy ő éppen a korhatáremelést várja? — tettem fel a kérdést. — Erre egyelőre nem lehet választ adni. Nem csak a rokkantakat érinti ez a probléma, hanem a már most sem dolgozó, úgynevezett előnyugdíjasokat is. Azokat az embereket, akik gazdasági ér­dekből lettek 55 éves koruk előtt nyugdíj­ba küldve. A törvényjavaslat vitájában erre is ki kell térni, minden egyes vitás kérdést tisztázni kell. Személyes véleményem, hogy ezeket a nőket a korhatáremelés nem érintheti, ők a nyugdíjba vonulásuk ide­jén fennálló törvények szerint kapják az őket megillető járulékokat. A rokkantak sem örülhetnek tehát a nyugdíjkorhatár emelésének, mert csak 55 éves korukig kapják a különbözetet, utána már nem. Természetesen aki már az új törvény el­fogadása után szenved üzemi balesetet, s maradandó károsodást, arra már az akko­ri szabályok lesznek irányadók. — Nagyon sok cég jut csődbe, kerül felszámolási eljárás alá. Mi lesz azokkal a munkavállalókkal, akik ilyen munkahe­lyen rokkannak meg? A jogutód nélküli megszűnésnél ki gondoskodik róluk, kitől várhatják a táppénzt, vagy a rokkantnyug­díj és korábbi átlagbérük közötti külön­bözetet? — A felszámolási törvény értelmében ezeknek a járulékoknak a kifizetése az első helyen áll, megelőz minden mást. Sajnos a csőd, a felszámolás a kapitalizmus velejárója. Meg kell tanulnunk együtt­élni vele, bármennyire nem akarjuk is. — Szükebb régiónkban rengeteg a munkanélküli. Nem helyezkednek el akkor sem, ha munkái kapnának. Inkább élnek a segélyekből, s mellette feketén munkát vállalnak. Kíván-e fellépni ez ellen a kormány? — Sajnos, az emberek egy része valóban beállt egy bizonyos alacso­nyabb anyagi szintre. Öt-hatezer forin­tos segélyekből vegetálnak, miközben elmennek a szomszédba felvágni a fát, vigyáznak a gyerekekre alkalmi juttatá­sokért. Nekik ez így elviselhető, hosszú távon mégsem hiszem, hogy járható út lenne. Az a véleményem, hogy a mun­kaképes, életerős emberek dolgozzanak. Tudom, hogy ehhez munkahelyek is kellenek, de ennek hiányában az em­berek elmehetnek vállalkozóknak is. Az önkormányzatoknak roppant nagy a fe­lelősségük abban, hogy mennyi ideig folyósítják a segélyt, mennyi ideig né­zik el a feketemunkát a területükön. A változáshoz széles társadalmi összefogás kell! Csak így érhetünk el eredményt ebben a roppant fontos kérdésben. I Kevesebb lesz a hozzájárulás VONALKÉSÉS ÚJFEHÉRTÓN Ilmámban mar van vonal Napjainkban a különböző beruházások közül az út, gáz, víz és a telefon viszi a prímet. Nincs ez másképp Újfehértón sem, ahol a telefonvonalak bekötését a település polgárai úgy várják, mint egy falat kenye­ret. Lapunk arra volt kíváncsi, vajon mikortól vehetik igénybe a helybéliek a kommunikálás korszerű formáját. A város jegyzője, Varga László készséggel tájé­koztatta az Új Kelet olvasóit a legfon­tosabb tudnivalókról. — A telefonvonalak kiépítésére két pá­lyázójelentkezett, név szerint a Hajdú-Tel Részvénytársaság és a MATÁV. Eredeti­leg a Hajdú-Tel lett a kivitelező, mely '94 december 31-éré ígérte a munkálatok be­fejezését, de különböző okokra hivatkoz­va nem tudták végigvinni a folyamatot, így ^ezután a MATÁV-ra esett a választásunk. Ez időben azt jelentette, hogy csak jövő tavaszra lesz telefon Újfehértón. A csúszás oka, hogy újjá kellett alakítani az építési tervet. így a polgároknak két-háromezer forinttal kevesebb lesz a lakossági hozzá­járulás. Portánként harminckétezer forin­tot kell majd fizetni, ebből huszonötezret a kivitelezés megkezdése előtt, a külön­bözetet pedig a bekötéskor. A befizetett összeget teljes egészében átutaljuk a MATÁV részére, és azokét is, akik a Hajdú-Telnek már az eredeti verzió sze­rint befizették. Á mintegy háromszáz igénylő — remélem, több is lesz — meg­értést tanúsított, hisz a féléves késés anyagi haszonnal jár részükre, és az sem elhanya­golható szempont, hogy egy korszerű, digitális rendszer élvezői lehetnek ezáltal. Szándékaink szerint a MATAV-ot és a Hajdú-Tel Rt.-t is meg akartuk szólaltatni cikkünkben. Szerettük volna megkérdezni, hogy a Hajdú-Tel Rt. miért nem fejezte be a beruházást, és hogy a MATAV milyen megfontolásból vállalta át a munkát? Részünkről az ügyet nem tekintjük lezárt­nak, s a két vállalat képviselői témával kapcsolatos állásfoglalásának lapunk bármikor teret ad. Hát igen. Nagyhalász városi rangjához méltó buszmeg­állóval gazdagodott. Az épít­mény teljesen egyedi kivitele­zésű, kizárólag természetes anyagokat használtak fel építé­sénél. Egy buszvárónak, ugye, az a feladata, hogy a buszra várakozókat megvédje az idő­járás viszontagságaitól. Hogy ennek a feladatának ez milyen mértékben tesz eleget, az nem kétséges. A szél akadálytala­nul süvíthet keresztül az épít­ményen. A tető egy átlagos ember magasságához képest kissé távol van a talajtól, így a szél az esőt is a buszt eltö­kélten váró utas arcába vágja. Egyébként tényleg szép ez a buszváró, és van még egy nem elhanyagolható tulajdonsága: nem lehet betörni az ablakait

Next

/
Thumbnails
Contents