Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-20 / 153. szám
4 1994. szeptember 20., kedd KÜLFÖLD-BELFÖLD UJ KELET Elmarad az invázió Haitin Az utolsó pillanatban hárult el Haiti fölül a katonai invázió veszélye: a Jimmy Carter vezette amerikai küldöttség vasárnap este azután jutott megállapodásra Port- au-Prince-ben a haiti junta vezetőivel lemondásuk feltételeiről, hogy a katonai gépezet beindult, és az első amerikai szállítógépek már a szigetország partjai felé tartottak. A szemmel láthatóan megkönnyebbült Bili Clinton vasárnap este tízkor rendkívüli televíziós beszédben jelentette be, hogy a haiti junta három vezetője beleegyezett a hatalom önkéntes és békés feladásába, s ennek nyomán visszatérhet a szigetországba az 1991-ben elűzött elnök, Jean-Bert- rand Aristide. Közölte, hogy a megállapodás hírére leállította az inváziót, és visszahívatta a repülőgépeket. Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a Port-au-Prince-ben kidolgozott egyezség végrehajtása kielégíti azokat az amerikai érdekeket, amelyeket csütörtök este az invázió célkitűzéseiként felvázolt: a polgári kormányzás helyreállítását a szigetországban, az emberi jogok tiszteletben tartását, az esetleges menekültáradat megakadályozását és az Egyesült Államok presztízsének a fenntartását. Egyúttal bejelentette: az ENSZ Biztonsági Tanácsának 940-es számú határozata alapján hétfőn partra szállnak Haitin a nemzetközi kötelék egységei; küldetésük az lesz, hogy a biztonság szavatolásával elősegítsék a hatalom átadásának békés feltételeinek létrehozását és a haiti demokratikus intézmények kiépítését. A részleteket illetően közölte: a megállapodás értelmében a junta vezetői lemondanak, mihelyt a haiti parlament elfogadja a számukra és híveik számára amnesztiát biztosító törvényeket. Legkésőbb október 15-ig azonban mindenféleképpen fel kell adniuk a hatalmat. Emlékeztetett: Jean-Bertrand Aristide nemzeti megbékélést hirdetett, és azt mondta, hogy visszatérése után nem lesznek megtorlások. - A nemzetközi kötelék egységei mindent meg fognak tenni az esetleges erőszakos események és politikai bosszúk megakadályozására — húzta alá Bili Clinton. Az elnök utalt rá, hogy a haiti katonai vezetők kilátásba helyezték az együttműködést a külföldi alakulatokkal, aminek köszönhetően a partraszállás bizonyosan békésebb körülmények között fog lezajlani, mintha sor került volna az invázióra. Ugyanakkor leszögezte: a művelet ennek ellenére nem teljesen veszélytelen. A képen Jimmy Carterrel beszélget az amerikai elnök Bili Clinton Clinton beszédében is utalt rá: a megállapodás azután született, hogy az inváziós gépezet már beindult, és hatvanegy szállítógép a levegőbe emelkedett. A Port-au-Prince-ben egyeztetett megállapodás nem írja elő ajunta tagjainak — Raoul Cédras altábornagynak, a rezsim vezetőjének, Phillipe Biamby vezérkari főnöknek és Joseph Michel Francois-nak, a rendőrség főparancsnokának — külföldre való távozását, ahogyan eredetileg az Egyesült Államok követelte. Warren Christopher külügyminiszter az elnöki beszéd elhangzása után jelezte: Washington arra számít: ha a katonai vezetők kikerülnek a be fogják látni, hogy a JeanBertrand Aristide elnök visszatérése után kialakuló politikai környezetben nincs jövőjük és inkább külföldön telepednek le. (Távozásuk „ösztönzésére” az Egyesült Államok állítólag tizenkétmillió dollárt biztosít.) Az egyezmény értelmében azonnali hatállyal érvényüket vesztik azok a gazdasági tilalmak, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján hirdettek meg Haiti ellen. Washingtoni kormánytisztviselők szerint bizonyos, hogy a juntára hatással volt az invázió közeledtének ténye, és ez végül is engedményre kényszerítette őket. Hivatalos források közölték, hogy az észak- karolinai Popé légitámaszpontról este hét óra körül indultak el azok a C-130-as óriás szállítógépek, amelyek fedélzetükön ejtőernyős alakulatokat vittek a haiti bevetés végrehajtására. Útközben, a Port-au- Prince-i megállapodás hírére rendelték vissza őket. A haiti invázió megakadályozására az utolsó pillanatban tett erőfeszítések sikerre vitele ismét rivaldafénybe állítja azt a személyt, akinek nevéhez talán több nemzetközi dicsőség fűződik azóta, hogy 1980-ban —részben külpolitikai fiaskója, a teheráni túszdráma miatt — kénytelen volt megválni elnöki székétől: Jimmy Cartert. Az utóbbi tizenhárom évben szinte alig volt olyan sarka a világnak, ahol a mélyen vallásos és szigorú, erkölcsi normáiról ismert politikus nem fordult meg békéltetőként. Egyebek között neki köszönhető, hogy sikerült elhárítani az észak-koreai atomviszály végzetes kiéleződését: ő volt az, aki a nyáron Phenjanba utazott, hogy Kim Ir-Szen néhai észak-koreai vezetőt meggyőzze az engedmények szükségességéről. Közvetítői tevékenységéért Jimmy Cartert az idén már ötödször jelölték a Nobel-békedíjra. Nyugdíj és egyéb bajok Kárpátalján, főként faluhelyen bőséggel élnek olyanok, akiknek nyugdíja — hivatalos árfolyamon számítva — nem éri el az ötszáz forintot. Ebből a pénzből már kenyérre sem futja. Tej, hús, cukor — ha a piacon sikerül eladni egy kis babot, paradicsomot, zöldséget, miegymást, legfeljebb ekkor kerül az éléskamrába. A fiatalabbja még csak-csak kiugrik Záhonyba, Kisvárdára, Nyíregyházára néhány karton cigarettával, pár üveg vodkával...És a többiek? És ha a gyerek, unoka éppen munkanélküli? Sajnos erre a kérdésre nincs válasz. Vagy, ha van, az olyan elkeserítő, hogy leírni is fáj. Kárpátalja sajnos a múltban sem az antialkoholizmusról volt híres. Mostanság az utcán, parkban alvó részeg hozzátartozik a városképhez. Egy liter, ki tudja honnan származó negyven fokos valami 50-60 ezer kuponba kerül. Ennyit kémek a piacon 2,5-3 kilogramm burgonyáért. Szóval, akad itt olcsó termék is — vodka. Hát mit csinál a rendes honpolgár: nem eszik — iszik... A kormányzat pedig nem ígér semmi jót. Csak konstatál: nő a bűnözés, hiánycikk lesz a rizs, a cukor, az újabb áremelés elkerülhetetlen... így megyünk mi Európa felé...Ázsián keresztül... Horváth Ferenczy Imre felvétele Indul Kárpátalján a magyar Iáiskola Szombaton nyílt a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola speciális képzése Beregszászban. Ezzel az eseménnyel kapcsolatosan Orosz Ildikóval, a KMPSZ elnökével beszélgettünk. —Mi motiválta a főiskola létesítését? — Az utóbbi néhány évben majdhogynem megduplázódott a kárpátaljai magyar iskolák diáklétszáma. Ezzel szemben viszont az anyagi - gazdasági helyzet miatt a pedagógusok jelentős része elhagyta a pályát; sokan a kereskedelemben helyezkedtek el, sokan Magyarországra települtek át. Most már mintegy harminc százalékos pedagógushiányról beszélhetünk. Megtörtént, amire eddig gondolni sem mertünk: szeptember elsejétől egyes iskolákban képesítés nélküliek tanítanak. Az is világossá vált, hogy a Magyarországon tanuló diákoknak jobbik esetben csak 10-20 százaléka tér visz- sza Kárpátaljára, így nyilvánvalóan az itthoni képzésre kell helyezni a hangsúlyt. Bár hozzátenném, arra sincs garancia, hogy ők itt állnak munkába, hiszen ebben az évben az Ungvári Állami Egyetem magyar szakán végzett diákok közül senki sem helyezkedett el kárpátaljai iskolákban. Igaz, a legnagyobb hiány most az óvodákban, az elemi iskolákban, valamint az idegen nyelvek oktatásában jelentkezik. Nos, látva ezt a helyzetet, konkrét lépéseket tettünk az itteni magyar főiskola megszervezése érdekében. 1993 őszén a pedagógusszövetség és a KMKSZ együttes ülésére meghívtuk a beregszászi járás képviselőit, s ezen az ülésen először került írásban megfogalmazásra az az óhaj, hogy vidékünkön egy magyar felsőoktatási intézmény létesüljön. Először is egy alapítvány létrehozása mellett döntöttünk. Felkértük a Beregszászi Városi Tanácsot, a Kárpátaljai Magyar Református Egyházat, hogy más szervezetekkel együtt társuljanak elképzeléseinkhez. Végül 1994 januárjában — egyeztetések és megbeszélések után — négy szervezet (KMKSZ, KMPSZ, Kárpátaljai Magyar Református Egyház, Beregszászi Városi Tanács) létrehozta a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítványt. A bejegyzés után hozzáláttunk az ukrán oktatási törvénynek megfelelően egy alapítványi magánfőiskola megszervezéséhez. Az alapítvány felkérte a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolát, hogy ebben az ügyben legyen a segítségünkre, hiszen egyelőre nincs megfelelő számú előadónk. — Mi történt ezután? — Márciusban létrehoztuk a főiskola működéséről szóló szabályzatot, amit a Beregszászi Járási Hivatalban be is jegyeztek. A tárgyi feltételek megteremtésére pályázatot nyújtottunk be különböző intézményekhez, az Illyés alapítványhoz. Közben az ukrán oktatási törvényben történt egy szabálymódosítás, ami abból áll, hogy most már az Oktatási Minisztériumban kell jóváhagyatni a magánfőiskolák indítását, amihez egy dokumentumcsomag csatolandó... Ez a tény munkánkat végül is egy kicsit hátráltatja, de az elkövetkező fél éven belül ezt is elkészítjük, és remélhetőleg bejegyeztethetjük az ukrán szabványoknak megfelelő főiskolai intézményt. Addig a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány felkérésére speciális pedagógusképzést folytatunk. (barát) 150 ezer gyermek magára maradt A ruandai polgárháború miatt csaknem 150 ezer gyermek maradt magára. A II. világháború óta nem volt példa arra, hogy gyerekek ilyen nagy számban váljanak árvává, vagy kerüljenek el szüleik mellől - közölte vasárnap egy UNICEF-illetékes Zaire-ban, az egyik Gomához közeli menekülttáborban. A tisztviselő elmondta: egyre több magára maradt gyermeket találnak mind Ruandában, mind a szomszédos országokban: Ugandában, Tanzániában, Burundiban és Zaire-ban. Padraig Czajkowski abból az alkalomból nyilatkozott, hogy Gomába látogatott egy ismert japán televíziós személyiség. Az UNICEF által szervezett látogatás célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a ruandai gyermekek sorsára. Mint az AFP emlékeztet rá, a héten indult el Kenyába annak a 470 fős japán kontingensnek az első csoportja, amelyet a ruandai menekültek megsegítésére vezényeltek a térségbe. r Szlovákiai választások Közvélemény-kutatás V. A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérésének eredményei szerint csökken a választani készülő szlovák választók száma, míg az előző közvélemény-kutatás adataihoz mérten emelkednek a Magyar Koalíció választási esélyei. A választók bizalmát a legnagyobb mértékben még mindig Vladimír Me- ciar élvezi, jóllehet, az elmúlt egy hónap alatt kis mértékben az iránta érzett bizalom is csökkent valamennyit, de a volt kormányfő a maga 21 százalékával most, két héttel a választások előtt továbbra is a mezőny élén áll. JozefMo- ravcík, a jelenlegi miniszterelnök a megkérdezettek 18 százalékának bizalmát tudhatja a magáénak, s őt —14 százalékkal — Michal Kovác államfő követi, mögötte pedig 13 százalékkal a baloldali pártvezető, Peter Weiss áll. A pártok szerinti sorrendben 26,6 százalékkal vezet a Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) és a választási koalícióban velük indult Szlovákia Mezőgazdasági Pártja (RSS). 19,7 százalékkal a második a baloldaliak „Közös Választás címen induló négyes koalíciója, 10,9 százalékkal pedig a harmadik az Együttélésből, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomból és a Magyar Polgári Pártból álló — hármas — Magyar Koalíció. Rajtuk kívül — a legfrisebb adatok szerint — még három politikai tömörülésnek, a Moravcík-vezette Demokratikus Uniónak (DU), a Car- nogursky vezette Kereszténydemokrata Mozgalomnak (KDH) és a munkáspártnak (ZRS) van esélye rá, hogy bejussson a Parlamentbe. Figyelemre méltó, hogy az esélyesek között most nem szerepel a szélsőségesen nemzeti t nézeteket valló .Szlovák Nemzeti Párt. I
