Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-19 / 152. szám
UJ KELET 1994. szeptember 19., hétfő NB III Tisza-csoport Mátészalka—Sényő 2-4 (1-3) Mátészalka, 600 néző. V: Szlomo- niczki Mátészalka: Nagy—Sira, Szender (Fazekas), Kocsán, Márián, Bíró, Király, Oláh, Szelihov, Kosa, Szeles. Edző: Vojtkó István Sényő: Krizsanovszky—Tóth, Szik- szai, Hermán, Torda, Kegye, Horváth (Mónus), Balogh, Domokos (Ványi), Rubóczki (Pataki), Knoblok. Edző: Rubóczki Tibor. Gólszerzők: Oláh, Kosa illetve Balogh, Horváth, Knoblok, Domokos. 5.p.: Szabadrúgást követően Kosa kanyarította középre a labdát, s a védők közül kiemelkedő Oláh 5 méterről a kapu bal alsó sarkába fejelt. 1-0. 14.p.: Domokos keverte meg a jobb oldalon a hazai védelmet, majd Balogh elé tálalt, aki 8 méterről a jobb felső sarokba emelte a pettyest. 1-1. 25. p.: Partdobást végezhettek el a vendégek a hazai tizenhatossal egy magasságban, Domokos fejjel megcsúsztatta a labdát, a berobbanó Horváth pedig a védőket megelőzve, 8 méterről a hálóba emelt. 1-2. 26. p.: Az agilis Balogh iramodott meg a balszélső helyén, az akciót követő Knoblokhoz továbbított, s a sényőiek csatára egy igazítás után 5 méterről a tehetetlen Nagy mellett a kapu bal sarkába gurított. 1-3. 41.p.: Bíró nyargalt el a jobb oldalon, mintaszerű beadását Sira 3 méterről, ajtó-ablak helyzetből Krizsanovszky kezébe bólintotta. 52.p.: Szender cselezgetett a sényői térfél közepén, jobb híján Kosához pasz- szolt, s a gyér hajú középpályás 22 méterről bombagólt ragasztott a kapu jobb felső sarkába. Szépségdíjas találat volt! 2-3. 71.p.: Knoblok ugratta ki a lesre játszó védők közül kilépő Baloghot, a középpályás egyedül húzhatott a kapura, de megijedt a lehetőségtől, és a kifutó mátészalkai hálóőrbe rúgta a labdát. 76.p: Knoblok elvette a labdát az ügyetlenkedő hazai védőktől, a bal oldalról középre centerezett, a berobbanó Balogh csukafejesét még hárította a kapufa, ám a visszapattanó játékszert a lesipuskás Domokos hat méterről kapásból a hálóba vágta. 2-4. Borús időben, borús hangulatban távozhattak a mérkőzés lefújását követően a hazai szurkolók. Némi vigaszt csupán az nyújthatott számukra, hogy kedvenceik nagy iramú, élvezetes csatában maradtak alul, amelynek színvonala a legkényesebb igényeket is kielégítette. Már az első negyedórában annyi feljegyeznivaló akadt, mint máskor 90 perc alatt! A vendégek hamar hátrányba kerültek, de rendezni tudták soraikat, s a félidő közepén hatvan másodperc is elég volt számukra, hogy megpecsételjék a szatmáriak sorsát. Viharos ellentámadásaik tökéletes helyzet- kihasználással párosultak, rászolgáltak kétgólos vezetésükre. A második játészrészben Kosa még megcsillantotta a reményt a vendéglátóknak a pontszerzésre, ám hátsó alakzatuk szétrombolta illúziójukat. Gyermeteg hibájukért Domokos nyújtotta be a számlát, írt ezzel három bajnoki pontot csapata neve mellé. Mindkét legénység produkciója elismerést érdemel, ezúttal helyénvaló volt a rangadó jelző. Jók: Sira, Kosa illetve Tóth, Domokos, kegye, Knoblok K.T. Kunhegyes — Kisvárda 3-1 (0-0) Kunhegyes, 400 néző. V: Nyitrai Kisvárda: Szőr— Czap, Takács, Lipták, Oláh, Balogh (Balázsi), Popo- vics, Seres, Vincze (Csapóczi), Szombati, Béres (Kántor). Edző: Komáromi György Gólszerzők: Bese, Csillag, Csuba illetve Seres 49, p.: Seres 16 méterről szép lövéssel talált a hazai kapuba. 0-1. 52.p.: Bese védelmi hibából közelről egyenlített. 1-1. 58.p.: Szögletrúgást követően Csillag az elalvó védők között 5 méterről a hálóba fejelt. 2-1. 90p .: A kitámadó kisvárdai védelem megingását kihasználva Csuba 10 méterről lőtt a kapuba. 3-1. A felázott talajú pályán a hazaiak harcos játékukkal nem engedték kibontakozni a várdai csapatot. Hosszú, előrevágott labdákkal operáltak és nagy küzdelemben két vállra fektették a tartalékosán felálló vendégeket. Jók: Szőr, Szombati, Seres. Szombati Béla Nagykálló—Rakamaz 3-2 (2-1) Nagykálló, 400 néző. V.: Zahorán Nagykálló: Pók— Polonkai, Horváth, Lizák, Balogh, Boda, Spisák, Boros, Ónodi (Vágó), Szilágyi (Kaszab), Búzás. Edző: Kaszab István Rakamaz: Vitkai—Pásztor (Komló- si), Szondi, Csorna, Juhász, Muri (Sípos), Karóczkai, Tóth, Lehóczki, Adám- szki (Szekrényes), Barczi. Edző: Veig- li Géza Gólszerzők: Szilágyi 2, Boda illetve Lehóczki 2. 3. p.: Lehóczki távolról lövésre szánta el magát, egy védőn megpattant a labda, és az a kapu jobb oldalába vágódott 0-1. 13. p.: Szilágyi húsz méterről óriási nagy gólt lőtt a kapu bal oldalába. 1-1. 24. p.: Boda lefejelt egy kóbor labdát Szilágyi elé, aki öt méterről a kapu közepébe lőtt. 2-1. 50. p.: Borossal szemben szabálytalankodtak a vendégek, 20 méterre a kaputól. Boda állt a labda mögé, és Vitkai kezét érintve nagy gólt lőtt a kapu jobb oldalába. 3-1. 69. p.: Barczi mesteri labdával indította Lehóczkit a csatár közelről a hálóba lőtt. 3-2. Sportszerű mérkőzésen, nagy iramú találkozón, megérdemelten nyert a hazai csapat a helyenként jól küzdő vendégek ellen. Jók: Pók, Horváth, Balogh, Boda, Szilágyi, Boros illetve Vitkai, Karóczkai, Tóth. Nagy Tamás Ózd—Nyírbátor 1-1 (1-1) Ózd, 300 néző. V.: Németh V. Ózd: Erdős— Bulavin, Kertész J., Paulovics, Jakab, Agócs, Drozdik, Kor- nyienkó (Bartus), Pál, Herceg, Bíró (Kiss). Edző: Bíró István. Nyírbátor: Varró— Szilágyi, Erdő- si, Kosán, Lukács, Balogh (Szilvási), Savu, Szalontai, Lőrincz, Kertész, Tóth. Edző: Unchiás Demeter Gól: Bíró 28. p., Lőrincz 29. p. Közepes színvonalú mérkőzésen mind a két csapat nagyon sok helyzetet hagyott ki, igazságos döntetlen született. Jók: Paulovics, Bulavin, Drozdik, Herceg illetve Savu, Kosán, Szalontai, Lőrincz. További eredmények: BÉVSC— Karcag 1-4, Encs—Tiszaújváros 2-2, Tiszafüred—Szerencs 1-2, Edelény— Vámospércs 0-0 A csoport állása 1. Karcag 6 4 215-7 14 2. Sényő 6 4 1 1 17-10 13 3. Nyírbátor 6 3 312-3 12 4. Szerencs 6 3 313-5 12 5. Kunhegyes 6 3 2 1 7-5 11 6. Kisvárda 6 3 1 2 12-6 10 7. Encs 6 2 3 1 9-8 9 8. Mátészalka 6 33 13-13 9 9. Ózd 6 2 2 2 7-8 8 10. Vámospércs 6 1 3 2 5-11 6 11. Nagykálló 6 24 7-12 6 12. Rakamaz 6 1 2 3 8-8 5 13. Tiszafüred 6 1 2 3 5-8 5 14. Tiszaújváros 6 1 1 4 4-9 4 15. Edelény 62 4 2-12 2 16. BÉVSC 61 5 4-17 1 NB II Keleti csoport Fekete szombat Tiszakécskei FC — Nyíregyházi FC 1—0 (1—0) Tiszakécske, 2800 néző. Vezette: Bába (Szekeres, Tóth S.) Tiszakécskei FC: Lengyel - Izsák - Drágán, Tuifel - Bánföldi, Ezsiás, Cseke, Tóth - Maczkó, Bállá M., Török. Edző: Reszeli-Soós István. Nyíregyházi FC: Körmös - Szatke, Drobni, Barna, Kiss - Kovács, Lelt, Bessenyei, Hudák - Szkunc, Bagoly. Edző: Buús György. Csere: Bessenyei helyett Göncz a 72. p.. Kovács helyett Búzás a 75. percben. Salgótarján, 1800 néző. Vezette: Kiss B. (Bajkai, Szabó Zs.) SBTC: Oláh T. — Kajli, Sági, Gyetvai, Hómann —- Lajkovics, Oláh B., Rósa, Stark — Baranyi, Novák. Edző: B. Kovács Zoltán. Tiszavasvári: Varga — Sinka, Széki, Havelant, Riskó — Balázsi, Rása, Fecsku, Bohács — Pitács, Erdei. Edző: Kiss Miklós. Csere: Rása helyett Szurkos 68., Novák helyett Horváth Zs. 81. percben. 5. p. Jól kezdett a vendégcsapat, Pitács ment el a jobb oldalon és begurítását Erdei nyolc méterről helyezte a jobb alsó sarokba. 0-1 40. p. Nagy védelmi hiba után Riskó adott el egy labdát a tizenhatos sarkánál, az addig jól védő Varga alászaladt a beívelésnek, és az üresen álló Stark testéről a hálóba vánszorgott a labda. 1-1 50. p. Egy huszonöt méterről leadott lövés lepattant a vendég védőkről, és Rózsa az üres kapuba gurított. 2-1 56. p. Erdei nagy egyenlítési lehetőséget puskázott el, 10 méterről senkitől sem zavartatva a kapu mellé durrantott. A kihagyott helyzet megbosszulta magát. A hazai Sárga lap: Lelt 10., Szkunc 18., Hudák a 36. percben. Kiállítva: Hudák 66. percben. A 26. percben Maczkó jobb oldali beadását Bállá M. négy méterről lőtte a léc alá (1-0). Nagyiramú mérkőzésen a nyíregyházi csapat jól állta a hazai rohamokat. Közel harminc percen át voltak emberhátrányban, de nem játszottak alárendelt szerepet a tiszakécskei oroszlánbarlangban. Kis szerencsével Bagoly ki is egyenlíthetett csapat ellentámadásának végén szöglethez jutott. A beívelt labdát Gyetvai közelről a hálóba fejelte. 3-1 65. p. Rását lerántották a 16-oson belül, a megítélt büntetőt Bohács nagy erővel a bal felső sarokba vágta. 3-2 68. p. Stark lefutotta a vasvári védelmet, és 14 méterről biztosan lőtt a hálóba. 4-2 75. p. A csereként beállt Szurkos lerántotta a büntetőterületen belül az előre törő Oláh Bélát, a 11-est Varga Attila remek védéssel hárította. 83. p. Tovább növelte előnyét az SBTC. Rósa 10 méterről, fordulásból talált be a vendégek hálójába. 5-2 Rögtön a mérkőzés elején szép támadás után vezetést szerzett Tiszavasvári. A hátrányba került Salgótarján hosszú ideig nem tért magához, körülményesen szőtték támadásaikat, nem találták a megfelelő ritmust. Az első félidő hajrájában azonban segítségükre sietett a vasvári védelem, és Start élt a felkínált lehetőséggel. Fordulást követően újabb balszerencsés gólt kapott a vendégcsapat, és ez láthatólag megtörte őket, hitüket vesztették az addig derekasan küzdő szabolcsi labdarúgók. A volna. Összességében azonban elmondható, hogy igazságos eredmény született. A házigazdák megérdemelten nyertek. A vendégek hősiességéért, kűzdenitudásáért ezúttal nem járt pont. Reszeli-Soós István: — Nehezen győztük le a jól romboló nyírségi csapatot. Kemény, férfias küzdelem volt, némi szerencsével, több góllal nyerhettünk volna. Buús György: — Jó iramú mérkőzésen tíz emberrel sem játszottunk alárendelt szerepet. megnyugodott hazzaiak elkerülhető találatokkal tovább növelték előnyüket, még azt a luxust is megengedhették maguknak, hogy büntetőt hibázzanak. Az utolsó húsz percre szemmel láthatólag elkészült erejével a Tiszavasvári. Kevés ellenállást tudtak kifejteni. B. Kovács Zoltán: — Az első félidőben saját magunknak tettük nehézzé a mérkőzést, a folytatásban viszont egyértelműen jobbak voltunk. Kiss Miklós: — A mérkőzés egyes időszakaiban igen jól küzdöttünk, de ma ez is kevés volt a jó formában lévő hazaiak ellen. Jók: Stark, Sági, Rósa, illetve Széki, Balázsi, Erdei. Mészáros László További eredmények: Stop-Miskolc VFC—Diósgyőri FC 0-2, Hódmezővásárhelyi LC—FC Hatvan 3-2, Hajdúnánási FC—-Szarvasi Vasas 0-1, Balmazújváros—Gödöllő-Verzál LC 2-2. Az MTK—Kazincbarcikai SC mérkőzés lapunk zárta után ért véget, ezért sem annak eredményét, sem pedig a tabellát nem tudjuk közölni. Salgótarjáni BTC — Tiszavasvári Alkaloida SE 5—2 (1—1) Edzői szemüvegen át „Igenis vannak biztató jelek!" Súlyos, 5-2-es vereséggel tért haza szombat este salgótarjáni kirándulásáról a tiszavasvári együttes. Pedig a mérkőzés nem úgy indult, hogy az ötödik fordulóban sem sikerül idegenből pontot rabolni az Alkaloida labdarúgóinak. — Ez így van, az ötödik percben Erdei révén sikerült megszereznünk a vezetést — mondja értékelésének elején Kiss Miklós. — Ezt követően a játék képe azt mutatta, hogy kihúzzuk a félidőt ezzel az eredménnyel. Sőt, kontrából Pitács akár újabb három gólt is szerezhetett volna. Taktikánknak megfelelőlően kontrákra játszottunk, és úgy tűnt, jó az elgondolásunk, a tarjániak nagyon zavartan játszottak. Erre nem számítottak. Pitácsnak azonban bátrabban el kellett volna vállalnia az egy-egy elleni játékot, önbizalom- hiányában sajnos nem mert vállalkozni. Aztán még a lefújás előtt a vizes, csúszós talajon a Salgótarján talált egy gólt. Egy beívelt labdára Varga Attila kifutott, szerencsétlenül összeütközött védőtársával Balázsival, a labda pedig valakiről a kapunk felé pattant, Starknak nem volt nehéz dolga. A szünetben kapusunkat megvizsgálták, rosszul volt, de vállalta tovább a játékot. Az ellenfél orvosa Attila saját felelősségére engedte meg, hogy újra pályára lépjen. Balszerencsésen indult a második félidő, mert egy védelmi hiba miatt újabb gólt kaptunk. Innen már megnyugodott az ellenfelünk, és mi idegessé váltunk, kapkodtunk. A tarjániak harmadik találata után újra megcsillant a remény, mert tizenegyeshez jutottunk, amit Bohács be is lőtt, de ez csak szépségtapaszt jelentett számunkra. A következő két kapott találatot több olyan egyéni hiba, és pechsorozat előzte meg, amire magyarázatot nehéz találni. Közben még kaptunk egy jogtalannak mondható tizenegyest is, amit azonban Varga Attila bravúrosan hárított. —Mi lett volna, ha Attila félidőben nem vállalja a játékot? — Erre jobb nem rágondolni. 1-1-es állásnál nagyon meg voltam ijedve, hiszen a tartalékkapusunk rutintalan, nagyon fiatal legényke, tizenhét évesen még csak néhány edzőmérkőzéseken őrizte a hálót. Pedig nem ártana, ha Attila tudna pihenni egy-két fordulót. Az eddig kapott tizennyolc gól láthatóan megviselte. — Az 5-2 után megbüntetsz-e valakit? A vezetők ezt kérik tőled, azt rótták fel hibádul, hogy az eddigi eredménytelenség kapcsán nem büntettél meg senkit a játékosok közül. — Azt hiszem, most lehetne. Ezután az eredmény után nem lenne olyan pályára lépett labdarúgónk, akiben ne tudnék hibát találni, ha nagyon akarnám. Én mindig is azt vallottam, hogy a büntetést mértékkel kell alkalmazni. Most a játékosok büntetik éppen eléggé magukat, a közönségünket, engem és a vezetőinket. Azon túl, hogy nincs prémium, nem valami nagy öröm minden héten nyilatkozni a mérkőzésekről, beszámolni a vereségekről. —Nyilván mi is azt szeretnénk, ha nyernétek. Az 5-2-es vereség után azt nyilatkoztod, hogy Te láttál biztató jeleket. Már megbocsáss, de a szurkolók szemében ez az újabb vereség után elég nevetségesen hangzik. Jó szemüvegen keresztül nézted Te a szombati találkozót? — Aki nem látta ezt a kilencven percet, annak az, amit a beszélgetésünk elején elmondtam. magyarázkodásnak tűnhet, illetve az újabb fiaskó megszépítésének hathat. Mindent megteszek azért, hogy a csapat a mostani rossz szériából kilábaljon. Igyekszem a jó dolgokat észrevenni, mert akármennyire is ellendrukkerünk valaki, azt el kell, hogy ismerje, hogy szombaton csúsztak-másztak a fiúk, akarták a sikert. Állítom, hogyha nem egy ponttal megyünk oda, ha nem utolsóként, akkor ezt a mérkőzést már az első félidőben több góllal eldöntjük a javunkra. A tény azonban, hogy ismét kikaptunk. Eddig minden évben átestünk egy ilyen hullámvölgyön. Szerencsére az elmúlt két évben azok a hullámvölgyek mindig bajnokság közben értek el bennünket, pechünkre ez most év elején jött. Én komolyan azt hiszem, hogy helytállunk a hét végén Tiszakécske ellen otthon és legalább egy döntetlent elérünk, aztán Kábán idegenben is. Utánna könnyebbnek tűnik a sorsolásunk, és helyrerázódunk. Száraz Attila