Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-19 / 152. szám

UJ KELET 1994. szeptember 19., hétfő NB III Tisza-csoport Mátészalka—Sényő 2-4 (1-3) Mátészalka, 600 néző. V: Szlomo- niczki Mátészalka: Nagy—Sira, Szender (Fazekas), Kocsán, Márián, Bíró, Király, Oláh, Szelihov, Kosa, Szeles. Edző: Vojtkó István Sényő: Krizsanovszky—Tóth, Szik- szai, Hermán, Torda, Kegye, Horváth (Mónus), Balogh, Domokos (Ványi), Rubóczki (Pataki), Knoblok. Edző: Rubóczki Tibor. Gólszerzők: Oláh, Kosa illetve Balogh, Horváth, Knoblok, Domokos. 5.p.: Szabadrúgást követően Kosa kanyarította középre a labdát, s a védők közül kiemelkedő Oláh 5 méterről a kapu bal alsó sarkába fejelt. 1-0. 14.p.: Domokos keverte meg a jobb oldalon a hazai védelmet, majd Balogh elé tálalt, aki 8 méterről a jobb felső sa­rokba emelte a pettyest. 1-1. 25. p.: Partdobást végezhettek el a vendégek a hazai tizenhatossal egy ma­gasságban, Domokos fejjel megcsúsz­tatta a labdát, a berobbanó Horváth pedig a védőket megelőzve, 8 méterről a hálóba emelt. 1-2. 26. p.: Az agilis Balogh iramodott meg a balszélső helyén, az akciót követő Knoblokhoz továbbított, s a sényőiek csatára egy igazítás után 5 méterről a tehetetlen Nagy mellett a kapu bal sarká­ba gurított. 1-3. 41.p.: Bíró nyargalt el a jobb oldal­on, mintaszerű beadását Sira 3 méter­ről, ajtó-ablak helyzetből Krizsanovszky kezébe bólintotta. 52.p.: Szender cselezgetett a sényői térfél közepén, jobb híján Kosához pasz- szolt, s a gyér hajú középpályás 22 mé­terről bombagólt ragasztott a kapu jobb felső sarkába. Szépségdíjas találat volt! 2-3. 71.p.: Knoblok ugratta ki a lesre játszó védők közül kilépő Baloghot, a középpályás egyedül húzhatott a kapu­ra, de megijedt a lehetőségtől, és a ki­futó mátészalkai hálóőrbe rúgta a lab­dát. 76.p: Knoblok elvette a labdát az ügyetlenkedő hazai védőktől, a bal old­alról középre centerezett, a berobbanó Balogh csukafejesét még hárította a kapufa, ám a visszapattanó játékszert a lesipuskás Domokos hat méterről kapás­ból a hálóba vágta. 2-4. Borús időben, borús hangulatban távozhattak a mérkőzés lefújását követően a hazai szurkolók. Némi vi­gaszt csupán az nyújthatott számukra, hogy kedvenceik nagy iramú, élvezetes csatában maradtak alul, amelynek szín­vonala a legkényesebb igényeket is kielégítette. Már az első negyedórában annyi feljegyeznivaló akadt, mint máskor 90 perc alatt! A vendégek hamar hátrányba kerültek, de rendezni tudták soraikat, s a félidő közepén hatvan má­sodperc is elég volt számukra, hogy megpecsételjék a szatmáriak sorsát. Vi­haros ellentámadásaik tökéletes helyzet- kihasználással párosultak, rászolgáltak kétgólos vezetésükre. A második játészrészben Kosa még megcsillantot­ta a reményt a vendéglátóknak a pont­szerzésre, ám hátsó alakzatuk szétrom­bolta illúziójukat. Gyermeteg hibájukért Domokos nyújtotta be a számlát, írt ez­zel három bajnoki pontot csapata neve mellé. Mindkét legénység produkciója elismerést érdemel, ezúttal helyénvaló volt a rangadó jelző. Jók: Sira, Kosa illetve Tóth, Domo­kos, kegye, Knoblok K.T. Kunhegyes — Kisvárda 3-1 (0-0) Kunhegyes, 400 néző. V: Nyitrai Kisvárda: Szőr— Czap, Takács, Lipták, Oláh, Balogh (Balázsi), Popo- vics, Seres, Vincze (Csapóczi), Szom­bati, Béres (Kántor). Edző: Komáromi György Gólszerzők: Bese, Csillag, Csuba il­letve Seres 49, p.: Seres 16 méterről szép lövés­sel talált a hazai kapuba. 0-1. 52.p.: Bese védelmi hibából közelről egyenlített. 1-1. 58.p.: Szögletrúgást követően Csillag az elalvó védők között 5 méterről a háló­ba fejelt. 2-1. 90p .: A kitámadó kisvárdai védelem megingását kihasználva Csuba 10 mé­terről lőtt a kapuba. 3-1. A felázott talajú pályán a hazaiak har­cos játékukkal nem engedték kibonta­kozni a várdai csapatot. Hosszú, előrevágott labdákkal operáltak és nagy küzdelemben két vállra fektették a tar­talékosán felálló vendégeket. Jók: Szőr, Szombati, Seres. Szombati Béla Nagykálló—Rakamaz 3-2 (2-1) Nagykálló, 400 néző. V.: Zahorán Nagykálló: Pók— Polonkai, Hor­váth, Lizák, Balogh, Boda, Spisák, Boros, Ónodi (Vágó), Szilágyi (Ka­szab), Búzás. Edző: Kaszab István Rakamaz: Vitkai—Pásztor (Komló- si), Szondi, Csorna, Juhász, Muri (Sí­pos), Karóczkai, Tóth, Lehóczki, Adám- szki (Szekrényes), Barczi. Edző: Veig- li Géza Gólszerzők: Szilágyi 2, Boda illetve Lehóczki 2. 3. p.: Lehóczki távolról lövésre szánta el magát, egy védőn megpattant a lab­da, és az a kapu jobb oldalába vágódott 0-1. 13. p.: Szilágyi húsz méterről óriási nagy gólt lőtt a kapu bal oldalába. 1-1. 24. p.: Boda lefejelt egy kóbor lab­dát Szilágyi elé, aki öt méterről a kapu közepébe lőtt. 2-1. 50. p.: Borossal szemben szabályta­lankodtak a vendégek, 20 méterre a kaputól. Boda állt a labda mögé, és Vit­kai kezét érintve nagy gólt lőtt a kapu jobb oldalába. 3-1. 69. p.: Barczi mesteri labdával indí­totta Lehóczkit a csatár közelről a háló­ba lőtt. 3-2. Sportszerű mérkőzésen, nagy iramú találkozón, megérdemelten nyert a hazai csapat a helyenként jól küzdő vendégek ellen. Jók: Pók, Horváth, Balogh, Boda, Szilágyi, Boros illetve Vitkai, Karócz­kai, Tóth. Nagy Tamás Ózd—Nyírbátor 1-1 (1-1) Ózd, 300 néző. V.: Németh V. Ózd: Erdős— Bulavin, Kertész J., Paulovics, Jakab, Agócs, Drozdik, Kor- nyienkó (Bartus), Pál, Herceg, Bíró (Kiss). Edző: Bíró István. Nyírbátor: Varró— Szilágyi, Erdő- si, Kosán, Lukács, Balogh (Szilvási), Savu, Szalontai, Lőrincz, Kertész, Tóth. Edző: Unchiás Demeter Gól: Bíró 28. p., Lőrincz 29. p. Közepes színvonalú mérkőzésen mind a két csapat nagyon sok helyzetet hagyott ki, igazságos döntetlen szüle­tett. Jók: Paulovics, Bulavin, Drozdik, Herceg illetve Savu, Kosán, Szalontai, Lőrincz. További eredmények: BÉVSC— Karcag 1-4, Encs—Tiszaújváros 2-2, Tiszafüred—Szerencs 1-2, Edelény— Vámospércs 0-0 A csoport állása 1. Karcag 6 4 2­15-7 14 2. Sényő 6 4 1 1 17-10 13 3. Nyírbátor 6 3 3­12-3 12 4. Szerencs 6 3 3­13-5 12 5. Kunhegyes 6 3 2 1 7-5 11 6. Kisvárda 6 3 1 2 12-6 10 7. Encs 6 2 3 1 9-8 9 8. Mátészalka 6 3­3 13-13 9 9. Ózd 6 2 2 2 7-8 8 10. Vámospércs 6 1 3 2 5-11 6 11. Nagykálló 6 2­4 7-12 6 12. Rakamaz 6 1 2 3 8-8 5 13. Tiszafüred 6 1 2 3 5-8 5 14. Tiszaújváros 6 1 1 4 4-9 4 15. Edelény 6­2 4 2-12 2 16. BÉVSC 6­1 5 4-17 1 NB II Keleti csoport Fekete szombat Tiszakécskei FC — Nyíregyházi FC 1—0 (1—0) Tiszakécske, 2800 néző. Vezette: Bába (Szekeres, Tóth S.) Tiszakécskei FC: Lengyel - Izsák - Drágán, Tuifel - Bánföldi, Ezsiás, Cseke, Tóth - Maczkó, Bállá M., Török. Edző: Reszeli-Soós István. Nyíregyházi FC: Körmös - Szatke, Drobni, Barna, Kiss - Kovács, Lelt, Bessenyei, Hudák - Szkunc, Bagoly. Edző: Buús György. Csere: Bessenyei helyett Göncz a 72. p.. Kovács helyett Búzás a 75. percben. Salgótarján, 1800 néző. Vezette: Kiss B. (Bajkai, Szabó Zs.) SBTC: Oláh T. — Kajli, Sági, Gyetvai, Hómann —- Lajkovics, Oláh B., Rósa, Stark — Baranyi, Novák. Edző: B. Kovács Zoltán. Tiszavasvári: Varga — Sinka, Széki, Havelant, Riskó — Balázsi, Rása, Fecsku, Bohács — Pitács, Erdei. Edző: Kiss Miklós. Csere: Rása helyett Szurkos 68., Novák helyett Horváth Zs. 81. percben. 5. p. Jól kezdett a vendégcsapat, Pitács ment el a jobb oldalon és begurítását Er­dei nyolc méterről helyezte a jobb alsó sarokba. 0-1 40. p. Nagy védelmi hiba után Riskó adott el egy labdát a tizenhatos sarkánál, az addig jól védő Varga alászaladt a beívelésnek, és az üresen álló Stark testéről a hálóba vánszorgott a labda. 1-1 50. p. Egy huszonöt méterről leadott lövés lepattant a vendég védőkről, és Rózsa az üres kapuba gurított. 2-1 56. p. Erdei nagy egyenlítési lehetőséget puskázott el, 10 méterről senkitől sem za­vartatva a kapu mellé durrantott. A kiha­gyott helyzet megbosszulta magát. A hazai Sárga lap: Lelt 10., Szkunc 18., Hudák a 36. percben. Kiállítva: Hudák 66. percben. A 26. percben Maczkó jobb oldali beadását Bállá M. négy méterről lőtte a léc alá (1-0). Nagyiramú mérkőzésen a nyíregyházi csapat jól állta a hazai rohamokat. Közel harminc percen át voltak emberhátrány­ban, de nem játszottak alárendelt szerepet a tiszakécskei oroszlánbarlangban. Kis szerencsével Bagoly ki is egyenlíthetett csapat ellentámadásának végén szöglethez jutott. A beívelt labdát Gyetvai közelről a hálóba fejelte. 3-1 65. p. Rását lerántották a 16-oson belül, a megítélt büntetőt Bohács nagy erővel a bal felső sarokba vágta. 3-2 68. p. Stark lefutotta a vasvári védel­met, és 14 méterről biztosan lőtt a hálóba. 4-2 75. p. A csereként beállt Szurkos lerán­totta a büntetőterületen belül az előre törő Oláh Bélát, a 11-est Varga Attila remek védéssel hárította. 83. p. Tovább növelte előnyét az SBTC. Rósa 10 méterről, fordulásból talált be a vendégek hálójába. 5-2 Rögtön a mérkőzés elején szép támadás után vezetést szerzett Tiszavasvári. A hátrányba került Salgótarján hosszú ideig nem tért magához, körülményesen szőt­ték támadásaikat, nem találták a megfelelő ritmust. Az első félidő hajrájában azon­ban segítségükre sietett a vasvári védelem, és Start élt a felkínált lehetőséggel. For­dulást követően újabb balszerencsés gólt kapott a vendégcsapat, és ez láthatólag megtörte őket, hitüket vesztették az addig derekasan küzdő szabolcsi labdarúgók. A volna. Összességében azonban el­mondható, hogy igazságos eredmény született. A házigazdák megérdemelten nyertek. A vendégek hősiességéért, kűzdenitudásáért ezúttal nem járt pont. Reszeli-Soós István: — Nehezen győz­tük le a jól romboló nyírségi csapatot. Kemény, férfias küzdelem volt, némi sze­rencsével, több góllal nyerhettünk volna. Buús György: — Jó iramú mérkőzé­sen tíz emberrel sem játszottunk aláren­delt szerepet. megnyugodott hazzaiak elkerülhető talála­tokkal tovább növelték előnyüket, még azt a luxust is megengedhették maguknak, hogy büntetőt hibázzanak. Az utolsó húsz percre szemmel láthatólag elkészült ere­jével a Tiszavasvári. Kevés ellenállást tud­tak kifejteni. B. Kovács Zoltán: — Az első félidőben saját magunknak tettük nehézzé a mérkőzést, a folytatásban viszont egyértelműen jobbak voltunk. Kiss Miklós: — A mérkőzés egyes időszakaiban igen jól küzdöttünk, de ma ez is kevés volt a jó formában lévő haza­iak ellen. Jók: Stark, Sági, Rósa, illetve Széki, Balázsi, Erdei. Mészáros László További eredmények: Stop-Miskolc VFC—Diósgyőri FC 0-2, Hód­mezővásárhelyi LC—FC Hatvan 3-2, Hajdúnánási FC—-Szarvasi Vasas 0-1, Balmazújváros—Gödöllő-Verzál LC 2-2. Az MTK—Kazincbarcikai SC mérkőzés lapunk zárta után ért véget, ezért sem an­nak eredményét, sem pedig a tabellát nem tudjuk közölni. Salgótarjáni BTC — Tiszavasvári Alkaloida SE 5—2 (1—1) Edzői szemüvegen át „Igenis vannak biztató jelek!" Súlyos, 5-2-es vereséggel tért haza szombat este salgótarjáni kirándulásáról a tiszavasvári együttes. Pedig a mérkőzés nem úgy indult, hogy az ötödik fordulóban sem sikerül idegenből pontot rabolni az Alkaloida labdarúgóinak. — Ez így van, az ötödik percben Erdei révén sikerült megszereznünk a vezetést — mondja értékelésének elején Kiss Miklós. — Ezt követően a játék képe azt mutatta, hogy kihúzzuk a félidőt ezzel az eredménnyel. Sőt, kontrából Pitács akár újabb három gólt is szerezhetett volna. Taktikánknak megfelelőlően kontrákra játszottunk, és úgy tűnt, jó az elgondolá­sunk, a tarjániak nagyon zavartan játszot­tak. Erre nem számítottak. Pitácsnak azon­ban bátrabban el kellett volna vállalnia az egy-egy elleni játékot, önbizalom- hiányában sajnos nem mert vállalkozni. Aztán még a lefújás előtt a vizes, csúszós talajon a Salgótarján talált egy gólt. Egy beívelt labdára Varga Attila kifutott, sze­rencsétlenül összeütközött védőtársával Balázsival, a labda pedig valakiről a kapunk felé pattant, Starknak nem volt nehéz dolga. A szünetben kapusunkat megvizsgálták, rosszul volt, de vállalta tovább a játékot. Az ellenfél orvosa Attila saját felelősségére engedte meg, hogy újra pályára lépjen. Balszerencsésen indult a második félidő, mert egy védelmi hiba miatt újabb gólt kaptunk. Innen már meg­nyugodott az ellenfelünk, és mi idegessé váltunk, kapkodtunk. A tarjániak har­madik találata után újra megcsillant a remény, mert tizenegyeshez jutottunk, amit Bohács be is lőtt, de ez csak szépség­tapaszt jelentett számunkra. A következő két kapott találatot több olyan egyéni hiba, és pechsorozat előzte meg, amire ma­gyarázatot nehéz találni. Közben még kap­tunk egy jogtalannak mondható tizen­egyest is, amit azonban Varga Attila bravúrosan hárított. —Mi lett volna, ha Attila félidőben nem vállalja a játékot? — Erre jobb nem rágondolni. 1-1-es állásnál nagyon meg voltam ijedve, hiszen a tartalékkapusunk rutintalan, nagyon fi­atal legényke, tizenhét évesen még csak néhány edzőmérkőzéseken őrizte a hálót. Pedig nem ártana, ha Attila tudna pihenni egy-két fordulót. Az eddig kapott tizen­nyolc gól láthatóan megviselte. — Az 5-2 után megbüntetsz-e valakit? A vezetők ezt kérik tőled, azt rótták fel hibádul, hogy az eddigi eredménytelenség kapcsán nem büntettél meg senkit a játé­kosok közül. — Azt hiszem, most lehetne. Ezután az eredmény után nem lenne olyan pályára lépett labdarúgónk, akiben ne tudnék hibát találni, ha nagyon akarnám. Én mindig is azt vallottam, hogy a büntetést mértékkel kell alkalmazni. Most a játékosok bünte­tik éppen eléggé magukat, a közönségün­ket, engem és a vezetőinket. Azon túl, hogy nincs prémium, nem valami nagy öröm minden héten nyilatkozni a mérkőzésekről, beszámolni a vereségekről. —Nyilván mi is azt szeretnénk, ha nyer­nétek. Az 5-2-es vereség után azt nyilat­koztod, hogy Te láttál biztató jeleket. Már megbocsáss, de a szurkolók szemében ez az újabb vereség után elég nevetségesen hangzik. Jó szemüvegen keresztül nézted Te a szombati találkozót? — Aki nem látta ezt a kilencven percet, annak az, amit a beszélgetésünk elején el­mondtam. magyarázkodásnak tűnhet, il­letve az újabb fiaskó megszépítésének hathat. Mindent megteszek azért, hogy a csapat a mostani rossz szériából kilábal­jon. Igyekszem a jó dolgokat észrevenni, mert akármennyire is ellendrukkerünk valaki, azt el kell, hogy ismerje, hogy szombaton csúsztak-másztak a fiúk, akarták a sikert. Állítom, hogyha nem egy ponttal megyünk oda, ha nem utolsóként, akkor ezt a mérkőzést már az első félidőben több góllal eldöntjük a javunkra. A tény azonban, hogy ismét kikaptunk. Eddig minden évben átestünk egy ilyen hullámvölgyön. Szerencsére az elmúlt két évben azok a hullámvölgyek mindig baj­nokság közben értek el bennünket, pechünkre ez most év elején jött. Én ko­molyan azt hiszem, hogy helytállunk a hét végén Tiszakécske ellen otthon és leg­alább egy döntetlent elérünk, aztán Kábán idegenben is. Utánna könnyebbnek tűnik a sorsolásunk, és helyrerázódunk. Száraz Attila

Next

/
Thumbnails
Contents