Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-16 / 150. szám

1994. szeptember 16. péntek KÖZELKÉP Megvásárolható üzlethelyiségek Lapunk egy korábbi számá­ban már hírt adtunk a nyíregy­házi önkormányzat tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről. Az elidegenítés feltételeit tartalma­zó, ez év június 29-én életbe lé­pett közgyűlési rendeletet au­gusztus 29-én felülvizsgálták, mivel a rendeletben javasolt kedvezmények mértékét célsze­rűnek tartották újragondolni. Végül Szentiday Nórától a Vagyon- és Vállalkozási Iroda vezetőjétől megtudtuk, hogy a kedvezmények mértékében nem történt változás. Az iroda ugyan­is az elidegenítésre kijelölt 86 bérlemény bérlőjének írásban kikérte a véleményét az eredeti­leg jóváhagyott rendeletről, s megkérdezte egyben azt is, hogy az abban foglalt feltételekkel, vételi szándékukkal élni kíván­nak-e. — A visszajelzések kedvező­ek voltak, így semmi nem adott okot a további kedvezmények megadására. Ugyanakkor a ren­deletben pontosításra került sor az áfa-fizetési kötelezettségről. Továbbá a részletfizetés eseté­ben a közgyűlés csökkentette a kamat mértékét. Ez utóbbi lé­nyegében kedvezménynek is fel­fogható, így a rendelet végleges megalkotásával elindulhat a munka, ami jelenleg ott tart, hogy a felkért szervezetek el­kezdték a helyiségek forgalmi értékének megállapítását. Kérdésünkre Szentiday Nóra elmondta: az önkormányzat arra törekszik, hogy az értékbecs­lések tükrözzék a piaci helyze­tet, ugyanakkor az ingatlanfor­galmi értékbecslésnél megjelenő szubjektivitás minimálisra szorí­tása mellett igyekszenek a szél­sőségeket kiszűrni. — A felértékelések a hónap végére befejeződnek, és remé­nyeink szerint ezt zökkenőmen­tes, gördülékeny értékesítési folyamat követheti. Hiszen itt az önkormányzat és a bérlők érde­kei egybeesnek, nevezetesen, hogy az adás-vételek még ebben az évben megtörténjenek. — Sajnos, el kell mondani, hogy elég nehéz helyzetben van­nak azok a bérlők, akik a város frekventált helyein, elsősorban a szorosan vett belvárosban pró­bálnak üzlethelyiségekhez jutni. Jelen pillanatban ugyanis üres bérlemény alig található, a meg­lévőket pedig tartalékoljuk. Tóth Katalin Csendes délelőtt a Bií/a téren Kz a paprika biztosan ólommentes! Csak ide, a kis táskámba... Bevásárolt a család (Martyn Péter képriportja) A fóliákból nem szivároghat Égetően kell az égető (Folytatás az /. oldalról) — Most hol állunk? — Körülbelül kilenc méter szemét tetején. A szemetet ter­mészetesen nem a puszta földre öntjük, hanem egy speciális, kife­jezetten erre a célra épített szemét- lerakó tálcára. Ez teljes védelmet biztosít a talajszennyezés ellen. — Miből áll ez a tálca? — Kettős védelmi rendszerrel ellátott, betonyp- és fóliaborítással rendelkezik, mindezeken felül a te­rületet nyolc figyelőkút felügyeli, amiből rendszeresen veszünk víz­mintát, amit vizsgáltatunk mind a vízüggyel, mind a környezetvé­delemmel. A régi tálcánk kilenc éve működik, és még egy vízmin­tánk sem volt negatív. Most volt az új tálca műszaki átadása, nyu­godtan mondhatom, Európa-szerte egyedülálló beruházás. Nyolcvan- millió forintba került, és szenzo­ros védő-ellenőrző rendszerrel van összekapcsolva, ami a háromhek­táros terület minden négyzetmé­terét ellenőrzi, a mérési adatokat pedig számítógépre továbbítja, így naprakész információt tudunk sze­rezni az esetleges szivárgásról és egyéb problémákról. — Mekkora ez a terület? — A hossza egy kilométer, a szélessége 350 méter, tehát úgy 25- 30 hektár. A két tálca körülbelül 25-30 évre megoldja a szeméttá­Végtelen, örökkévaló nyu­galommal hevernek a sírok Nyíregyházán, az Északi temetőben. A csend szinte idillikus, az évszázados fák terebélyes árnyékkal bo­rítják a földi siralomvölgy- bó'l eltávozott halandók porladó testét befogadó sírboltokat. A hant maga a beletörődés, a nyughely visszavonhatatlan, meg­másíthatatlan. Ha úgy vesszük, rengeteg ember lakóhelye a temető. Ám nem csak halottak és gyá­szolók vannak itt, néhány embernek ez a munkahelye. Szekrényes Andrással, a Temet­kezési Vállalat igazgatójával be­szélgettünk. —Órákon keresztül sétálhatunk a temetőben, és ha meg akarnánk számolni a sírokat, nem jutnánk egyhamar a végére. Tulajdonkép­pen hányán fekszenek az Északi teme bőben? — A temető 59 működő par­cellájában mintegy százezer ember földi maradványait helyeztük nyu­galomra. Ehhez meg kell említe­ni, hogy 1968-ban a déli temető telítődése miatt több ezer halottat hoztak át. — Van még elegendő hely az újonnan érkezők számára? — Hely van bőven. Az a terület, amit most kezdtünk el haszno­sítani, körülbelül tíz évre elegendő. —Mennyibe kerül a nyugalom? Mi az ára egy sírhelynek? — Háromfajta nyughely létezik, mindegyiknek meghatározott a minimális megváltási ideje. A sírhelydíj huszonöt évre szól, ára 450 és 7000 forint között van, a családi sírboltot legalább 65 évre kell megváltani, ennek a díja 9000—12 000 forint. Az urnafülke tíz évre 1500—3000 forint, (kettő- és négyszemélyes). — Mi történik, ha az elhunyt nyughelyét már senki sem gondoz­za? — Ha a halott hozzátartozói rolást, de nem ez a jövő útja. Egyre inkább arra kell koncentrálnunk, hogy sikerüljön létrehoznunk ön­álló szemétégetőt. Jelenleg Dorog­ra szállítjuk megsemmisíteni a hul­ladékot. Végeztünk egy csomó számítást, és árra a következtetésre jutottunk, hogy mindenképp meg­érné a szemétégető. Egyik fontos előnye például az, hogy egy ilyen égetőmű ebből a napi ezer köb­méter szemétből annyi hőenergiát tud előállítani, hogy elég lenne az örökösföldi lakótelep fűtésére. Azonkívül, a szemét rothadásakor jelentős mennyiségű biogáz szaba­dul fel, aminek az ára nyolcada a földgázénak, úgy gondolom, cél­szerű lenne ezt is kiaknázni. nem fizetik a sírhelyet, akkor értesítést küldünk erről, és adunk kerek egy év haladékot. Ha to­vábbra sem váltják meg a sírhelyet, akkor közös sírba helyezzük a ha­lottakat. — Mit jelent ez? — Az elhagyatott sírokból ex­humáljuk a maradványokat, egy koporsóba teszünk kettőt vagy hár­mat, és közös sírba tesszük őket. Ezt a közös sírt aztán mi tartjuk rendben, itt már valóban örök nyu­galomban pihenhetnek. — Egy koporsóba tesznek töb­bet? Beleférnek? — Akár tíz is. Beszélgetésünkbe itt bekap­csolódik Pivnyik Zoltán, aki köz­vetlenül irányítja a sírásók mun­káját. Erről a nem mindennapi foglalkozásról faggatom. — Miből áll a sírásók munká­ja? Hogyan telik egy napjuk? — A sírásó munkája nem kife­jezetten csak sírásásból áll. Nagy odafigyelést és gyakorlottságot igénylő munka ez. Egy nap ál­talában négy temetés van, de elő­fordul, hogy hat is, ez a maxi­mum.Tizennégyen dolgozunk ebben a munkakörben. Reggel hétre jövünk, fél nyolc körül ál­talában két ember indul előkészíte­ni az aktuális sírt. Vagy sírboltot kell bontani, vagy sírgödröt kell ásni. Eközben a ravatalozóban né- hányan felkészülnek az első szer­tartáshoz. Ez a munka legnehezebb része. A halottakat nagyon ko­moly, többször ellenőrzött nyilván­tartásba vezetik be. A legfontosabb tennivaló az elhunyt azonosítása. Senkit nem szabad eltemetni ad­dig, amíg száz százalékig meg nem bizonyosodtunk a halott kilétéről. Ezután a hozzátartozók kívánsága szerint fölravatalozunk, nyitott vágy zárt koporsó, kettő, négy, vagy hat kandeláber, kék, fekete, vagy lila drapéria, minden kíván­ság szerint. Arra is nagyon kell — Mi minősül veszélyes hul­ladéknak? — Jó kérdés. A környezetvédel­mi törvény úgy határozza meg. hogy veszélyes hulladék az, amit nem vettek ki ebből a sorból. A könnyebb érthetőség kedvéért, veszélyes hulladéknak minősül például a cipőgyári bőrhulladék, a cserzőanyag-tartalma miatt, de nem veszélyes az ebből készült cipő, veszélyes az aszfalttörmelék, de maga az aszfaltút már nem az. Mi ezeket a hulladékokat szeparált helyen, zsákokba bálázva vagy hordókban tároljuk. — Milyen hulladék van most a telepen? — Több vállalat hozott ide ügyelnünk, hogy a szertartásban azok a kiegészítők szerepeljenek, amelyeket a temettető megrendelt. Egy sem hiányozhat. Egy szer­tartáshoz két csoport díszegyenru­hába öltözött munkásra van szük­ség. Az egyik csoport a ravatalnál felügyel, és kíséri a gyászmenetet a sírhoz. Sőt nem kíséri, hanem vezeti, mutatja az utat. Az elő­Pivnyik Zoltán sírásó Fotó: Bozsó Kati készített sírhelynél a másik csoport fogadja a menetet. Ezután, attól függően, hogy milyen vallású a szertartás, vagy azonnal le kell engedni a koporsót, vagy előbb a sír fölött deszkára kell helyezni. A polgári vagy a görög katolikus szertartásnál például azonnal le kell engedni, de a rómainál meg kell várni, míg a pap vagy a kán­tor belekezd a „megnyíló föld” kezdetű énekbe. Mi azt már na­gyon jól tudjuk, hogy melyiknél hogyan kell. Előfordul, hogy a sírgödör széle nagyon omlós, nem bírja meg a koporsót, ezért bármi­lyen vallású a ceremónia, kényte­lenek vagyunk azonnal leengedni. A megfelelő időben a pap utasítása nélkül a lehető leggyorsabban be kell takarnunk a sírt, elkészíteni a hantot. Egy jól irányzott mozdu­galvániszapot, tárolunk bőrhul­ladékot. Itt jön az a gond, amit ko­rábban már említettem. A tulaj­donos vállalat már tönkrement, ter­mészetesen jogutód nélkül. A tu­lajdonosnak a feladata a tároló­edények kicserélése, ha szüksé­gessé válik. Nos, ezeknek a hor­dóknak kb. egy éve van hátra, az­tán menthetetlenül szétesnek, pedig az igazán veszélyes galván- iszap van bennük. Én nem hiszem, hogy az önkormányzatnak lenne több százezer forintja ezeknek a hordóknak a felújítására. A végső megoldás itt is az égető lenne. — Mennyibe kerülne egy sze­métégető telepítése? — Típustól függ. Úgy körül­belül 2-300 millió forint kellene hozzá. Már kaptunk is néhány ajánlatot, esetlegesen szóba került már az is, hogy „használt” égetőt telepítenének ide, természetesen sokéves garanciával. — Rengeteget lehetett olvasni korábban arról, hogy az égetők sok szennyező anyagot juttatnak a le­vegőbe. — Igen, ez komoly probléma. A vállalatoknak nincsen korszerű szűrőkre pénzük. Úgy gondolom, ezen a problémán központi alap­ból kellene orvosságot találni, de amíg a kormányzat ilyen gondok­kal küszködik, azt hiszem, erre gondolnunk sem szabad. Garamvölgyi Imre lattal leszúrjuk a fej fát, erxe ráhe­lyezzük a főkoszorút, majd a .töb­bi koszorút és csokrot is elhelyez­zük a síron. Ügyelni kell arra, hogy a szalagok ki legyenek hajtva, írás­sal kifelé. Ha ezzel elkészültünk, egy percnyi néma csendben meg­állunk. A szertartás végeztével a kísérők visszatérnek a ravatalozó­ba, és hozzálátnak a következő te­metés előkészítéséhez. A hántolok átöltöznek munkaruhába, és a so­ron következő temetéshez megás­sák a sírt, vagy megnyitják a csalá­di sírboltot. Minden kezdődik elöl­ről. Egész idő alatt arra is nagyon kell figyelni, hogy a sírásó ne mo­solyogjon, mindig tisztelettel és kegyelettel viselkedjen. Ehhez a munkához otthon kell hagyni min­den gondolatot, egész lélekkel a temetőben kell lenni. — Milyen nagyságúak a sír­gödrök? — Ez függ a koporsó méretétől és a talaj szerkezetétől. Alapvetően kétféle koporsó létezik. A német gyártmányú szarkofágszerű láda mindenütt 75 centiméter széles, a magyar szabványú fejnél 80, láb­nál 75 centis. Ehhez igazodva ás­suk meg a gödröt, széleinél körül­belül tíz centi ráhagyással, hogy a kötél elférjen mellette. A mély­ségnek minimum két méternek kell lennie. Ha egy sírba két koporsó is megy, például rátemetésnél, ügyel­ni kell arra, hogy a felső koporsó fölött legalább másfél méteres le­gyen a hant. Vasas László — Nem nyomasztó itt dolgozni? — Minden megszokás kérdése. A halottak látványát is meg lehet szokni, ám ez nem jelenti azt, hogy érzéketlen­né válnánk. Azonkívül a temető nyu­godt és csendes, tiszta és ápolt — ez sem utolsó szempont. A veszélyes hulladékot tároló hordók többsége már tönkrement Egy nap a temetőben

Next

/
Thumbnails
Contents