Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-16 / 150. szám
1994. szeptember 16. péntek KÖZELKÉP Megvásárolható üzlethelyiségek Lapunk egy korábbi számában már hírt adtunk a nyíregyházi önkormányzat tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről. Az elidegenítés feltételeit tartalmazó, ez év június 29-én életbe lépett közgyűlési rendeletet augusztus 29-én felülvizsgálták, mivel a rendeletben javasolt kedvezmények mértékét célszerűnek tartották újragondolni. Végül Szentiday Nórától a Vagyon- és Vállalkozási Iroda vezetőjétől megtudtuk, hogy a kedvezmények mértékében nem történt változás. Az iroda ugyanis az elidegenítésre kijelölt 86 bérlemény bérlőjének írásban kikérte a véleményét az eredetileg jóváhagyott rendeletről, s megkérdezte egyben azt is, hogy az abban foglalt feltételekkel, vételi szándékukkal élni kívánnak-e. — A visszajelzések kedvezőek voltak, így semmi nem adott okot a további kedvezmények megadására. Ugyanakkor a rendeletben pontosításra került sor az áfa-fizetési kötelezettségről. Továbbá a részletfizetés esetében a közgyűlés csökkentette a kamat mértékét. Ez utóbbi lényegében kedvezménynek is felfogható, így a rendelet végleges megalkotásával elindulhat a munka, ami jelenleg ott tart, hogy a felkért szervezetek elkezdték a helyiségek forgalmi értékének megállapítását. Kérdésünkre Szentiday Nóra elmondta: az önkormányzat arra törekszik, hogy az értékbecslések tükrözzék a piaci helyzetet, ugyanakkor az ingatlanforgalmi értékbecslésnél megjelenő szubjektivitás minimálisra szorítása mellett igyekszenek a szélsőségeket kiszűrni. — A felértékelések a hónap végére befejeződnek, és reményeink szerint ezt zökkenőmentes, gördülékeny értékesítési folyamat követheti. Hiszen itt az önkormányzat és a bérlők érdekei egybeesnek, nevezetesen, hogy az adás-vételek még ebben az évben megtörténjenek. — Sajnos, el kell mondani, hogy elég nehéz helyzetben vannak azok a bérlők, akik a város frekventált helyein, elsősorban a szorosan vett belvárosban próbálnak üzlethelyiségekhez jutni. Jelen pillanatban ugyanis üres bérlemény alig található, a meglévőket pedig tartalékoljuk. Tóth Katalin Csendes délelőtt a Bií/a téren Kz a paprika biztosan ólommentes! Csak ide, a kis táskámba... Bevásárolt a család (Martyn Péter képriportja) A fóliákból nem szivároghat Égetően kell az égető (Folytatás az /. oldalról) — Most hol állunk? — Körülbelül kilenc méter szemét tetején. A szemetet természetesen nem a puszta földre öntjük, hanem egy speciális, kifejezetten erre a célra épített szemét- lerakó tálcára. Ez teljes védelmet biztosít a talajszennyezés ellen. — Miből áll ez a tálca? — Kettős védelmi rendszerrel ellátott, betonyp- és fóliaborítással rendelkezik, mindezeken felül a területet nyolc figyelőkút felügyeli, amiből rendszeresen veszünk vízmintát, amit vizsgáltatunk mind a vízüggyel, mind a környezetvédelemmel. A régi tálcánk kilenc éve működik, és még egy vízmintánk sem volt negatív. Most volt az új tálca műszaki átadása, nyugodtan mondhatom, Európa-szerte egyedülálló beruházás. Nyolcvan- millió forintba került, és szenzoros védő-ellenőrző rendszerrel van összekapcsolva, ami a háromhektáros terület minden négyzetméterét ellenőrzi, a mérési adatokat pedig számítógépre továbbítja, így naprakész információt tudunk szerezni az esetleges szivárgásról és egyéb problémákról. — Mekkora ez a terület? — A hossza egy kilométer, a szélessége 350 méter, tehát úgy 25- 30 hektár. A két tálca körülbelül 25-30 évre megoldja a szeméttáVégtelen, örökkévaló nyugalommal hevernek a sírok Nyíregyházán, az Északi temetőben. A csend szinte idillikus, az évszázados fák terebélyes árnyékkal borítják a földi siralomvölgy- bó'l eltávozott halandók porladó testét befogadó sírboltokat. A hant maga a beletörődés, a nyughely visszavonhatatlan, megmásíthatatlan. Ha úgy vesszük, rengeteg ember lakóhelye a temető. Ám nem csak halottak és gyászolók vannak itt, néhány embernek ez a munkahelye. Szekrényes Andrással, a Temetkezési Vállalat igazgatójával beszélgettünk. —Órákon keresztül sétálhatunk a temetőben, és ha meg akarnánk számolni a sírokat, nem jutnánk egyhamar a végére. Tulajdonképpen hányán fekszenek az Északi teme bőben? — A temető 59 működő parcellájában mintegy százezer ember földi maradványait helyeztük nyugalomra. Ehhez meg kell említeni, hogy 1968-ban a déli temető telítődése miatt több ezer halottat hoztak át. — Van még elegendő hely az újonnan érkezők számára? — Hely van bőven. Az a terület, amit most kezdtünk el hasznosítani, körülbelül tíz évre elegendő. —Mennyibe kerül a nyugalom? Mi az ára egy sírhelynek? — Háromfajta nyughely létezik, mindegyiknek meghatározott a minimális megváltási ideje. A sírhelydíj huszonöt évre szól, ára 450 és 7000 forint között van, a családi sírboltot legalább 65 évre kell megváltani, ennek a díja 9000—12 000 forint. Az urnafülke tíz évre 1500—3000 forint, (kettő- és négyszemélyes). — Mi történik, ha az elhunyt nyughelyét már senki sem gondozza? — Ha a halott hozzátartozói rolást, de nem ez a jövő útja. Egyre inkább arra kell koncentrálnunk, hogy sikerüljön létrehoznunk önálló szemétégetőt. Jelenleg Dorogra szállítjuk megsemmisíteni a hulladékot. Végeztünk egy csomó számítást, és árra a következtetésre jutottunk, hogy mindenképp megérné a szemétégető. Egyik fontos előnye például az, hogy egy ilyen égetőmű ebből a napi ezer köbméter szemétből annyi hőenergiát tud előállítani, hogy elég lenne az örökösföldi lakótelep fűtésére. Azonkívül, a szemét rothadásakor jelentős mennyiségű biogáz szabadul fel, aminek az ára nyolcada a földgázénak, úgy gondolom, célszerű lenne ezt is kiaknázni. nem fizetik a sírhelyet, akkor értesítést küldünk erről, és adunk kerek egy év haladékot. Ha továbbra sem váltják meg a sírhelyet, akkor közös sírba helyezzük a halottakat. — Mit jelent ez? — Az elhagyatott sírokból exhumáljuk a maradványokat, egy koporsóba teszünk kettőt vagy hármat, és közös sírba tesszük őket. Ezt a közös sírt aztán mi tartjuk rendben, itt már valóban örök nyugalomban pihenhetnek. — Egy koporsóba tesznek többet? Beleférnek? — Akár tíz is. Beszélgetésünkbe itt bekapcsolódik Pivnyik Zoltán, aki közvetlenül irányítja a sírásók munkáját. Erről a nem mindennapi foglalkozásról faggatom. — Miből áll a sírásók munkája? Hogyan telik egy napjuk? — A sírásó munkája nem kifejezetten csak sírásásból áll. Nagy odafigyelést és gyakorlottságot igénylő munka ez. Egy nap általában négy temetés van, de előfordul, hogy hat is, ez a maximum.Tizennégyen dolgozunk ebben a munkakörben. Reggel hétre jövünk, fél nyolc körül általában két ember indul előkészíteni az aktuális sírt. Vagy sírboltot kell bontani, vagy sírgödröt kell ásni. Eközben a ravatalozóban né- hányan felkészülnek az első szertartáshoz. Ez a munka legnehezebb része. A halottakat nagyon komoly, többször ellenőrzött nyilvántartásba vezetik be. A legfontosabb tennivaló az elhunyt azonosítása. Senkit nem szabad eltemetni addig, amíg száz százalékig meg nem bizonyosodtunk a halott kilétéről. Ezután a hozzátartozók kívánsága szerint fölravatalozunk, nyitott vágy zárt koporsó, kettő, négy, vagy hat kandeláber, kék, fekete, vagy lila drapéria, minden kívánság szerint. Arra is nagyon kell — Mi minősül veszélyes hulladéknak? — Jó kérdés. A környezetvédelmi törvény úgy határozza meg. hogy veszélyes hulladék az, amit nem vettek ki ebből a sorból. A könnyebb érthetőség kedvéért, veszélyes hulladéknak minősül például a cipőgyári bőrhulladék, a cserzőanyag-tartalma miatt, de nem veszélyes az ebből készült cipő, veszélyes az aszfalttörmelék, de maga az aszfaltút már nem az. Mi ezeket a hulladékokat szeparált helyen, zsákokba bálázva vagy hordókban tároljuk. — Milyen hulladék van most a telepen? — Több vállalat hozott ide ügyelnünk, hogy a szertartásban azok a kiegészítők szerepeljenek, amelyeket a temettető megrendelt. Egy sem hiányozhat. Egy szertartáshoz két csoport díszegyenruhába öltözött munkásra van szükség. Az egyik csoport a ravatalnál felügyel, és kíséri a gyászmenetet a sírhoz. Sőt nem kíséri, hanem vezeti, mutatja az utat. Az előPivnyik Zoltán sírásó Fotó: Bozsó Kati készített sírhelynél a másik csoport fogadja a menetet. Ezután, attól függően, hogy milyen vallású a szertartás, vagy azonnal le kell engedni a koporsót, vagy előbb a sír fölött deszkára kell helyezni. A polgári vagy a görög katolikus szertartásnál például azonnal le kell engedni, de a rómainál meg kell várni, míg a pap vagy a kántor belekezd a „megnyíló föld” kezdetű énekbe. Mi azt már nagyon jól tudjuk, hogy melyiknél hogyan kell. Előfordul, hogy a sírgödör széle nagyon omlós, nem bírja meg a koporsót, ezért bármilyen vallású a ceremónia, kénytelenek vagyunk azonnal leengedni. A megfelelő időben a pap utasítása nélkül a lehető leggyorsabban be kell takarnunk a sírt, elkészíteni a hantot. Egy jól irányzott mozdugalvániszapot, tárolunk bőrhulladékot. Itt jön az a gond, amit korábban már említettem. A tulajdonos vállalat már tönkrement, természetesen jogutód nélkül. A tulajdonosnak a feladata a tárolóedények kicserélése, ha szükségessé válik. Nos, ezeknek a hordóknak kb. egy éve van hátra, aztán menthetetlenül szétesnek, pedig az igazán veszélyes galván- iszap van bennük. Én nem hiszem, hogy az önkormányzatnak lenne több százezer forintja ezeknek a hordóknak a felújítására. A végső megoldás itt is az égető lenne. — Mennyibe kerülne egy szemétégető telepítése? — Típustól függ. Úgy körülbelül 2-300 millió forint kellene hozzá. Már kaptunk is néhány ajánlatot, esetlegesen szóba került már az is, hogy „használt” égetőt telepítenének ide, természetesen sokéves garanciával. — Rengeteget lehetett olvasni korábban arról, hogy az égetők sok szennyező anyagot juttatnak a levegőbe. — Igen, ez komoly probléma. A vállalatoknak nincsen korszerű szűrőkre pénzük. Úgy gondolom, ezen a problémán központi alapból kellene orvosságot találni, de amíg a kormányzat ilyen gondokkal küszködik, azt hiszem, erre gondolnunk sem szabad. Garamvölgyi Imre lattal leszúrjuk a fej fát, erxe ráhelyezzük a főkoszorút, majd a .többi koszorút és csokrot is elhelyezzük a síron. Ügyelni kell arra, hogy a szalagok ki legyenek hajtva, írással kifelé. Ha ezzel elkészültünk, egy percnyi néma csendben megállunk. A szertartás végeztével a kísérők visszatérnek a ravatalozóba, és hozzálátnak a következő temetés előkészítéséhez. A hántolok átöltöznek munkaruhába, és a soron következő temetéshez megássák a sírt, vagy megnyitják a családi sírboltot. Minden kezdődik elölről. Egész idő alatt arra is nagyon kell figyelni, hogy a sírásó ne mosolyogjon, mindig tisztelettel és kegyelettel viselkedjen. Ehhez a munkához otthon kell hagyni minden gondolatot, egész lélekkel a temetőben kell lenni. — Milyen nagyságúak a sírgödrök? — Ez függ a koporsó méretétől és a talaj szerkezetétől. Alapvetően kétféle koporsó létezik. A német gyártmányú szarkofágszerű láda mindenütt 75 centiméter széles, a magyar szabványú fejnél 80, lábnál 75 centis. Ehhez igazodva ássuk meg a gödröt, széleinél körülbelül tíz centi ráhagyással, hogy a kötél elférjen mellette. A mélységnek minimum két méternek kell lennie. Ha egy sírba két koporsó is megy, például rátemetésnél, ügyelni kell arra, hogy a felső koporsó fölött legalább másfél méteres legyen a hant. Vasas László — Nem nyomasztó itt dolgozni? — Minden megszokás kérdése. A halottak látványát is meg lehet szokni, ám ez nem jelenti azt, hogy érzéketlenné válnánk. Azonkívül a temető nyugodt és csendes, tiszta és ápolt — ez sem utolsó szempont. A veszélyes hulladékot tároló hordók többsége már tönkrement Egy nap a temetőben
