Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-14 / 148. szám
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI HÍRLAP w * VESZÉLYBEN A GYÓGYSZERELLÁTÁS? H A PATIKAIIG! MEG NEM TISZTA Az önkormányzatok kontra Belügyminisztérium patikaperében a bírói döntés alapján azok az önkormányzatok kapták meg a patikákat, ahol azok üzemelnek. A gyógyszertári központot osztatlan közös tulajdonba kapták az előbbi települések, és az ezzel kapcsolatos alapítói jogokkal megyénk hat nagy városát ruházta fel a bíróság. — Mit szól az ítélethez a gyógyszertári központ igazgatója, Kovács Bertalan? — Először is: a megyei önkormányzatot, az egykori alapítót kihagyta a bíróság ítélete. Minden bizonnyal valamilyen jogorvoslatot fognak kérni a Legfelsőbb Bíróságtól, mivel az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Véleményem szerint szerencsésebb lett volna az alapítói jogokat egyetlen önkormányzatra bízni. — Sok a tulajdonos. Közös lónak... — Én azt gondolom, a hat város egyet vagy esetleg kettőt fog felruházni az alapítói jogokkal. így a vállalat irányítása és felügyelete egységes elvek alapján történne. Erről már szerdán tárgyalunk az érintett önkormányzatok képviselőivel. Remélem, úgy, mint eddig, figyelembe veszik a véleményemet. Egyelőre ugyanolyan vállalati formában működünk tovább, mint eddig. Ha A nyíregyházi Szent Erzsébet patika (Fotó: Bozsó Katalin) a gyógyszertári központ tulajdona osztatlan marad, a megye további gyógyszer- ellátása zavartalan lesz, egyébként viszont nem biztos... A gyógyszerészek továbbra is a mi alkalmazottaink maradnak, nem veszik át őket az önkormányzatok. — Mikor indul a privatizáció? — Ahhoz a kormány vagy a minisztérium döntése szükséges, amit várhatóan a jövő hónapban hoznak meg. Jó lenne, ha a megye 35 magán- és 74 állami patikája egyenlő esélyek és feltételek mellett dolgozhatna. A magángyógyszertárak pl. ugyanis bárkitől vásárolhatnak mediciumot, a hálózatunk tagjai csak tőlünk. Tehát érthető, hogy mi is, a gyógyszerészek is várjuk a privatizáció beindulását. AZ ELLENZEK HEVESEN TAMADJA AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNYJAVASLATOT I. évfolyam, 148. szám Ára: 12,50 Ft Mérleghiány Az idén a folyó fizetési mérleg hiánya nem éri el a 3 milliárd dollárt annak ellenére, hogy az első félévben csaknem 2 milliárd dolláros deficit keletkezett. A legutóbbi 8 százalékos forintleértékelés óta ugyanis a Magyar Nemzeti Bank a hazai devizapiacon több mint 1,2 milliárd dollárt vásárolt meg bankoktól, vállalatoktól. Ez azt jelzi, hogy az első félévben a leértékelési várakozások miatt a vállalatok többsége visszatartotta devizabevételeit, amelyeket most értékesít - mondta Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Gyors kárpótlás A kormányzat szándéka a kárpótlás felgyorsítása és lezárása, a kárpótlásra jogosultak vagyonhoz juttatása. Az új vagyontörvény-csomag megfelelő biztosítékokat nyújt majd a kárpótoltaknak ahhoz, hogy vagyonhoz jussanak— mondta Akar László, a Pénzügyminisztérium államtitkára az Országgyűlés plenáris ülésén. Helyi választások Az önkormányzati választások időpontja nem lehet politikai alku kérdése, a választás időben történő megtartása alkotmányos kötelezettség - mondta Magyar Bálint, a szabad- demokraták képviselője a frakció parlamenti sajtótájékoztatóján egyes ellenzéki véleményekre válaszolva. USA-vámszigor A hazai vállalatok várhatóan csak szeptember 30-án 24 óráig szállíthatják termékeiket vámmentesen az USA-ba. Ekkor jár le ugyanis a GSP, az általános preferenciális vámelbánást biztosító rendszerről szóló amerikai törvény hatálya, és ezt követően várhatóan a magyar - és más GSP elbánást élvező országokban lévő - cégek exportáruira a legnagyobb kedvezményes vámtételek lesznek érvényesek. Erről az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium tájékoztatta az MTl-t. Privatizációs vizsgálat Várhatóan szeptember 20-án kezdi meg működését az a kormánybizottság, amely a belügyminiszter irányításával az 1992 szeptemberétől ez év nyaráig hozott privatizációs döntések jogszerűségét vizsgálja meg. Világosi Gábor, a belügyi tárca politikai államtitkára az MTI-nek elmondta: a vizsgálat célja, hogy a valós helyzet feltárásával eloszlassák az indokolatlan gyanúsítgatásokat, illetve hogy a tapasztalatok hasznosításával olyan szabályozás jöjjön létre, amely- lyel a jövőben minimálisra csökkenthetők a visszaélések. 1994. szeptember 14., szerda MUNKAVÉDELMI AKCIÓ Kétnapos akciót kezdett a mélyépítési munkák - elsősorban a csatornaépítés - ellenőrzésére az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség. A keddi sajtótájékoztatón bejelentették: az ellenőrzésben mintegy 100 felügyelő vesz részt. Azért választották ezt a szakterületet. mert egyre több a halálos baleset, amely csatornaépítés közben, földomlás miatt következik be. Amíg 1991-ben két ilyen baleset történt, addig 1992-ben már öt, 1993-ban hét, s idén az első félévben már tíz. A balesetek minden esetben a kellő védelem nélküli munkaárkokban következtek be. A baleseteket megelőzhették volna, ha a talajviszonyokat előzetesen - talajmechanikai szakvélemény alapján - elemzik, s ennek alapján készítenek biztonsági tervet. Gyakori eset, hogy a versenytárgyalásokon a kivitelezők alábecsülik a költségeket és a teljesítési határidőt. Ezt követően úgy próbálják a helyzetet megoldani, hogy egyszerűsítik vagy elhagyják a tervekben szereplő dúcolatokat. Gyakori, hogy szakképzett irányítás nélkül, alkalmi munka- vállalókra bíznak felkészültséget igénylő mélyépítési munkákat. Éppen tegnap számolt be lapunk is egy ilyen halálos végű balesetről! Tegnap ülésezett Mátészalka város képviselő-testülete. Az ülés kezdetén elhalasztották dr. Szilágyi Dénes polgár- mester tervezett előterjesztését a budapesti Kőolajipari Gépgyártó Rt. kérelmének elbírálásáról. A részvénytársaság kérelmének helyt adva a képviselő-testület március 8-án hozott határozatában hat hónapra elővásárlási jogot biztosított Mátészalkán az úgynevezett tartalék iparterületen négy hektár telekrész megvásárlására. Az rt. itt stratégiai kőolajtermék tárolására alkalmas speciális tartályok megépítését tervezi. Információink szerint négy darab, egyenként húszezer köbméteres, benzinnel teli tartályról lenne szó. A telephely területe több mint öthektáros lenne, ehhez három oldalról ötvenötven méter védőtávolságra is szükség van, amit az rt. nem akar megvásárolni. A védőövezet—jellegéből adódóan—nem lenne beépíthető, így az összesen több mint kilenc és fél hektárból jó négy hektár az önkormányzat számára haszno- síthatatlan maradna. Az előterjesztésben megfogalmazódik az a javaslat, hogy a A napirend előtti felszólalásokat követően az Országgyűlés döntött a pótköltségvetési törvényjavaslat sürgős tárgyalásáról, majd rátért az önkormányzati törvény- csomag vitájára. A hflyi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvénymódosító és az ehhez kapcsolódó alkotmánymódosítási javaslat általános vitájának kedd délelőtti szakaszában a kormánypártok közül az MSZP képviselői szóltak. Beszédeikben a kormány javaslatainak legfőbb pontjai mellett érveltek, kiemelve, hogy a módosításokkal egyszerűbb, és közvetlensége révén a választók akaratát jobban érvényre juttató, olcsóbb választási rendszer alakul ki. Különösen igaz ez Kalmár Péter (MSZP) szerint a megyei önkormányzatokra, hiszen azok a jelenleg hatályos szabályok szerint megválasztva nem tudtak sem a választók, sem a pártok területi érdekeinek kifejezőivé válni. A közvetlen beleszólást erősíti a polgármesterek közvetbiztonsági övezetet ugyanúgy adják el, mint a telephelyet. A terület ellenértékét az önkormányzat 200 forint négyzetméterenkénti árban határozta meg. A viszonylag alacsony árat többek közt azzal magyarázzák, hogy az rt. egy utat is építene itt, amelyen a később kialakítandó üzemi területeket is meg lehetne közelíteni. Ez az előterjesztés tehát lekerült a napirendről. Pedig a téma megvitatása fontos lehetett volna, ugyanis egyes képviselők népszavazás kiírását szorgalmazzák ebben az ügyben, félve az esetleges környezeti katasztrófától! A mátészalkai önkormányzat 1994. évi pénzügyi tervének első féléves végrehajtásáról szóló előterjesztés PHARE-hitel felvételével kívánja pótolni a költségvetés hiányát. Az önkormányzat enyhén szólva nehéz helyzetben van, egyesek már fizetésképtelenségről beszélnek. A csatornázási munkálatok leálltak, még a Nyíregyháza felé kivezető úton az útburkolat rendbe hozását sem tudják befejezni. (Folytatás a 2. oldalon) len megválasztását célzó javaslat is - emelte ki Csabai Lászlóné (MSZP) is. Az MSZP- s képviselők egyébként nem érzékeltek ellenérzéseket a közvéleményben a tervezett változtatásokkal kapcsolatban. Ennek ellenére a kormánypártok hajlanak bizonyos, az ellenzék által megfogalmazott elképzelések új elemként való elfogadására jelezte Jauernik István (MSZP). E kezdeményezésről szólt Balsai István (MDF) is, pontosítva, miszerint az a részvételi küszöbre vonatkozik, de nem értékelte sokra a kormánypártok gesztusát. Ezt azzal indokolta, hogy a választási rendszer megváltoztatásának szerinte semmilyen szakmai indoka sincs. Az általa képviselt álláspontot osztották az ellenzéki felszólalók, valamennyien. Torgyán József (FKgP) csak az alkotmányozási folyamat részeként tartotta elképzelhetőnek a választási rendszer megváltoztatását, s emlékeztetett arra is: több országban egy, sőt két évvel a választások előtt már nem módosíthatók a választási törvények. Mádi László (Fidesz) ugyan elismerte, hogy néhány apróbb módosításra szükség volt a választási törvényben, azonban szerinte a most benyújtott javaslatok mindegyike a legnagyobb párt politikai érdekeit szolgálja. Füzessy Tibor (KDNP) ezzel kapcsolatban óvta a kormánypártokat attól, hogy a parlamenti választásokon elért sikerüket a hatalom túlzott koncentrációjára használják fel. Az ellenzéki képviselők számos szak- mai'es politikai érvet hoztak fel annak bizonyítására, hogy az új rendszer a réginél demcsak antidemokratikusabb, de még csak nem is egyszerűbb. Ennek nyomán a kormány javaslatát általános vitára is alkalmatlannak minősítették. Az általános vitát kedden délben úgy napolta el az elnöklő Kóródi Mária, hogy még számos képviselő várt felszólalásra. (További parlamenti hírek a 2. oldalon) ELLENŐRIZ A KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET SOKAN BUKNAK A VIZSGÁKON Sajtótájékoztatót tartott kedden délelőtt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közlekedési Felügyelet, elsősorban abból a célból, hogy a lakosság megismerje az ott folyó munkát, és ezzel könnyítsék ügyeinek intézését. A tájékoztatás kiterjedt valamennyi szakterületre, így a vizsgáztatásra, ellenőrzésre, közúti és vasúti problémákra, képzésfelügyeletre, valamint az után- képzésre. Az újságírók kérdéseire Szaszala László igazgató, Magyar András, az út-vasút osztály vezetője, Vass László, a képzésfelügyelet és vizsgáztatási osztály vezetője és Sasfalvi Tibor, a járműfelügyeleti osztály vezetője válaszolt. Megtudtuk többek között, hogy a sorozatos vasúti katasztrófák miatt 500 vasúti átjáró felülvizsgálatát végezték el. Érdekes adat, hogy csak 87 felelt meg mindén követelménynek. Az idén kezdik, és már jövő év májusában be is fejezik a közutak felülvizsgálatát. A járművezető- képzés privatizációja nem használt a vizsgaeredményeknek, s ez nem minden esetben a képzőszervek hibája. Megyénkben 24 képzési engedéllyel rendelkező képző szerv és intézmény található. A vizsga szigorúbb az előző éveknél, átlag két bukás jut egy tanulóra az elméleti vizsgán. Az országban egyedül megyénkben fogadják közvetlenül — előjegyzés nélkül — műszaki vizsgára a járműveket. A gépkocsitulajdonosok a helyszínen kapnak sorszámot. Gyorsjavításra is lehetőség van a szakműhelyben. Ez év első hat hónapjában 32 648 járművet hoztak vizsgára. A szakemberek 11 százalékban találtak vizsga- eredményt befolyásoló hibákat, fellebbezés nem volt. BENZINTARTÁLYOK A VÁROS SZÉLÉN? MÁTÉSZALKA HIHLRE SZÓKUL
