Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-12 / 146. szám

Az SZDSZ és az adócsökkentés Lesz, vagy nem lesz? A Szabad Demokraták Szövetsége választási programjának egyik központi gazdaságpolitikai üzenete a vállalkozók­nak és a munkáltatóknak szólt. Nevezete­sen azt ígérték, hogy összességében — néhány adóátcsoportosításon túlmenően — csökkentik az adóterhelést. Ez nemcsak önmagában érdekes, s nemcsak amiatt fon­tos információ, mivel egy liberális pártnak alapvetően a gazdaság államtalanítását, az állam visszaszorítását kell megcélozni, ha­nem a gazdaságpolitika lényegét is jelenti. A lényeg márpedig az, hogy az SZDSZ — elfogadva az akkori partner Fidesz ál­láspontját, illetve egyetértve hazánk talán legnagyobb élő közgazdászának, Kornai Jánosnak az e tárgyban kifejtett gondola­taival — a gazdasági növekedést helyezi programjának középpontjába. A dilemma ugyanis központi jelentőségű: először radikális restrikcióval a megbomlott egyensúlyt hozzák rendbe, majd egy-két év múltán tesznek lépéseket a gazdasági növekedés elősegítésének érdekében, vagy a második lépésre helyezik a hangsúlyt, nem feledkezve meg ugyanakkor az egy­ensúlyi problémákról sem. A szabaddemokraták egyik leglátvá­nyosabb és legérthetőbb választási üzenete éppen az adócsökkentés volt. Éppen ezért rendkívül furcsa, hogy a Békesi-féle rest- tikciós lépések mögött sokan az SZDSZ kemény hatalmi nyomását vélik felfedez­ni. Ez a választási programmal való erőtel­jes szembefordulást jelent, de nem is ez a lényeg. (Számos választási ígéret vált köd­dé a hatalomváltás után 1990-ben és négy évvel később is.) A lényeg az, hogy Ma­gyarország milyen módon jut ki a válság­ból, s ez a választópolgárok szempontjából húsbavágó kérdés. A tények viszont makacs dolgok. A pótköltségvetés és a meghirdetett intézkedések egyértelműen nem az adócsökkentést, hanem az adó­emelést szolgálják. Ennek legsúlyosabb a következménye az országra nézve van, de magára a pártra sem a legjobb fényt veti. Büszkén emlegették ugyanis a nagyobbik liberális párt vezetői, hogy az ő szavazóik jelentik az ország jövőjét leginkább szim­bolizáló vállalkozói réteg nagy részét is felölelő versenyorientált és a demokrácia játékszabályait elfogadó lakosságot. Kér­dés az, hogy a szavazóbázis mennyire fo­gadja el az ellentételezés nélküli adónö­velést. Könnyen előfordulhat, hogy nem is annyira a szocialisták szenvednek el je­lentős népszerűségvesztést az őszi önkor­mányzati választásokig, hanem a szabad- demokraták. Különösen azért elfogadhatatlanok ezek a drákói lépések, mert az emberek nem kaptak érdemleges és kellően alátá­masztott elemzést az ország állapotáról. Önmagában azt hangoztatni, hogy az or­szág katasztrofális helyzetben van, nem elégséges, sőt az ország nemzetközi meg­ítélése szempontjából kifejezetten káros is lehet. Egyszerre ugyanis nem lehet azt állítani, hogy Csurka egy-két évvel ezelőt­ti „írói munkássága” milyen károkat oko­zott, míg a mostani helyzet egyértelműen negatív helyzetmegítélése nem számít, „mert a külföldi befolyásos körök jobban tisztában vannak az ország valós helyze­tével, mint az itthoni szakemberek”. Nem szerencsés, ha a tegnapi, tegnapelőtti önmagunkkal fordulunk élesen szembe. Nem biztos, hogy ez a leghitelesebb és legszerencsésebb megoldás. Eközben az SZDSZ szavazói közül számosán becsap­va érzik magukat. — opponens — Ismét megindult a Szigetköz vízpótlása Ásványráró térségében, minthogy a kormány azonnali, 20 millió forintosk iutalásával hozzájárult az üzemanyag­vásárláshoz Ünnepség Keszthelyen Tíz éves a Seres Alapítvány — Teljes nyíltsággal igyekeztünk min­den olyan szellemi értékátmentést és érték- megőrzést támogatni, amely nem hiányoz­hatott a magyar társadalomból — hangsú­lyozta Vásárhelyi Miklós kuratóriumi elnök a magyarországi Soros Alapítvány létrejöttének tizedik évfordulója alka­lmából rendezett országos Soros-napok keszthelyi megnyitója során. A kuratórium elnöke a jelenlévők fi­gyelmébe ajánlotta azt a közel ezer kötet­ből álló vándorkiállítást, amely az ala­pítvány támogatásával megjelent műveket mutatja be jelenleg a Festetics-kastélyban. Hangsúlyozta: az irodalmi, filmművésze­ti és más alkotások, kezdeményezések tá­mogatásakor nem titkoltan prioritást élvez­tek a liberális szellemiségűek, de ez sosem volt kizárólagos. Döntéseik pedig a teljes nyilvánosság tudtával születtek, kivált az utóbbi 4-5 évben. Vásárhelyi Miklós röviden méltatta So­rai György érdemeit a magyar szellemi átalakulás segítésében, amely világszerte működő 29 alapítványának egyikében tes­tesült meg. A jövőről szólva kiemelte: az új kormánnyal jobb az együttműködésük, és számos egészségügyi és kulturális-ok­tatási programot kívánnák megvalósítani a népjóléti és művelődési tárcával közö­sen. Keszthelyen koncertműsorral, az ala­pítvány támogatta filmek vetítésével, majd — a kastélyszínház nyitóműsorának keretében — Eszterházy Péter két művé­nek bemutatásával folytatódott a vasárnap estig tartó helyi rendezvénysorozat. Az országos Soros-napok keretében további művészeti-kulturális programokra kerül sor Pécsett, Miskolcon, Szegeden, Debre­cenben, Szombathelyen és Kőszegen, valamint a budai várban. r- ■■ ■ , Westminster-részvények kárpótlási jegyért Százhatvan százalékon • M ...számítják be a kárpótlási jegyeket a HB Westminster Rt. részvényeinek jegyzése során, szeptember 12. és no­vember 18. között. A részvények jegy­zői adókedvezményt is igénybe vehet­nek — mondta el az MTI-nek Andrási Miklós, a részvényforgalmazással megbízott City Bróker Értékforgal­mazási és Befektetési Kft. ügyvezető igazgatója. A kárpótlási jegyéit vásárolt új kibo­csátású részvény után általában nem jár adókedvezmény. A Westminster Rt. azonban több korábban alakult kárpót- lásijegy-befektető rt.-hez hasonlóan előbb készpénzért megvásárolja a rész­vényjegyzők kárpótlási jegyét, majd ezt a pénzt számítja fel 1000 forintos névértékű részvényei vételáraként. A jegyzők így levonhatják adóalapjukból — annak leg­feljebb harminc százalékáig — a rész­vények készpénzes vételárát, és adóvissza­térítéshez juthatnak. Egy 1000 forintos kárpótlási jegyet 1600 forintos áron vesz át a cég, ha a pénzt az eladó részvényvásár­lásra fordítja. Ezt a kárpótlási jegy piaci árfolyamát magasan meghaladó összeget fordíthatja a befektető adóalap-csökken­tésre. A részvénytársaság a felvásárolt kár­pótlási jegyeket a privatizációban kívánja felhasználni. A részvények kiosztásakor, várhatóan jövő januárban felajánlják a befektetőknek, hogy 10 százalékos op­ciós díjat fizetnek, de ennek fejében három év múlva névértéken visszavásá­rolhatják tőlük a részvényt, ha a társaság úgy kívánja. Az rt. minimum 10 millió, maximum 1 milliárd forintos alaptőké­vel alakul meg. Ha a maximális meny- nyiségű részvényt lejegyeznék, az igénylési időszak november 18. előtt is lezárható. A részvényt az Agrobank- és a Dunaholding-hálózatában, a Cenzor, a City és az Első Magyar-Angol bróke­reknél és a HB Westminster Kft.-nél le­het jegyezni. (MTI) Lakberendezés, szórakozás, hobbi Közönségnap Első ízben mutatkozik be a Budapesti Nemzetközi Vásáron a sérült emberek ál­tal készített termékekből összeállított kiál­lítás. Hat cég — elsősorban kézműipari termékeket előállító vállalkozások — mu­tatja be az F pavilonban azokat a bőrdísz- műárukat, szőtteseket, lábbeliket, játéko­kat, amelyeket bedolgozóként csökkent munkaképességű emberek készítenek náluk. A kiállítást a bemutató fővédnöke, Göncz Arpádné nyitotta meg szombaton. Reményét fejezte ki, hogy ez a kiállítás is közelebb hozza egymáshoz a teljes mun­kaerejük birtokában lévő és a csökkent munkaképességű emberek világát. Öröm­mel üdvözölte a Sérült Emberek Érdekvé­delmi Szövetségének azt a kezdemé­nyezést, hogy az árukon jelzik: ezeket csökkent munkaképességű emberek készí­tették. A megnyitón a Colortex 100 ezer forint értékű vásárlási utalványt adományozott az érdekvédelmi szövetségnek. Hitel­biztosítás Új, hiánypótló biztosítást vezetett be a Glória Biztosító Rt.: mostantól köthető' a Hitelfedezeti Elet- és Rok­kantság Biztosítás, amelyet első­sorban vállalkozóknak ajánlanak, de igénybe vehetik magánsze­mélyek is, amennyiben nagy ösz- szegű hitelt óhajtanak igénybe venni. A biztosító illetékese az MTI-nek elmondta: eddig három bankkal, a Mezőbank Rt.-vel, az Iparbankház Rt.-vel és a takarékszövetkezetek­kel kötöttek megállapodást, mi­szerint a hiteligénylők egyúttal megköthetik a biztosítást, s így egyszerűbben juthatnak a pénzhez. A Glória további tárgyalásokat folytat más bankokkal is a konst­rukció bevezetéséről. A díj függ a hitel nagyságától, az ügyfél életko­rától és egészségi állapotától, ezért orvosi vizsgálatot is előírnak. A biztosítás az induló hitelösszegnél alacsonyabb összegre is megköt­hető, ha például a kölcsön összege 10 millió forint, lehet biztosítani ennek a felét is. A biztosító koc­kázatviselése halálesetre, balesetre, rokkantságra a Föld egész terüle­tére kiterjed. BNV­Nagy sikert arattak szombaton a közön­ség körében a BNV-n a lakberendezéshez, szórakozáshoz, hobbikhoz kapcsolódó bemutatók. Az Otthon kiállításon mind a külföldi, mind a hazai cégek száma jelentősen meg­nőtt, csaknem háromszor annyi belföldi bútorgyártó mutatkozik be, mint tavaly. A külföldi cégek között is akadnak újak: többek között francia, holland, spanyol, svéd, török és amerikai kiállítókkal bővült a bemutatkozók listája. A bútorgyártók és lakberendezési cikkeket előállító, illetve forgalmazó kiállítók 17 ezer négyzetmé­teren mutatkoznak be. Emellett háztartási gépeket, lakástextíliákat, képeket, képke­reteket és lakásvilágítási berendezéseket is felvonultat a bemutató. A Music Expo keretében több mint 3 ezer négyzetméteren mintegy 60 kiállító mutatja be a szórakoztató elektronika legú­jabb termékeit. Különösen a fiatalok köré­ben aratnak nagy sikert a D pavilonban kiállított tévék, magnók, videokészülékek. Ha Keletnek rassz. Politika és Glatz Ferenc akadémikus nyitotta meg a Politikai és gazdasági konszolidáció Közép-Európában című pódiumbeszél­getést szombaton a Parlamentben, amely­nek résztvevői Heinz Fischer, az osztrák parlament elnöke, Hans-Dietrich Gen- scher német exkülügyminiszter, Horn Gyula miniszterelnök, Konrád György író és Paul Lendvai osztrák újságíró, a vita vezetője. Hans-Dietrich Genscher az emberiesség szempontjából véghezvitt döntésnek nevezte az 1989 őszén Magyarországon történt határmegnyitást. Mint mondta, ez a lépés megnyitotta a kaput az európai egy­ség előtt. Ezt a németek és az európaiak soha nem fogják elfeledni Magyarország­nak — hangsúlyozta. Az Európai Unió kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy annak elmélyítését és bővítését együtt kell tovább folytatni. A közép-európai országok és ezen belül Ma­gyarország, teljes jogú tagságával kapcso­latban pedig arra figyelmeztetett, hogy az Európai Uniónak pontos határidőnaptár­ban kell megállapodnia ezen országokkal, hogy mikorra mit kellene elérniük a teljes jogúvá válás útján. Genscher úgy vélte, hogy Európa nyugati felének sem mehet jól, ha Közép- és Kelet-Európábán tartósan rossz a helyzet. Horn Gyula miniszterelnök kiemelte: Közép- és Kelet-Európa egyedülálló történelmi kísérlet részese, amikor „felül­ről indított” reformokkal kívánja megte­amelyek közül az idén Törökországból és Jugoszláviából származó termékek is talál­hatók. A játékipar hagyományos bemutatóján, az Interplay Expón több száz cég mutat­kozik be, feltűnő viszont, hogy a külföldi cégek közül kevesebben jöttek el, mint tavaly, ami arra is enged következtetni, hogy részint a Magyarországon működő vegyesvállalatok, részint a hazai gyártók erőteljesen fejlődnek. A mostani kiállítók standjai előtt nemcsak nézelődni, hanem játszani is lehet, a gyerekek tehát a gya­korlatban minősíthetik az alkotók ötleteit. Már hagyomány, hogy az Interplay Expót játékos vetélkedőkkel színesítik. A BNV-n kínált termékek színes palet­táját a Ház és Kert, valamint a Souvenir bemutatók teszi teljessé. A látogatók szá­mos olyan ötletet és tanácsot kaphatnak a szakemberektől, amelyeket házuk és kert­jük gondozásában és szépítésében, illetve vásárlásaiknál hasznosíthatnak. Nyugatnak sem jó gazdaság remteni a szociális piacgazdaságot. A mi­niszterelnök szerint ehhez adottak az alap­vető politikai feltételek, habár akadnak gondok is. Horn rámutatott, hogy a térség országai nem látják világosan az Európai Unió elképzeléseit Közép-Kelet-Euró- pával kapcsolatosan. Ezzel összefüggés­ben több konkrét lépést sürgetett. Ellent­mondásosnak nevezte azt az elgondolást, amely szerint az említett országok csak akkor csatlakozhatnának az Európai Unió­hoz, ha a szükséges belső feltételeket már kialakították. Heinz Fischer elöljáróban bátor politi­kai döntésként méltatta az 1989. évi szep­temberi határmegnyitást. A konszolidáció kérdéskörén belül a „terhelhető” politikai és gazdasági struktúra jelentőségét emelte ki. Figyelmeztetett arra, hogy a moderni­zációnak áldozatai is lesznek, ez pedig negatív következményekkel járhat. Az osztrák parlament elnöke egyetértett Gen- schernek azzal a gondolatával, hogy az Európai Unió szervezetének mélyítését és bővítését együtt kell megvalósítani. Fi­scher végezetül tolmácsolta Ausztria az­zal kapcsolatos bizalmát, hogy Magyar- ország helyes, az Európai Unió tagsági stá­tusához vezető úton jár. Konrád György író szerint a szűkebben vett közép-európai országok már ma is konszolidáltnak tekinthetők. Amennyiben tehát ez lenne az Európa Közösségi tag­ság kritériuma, akkor ezek az államok már most tagok lehetnének.

Next

/
Thumbnails
Contents