Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-01 / 137. szám

% <0 1994. szeptember 1., csütörtök I BELFÖLD-KULFÓLO ■ ÚJ KELET Közigazgatási államtitkárok A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére-Honti Máriát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közigazgatási államtitkárává, dr. Zsuf- fa Istvánt a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárává nevezte ki. A ki­nevezési okmányokat Göncz Árpád szerdán délután a Parlament Nándorfehérvári termében nyújtotta át, egyúttal az újonnan kinevezettek letették a hivatali esküt. Göncz Árpád fogadta a komi államelnököt Közös érdek, hogy a magyar-komi kapcsolatokban meghatározó szerephez jus­son a gazdasági együttműködés, és ehhez jó alap, hogy a magyar-komi árucsere­forgalom már eléri az 50 millió dollárt. Mindez azon az ebéden hangzott el, ame­lyet Göncz Árpád adott rezidenciáján a Komi Köztársaság elnökének tiszteletére, aki Pál László ipari és kereskedelmi miniszter meghívására tartózkodik hazánk­ban. A Társadalmi Kamara az energia-áremelésről A Társadalmi Kamara javasolja: az energia árának emelése előtt kötelezzék a szolgáltatóvállalatokat arra, hogy elhelyezett, illetve befektetett pénzeszközeikről nyilatkozzanak, és ezt hozzák nyilvánosságra. A kamara, amely a legnagyobb civil tömörülés, nyilatkozatba foglalta-álláspontját, amelyet eljuttat a kormányzó pártok frakcióvezetőinek, az ipari és a népjóléti miniszternek, valamint az érintett államtitkároknak. Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának ülése Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága szerdai ülésén meghallgatta Kántor Ferenc vezérőrnagy beszámolóját a szeptemberben tartandó brit-magyar közös kiképzési gyakorlat előkészületeiről. A tábornok elmondta, hogy a „Partnerség a békéért” szellemében szervezett, három részből álló gyakorlaton összesen ezer fő vesz részt, 190 technikai eszközzel. Tanosz közgyűlés és -konferencia A Tankönyvesek Országos Szövetsége azt javasolja, hogy módosítsák a jelen­leg érvényben lévő tankönyvrendeletét: a jövőben ne a kész tankönyveket fogad­ják el. hanem a kiszedett kéziratot bírálják el. Nincs döntés Amennyiben az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) munkaerőpiaci bizottsága saját hatáskörében nem járul hozzá ahhoz, hogy a Szolidaritási Alap (SZA) 2,1 milliárd forintjával tehermentesítsék a költségvetést, a kormánytagok többsége ismét fel­veti majd a foglalkoztatási törvény módosítását. A törvény módosításával a bi­zottság a jövőben már nem szólhatna bele a SZA egyes tételeinek átcsoportosításá­ba. Ezzel a Munkaügyi Minisztérium ugyan nem ért egyet és nehezen érte el hogy ez a megoldás kimaradjon az idei pótköltségvetésre vonatkozó törvényjavaslat­ból. Mindezt Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter mondta el a bizottság szerdai ülésén, ahol támogatást kért a testülettől a 2,1 milliárd forint átcsopor­tosításához. Az ÁVÜ Igazgatótanácsának ülése Az ÁVÜ Igazgatótanácsa szerdai ülésén állást foglalt arról, hogy az új priva­tizációs törvény és stratégia megszületéséig tartó átmeneti időszakban csak azok­ban az egyértelmű privatizációs ügyekben dönt, amikor ennek az elmulasztása kárt okozna. Nem hoznak olyan döntéseket, melyek nincsenek összhangban az új privatizációs stratégia tervezetével és bizonytalan megítélésű esetekben új pályáza­tot írnak ki, illetve az ügyet a későbbiekben újra az igazgatótanács elé terjesztik. Azokat a pályázatokat, amelyeket korábban hirdettek meg, a testület a kiírás sze­rint bírálja el. Mindez az igazgatótanács szerdai ülését követő sajtótájékoztatón hangzott el. Ukrán pótalkatrészek Megfelelő üzleti ajánlat esetén elképzelhető, hogy az esetleges ukrajnai bar- terüzletben a magyar fél élelmiszerek - például gabona vagy liszt, konzerv - szállításával vesz részt. így reagált Tarján Balázs, a Földművelésügyi Minisztéri­um Agrárrendtartási Hivatalának elnöke a Honvédelmi Minisztériumban folyó magyar-ukrán tárgyalásról megjelent sajtóhírre. Mint ismeretes, a megbeszéléseken szóba került ukrán fegyveralkatrészek szállítása magyar termékek ellenében. Bizottsági ülés Az Országgyűlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottsága igen rövid meghall­gatás után, vita nélkül támogatta szerdai ülésén Zsujfa Istvánnak, a Belügyminisz­térium jelenlegi helyettes államtitkárának a BM közigazgatási államtitkárává történő kinevezését. Ugyancsak vita nélkül választotta a bizottság alelnökévé Csi­lla Judit megüresedett helyére Szabó György MSZP-s képviselőt. A bizottság az önkormányzati törvény és az alkotmánymódosítás általános vitára való alkal­masságának megtárgyalásával folytatta munkáját. az A több mint négyévtizedes múltra visszatekintő Európai Rektori Konferencia (CRE) első ízben tartja közgyűlését kelet-európai ország fővárosában - hangzott el a szeptember 3-áig tartó tanácskozás szerdai sajtótájékoztatóján, a Műegyete­men. Bíró Péter, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora hangsúlyozta: ez a megtisz­teltetés egyben jelzi, hogy jelentős érdeklődés mutatkozik a magyar felsőoktatás, a tudomány és kultúra iránt. Francia segítség a Budapesti Értéktőzsde fejlesztéséhez Együttműködési szerződést írt alá a világ egyik legnagyobb árutőzsdéje, a fran­cia MATIF és annak leányvállalata, a MAESTRO, valamint a Budapesti Érték­tőzsde a BÉT származékos piacainak fejlesztésére - jelentették be a szerződés aláírói szerdai budapesti sajtótájékoztatójukon. Pozsonyi csúcs Csúcstalálkozót tartanak a visegrádi országok védelmi miniszterei szeptember 5-én Pozsonyban. Az MTI érdeklődésére szerdán Erdélyi Lajos alezredes hon­védelmi szóvivő elmondta, hogy a szlovák kezdeményezésre létrejövő találkozón a NATO-hoz való közeledésről, a békepart­nerségi programban való részvételről, va­lamint a térség biztonsági kérdéseiről lesz szó. Várhatóan lehetőség nyílik rövid két­oldalú találkozókra is. Diplomáciai forrás­ból az MTI úgy értesült: egyelőre még bi­zonytalan, hogy Csehországot a védelmi miniszter képviseli-e. A korábbi, hasonló találkozókon Prága alacsonyabb szinten vett részt, Ma kormányülés A kormány csütörtöki ülésén többek között a pártok központi költségvetési támogatásának átrendezéséről, illetve az ezzel kapcsolatos törvény mó­dosításáról tárgyal. A költségvetési törvénynek és a párt­törvénynek megfelelően az 1994-es parlamenti választások eredményéhez kell igazítani a második félévtől a pár­tok központi költségvetési támogatását. A második hat hónapra esedékes 550 millió forintot osztják újra. A tá­mogatásból csak azok a pártok részesül­hetnek, amelyek 1994-ben listán leg­alább 1 százalékos támogatottságot elértek. Eszerint megszűnik a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt, a Vállalkozók Pártja és a Demokrata Koa­líció költségvetési támogatása, ugy­anakkor belép helyükre a Köztársaság Párt és a Magyar Igazság és Élet Pártja. A kormány várhatóan sürgősséggel terjeszti a parlament elé a szükséges törvénymódosításokat annak érde­kében, hogy a pártok hozzájuthassanak a központi támogatáshoz, ugyanis azt csak június 30-áig kapták meg - még az 1990-es választási eredmények alapján. A kormány ezen kívül tárgyal a tudománypolitikai kollégium létre­hozásáról, a magyar-ukrán határ­vizekkel kapcsolatos vízgazdálkodási egyezményről és a magyar-mongol légiközlekedési megállapodásról. Egyházak és a kormány A kormány partnernek tekinti az egy­házakat, mert az az álláspontja, hogy aktív közreműködésük nélkül a társadalmi vál­tozások nem hajthatók végre sikeresen. Egyebek mellett erről beszélt szerdán Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter a magyarországi egyházak és fele­kezetek képviselőivel folytatott országházi eszmecserén. A találkozón jelen volt Gál Zoltán házelnök, aki egy felvetésre reagál­va ígéretet tett arra, hogy megvizsgálja, miként lehet bevonni az egyházakat az őket érintő törvények előkészítésébe. Fodor Gá­bor az állami támogatással kapcsolatban Az FKGP frakjfióvezetőjéaek kedd esti felszólalásáig a parlamenti erők abban a tudatban voltak, hogy az új Házszabály tervezete - amelyet most tárgyal a Tisz­telt Ház - hatpárti megegyezést tükröz - mondta szerdán újságírók előtt Hack Péter, az SZDSZ ügyvivője. Mint ismeretes, Torgyán József kedden bejelentette, hogy a tervezetet az FKGP képviselője nem írta alá, ráadásul a kis­gazdák már a nyáron bejelentették, hogy nem kívánnak részt venni hatpárti egyez­tetéseken. Hack Péter szerint ez azért is érthetetlen, mert a kisgazdák megbízottja bekapcsolódott a nyáron folyt hatpárti Házszabály-egyeztetésbe. Az Ország- gyűlés alkotmányügyi bizottságának elnö­ki tisztét is betöltő szabaddemokrata poli­tikus megjegyezte: azok a törekvések, amelyek „handabandázássá akarják silányítani” a T. Ház munkáját, ártanak a parlamenti demokráciának. - Az új Ház­szabály tervezete egyébiránt nem ezeknek az erőknek kedvez, - mondta - hiszen a világ parlamentjeinek működésére és nem a Nagycirkusznak a manézsszabályzatára épít. Hack Péter szerint az a tény, hogy az Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl német kancellár szerdán Berlinben együtt búcsúztatta a Németországból távozó orosz csapatok utolsó egységét. A majdnem ötven évig tartó korszakot lezáró történelmi nap eseményei Európa egyik legszebb terén, a Gendarmenmark- ton kezdődtek. A számos találkozó révén egymást jól ismerő és keresztnevén szólító orosz elnök és a német kancellár baráti öleléssel köszöntötte egymást. Kohl ezt követően katonai tiszteletadással üdvözölte kifejtette: a kormány úgy ítéli, hogy az álla­mi költségvetéstől el kell választani az egy­házak finanszírozását. Ugyanakkor ebben a kérdésben figyelembe kell venni a társa­dalmi realitásokat és az egyházak elmúlt 40 évben elszenvedett sérelmeit is. A minisz­ter az egyházi ingatlanok visszaadásáról úgy vélekedett, hogy ennek ütemét csak az ország gazdasági helyzete lassíthatja le. A hitoktatás témakörében Fodor nem híve annak, hogy a hittan az iskolai órarendben szerepeljen, de bizonyos ese­tekben ilyen lehetőséget is biztosítani kell. Jánosi György, a tárca politikai államtitkára FKGP frakcióvezetője jelezte részvételi szándékát a Házszabályról folyó hatpárti egyeztetés szerda délutáni fordulóján, megkérdőjelezi politikai kiszámítha­tóságát. Hack Péter a sajtóképviselő előtt kitért az új Házszabály néhány új, elsősorban technikai jellegű elemére, köztük arra, hogy - ha ez irányú javaslatát elfogadják - a törvényjavaslatok vitájában felszólaló képviselők a szónoki emelvényen mon­danák el beszédüket, a frakciók padso­raiban hangoznának el ezzel szemben a na­pirend előtti hozzászólások, az inter­pellációk és kérdések, az ügyrendi fel­vetések és a kétperces reagálások. így szemmel láthatólag is elválna az érdemi hozzászólás és a néha kialakuló vita. A részletes vita is követhetőbb lesz majd. a módosító javaslatok ismertetésére ugyan­is a paragrafusok sorrendjében, össze- fogottan kerülne sor. Felhívta a figyelmet Hack Péter arra is, hogy a Házszabály nem tartalmaz szank­ciókat, az „önkéntes jogkövetés” elvére épül, ezért fontos, hogy konszenzussal jöjjön létre. az orosz államfőt, aki kedden este érkezett a német fővárosba. A két nemzeti himnusz elhangzása és a Bundeswehr díszegy­ségének tisztelgése után Matvej Burlakov vezérezredes, az egykori NDK területén állomásozott szovjet nyugati hadseregcso­port utolsó főparancsnoka tett jelentést Jel­cin elnöknek és Kohl kancellárnak arról, hogy az államközi szerződésnek meg­felelően augusztus 31-éré befejezték az orosz csapatok kivonását Németország­ból. elismerte, hogy a kormányprogram néhány pontja félreértésekre adhat okot. Ilyen például a jövedelemadó egy részének átengedése az egyházaknak. A kormány tisztában van vele, hogy differenciált tá­mogatásra van szükség, mivel az egyházak sok olyan emberrel foglalkoznak, akik nem rendelkeznek elegendő jövedelem­mel. Az a kitétel pedig, hogy a hittantanár ne legyen tagja a tantestületnek, természe­tesen nem vonatkozik a pedagógiai szak­kal is rendelkező oktatókra. Új tanév A Fidesz pozitív várakozással tekint az új kormány nagyívű oktatáspolitiká­ja elé, amely azt is ígéri, hogy a kabinet 1994. december 31-éig módosítja az oktatási törvényt. Az átalakulás előtt álló oktatáspolitikával kapcsolatos Fidesz- véleményt szerdán ismertette Pokorni Zoltán országgyűlési képviselő, a Fidesz oktatáspolitikai Csillés Zoltán, a párt ter­mészet- és környezetvédelmi kabi­netjének elnöke. Pokorni Zoltán üd­vözölte a kormány oktatáspolitikájában tervezett változtatásokat, amelyekkel szakít elődje politikájával, és olyan hosszú távú tanítási célok megfogal­mazását tervezi, amelyek már az ezred­fordulóra stabil oktatási rendszert ígérnek. A programban szerepel a Nem­zeti Alaptanterv újraírása, az erre épülő követelményrendszer kidolgozása, il­letve a közoktatási' és a szakképzési törvény módosítása is. A Fidesz szeret­né, ha a tervezett módosítások széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés után keiülnének a parlament elé. Pokorni Zoltán kifejtette: a tervezett módosítá­sok határideje - december 31-e - csak a formális egyeztetést teszi lehetővé. Jeruzsálem Amr Musza egyiptomi külügyminisz­ter szerdán nukleáris fegyverektől mentes övezet kialakítását sürgette a Közel- Keleten Jichak Rabin izraeli miniszterel­nökkel Jeruzsálemben tartott találkozója után.- Nincs szükségünk tömegpusztító fegyverekre - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy szeptember végén egyiptomi kül­döttség látogat a zsidó államba a kérdés megvitatására. Nemzetközi fórumokon Egyiptom több ízben is sürgette Izraelt, hogy írja alá az atomsorompó-egyez- ményt, és tegye lehetővé nukleáris létesít­ményeinek nemzetközi ellenőrzését. A külföldi sajtóban közölt hírek és nyu­gati katonai szakértők szerint Izraelnek van nukleáris arzenálja: mintegy 100 atombomba és közepes valamint hosszú hatótávolságú rakéták, melyek felszerel­hetek nukleáris töltetekkel. Izraeli vezetők mindig is tagadták, hogy Izrael rendelke­zik atomfegyverrel, de hozzáteszik: - Nem Izrael lenne a térségben az egyetlen nukleáris hatalom. Boszniai rendezés A nemzetközi összekötő csoport béketervére kimondott boszniai szerb „nem” elmé­lyítheti a rendezési erőfeszítésekben érdekelt nagyhatalmak közötti nézeteltéréseket. Oros­zország, az ugyancsak ortodox Szerbia hagyományos szövetségese, úgy véli: Belgrád, amely nem csak támogatta a béketervet, hanem blokád alá is helyezte a tervet elutasító boszniai szerbeket, megérdemli, hogy megjutalmazzák, a világ a Jugoszlávia élleni szankciók enyhítésével honorálhatja Slobodan Milosevic szerb elnök „bátor lépéseit”. Az összekötő csoport többi tagállama, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, valamint az Egyesült Államok, ezzel szemben csak akkor lenne hajlandó a szankciók enyhítésére, ha Belgrád beleegyezne a Drinán túli szerbek elleni blokád nemzetközi el­lenőrzésébe. Hack a Házszabályról Berlini búcsú

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents