Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-09 / 118. szám
UJ KELET Szappanláz Az Omega együttes tagjai elsőként mélyítették tenyerüket és írták alá nevüket abba a betonformába, amely a belvárosi Rock City étterem falát díszíti Mit mossunk meg? Kis falu az osztrák-olasz határ mentén. Már beesteledett, mire odaértünk. Sok kilométert hagytunk a hátunk mögött, gondoltuk, jó lesz itt megpihenni. Néhány fogadónál pislákolt a lámpa, de ezek nekünk sokba kerülnek, így hát továbbhajtottunk. Szép, tiszta, emeletes házat láttam, rajta tábla: „szoba kiadó”. Nem volt drága, kivettük. A háziúr előzékenyen bevezette a kocsinkat a garázsba, majd azonnal samponnal megmosta. Úristen, milyen drága lesz! Megvacsoráztunk, majd megkérdeztem, hogy hol a fürdőszoba.- Fürdeni akar? - nézett rám kérdőn.- Természetesen, illetve szeretnék.- Lehetséges, de ez külön 50 schilling!- Rendben van... És a garázs, a kocsimosás, az mennyibe kerül?- Az semmibe, az benne van a szoba árában. Mert ugyabár az utazónak kell garázs, kocsimosás, de a fürdés...? Azért fizetni kell! F. Zs. Franciák, hollandok, magyarok egy romániai faluban ERDÉLYI VILLANÁSOK — Arbois nevű kis községből érkeztünk —modta Pierre, a családfő. Az 1989- es forradalom után láttuk a televízióban, hogy milyen sanyarú körülmények között élnek a román falvakban. (Ez-Micskére nem volt jellemző.) Közösségünk elhatározta, hogy testvérfalut választ és rendszeresen segítjük őket. Micskére esett — mivel magyar falu — a választás. Évente tizenöt-húsz család jön ide mindig ugyanazokhoz. Hívjuk őket is hozzánk, de eddig még nem jöttek. — Milyennek találják ezt a falut? — Dolgos, szorgos,vendégszerető népek laknak itt. Micske és Arbois fejlettsége között egyébként negyven évnyi különbség van. — Ezt mi is tudjuk — mondja Éva, a háziasszony, aki egyben a tolmácsom is volt. Rengeteg mindent kapunk minden évben a franciáktól, még akkor is, ha csak vendégként jönnek hozzánk. Évente egyszer-kétszer kamionnal hozzák a falujuk által összegyűjtött ajándékot. Hogy mit? Kávét, csokoládét, rizst, lisztet, cukrot, kozmetikumokat, ruhákat, játékokat, iskolai- és írószereket. Néhány házzal arréb egy másik rokon három fiatalemberrel borozgat. — Mi újság felétek, Sanyi bácsi? — Dolgozunk, gyarapodunk, megvagyunk. — Kik ezek itt? — Hollandok. A parókia mellett közösségi ház épül, és segítenek. Én nem értem őket, de te tudsz németül, hát beszélj velük. —Tizenkilenc húsz év körüli fiú és lány dolgozik itt — mondta Hansen a csapat öt fős vezetőségének egyike, tagja. Több faluban néztünk körül, hogy hol, miben tudunk segíteni. Micske mellett döntöttünk. Ifjúsági közösségi házat építünk szabadságunk ideje alatt. Én kompvezető vagyok, a két társam hajószerelő. Másnap délben nézem őket. A rekkenő hőségben hordják, rakják a méteres román habtéglát. A falunak csak egyetlen lakója dolgozik az építkezésen. Kemény ezresekért naponta. Nagyokat kirándúltunk. Gyönyörű hegyek, erdők, patakok, gyógyforrások. Olajat keresvén majd mindenhol „csak” termálvíz tört fel a földből. Nagy része kihasználatlanul elfolyik. Vagy mégsem. A falusi családok itt végzik a nagymosást. Kiaknázatlan természeti kincsek. Ahol az kirándulók megfordultak szeméthegyek maradtak. Persze, hogy oda már nem mennek az újonnan jöttek. Máshol pihennek és szemetelnek. így kilométeres szakaszokat borít a szemét. Magyarokra most ezt nem lehett fogni, alig láttunk honfitársakat. Gumidefekt ismételten. Ézt a kereket is — miként az előzőt is — a mics- kei cipész csinálta meg haveri alapon. A faluban ő tud ragasztani. Ceaceascu megalománija. Tiz kilométer hosszú, kilométernyi széles völgy végében hatvan méter magas gát. Gigantikus meny- nyiségű vizet tároltak itt, míg ki nem derült, hogy a gát statikai alkalmatlanság miatt sok falu lakójának életét veszélyezteti. Most szinte eltűnik a völgyben a néhány méteres patak. Medve-barlang. Nevét a benne talált hat mázsás régen kihalt medvék maradványairól kapta. Húsz éve fedezte fel egy vadász. A több mint harminc kilométeres rendszer tizedét járhattuk be. Gyönyörűen megvilágított csodálatos csepkövek, termek. Egyszerűen lenyűgöző. Kis szépséghiba, hogy a korábban zsákszámra gyártott jegyeken áthúzva ugyan, de 15 lejes belépési díj szerepel. A százszorosát (!) kellett fizetnünk. A környék természetesen elhalmozva a földi jók maradványaival: flaska, papír, ételmaradék. Hazafelé fáradtabban jöttünk, mint ahogy elindultunk. A román oldalon is elkezdet átépítés miatt forgalom-elterelés, kanyargások. Ennek ellenére negyedóra után megkönnyebbülten sepertünk hazafelé. KvZ Kezdetben volt a színtelen, szagtalan, ős-mosószappan. Ekkor még kizárólag tisztálkodásra használták a mosószereket. A technikai fejlődés a szappant sem kímélte meg. Manapság a szagtalan, színtelen, ízetlen szappan már nem sikk! Divatba jöttek a fa, alma, mandarin, citrom, narancs, ribiszke és más illatú szappanok, a különböző formákról nem is beszélve. Hamarosan fel fogják találni a vízillatú szappant, a mosakodni nem szeretőknek. A legkorszerűbb találmány pedig a szappantabletta lesz. Naponta háromszor, étkezés előtt. Nem kell mosdani, nem kell fogat mosni! Farkas Zsuzsa Indián lányok, ne sírjatok! A juma indiánok napjai meg vannak számlálva! Már csak a gyors segítség mentheti meg őket, ha elszánt, jó erőben lévő fiatal harcosok vállalkoznak a megmentésükre, valahol az Amazonas mentén lévő őserdei szálláshelyükön. A kétségbeesett hangú felhívást a francia Actuel című lap tette közzé. A cikk komolyságához nem férhet kétség, mert az indiánok védelmével foglalkozó brazil kormányszerv (Funai) áll mögötte. Dehát mit is kell tenniük az ifjú és elszánt harcosoknak az őserdőben? Nos, utódokhoz kell juttatni a férfiak nélkül maradt junta lányokat. Egészen pontosan három hajadonrót yjatt'jszó^j akik szépek, egészségesek, és mindenképpen utódot szeretnének. A párkereső SOS olyan sikeres volt, hogy százával érkeztek a levelek, táviratok a felhívást közreadó Adolpho Kilian Kesselring antropológus címére, hogy most már groteszkbe fordult az indiánmentő vállalkozás. Mit kezdjenek a több száz, tettre kész ifjú önkéntessel?! Végtére is csak három az indián kislány... Azért csak három, nyilatkozta Kesselring úr, mert az állandó pusztításokat — két idős házaspáron kívül —már csak ők élték túl. Az utolsó férfit pedig már régen, 1964- ben széttépte egy jaguár. „Segíteni kell őket. És most már azon a ponton vannak az indiánok, hogy még fehér férfit is elfogadnának” — mondotta az indiánok mentőangyala. (MTI-Press) Gyilkos vagy jó barát? PitBull Terrier. Sokatmondó név: a pit egyfajta karámot, a küzdőteret, a harcok színhelyét jelenti, a kutya keménységét fejezi ki. Hivatalosan mutánsnak minősítik, kiszámíthatatlan, vérengző fenevadnak. Ezzel szemben a tenyésztők homlokegyenest ellenkező álláspontra helyezkednek. Hűséges, megbízható, okos, erős, kitartó, igazi társ, állítják. Magyarországon, és általában a világban, kutyaviadalok rendezése tilos. Először 1830-ban tiltották be őket. Csakhogy ezt a fajtát céltudatosan gladiátornak, kutyaviadalokra tenyésztették ki. Történelme során sokféle nevet viselt: „Half And Half’, Bull And Terrier”, „Pit Bull”, „Pit Bull Terrier”, Brindle Bull Dog”, „Pit Dog’V „Yankee Terrier” , „American Bull Terrier”, „Staffordshire Terrier”. Az American Kennel Club (AKC) 1936- ban a „Staffordshire Terrier” mellett döntött, majd 1972-ben amerikai Staffordshire terrierre módosították. Az United Kennel Club (UKC) ugyanezt a fajtát „American (Pit) Bull terrier” néven jegyezte, majd 1974-től, a Staffordshire Terrier Club Of America pedig 1988-tól ismerte el az „American Staffordshire Terrier” elnevezést, ennek megfelelően módosult az utóbbi club neve is (ASTC). Ősei között megtaláljuk a bulldogot, a bedlington terriert, a whipettet, valamint a boxert is. Több változata van. Az angol Staffordshire bullterrier, a nagyobb termetű amerikai Staffordshire terrier, valamint a pit bull terrier. Az újvilágba harci kutyaként importálták, ennek megfelelően 1896-ban az első amerikai törzskönyvben a fajta megnevezésénél pit-bullterrier szerepel. Akárhogyan és akármilyen célból jött is létre, népszerű fajta lett. Ha egy pitbull széttép egy rablót, címlapra kerül, ha végez gazdájával, úgyszintén. Más fajták hasonló teljesítménnyel Sokkal kisebb érdeklődést tudnak csak kiváltani, éppen ezért ezzel a fajtával kapcsolatban sok álhír is felröppen. Talán nem is kell mondanom, hogy a csodakutya fenemód izgatta a fantáziámat. És lön. Találkoztam egy igazi, kemény, kétéves pitbull kannal. A kutya meglepően kicsi és masszív. Zsemleszínű, közepes termetű, és nehéz akár egy komondor. Fantasztikus izmok, fantasztikus sebhelyek, és fantasztikus ár. 70 000 forint. A két fiú ballagási pénzét összedobva tette le az összeget. Most csak egyikük van itt. Félve közelítek hozzá, de az állat tudomást sem vesz rólam. Másokról sem. Emberre ártalmatlan - mondják, de én azért óvatos vagyok. Gazdája - egy hónapja a gazdája! - szájába rakja kezét, mire Ő finoman megráncigálja, de még a bőrt sem sérti fel rajta. Csak tájékoztatásul: ezek az állkapcsok képesek a kutya 35 kilogrammos testét akár egy óráig is megtartani egy felfüggesztet húsdarabon lógva. Hosszas bíztatás után felemelem. Nem reagál. Ez lenne az a híres harci kutya? Nem sok időm marad a kételkedésre, mert a pitbull hirtelen megőrül. Vérben forgó szemekkel, habzó szájjal veti magát a szomszéd eb után, tudomást sem véve az őket elválasztó vaskerítésről. Én kocsim mögé ugorva figyelem az eseményeket. A következő pillanatban a srác anyukája lép oda.- Nyugu Yankee! - mondja, kezét kinyújtva. Yankee gondolkodás nélkül ugrik és ... megnyalja. Hihetetlen! Amilyen váratlanul megvadult, olyan hirtelen meg is nyugszik. Bár a szeme még vörös, nyugodtan hagyja, hogy rákapcsoljuk a pórázt, egy perc múlva már békésen vakar- gatja magát a ház tövében, időnként furcsa, röfögésszerű hangot hallatva.- Ez egy ilyen kutya. Szeretem ezt a kis dögöt - fordul oda hozzám a srác - Mondd meg őszintén! Azt hitted, ez csak egy hurka, igaz?! Hát tévedtél. Én csak bólogatni bírok. Egy kicsit még játszunk Yankee-vei, majd bezárjuk a karámba. Különválasztjuk az Amerikai Staffordshire Terriert, és a PitBull Terriert. A lényeges különbség nem külsejükben, hanem belső tulajdonságaikban fedezhető fel. Mindkettő kemény őrző-védő fajta, de a pit- bullnak alacsonyabb az ingerküszöbe, vadabb a staffordshire-nél. Ezért míg a Staffordshire terrierek kiállítások sztárjai, addig a pitbullok tartását több országban, így például az USA három államában, betiltották, néhány egyesület pedig egyenesen a kiirtásukat követeli. Észak-Rajna Vesztfáliában a Staffordshire tulajdonosoknak is meg kell felelnie bizonyos feltételeknek. Büntetlen előélet szükséges, kizáró ok az alkoholizmus, illetve a kábítószerfogyasztás. Magyarországon a pitbullokat nem törzskönyvezik, sőt kormányrendelet tiltja importálásukat, tenyésztésüket, és tartásukat. Az agresszivitást, a harcias szellemet ez a kutya génjeiben hordozza, de nem születik gyilkosnak. Csak hozzáértő ember kezébe való, mert a kiskutya olyan akár egy márványtömb a szobrász keze alatt. Bármivé formálhatjuk, lehet belőle gyilkos, vagy lehet jőbarát. Dojcsák Tibor