Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-09 / 118. szám
UJ KELET HÉTVÉGÉ 1994. augusztus 9., kedd 5 Szeretek számolnii, énekelni, enni Nyáron is oviban Nyírlugoson még ebben az évszakban is jó helyen tudhatják a szülők gyermekeiket, üzemel az óvoda. A kicsik közösségben, barátok közt vannak, mozognak, jászának, és még tanulnak is valamit. Nagy segítség ez, hiszen a legtöbb helyen óriási gondot jelent ilyenkor a gyerekek, a kicsik elhelyezése, sok — főleg városi — óvoda bezár. Dalanics Lászlómé, vezetőhelyettes: —Itt mindig a helyi körülmények szabják meg a nyitvatartást. Önkormányzati óvoda vagyunk és mivel rengeteg intézmény létesült vagy most épül, kénytelenek vagyunk akkor bezárni, mikor a munkások máshol végeznek, és jöhetnek ide. Augusztus 15-re beszéltük meg, most a legsürgősebb részek felújítását, a nyitás idejét pontosan még nem tudjuk. A konyha azonban csak egy hétre szünetel, mivel két öregotthont is ellát, tehát szüksége van a főzésre. — Van igény a nyári működésre, évközben mennyivel másabb? — 3+1 csoportunk van a tagóvodával együtt. Fontos, hogy már kiskorban megtanuljanak közösségben viselkedni, egymásra figyelni. Sikeresen meggyőztük a szülők többségét, hogy a gyerekeknek nem a videóra van szüksége, hanem hogy foglalkozzanak vele. meghallgassák.' meséljenek neki. A legfontosabb pedig, hogy iskola előtt mindenki járjon oviba legalább egy évet. Éppen ezért az önkormányzat ingyenessé tette ezt a cigányoknak, és úgy döntöttek, aki ennek ellenére sem járatja gyermekét óvodába, azt megbünteti. Még így is vannak né- hányan, akik az utcán tengőd- nek.Természetesen a légkör és a program más, mint évközben, hiszen mint mondtam, most egy vegyes csoport működik. Foglalkozások nincsenek, de aki közvetlen iskola előtt áll, azt nem hanyagolhatjuk el, ismétlünk velük, megpróbáljuk őket felkészíteni. Egyébként folyamatos a mesélés, találós játékok, néha viszünk ki locsolót meg vödröket és pancsolhatnak. Ebben a nagy melegben csökken a kinti játék, vagy hűvösre visszük őket, szőnyegeket terítünk a fák alá. Van két színes tv, magnó, videó, a kedvenc meséiket meg szoktuk nézni. Én azt hiszem, szeretnek itt lenni, és én is örömmel maradok bent a nyár nagy részében. Rettentő barátságosnak találtam az egész óvodát, komolyan, szívesen eltöltöttem volna ott egy napot. Aztán úgy döntöttem. mégis visszamegyek a korban hozzám illőkhöz, de előtte a kép teljességének érdekében benézek a kicsikhez, ők mit szólnak hozzá, hogy nyáron is itt kell lenniük. Heim Jancsika, négyéves: — Szeretek énekelni, számolni, játszani meg enni. A kedvencem az uzsonna meg minden, és a mézes kenyér, abból repetázni is szoktam. Van szeretőm is, kettő: Tünde meg az Orsi. — És mit szoktál a szeretőiddel csinálni? — Építünk a tüsiből várat. Jó ez az óvoda. Féki Alex: — Egyéves vagyok és kicsoportos (nekem Jancsikánál nagyobbnak tűnt, de nem szakítottam félbe). Hintázni szeretek, csúszkálni és verekedni, és lesz egy mountain bike-om, meg anyukám fog venni nekem egy szuperautót, olyat, mint a Knight Rider. — Verekedni nem szoktál? — Sosem. (Az óvónők nem túl meggyőzően bólogatnak.) És a kedvenc mesém, mert tévét is szoktunk nézni, a G.I. Joe, ahol robbantanak, meg a gumimaci, ahol vannak a szörnyek. De nagyon szeretem, amit itt mesélnek, a Kis kakas gyémánt félkrajcárját. — Azért otthon is jó, ugye? — Igen, van egy kutyám, úgy hívják, hogy Csoki. Nagyon aranyos, hozzá lehet nyúlni, meg lehet simogatni, csak harapós. A többi gyerek is szépen lassan körém gyűlt, és mesélni kezdték az óvodás élményeiket. Megkérdeztem tőlük, hogy miért szeretnek oviba járni, mire egyöntetűen rávágták, hogy: — CSAK! Koroknál Edit Hifi ötszázért Kevés olyan falu található már megyénkben, ahol csak egyetlen élelmiszerbolt állna a vásárlók rendelkezésére. Papos nem tartozik ezek közé, hiszen három üzlet közül is választhatnak az emberek. Legfiatalabb közülük az, amelyik Mini Csemege néven vonult be a falu történelmébe. Hivatalos neve: Csák és Lemák Bt. Egyik tulajdonosa, árubeszerzője és eladója, Lemák István, a bolt teraszán válaszolt néhány kérdésemre. —Amikor megnyitotta a boltot, ezen kívül még három volt a faluban. Egyikük mára már bezárt. Miből gondolta, hogy van élettér még egy üzlet számára? — Csak kettő volt. Mikor mi nyitottunk, a szatócsbolt már megszűnt. Utánanéztünk a nagykeráraknak, a fogyasztói áraknak itt, a faluban, és úgy tűnt, mi olcsóbbak tudunk lenni, mint a konkurencia. Minél többet forgalmazunk, annál nagyobb a haszon. — Bizonyos áruknál diszkontárakkal, másoknál nagyobb haszonkulccsal dolgoznak. Milyen szempontok szerint csoportosítanak? — A napicikkek inkább diszkontáron mennek, a kevésbé fogyó dolgokra, például édességre, samponokra, habfürdőkre átlagos haszonkulcsot alkalmazunk. Igazán drága dolgot nem talál itt, sőt, inkább’a diszkontárak alá megyünk! — Ez hogy lehetséges? — Sok utánajárással. Csak beszerzés kérdése, na és a haszon sem 20-30 százalék, hanem csak 10. — Elégedett az üzletmenettel? — Igen. Nem számoltunk ennyi munkára és ilyen forgalomra. Jól megy a bolt. —Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért egy akciót indítottak. — Ezt májusban hirdettük meg. Úgy kezdődött, hogy aki hétfőn 500 forint felett vásárol, az kap egy sorsjegyet, amellyel először úgy volt, hogy augusztus 20-án nyerhet egyet 6 konyhai robotgép közül, vagy elviheti a fődíjat, egy mini hifitornyot. Ezt most annyiban változtattuk meg, hogy hat héten át minden hétfőn kisorsolunk egy robotgépet, augusztus 20-án pedig már csak a hifitornyot. — Lesz-e folytatás? — Ha az akció segít a forgalmon, akkor tovább visszük olyképpen, hogy a hétfőn 500 forint felett vásárlók közül egy szerencsés levásárolhatja sorsjegye árát. —Mi az, amit másképp csinálna, ha most kezdené? — Mai szemmel csak nagyobb tőkével kezdeném el. Induláskor nem volt elég pénzem a szükséges árukészlethez. — További tervek? — Színesíteni akarom a bolt kínálatát. Többfajta sampont, kávét, stb. akarok tartani. Ha lesz elég pénz, csinálok egy másik vállalkozást. Egy tésztagyárat tervezünk, amit Kocsor- don hoznánk létre. Az első gépet éppen ma rendeltük meg. Ha beválik, továbbiakat is veszünk, és két fővel beindítjuk a termelést. Dojcsák Tibor A Vay-család Vaján Ünnepi megemlékezést tartanak augusztus 7-én vasárnap Vaján abból az alkalomból, hogy ezer évvel ezelőtt keresztelték meg az első Vay-t. A megemlékezést - melyen részt vesz a Vay-család összes élő tagja - fél 11 -kor tartják meg a vajai templomban. Az ünnepi istentiszteletet a Tiszántúli Egyházkerület püspöke. dr. Kocsis Elemér tartja, a témával kapcsolatban pedig Barcza József professzor előadását hallgathatják meg az érdeklődők. A tisztelet koszorúit a Tiszántúli Egyházkerület küldötte és az élő Vayak helyezik el, adózva a Vay-család emlékének. (szamosi) Fejés, mosás, kenyérsütés Eletmódtábor Kömörőn A Kömörőből elszármazott tanár, Ács László felesége Nyikes Judit gondolt egyet, és a fejébe vette, hogy a városi aszfalton nyári szünetben lődörgő ifjúság egy részét megismerteti a falusi életmóddal, annak is a civilizációs ártalmak miatt alig ismert részével. A too- bit elmondta ő és a néprajzi hagyományokat ízlelgető tanulók egy része.- Az itt lévő gyerekek többségét tanítottam a nyíregyházi Benczúr Gyula Általános Iskolában, és vannak olyanok, akik valahonnan hallottak erről a nyári programról és úgy csatlakoztak hozzánk - kezdte a tábor történetét a magyar-ének szakos tanárnő. - Amikor egy vidéki iskolából Nyíregyházára mentem tanítani, meglepett, hogy milyen keveset tud a mai , ifjúság népünk életmódjáról. Ezek ismerete pedig nélkülözhetetlen, mert ezáltal megtanulják. megszeretik, megértik őseik életmódját és közben örömüket is lelik a régi házi, házkörüli munkában.-A Művelődési és Szabadművelési Alapítvány pályázatomra anyagi támogatásban részesítette ezt a hagyományőrző tábort. A másik nagy segítséget a nyíregyházi múzeumfalutól kaptam. Személy szerint Pál István a múzeumfalu vezetője, Bősz Katalin és Hargitai Agnes tanárnők voltak hivatalosan segítségemre. Dagasztják a kenyeret- Ezen a nyáron a hagyományos, mán- gorlós kézi mosást ismertük meg először. Már az.is.nagy érdeklődést keltett, amikor mosógép helyett előkerültek az ócska fatekenők, mosószer helyett a főzött mosószappan, az akácfalug, de az igazi csodálkozás akkor következett, amikor a vászonneműt a Túrban öblítettük. Nagyon tetszett a lányoknak és a fiúknak, amikor tanulták a tehénfejést, mert most tudták meg, milyen erőt és ügyességet követelő „tudomány” ez. Természetesen népi játékokat, táncot is tanultunk, mini vályogból házat építettünk, de igazán nagy sikere a kenyér-, kalács-, és lángos sütésének volt. — Elsősorban azért választottam férjem szülőfaluját helyszínül, mert itt még élnek olyanok, akik ismerik a régi házkörüli munkát, és vannak néhányan akiket nem vadított el az elmúlt rendszer és szívesen segítettek. Juhász Bálintné és lánya Anna már második éve a legtöbbet közreműködő segítségem. Sajnos az az elképzelésem, hogy az iskolám egy régi parasztházat vásároljon itt és felváltva kis csoportok ismerkedjenek folyamatosa«^? néfii életmóddal, nem valósult meg!. >r,■ ■ r ■ - Pedig én szeretnék jövőre is jönni - kapcsolódott a beszélgetésbe Karakó Judit, a Zrínyi Ilona Gimnázium tanulója. Nemcsak azért, hogy a most is itt lévő két húgomat elkísérjem, hanem azért, hogy még egyszer dagaszthassak kenyeret, mert annak jobb az íze, mint a boltinak. Azt is elhatároztam, hogy az itt megtanult szövést otthon szabadidőmben gyakorlom.- Ez a tábor egészen kizökkentett bennünket a városi életből - szólt rajongással Szabó Judit nyolcadikos tanuló. Én azért szerettem volna ha madártejet is csinálunk, seprűt kötünk, és lovagolunk, mint tavaly, de ez az idén elmaradt.- Régebben Nyíregyházán laktunk, de tavaly pestre költöztünk - mondta komolykodva Mag Ági hetedikes lány. Ha jövőre is lesz tábor, akkor a fővárosi barátnőim is jönnek, mert elmondom nekik, milyen érdekes vályogból házat építeni, kemencében lángost sütni, meg népi táncot járni.- Amikor tanár néni meghirdette a tábort magyarórán, már akkor eldöntöttem, hogy itt leszek - emlékezett Antal Zoltán nyolcadikból kikerült tanuló. Anyai nagyanyám Markóbokorban lakik, én ismerem valamennyire a vidéki életet, de fejni ott sem fejtem, kenyeret nem dagasztottam, és főleg nem mostam. Hallottam azoktól, akik tavaly is voltak, hogy akkor lehetett lovagolni is. Már csak azért eljövök jövőre, hogy akkor hátha megpróbálhatom. Kisült a bélés