Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-09 / 118. szám
2 1994. augusztus 9., kedd BELFOLD-KULFOLD ■ UJ KELET Expó (nélküli) főbiztos Hivatalosan is beiktatták tisztségébe hétfőn reggel Dérczy Ferencet, az Expo új kormánybiztosát. Az előző kormánybiztos, Barsiné Pataky Etelka helyére lépő szakember korábban elmondta, hogy a szükséges tájékozódás után első teendői közé tartozik majd annak a javaslatnak az előkészítése, melyet a kormány augusztus végén terjeszt az Országgyűlés elé a világkiállítás ügyében. Amennyiben a törvényhozás a kormánynak az expó elutasítására vonatkozó indítványát megszavazza, Dérczy Ferenc feladata lesz a már megkezdett beruházás világkiállítás nélküli befejezésének irányítása. M3 - koncessziós tárgyalások Az előírt feltételek teljesítése esetén a közlekedési tárca a GTM International vezette francia-olasz-magyar konzorciummal kezdi meg szeptemberben az M3/ M30-as autópályák koncesszióban történő finanszírozására, építésére és üzemeltetésére vonatkozó tárgyalásokat. Erről a Koncessziós Autópálya Iroda hétfőn értesítette az MTI-t. A koncessziós szerződést még idén aláírhatják a felek, és amennyiben a megalakuló koncessziós társaság jövőre meg tudja szervezni a beruházás finanszírozását, a munkálatok 1996 tavaszán megkezdődhetnek. Az elképzelések szerint Budapestet Miskolccal 1999-ben már autópálya köti majd össze, melynek használatáért a személygépkocsival közlekedőknek - idei árakon - kilométerenként várhatóan 5, a tehergépkocsiknak pedig 20 forintot kell majd fizetniük. Berettyóújfalui gyárfoglalók A berettyóújfalui Cyklon Berstal Kft. többségi tulajdonosa kedden visszavonja a cégbíróságon a cége felszámolása ellen benyújtott fellebbezését, s ezzel zöld útat enged nemcsak a felszámolásnak hanem annak is, hogy a mintegy 700 dolgozó megkapja elmaradt munkabérét. Mindezt maga a tulajdonos, Gáthy- Kiss Sándor jelentette be hétfői debreceni sajtótájékoztatóján, öt nappal azután, hogy az elkeseredett dolgozók elfoglalták, s azóta éjjel-nappal őrzik a berettyóújfalui gyárat. Bontják az erőművet A terv szerint halad a félbehagyott Visegrád-nagymarosi vízierőmű bontása - közölte az MTI-vel Mikolics Sándor, a helyreállítás terveit kidolgozó Térterv Mérnökszolgálati Kft. ügyvezető igazgatója. Jelenleg a gáttal körülvett óriás munkagödörben a medret töltik fel. A két part között, a majdani folyóvíz alatt húzódó közműalagút építésének befejező szakaszához érkeztek az építők. Fontosabb munka a mederfenéken a víz áramlását, a hajók haladásának megköny- nyítését előmozdító betonbordák elhelyezése is. Novemberben látnak hozzá a gát elbontásához, valószínűleg speciális osztrák kotrógépekkel. A jövő tavasszal a gát alsó szakaszát is eltávolítják, s ettől kezdve az eredeti medrében folyhat a Duna. A médiaegyeztetés vége Hétfőn befejeződnek a szabad rádiózásról és televíziózásról szóló törvénytervezetet előkészítő médiaegyeztetések - mondta Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter a Csiha Judittal, az IM politikai államtitkárával tartott sajtó- tájékoztatón. A szakértői bizottság által elkészítendő törvénytervezetről újabb egyeztetés szükséges. A két dokumentum szeptember végén a kormány elé kerülhet, októberben a parlament megtárgyalhatja. Kisebbségi önkormányzatok Szeptember elején meg kell kezdeni a kisebbségi önkormányzati választások sikeres megrendezéséhez szükséges jogharmonizációt - ebben állapodtak meg a Kisebbségi Kerekasztal és más kisebbségi szervezetek, illetve a Miniszterelnöki Hivatal egyeztető tárgyalásán. Elhangzott: a kisebbségi önkormányzatok megválasztásához módosítani kell majd a kisebbségi, az önkormányzati, valamint a polgármesterekről és helyi képviselő-testületekről szóló törvényt. Izraeli-jordán határátkelő Hétfő délelőtt ünnepélyes keretek között felavatták az Akaba és Eilat között létesített első izraeli-jordániai határátkelőhelyet. A létesítményt Jichak Rabin izraeli kormányfő és Haszon Ibn Talal jordán trónörökös adta át rendeltetésének. Az eseményen részt vett Warren Christopher amerikai külügyminiszter is. A határátkelőhelyet, amelynek megnyitására Husszein jordániai király és Jichak Rabin izraeli miniszterelnök júliusi, Washingtonban aláírt békemegállapodása alapján kerülhetett sor. Kovác államfő nyilatkozata Michal Kovác szlovák államfő kitart azon nyilatkozata mellett, miszerint Horn Gyula magyar kormányfő kettejük pénteki, pozsonyi találkozóján bocsánatot kért a Magyarországon élő kisebbségeket ért sérelmekért. Kovác államfő hivatalának sajtóosztálya hétfőn Anna Turenicová szóvivő aláírásával a következő rövid közleményt adta ki: „Sajnálattal állapítjuk meg, hogy Michal Kovác szlovák államfő és Hóm Gyula magyar miniszterelnök tárgyalását illetően félreértés történt. A Michal Kovác nyilatkozatában foglaltakat - amint azt a CTK cseh hírszolgálati iroda közreadta - a találkozón jelen lévő szlovák személyiségekkel való konzultáció megerősítette”. Más szóval, a találkozón az elnökön kívül jelen lévő más szlovák személyiségek ugyanúgy értették az elhangzottakat, mint az államfő. A kölcsönös bizalom kiépítéséhez idő kell Megoldást a viszályokra Horn Gyula pénteki pozsonyi látogatását elemezve a hétfői szlovákiai lapok mindenekelőtt arra hívják fel a figyelmet, hogy az alapszerződést mindenképpen alá kell írni, de a kölcsönös bizalom kiépítéséhez idő kell, s hogy különösen a nemzetiségek kérdésével kell óvatosan bánni, hogy a megoldás ne térjen el az európai szervezetek által megfogalmazott normáktól. A magyar nyelvű Új Szó és a liberális Sme tényszerűen, megjegyzés nélkül megemlíti, hogy a magyar kormány szóvivője Budapesten cáfolta Michal Kovác elnöknek a cseh CTK hírügynökség számára adott nyilatkozatát, miszerint a magyar kormányfő bocsánatot kért volna a kisebbségeket Magyarországon ért múltbeli sérelmekért. A Národná Obroda című, mértékadó polgári lap kommentárjában megállapította: a látogatás során sikerült elkerülni a csapdákat, és a felek párbeszéd útján igyekeztek civilizált megoldást keresni a történelmi viszályokra. Ám az alap- szerződés aláírásához idő kell, s a legkeményebb dió a nemzeti kisebbségek ügye lesz. Annál is inkább, mivel ez a kérdés túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon: mindkét fél tudomásul veszi, hogy mindaddig nem kerülhet be az európai elitklubba, amíg meg nem oldja a kisebbségek és a határok kérdését. Horn miniszterelnök jól tudja, hogy a nemzetiségi kérdést nem ideológiai, hanem pragmatikus alapon kell megközelíteni. Ez azonban nem akadályozza meg a magyar felet abban, hogy e kérdésben a saját rögeszméit követve az európai dokumentumokban foglaltakat felülmúló, kollektív jogokat akarjon elérni a magyar kisebbségek számára. A Národná Obroda szerint e próbálkozás nem reális, mivel Pozsony Európával kerülhetne szembe, ha elfogadná a magyar törekvést: ezért mérvadónak az Európa Tanács kisebbségi chartáját kell majd tekinteni. A jelek szerint még nem érett meg az idő e kérdések rendezésére: még nem halmozódott fel elég bizalomtőke. A feleknek most nem győzelemre kellene törekednie: inkább olyan döntetlent kell elérni, amelyet mindkét fél győzelemként könyvelhet el - szögezte le a lap. A Szlovák Nemzeti Párt lapja, a Slo- venská Republika ugyancsak úgy véli, hogy az alapszerződést mindenképpen alá kell írni. Ám a kommentár arra figyelmeztet: nem szabad hagyni, hogy a magyarok követelőzzenek. Budapest ugyanis a lap szerint kényszerhelyzetben van: gyenge gazdasági helyzetéből csakis az Európai Unióhoz való csatlakozás húzhatja ki, erre pedig nem számíthat addig, amíg nem rendezte viszonyát szomszédaival.- „A posztkommunisták jól bánnak a szavakkal, s a kommunisták gyakran vizet prédikáltak és bort ittak: éppen az elmúlt negyven évben magyarosították leginkább a szlovákokat Magyarországon és Dél-Szlovákiában” - írta a lap. Értékelése szerint Budapest kevésbé fontosnak tűnő - például a határok átjárhatóságát biztosító - egyezmények kötésével azon fáradozik, hogy a határokat eltörölje és hatalmát kiterjessze a szomszédos országokra is. Végül a Slovenská Republika megállapítja: az alapszerződésre feltétlenül szükség van, de egyenlő feltételekkel és úgy, hogy kizárja a belügyekbe való beavatkozás lehetőségét. Ha pedig egyszer létrejött az alapszerződés, meg kell követelni annak betartását is, nehogy még egyszer előfordulhasson, ami a vízlépcső esetében történt. Végezetül számos szlovák lap idézett hétfőn Horn Gyula pozsonyi látogatásának magyarországi és nemzetközi- főként német - sajtóvisszhangjából. A forintleértékelés elkerülhetetlen volt Kinek rossz, kinek jó? Sokan, még a szakértők is, megbot- ránkoznak azon, hogy 8 százalékos leértékelésre került sor. Ez most azért ilyen sok, mert már hónapokkal korábban nem került sor a megfelelő mértékű leértékelésre. A jegybank elnöke nem akarta éppen azt a kormányt a leértékeléssel népsze- rűtleníteni, amelyikhez politikai tekintetben elkötelezett volt. De ez így van szinte mindenütt. A választások előtt nem kerül sor a kívánatos leértékelésre, így aztán utána nagyot kell lépni. Sokan amiatt aggódnak, hogy a leértékelés növelni fogja az inflációt. Pedig a helyzet éppen fordított: az infláció tette szükségessé a leértékelést! Minden deviza fel van értékelve, ha a külkereskedelmi mérleg hiánya nagy. Márpedig nálunk nagy, és még ez a leértékelés sem fogja kellőképpen csökkenteni. Nem azért emelkednek az árak, mert leértékelünk, hanem azért, mert a kormányzat kénytelen a pénzügyi hiányokat, többek között a külkereskedelmi mérlegét is, fedezni. Az áremelkedés mértéke szempontjából a hiány nagysága a döntő, nem pedig az, hogy miből fedezik. Az adóemelés, a fedezet nélküli pénznyomás, az állam eladósodása és a leértékelés egyformán áremelő hatást vált ki. Ezek között még a legjobb a nemzeti valuta olyan mértékű leértékelése, amely az exportot ösztönzi, az importot fékezi. A leértékelés a lakosságot - mint fogyasztókat - annak arányában érinti, amennyire importigényes a fogyasztása. Vagyis a szegényeket kevésbé, a gazdagokat jobban. A szegények ugyanis a jövedelmük nagy hányadát élelmiszerre és hazai szolgáltatásokra fordítják. Ok viszonylag kevés importcikket vásárolnak. Ha nem is a lakosság szegényebb harmadát, de széles rétegeket érint az üzemanyagárak emelkedése. Akik maguknak, illetve szerény mértékű eladásra termelnek a kertben, tartanak állatot az udvarban, azok számára viszonylag előnyös a leértékelés. Márpedig ezek a milliók sokkal jobban rászorulnak a támogatásra, mint azok, akik nyugati autón járnak, nyugati luxuscikkeket vásárolnak. A leértékelés elsősorban a vállalkozásoknak kedvező. Az exportálóknak azért, mert 8 százalékkal drágábbban adhatnak el külföldön. A többinek pedig azért, mert a hazai piacon az importtal szemben 8 százalékkal javult a helyzetük. Egészében a jelenlegi leértékeléssel tehát egyetértek, ám ennek legalább a felét hónapokkal korábban kellett volna megtenni. Gondot inkább a kormány gazdaságpolitikai csomagjának egészében látok. Ebben csak egyik elem a leértékelés. A kormány meghirdetett intézkedései egyrészt termelésellenesek, másrészt antiszociálisak. Termelésellenes ma a nyugdíjemelés halogatása. Ez - szerintem - súlyos politikai hiba. Egyrészt azért, mert a nyugdíjemelés döntően a belső termeléssel, mindenek előtt az élelmiszer-ágazattal szemben támasztott volna keresletet, ahol a válság oka a belföldi vásárlóerő hiánya. Másrészt azért, mert a kormány akkor már tudta a további drasztikus áremelő intézkedéseit, mégis úgy tett, mintha ilyenek nem lennének várhatóak. Mintha a nyugdíjak emelését szinte azonnal nem kisebbítenék a sorra kerülő, már előkészített intézkedései. Harmadsorban azért, mert a nyugdíjemeléssel lehet a legkisebb összeggel a legtöbb szegényen segíteni. Egy szocialista párt számára ez sem lehetne mellékes szempont. A világkiállítás leállítása is gazdaságfékező hatású. Itt a nagyobb baj nem is a leállítás ténye volt, hanem a teljesen szakszerűtlen indoklása. A számadatok, amelyek az érvelést alátámasztják, olyan kalkulációs módszerre vallanak, amiért én a technikumban is buktatnék. Nálunk régi tradíció, hogy csak az előnyöket soroljuk fel a közvélemény előtt, ha mellette döntöttek, és csak a hátrányokat akkor, ha elutasítani akarják. Reális számítási módszer mellett kiderülne, hogy nem a költségek, hanem a lélektani hatás a fontosabb. Egy társadalom elé feladatokat is kell állítani, nemcsak arra ösztönözni, hogy mit ne csináljon, mert erőtlen. Ezt a sportedzők tudják, csak a politikusok nem? Márpedig egy társadalom gazdasági teljesítménye sokkal inkább függ attól, hogy az emberek mennyire bízhatnak a jövőben, mint attól, mennyire fogadják meg a pénzügyi bürokrácia pesszimizmust szuggeráló tanácsait. (MTI-Press) Kopátsy Sándor A munkanélküliség kissé né Bár kismértékben - összesen 6580- nal -, de júliusban tovább nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Az Országos Munkaügyi Központ jelentése szerint így a július végi záró napon 556 462 állásnélkülit tartottak nyilván. A munkanélküliségi ráta - azaz a gazdaságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya - 11 százalékról 11,1 százalékra emelkedett. A nem pályakezdő munkanélküliek létszáma a csaknem másfél éve tartó folyamatos csökkenő tendenciának megfelelően júliusban is erőteljesen, mintegy 11 ezerrel csökkent. A pályakezdők nyáron szokásos tömeges jelentkezése miatt Összességében mégis 6580-nal emelkedett a munkanélküliek száma. Júliusban a munkáltatók 1100-zal több munkahelyet jeleztek, mint júniusban. A hónap során a betöltetlen álláshelyek száma 70 500 volt. A hó végi záró napon még betöltetlen álláshelyek száma csaknem elérte a 40 ezret. Igen sokan a munkanélküli-ellátást kimerítve, álláshoz nem jutva, jogosultságot szereznek az önkormányzatoknál a szociális jellegű jövédelernpótló támogatásra. Júliusban már 199 500-an vették igénybe ezt a támogatási formát.
