Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)

1994-08-08 / 117. szám

FALUGAZDÁSZOK PEDIG KELLENEK A helyi önkormányzatok igen ked­vezően ítélik meg a falugazdászok eddigi munkáját. A polgármesteri hi­vatalok szerint a szervezet tevé­kenységére a továbbiakban is szük­ség van. Ez tűnik ki azokból a véle­ményekből, amelyeket a megyei föld­művelésügyi hivatalok juttattak el a szaktárcához. A nemrégiben közzé­tett összegzés szerint a falugazdá­szoknak jelentős szerepük van abban, hogy a nyári mezőgazdasági kam­pánymunkák zökkenőmentesen zaj­lanak. A támogatások odaítélésénél és ellenőrzésénél a falugazdászok a gondok jelentős részét levették a ter­melők válláról, ami növelte tekinté­lyüket. Emellett nagy szerepük van a konkrét információszerzésben is: az így megszerzett adatokat a megyei földművelésügyi hivatalokhoz továb­bítják, amelyek összegzik azokat. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI HÍRLAP I. évfolyam, 117. szám Ára: 12,50 Ft 1994. augusztus 8., hétfő BEZÁRJÁK A VAJAI KONZERVÜZEMEKET? MUNKA VESZÉLYBEN Vizsgálatot végzett a vajai fel­dolgozó üzemekben a Felső-Tisza- vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 1994. július 25-én. A tényfeltárás alap­ján készült megállapítások szerint az utóbbi két évben fokozódott a község Rohodi úton lévő öt feldolgozójának környezetszennyezése, ami bezárá­sukhoz vezethet. A FETI-KVF szakmai állásfoglalása a helyi önkormányzat kezébe adta a döntést, ami kedvezőtlen esetben több száz munkás elbocsá­tásával járhat. A részletekről Paragh Dénes igazgatóhelyettes és Végvári György ügyintéző tájékoztatott. — A vizsgálat elsődleges célja az volt, hogy a fokozódó kömyezetszeny- nyezésre ráirányítsa a figyelmet. A szennyvízszikkasztó tó nyomáster­helése és szennyezőanyag- terhelése az utóbbi két évben ugrásszerűen meg­nőtt, ami mélyebben lévőjvóvízkész- leteket is veszélyeztet, ezért a szeny- nyezéskibocsátás azonnali csökkentése szükséges. Mindezek alapján az előírá­soknak megfelelő szennyvízelhelyezés felé nem lépő üzemek esetében a környezetvédelmi felügyelőség az üzemi működés felfüggesztését kez­deményezi az illetékes önkormányza­toknál. A vajai iparterületen öt élelmiszer ipari üzem kapott helyet, amelyek lényeges szerepet töltenek be a térség mezőgazdasági termékeinek felvásár­lásában, feldolgozásában. Az üzemek szennyvízelhelyezése azonban a mai környezetvédelmi szempontoknak nem felel meg, mert a használt vizek tározó tóba kerülnek, ahol a terület homokos talaján elszivárognak. A szennyvíztározó kiviteli tervdoku­mentációit még 1980-ban az AGRO- BER készítette. Az üzemvíz végleges elhelyezését gyepöntözéses mezőgaz­dasági hasznosítással tervezték meg­oldani, de ez jelenleg nem így mű­ködik. A tározó tó terhelésében jelentős növekedés következett be 1991 no­vembere és 1994 májusa között, és így alakult ki a mostani ötüzemes terhelés. A felhasznált vizek jelentős része tech­nológiai szennyvíz, a kommunális há­nyad kevés. A megépítés óta eltelt időszakban a tározóból kiöntözés nem történt, a szennyvíz a kéthektáros tározó te­rületén koncentráltan elszikkad. A benne lévő szerves anyag így szeny- nyezi a tározó alatti talajt. A szikkasztó tófúrással és minta- vételezéssel történt állapotfeltárás be­bizonyította, hogy a betonitos szi­getelőréteg tönkrement, csak nyomok­ban található meg, ráadásul a tó medre jó vízvezető képességű talajon fekszik, ami ebben az esetben káros, mert köny- nyíti a szerves anyagok réteg alá jutását. Az üzemek már fizettek bírságokat, de ez a megoldás nem szünteti meg a problémát, ezért határidőt kaptak a környezetvédelmi feladatok ellátására, a szennyvíztárolás, -hasznosítás me­goldására. A vizsgálatok eredményeit a fel­ügyelőség a helyszínen ismertette, és ennek írásos anyagát az érintett üze­meknek, a vízügyi igazgatóságnak és a polgármesteri hivatalnak átadta. Mindemellett azonban a probléma közös megoldását javasolja, mert kö­zeledik az almaszezon, valamint a munkahelyek megóvása is érdek. Rendőrök és munkásőrök őrzik azt a partszakaszt Havannában, ahol augusztus ötödikén hatalmas tömegtüntetés zajlott le. Erről a partszakaszról indultak azok a hajók, amelyeket az utóbbi napokban az Egyesült Államokba térítettek el. A tüntetésen összecsaptak a rendőrök és a tüntetők. Lövöldöztek, és sebesültek is vannak (Részletek a 2. oldalon) (CIPŐ)TALPON MARADNI ÁLDOZATOK ÁRÁN MINDENKI JÓL JÁR Az 1990 vagy a '91-es évek számtalan­vállalat, üzem, szövetkezet életében hoz-’ tak komoly változásokat. Volt, akit felszá­moltak, csődbejutott, megszűnt, vagy ép­pen átalakult, és áldozatok árán is, de talpon maradt. Ez utóbbiak közé tartozik a Cipőipari Szövetkezet is. A bajok itt is '91-ben kezdődtek, a külső piaci ne­hézségek és a belső vezetői válság miatt az elmúlt évben csődöt jelentett a szövet­kezet. Az adósságállomány elérte a 75 millió forintot, ami főleg az APEH, Bank felé való tartozásból, és az indokolatlan mennyiségű alapanyag megrendelésből halmozódott fel.- Végül is hogyan lábalt ki a szövetkezet a kátyúból? - kérdeztük Kozma István ügyvezető igazgatót, aki a csőd közepén vette át az irányítást. — Első lépésként sikerült elérni, hogy ne legyen felszámolás, megegyeztünk a hitelezőkkel, hogy részletekben törlesztjük az adósságainkat. Elég nagy volt a szövet­kezet, a korábbi háromszáz fős létszám helyett ma 140 dolgozónk van. A kisvár- dai üzemrészünket leszereltük és a beren­dezést eladtuk, illetve a nyíregyházi köz­ponti üzemünk területén is adtunk el épületrészeket, feleslegessé vált beren­dezéseket, gépeket. Szándékunkban áll eladni az újfehértói üzemet is. Ezek ered­ményeként jelenleg ott tartunk, hogy 40 millió forintot már visszafizettünk. Aztán úgy döntöttünk, hogy szétválasztjuk a ter­melést, ezért ! 993-ban létrehoztuk a Nyírmokaszin Kft-t. Ez egyszemélyes kft., a szövetkezet a tulajdonos, a termelés a kft-ben folyik, a szövetkezet csak a va­gyonkezeléssel foglalkozik. A további tar­tozásainkat megállapodás szerint üte­mezve törlesztjük, amit igyekszünk tartani.-Jelenleg milyen termékeket készítenek, és milyen megrendelésre?- A korábbi hagyományos termékeink megmaradtak, így elsősorban férfi moka­szinokat, csizmát és bakancsot gyártunk. Amit elsősorban belföldön értékesítünk, illetve az ukrán, orosz piacra is viszünk. Termelésünk körülbelül 20 százaléka bér­munka, Németországba női mokaszinokat szállítunk. Egyébként termékeinket most már bárki, egyéni és közületek is meg­vásárolhatják az üzemünk területén, ter­melői áron, állandó jelleggel. Stabi­lizálódik a termelési ütemünk is, naponta 500 pár cipő kerül le készen a szalagról.- A jövőt illetően milyen terveik van­nak?- A jövő évtől mindenképpen beindít­juk a kisméretű fiú és női mokaszinok gyártását, teimészetesen a jelenlegi típu­sok mellett. A mokaszin termékeinket, a sok hamisítás és másolás miatt NYIMO védjeggyel látjuk el. A megmaradt dol­gozóink jó képzettségű szakemberek, és nagyon fontos, hogy egyet akarunk: minél több és jó minőségű terméket előállítani, és akkor mindenki jól jár... KÖLCSEY-SZOBOR SZŐDEMETEREN Felavatták szombaton Kölcsey Ferenc szobrát szülőfalujában, a Szatmár me­gyei Sződemeteren. A helyi református templom kertjében felállított szobor Kő Pál budapesti szobrász alkotása, amelyet a Magyar írószövetség ajándékozott a Szatmárnémeti Kölcsey Körnek. A szoboravató ünnepségre meghívták a magyar és román társadalmi, politikai és egyházi élet számos ismert személyi­ségét. A himnusz költőjének szobora­vatásán ünnepi beszédet mondott többek között a helyi polgármester és a megye prefektusa mellett Tornai József, a Magyar írószövetség elnöke, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Bálint-Pata- ki Jószef, a Határon Túli Magyarok Hi­vatalának főtanácsosa, loan Chis, a Szat­már megyei Tanács elnöke, Tőkés László és Tempfli József nagyváradi, valamint Kocsis Elemér debreceni püspökök, Cor­nelia Bállá műfordító, az EMKE részéről pedig Kötő József irodalomtörténész, az EMKE főjegyzője. Kölcsey Ferenc műveibőlMelegh Vil­mos nagyváradi és Mirea Marid szat­mári színművész szavalt, a Nagykárolyi Római Katolikus Parókia kórusa Visnay Csaba vezényletével pedig kórusmű­veket adott elő. HATALMAS TÜNTETÉS A KUBAI FŐVÁROSBAN

Next

/
Thumbnails
Contents