Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-05 / 115. szám
2 1 < nri rÄi rx 1/111 rÄi n * ■ ■ 1 1994. augusztus 5., péntek BELFOLD-KULFOLD l JJ KEL ^ t C. : :::.■■ v:;? J Kormányülés A kormány a Magyar Nemzeti Bankkai egyetértésben augusztus 5-étől 8 százalékkal leértékeli a forintot. A lépés azért vált szükségessé, mert az év közepére a folyó fizetési mérleg hiányában további romlás következett be. Az ország eladósodásának lefékezése, az export versenyképességének javítása indokolja az egyszeri árfolyamszint- kiigazítást. A kormány olyan gazdaságpolitikai-intézkedéscsomagot fogadott el, amely nagyrészt képes ellensúlyozni a leértékelés inflációs hatásait. A tájékoztatón ismertették a magyar kormány állásfoglalását a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban. A Valutaalap javaslatai szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben az egyensúlyi feszültségek javítására azonnali széles körű korrekciós intézkedésekre van szükség. A kiigazítási folyamat a kormányzat rendelkezésére álló teljes gazdaságpolitikai eszköztár összehangolt alkalmazását igényli, beleértve a költségvetést, az állami vállalatok reformját, az árfolyampolitikát, a monetáris- és jövedelempolitikát. Lényeges, hogy a fizetési mérleg hiánya ne haladja meg a GDP 4 százalékát, vagyis azt a mértéket, amely közvetlen külföldi működőtőke- beáramlással finanszírozható. Ez a mérték 1,5 milliárd dollár. Lényeges, hogy az állami szektor megtakarításai 250-300 milliárd forinttal emelkedjenek. El kell érni, hogy az idén az államháztartás hiánya ne haladja meg a tervezett 330 milliárd forintot. A magyar gazdaság versenyképességének javítását a nominális bérnövekedés korlátozását szolgáló jövedelempolitikával kell támogatni. A kormány a Valutaalap javaslatainak egy részét elfogadhatatlannak tartja, bár helyzetértékelése a nemzetközi pénzügyi intézmény szakértőivel azonos. Ennek érdekében felül kell vizsgálni az adóbehajtás és ellenőrzés jelenlegi rendszerét, és intézkedésekre van szükség a hátralékok behajtása érdekében. Az általános forgalmi adó 10 százalékos kulcsát a kormány véleménye szerint 12 százalékra indokolt emelni. A telefon és a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás átkerül a 25 százalékkal terhelt áfa-körbe. Korlátozott áfavisszatérítésre számíthatnak viszont a lakásépítők, illetve bővítők, amennyiben a parlament jóváhagyja ezt a javaslatot. A gyógyszerek továbbra is maradnak a 0 kulcsos termékek körében. Az élvezeti cikkeket és üzemanyagokat terhelő fogyasztási adót a kormány szerint 15 százalékkal szükséges növelni. Várhatóan a takarékbetétek kamatait terhelő forrásadó 0 százalékra csökken. Megszűnik viszont ezzel egyidőben az állampapírok befektetési kedvezménye. A pótköltségvetésben a kormány csökkenteni kívánja 3,5 milliárd forinttal az állami pénzalapok költségvetési támogatását. Ugyancsak a tervezettnél kevesebb jut kormányzati beruházásokra, a javasolt csökkentés 4,7 milliárd forint. Mai ülésén a kormány foglalkozott a jövő évi költségvetési irányelvekkel is. Döntés született a nyugdíjrendszerű szociális ellátások és a gyermekgondozási segély jövedelempótlékának emeléséről. Szeptember 1-étől 1000 forinttal emelkedik a gyes. A jövő hónaptól 6700 forint jövedelempótlék jár a gyesre jogosultaknak, a gyermekek számától függetlenül. 300 forinttal emelkedik a rokkantsági járadék, az átmeneti járadék, a vakok rendszeres szociális segélye, az egészségkárosodási járadék és a központi szociális segély. A vakok személyi járadéka ezentúl 3500 forintnál nem lehet kevesebb. Ezenkívül a rendszeres szociális járadékban részesülők az idén decemberben 1200 forint egyszeri egyösszegű kiegészítést kapnak. Havi 300 forinttal kell emelni a nyugdíjrendszerű rendszeres szociális ellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó összeghatárokat, illetve kereseti értékhatárokat. Ugyancsak szeptember 1-étől 8 százalékkal kell emelni az idén január 1 -je előtt megállapított öregségi nyugdíjat. rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjat, baleseti járadékot, özvegyi és szülői nyugdíjat, árvaellátást, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munképte- lenségi járadékát, a szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékát, valamint az özvegyi és növelt összegű özvegyi járadékot. Az emelés összege a teljes nyugdíjnál nem lehet 800 forintnál kevesebb és havi 2400 forintnál több. ÉSZT- állásfoglalás a bérekről Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elutasítja Békési László bejelentését, miszerint 1995-től a közalkalmazotti, köztisztviselői bérek befagyasztását tervezi. Nem értenek egyet azzal sem, hogy a bérfejlesztést kizárólag elbocsátásokkal lehetne megvalósítani tájékoztatta Kis Papp László, az ÉSZT soros elnöke csütörtökön az MTI-t. A szakszervezeti konföderáció a gazdasági-szociális megállapodás kiindulópontjának tekinti a közalkalmazotti alapilletménynek (8 ezer forint) a minimálbérhez (10 500 forint) való felzárkóztatását. Az ÉSZT érdekvédelmi körébe tartozó szakoktatás, felsőoktatás, tudományos kutatás és egészségügy területén dolgozók kereseti lehetőségei jelenleg messze elmaradnak a versenyszférában dolgozó hasonló végzettségűek béreitől. A tőkebeáramlás májusig Az év első öt hónapjában összesen 433 millió USA-dollár értékű pénzbeni külföldi tőke áramlott az országba - közölte az MTI-vel a Magyar Nemzeti Bank illetékese. Januárban 88 millió USA-dollár értékű tőkebefektetést hajtottak végre Magyarországon a külföldiek. Az első öt hónap mélypontja februárban volt, amikor összesen 20 millió dollár tőke érkezett pénzben. Ezután havonta egyre nagyobb volt a külföldiek tőkebefektetéseinek értéke: márciusban 78 millió dollár, áprilisban 116 millió, májusban pedig 132 millió dollár. A gazdasági folyamatokról a Pénzügyminisztérium által júliusban kiadott havi tájékoztató szerint a működőtőkebeáramlás szerény mértékű volt, és május végéig apporttal együtt is csak mintegy 500 millió dollárt tett ki. Expo-egyeztetést javasolnak Az országos társadalmi-gazdasági megállapodáshoz készítendő kormányzati helyzetértékelésnek tartalmaznia kell az expóval kapcsolatos pontos, dokumentált értékelést - hangsúlyozza többek között a Munkástanácsok Országos Szövetsége, valamint a Szabad Szakszervezetek Demokrata Ligája az MTI-hez is eljuttatott közleménye. A szövetségek szerint az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) plenáris ülése még az expó témakör parlamenti előterjesztése előtt vitassa meg a törvénymódosítási javaslatot. Expóról, restaurációról, pénzügyekről Mozgásfér öt-tfz százalék Statáriálisan gyors eljárásnak nevezte Barsiné Pataky Etelka volt világkiállítási kormánybiztos, a kormány expót elutasító döntését az MDF csütörtöki sajtótájékoztatóján. Szerinte ez nemcsak döbbenetes, hanem kész helyzet elé is állítja a parlamentet, amelynek döntése így már csak formális lehet. Barsiné Pataky Etelka azt is kifogásolta, hogy a kormány egyoldalú döntést hozott, mivel nem folytatott előzetes konzultációt azokkal, akik eddig az expón dolgoztak, illetve azt fontosnak tartották. így kimaradt a Világkiállítási Programiroda, a Világkiállítási Tanács - illetve annak csak egy tagjával konzultáltak -, a Világkiállítási Társadalmi Tanács is. Az MDF elnöksége, amely szerda esti ülésén foglalkozott a kérdéssel, arra kéri a kormányt, hogy a további, tervezett lépések előtt konzultáljon az említett szervezetekkel és személyekkel. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, MDF elnökségi tag szerint külpolitikai szempontból is sajnálatos a kormánydöntés, mert az expó az új, megváltozott Európa bemutatkozása lett volna, amely előnyökkel kecsegtetett a szomszédos országok számára is. Mint Jeszenkszy Géza fogalmazott: a budapesti expo „a posztkommunista világ vizsgája” lehetett volna. A volt külügyminiszter azon aggodalmának is hangot adott, hogy az új külügyi kormányzat restaurációs törekvéseknek ad teret, s mindenben vissza kíván térni az 1989 előtti állapotokhoz. Jeszenszky Géza egyetért Tőkés László királyhágómelléki református püspökkel abban, hogy jelenleg a légkör nem alkalmas a kiegyezésre a szomszédos országok vezetőivel. Hozzátette, eddig sem a magyar fél szándékain múlt, hogy a jelenleg előtérbe került szerződések nem kerültek tető alá. Jeszenszky Géza szerint félő, hogy elvvé válik az a felfogás, miszerint: aki nincs velünk, az ellenünk van, s ennek tudható be az MDF mellett elkötelezett külügyi alkalmazottak eltávolítása. Szabó Iván MDF-frakcióvezető, -alelnök a sajtótájékoztatón kifejtette: az expo-döntés gazdasági indoklása nem állja meg a helyét, mert a világkiállítás miatt a következő két évben mindössze 18 milliárd forint plusz kiadása lenne a költség- vetésnek, azaz 100 forintból 60 fillért lehet megtakarítani. Szabó Iván részletesen szólt utódja, Békési László pénzügyminiszter gazdasági csomagtervéről. Az MDF-es politikus kijelentette: a Békési által készített szocialista gazdasági programot örömmel nyugtázta, elveit tökéletesnek tartja, de a különböző technikák alkalmazásánál, a részletekben, problémákat lát. Megítélése szerint nincs hatástanulmány azokkal az - mint fogalmazott - elszigetelt lépésekkel kapcsolatban, amelyeket a pénzügyminiszter kilátásba helyezett. Szabó Iván szerint az áfa és a fogyasztási adó tervezett emelése nem növeli az államkassza bevételeit, e helyett a feketegazdaságot hizlalja, miközben a lakosság majd emelt áron kapja meg az árukat. A volt pénzügyminiszter szerint mindez arra jó, hogy az infláció révén a kormány a kiáramlott béremelkedést visszavegye, adóbevételi többlettel azonban nem számolhat. Hozzátette: az elmúlt fél évben nem nőtt a lakossági fogyasztás, ellenben a megnövekedett bérkiáramlás miatt 45 milliárd forinttal nőtt a lakossági megtakarítás. Ha a béreket csökkentik, úgy nemcsak a a fogyasztás esik vissza, hanem csökken a költségvetés deficitjének hazai forrása is, azaz a lakossági megtakarítás, s végeredményben nő az ország külföldi eladósodása - mondta a politikus. Szabó Iván azt is kijelentette, hogy a költségvetési hiány mértéke, megítélése szerint, nem nő az év végéig 330 milliárd forint fölé. Kijelentette: a költségvetés félévi időarányosan már évtizedek óta nem állt ilyen jól, mivel évtizedek óta nem fordult elő, hogy a költségvetési hiány az első félév végére 60 százalék helyett csak 55 százalékos legyen. Hozzátette: a kiadási oldal is 50 százalék alatt van, s a bevételek is majdnem azonos szinten mozognak. Azt elképzelhetőnek tartja a volt pénzügyminiszter, hogy egyes tárcák ezentúl kevesebbet kapnak, míg mások, amelyek jobban lobbyznak, többet, de ez a végső összeget, azaz a 330 milliárd forintos hiányt nem befolyásolja. A pénzügyi tárca volt vezetője nem nagyon tudja elképzelni, hogy a kormány a költségvetés kiadási oldalán hol faraghat le társadalmi érzékenységek megsértése nélkül, hiszen Magyarországon a költségvetés kiadási oldalán a szabad mozgástér mindössze öt-tíz százalék. Szabó Iván ugyanakkor egyetért a tervezett energiaár-rendezéssel, csupán annyit kifogásol, hogy az ipar terheit is növelni kívánja a kormányzat. Kereset növekedés Fidesz elnökségi ülés A Fiatal Demokraták Szövetségének elnöksége augusztus harmadikén ülést tartott, amelyen az önkormányzati választásokra történő felkészülésről volt szó. Erről Cs. Bíró Attila, a Fidesz sajtófőnöke tájékoztatta az MTI-t csütörtökön. A testület megvitatta a kormány önkormányzati választásokra vonatkozó választójogi törvénytervezetét. Az elnökség a tervezet több pontjával kapcsolatban súlyos kifogásának és fenntartásainak adott hangot, egyúttal felkérte az önkormányzati választások előkészítésével megbízott munkacsoportot - Ader Jánost, Deutsch Tamást, P okorni Zoltánt és Szita Károlyt-, hogy dolgozza ki, milyen álláspontot és stratégiát képviseljen a párt az önkormányzati törvény módosításáról szóló ötpárti politikai egyeztető tárgyalássorozaton. A testület foglalkozott a párt önkormányzati választásokon képviselendő politikai stratégiájával is. Az elnökség végleges álláspontját a párt megyei elnökeivel történő konzultáció után alakítja ki, és azt az Országos Választmány soron következő szeptemberi ülése elé terjeszti. A testület az önkormányzati választásokon történő választási koalíció- kötésről, közös jelöltek állításáról úgy foglalt állást, hogy e kérdésben a döntéseket a helyi csoportok hozzák meg a területi választmányok koordinálásával. Az elnökség csupán ajánlással fog élni a párt helyi szervezetei felé. A testület felkérte az önkormányzati választások előkészítésével megbízott munkacsoportot, hogy a párt főpolgármesteri kampányára vonatkozóan dolgozza ki és terjessze az elnökség elé elképzeléseit. Júniusban a bruttó átlagkeresetek 34 ezer forint körül alakultak, s ez az összeg 22,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban volt - állapítja meg a statisztikai hivatalnak az MTI-hez eljuttatott tájékoztatója. Az adatokból az is kitűnik, hogy a fizikai dolgozók átlagkeresete alig haladta meg a 26 ezer forintot, míg a szellemi foglalkozásúaké több, mint 51 ezer 600 forint volt. A fizikai dolgozók átlagkeresete 500 forinttal, a szellemieké 3100 forinttal haladta meg az egy hónappal korábbi értéket. Az egyes nemzetgazdasági ágak közül a félév utolsó hónapjában a pénzügyi területen dolgozók kerestek a legtöbbet, itt a szellemi foglalkozásúak részére átlagosan bruttó 75 ezer forintot meghaladó összeget számfejtettek. Az első félévben a havi bruttó átlagkereset összege 30 ezer 682 forintot tett ki, 23 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A Bili Clinton amerikai elnök meg van győződve arról, hogy Háfez Asszad Szíriái elnök továbbra is nagyon érdekelt az Izrael és országa közötti átfogó béke megteremtésében, jóllehet, a kétoldalú kapcsolatokban még sok bonyolult kérdés vár megoldásra. Az elnök megjegyezte, hogy két ízben tárgyalt erről telefonon Asszad- dal -jelentette a Reuter. Az amerikai elnök szerdai, washingtoni sajtóértekezletén elmondta: ennek bizonyítékát egyebek között abban látja, hogy a szíriai televízió közvetítette Jichak Rabin izraeli kormányfő és Husszein jordániai király július 25-i, washingtoni találkozóját, amelyen békenyilatkozatot írtak alá, és megszűntnek nyilvánították a két ország között fennállt hadiállapotot. Clinton leszögezte: Washington megtesz minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy Szíria is hasonló szerződést kössön Izraellel. Haitival kapcsolatban Clinton azt fejtegette, hogy egyelőre túl korai a katonai nettó kereset átlaga 21 ezer 504 forint volt, 25,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Mivel a fogyasztói árak az év első felében csak 17,5 százalékkal emelkedtek, a keresetek reálértéke 6,8 százalékkal nőtt. A fizikai állományú dolgozó havi bruttó átlagkeresete 23 ezer 859 forint volt, 22 százalékkal több, mint egy éve. A vegyiparban, a bányászatban és az energetika területén tevékenykedők keresete a 30 ezer forintot is meghaladta. Változatlanul a legalacsonyabbak a fizetések a textiliparban, a szálláshely-szolgáltatások és a vendéglátás területén. A szellemi foglalkozásúak 45 ezer 694 forintos havi átlagkeresete 22,6 százalékkal haladta meg a tavaly első félévi értéket. A legtöbbet szintén a bányászatban, a vegyiparban és a pénzügyi ágazatokban fizettek, a legkevesebbet pedig a textiliparban. beavatkozásról beszélni, de a fegyveres megoldás kérdése nem került le a napirendről. Mindazonáltal újfent élesen bírálta a szigetország diktátor vezetőit. Az amerikai elnök valószínűtlennek tartja, hogy Washington ne szerezne tudomást arról, ha Észak-Korea esetleg megszegné az atomprogramjának befagyasztására tett ígéretét. Egyben kifejezte reményét, hogy a július 8-án, Kim ír Szén halála miatt megszakadt amerikai-észak - koreai párbeszéd ugyanazon a szinten folyik majd, mint a néhai diktátor halála előtt. Nyomatékosan leszögezte: az amerikai tárgyaló küldöttség határozott magatartást fog tanúsítani, és mindent megtesz annak érdekében, hogy Észak-Korea ne válhassék atomhatalommá. Hozzáfűzte: a Phenjannal folytatandó tárgyalásokon az atomvita mellett Washington kész megvitatni egyéb politikai és gazdasági jellegű kérdéseket is. Clinton külügyekröl
