Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-01 / 111. szám
Ismét helyére került, a róla elnevezett könyvtár elé Móricz Zsigmond író szobra. Még az ősszel, erős, karatéző fiatalok egy csoportjának lehetett útjában a Légy jó mindhalálig című regény szerzőjének szobra, mert felborult és erős sérüléseket szenvedett. A telet és a tavaszt a könyvtár raktárában töltötte, majd avatott kezek gyógyították meg, hogy ismét a helyére állhasson. Őszintén reméljük, hogy most már háborítatlanul (B. I.) Vállalkozó Patyolat Az utóbbi időben a Patyolat-felvevőhelyek a megyében vegyes bolt jelleget vettek fel. Ezt azért tették, mert a nyereséget nem termelő szolgáltatás mellett, valahogy más módon kell biztosítani a többletbevételt. — A cég alaptevékenységét szemelőtt tartva, javítani kívánunk az értékesítési körülményeken és szeretnénk minél több ügyfelet, nem csak szolgáltatásunk igénybevevőjeként, hanem vásárlóként is magunk mellé állítani, — mondta Mészáros Lászlóné a Nyírség Patyolat Kft. igazgatója. — Mire számíthatnak a felvevőhelyekre betérők, a tisztítási szolgáltatáson kívül? — Reméljük, hogy az ügyfélkörünk és a vásárlók is tapasztalni fogják, hogy a felvevőhelyek megtartása mellett üzleteinkbe a lakosság érdeklődésére leginkább számot tartó árukínálatot fogjuk biztosítani. Ennek első lépéseit már megtettük. Nyíregyházán és Mátészalkán Ábránd ágynemű boltot nyitottunk, ahol a vevők véleménye szerint is egyedülálló a választék és árban is kedvező. Pár nappal ezelőtt Mátészalkán, a Debreceni Karát Kft.-vei közösen „Karát” szakboltot nyitottunk, ahol jó minőségű, igazán olcsó árfekvésű indiai és honkongi áruféleségekkel várjuk a vásárlókat. Csecsemőkortól az idősekig lehet ajándékot vásárolni, de megtalálhatók az autóápolási és tisztitó cikkek is. — Hol és milyen üzletet akarnak még nyitni? — Rövidesen Fehérgyarmaton ugyanezzel az áruválasztékkal nyitunk üzletet, majd Nyíregyházán a Petőfi utcán a következőt. Augusztus végén az országban — Budapest és Székesfehérvár után — harmadikként, a Szív TV, ATV és a Super Chanel-ből jól ismert TV Shop üzletet nyitunk Nyíregyházán, a Szarvas utcán. Bízunk benne, hogy a lakosság és mi is jól járunk. Fullajtár UJ KELET II MEGYÉNK ÉLETÉBŐL ii 1994. augusztus 1., hétfő ZENÉS ÉJ TUZSÉRON szorult nehezékeit. Kilúgozza az értelmet, más tartományokba ragad. A tuzséri bennszülöttek láthatóan nem találják helyüket a fesztiválon, pedig még el sem kezdődött a fedett program. Többségüket is eltemeti a sör, a leleményesebbek még kólákért sorakoznak. ZSIDAI PÉTER Aki először jár Tuzséron talán azt gondolja, szebb napokat nem is látott ez a kastély - bár inkább kúriának tűnik az épület maradványa. Azonban még jelenlegi állapotában is megmutatkozik csinos formája. Ugyan nem design által készült, mert akkor még ezt a fogalmat nem ismerték, egyszerűen építészeti munkáról van szó, az emberi szellem alkotásáról. 1994. július 27-én a tuzséri kastélyban nagyszabású „Folk-blues jamboreet” rendeztek az odaérkező Tisza-túrázók tiszteletére. Romokban A két épületszámy metszésében árkádos portálé fogadja (fogadta) az ide érkezőket. Homlokzatát kedves barokk csigahullámok díszítik. Bizony nincs valami jó színben az épület: a vakolat az idő enyészetének engedelmeskedett. Csupaszon, szegényesen meredeznek falai a világra. A tetőszerkezet megsemmisült, a fölső épületszárnyak ablakai süket sötétséget árasztanak. Az éjszakában még inkább haldoklónak tűnik. Annak ellenére, hogy a rendezőkben megvolt a jószándék, és papírral borították a földszinti falfelületek sorvadó testét. A környezet ezzel együtt kellemes. Fűillat, tücsökzene terjeng, terebélyes fák őrzik az épületegyüttest. Már-már bukolikus idillel kecsegtet a táj, a szabolcsi vidék. Épp egy könyök- mozdításnyira a határtól. Gőzerővel Tiz óra után kezdődik csak a buli. A nagy happening. Lehetünk néhány százan — helybeliek. Tisza-túrások —, aztán még többen. A fejekben mérsékelt bizsergés — köszönhetően a Coca-Cola áldásos szponzorálásának. Félig töltik poharainkat — ingyér'. Nemsokára kiapadnak a gépek és bezárnak a piros pólósok. Megint kinyitnak egy óra múlva, de már csak palackokból adagolják a levet. Később mégis oldódnak a gátlások. Rázendít a Gőzerő. Fiúk és lányok ropják a színpad előtt. Forognak, perdülnek, illegetik magukat. Szól a töröksip, a hegedű, a fuvola — pattog a gitár. Az etnozenék ősi ritmusanyagai megmozgatják még a sejteket is. Még egy sört is megihatunk hozzá. Talán így közelebb lehet jutni a Nagy Titokhoz, vagy csak egymáshoz, a pokrócokon, párnákon nyújtózkodó lányokhoz. Hiába, nyáridő van még a javából! A hangulat tovább élénkül az idő múlásával, a kólák helyét átveszi a helyi italkereskesdés állománya. Itt senkit nem fenyeget a kiszáradás. ír és skót népzenék, kocsmadalok örömhangjai csoporttáncra hívják a vendégeket. Na, erre aztán lehet is! Összeszokatlan, rendezetlen, de őszinte mozdulatok. Egekbe törőek, vidámak. A Méz hegedőse belerázkódik minden egyes vonásba, átremegnek rajta a hangok. Érti a zenét — a társai nemkülönben. Első emberként viszi a bandát. Barbárok A huszadik század végi zene egészen diszharmonikussá is válhat, amint ezt a Barbara együttes mutatja. Vadság és indulat sugárzik a táncolókból. Pogóznak sörrel, cigivel, vörösborral. Egyetlen üvöltés a színpadról. Szétszórt személyiségdarabok, harmóniaszilánkok. Korvagy csak korosztályzene? Mindenesetre létezik és szórakoztat, kifejez valamit, valakit. Kiokádja a félelem, a szorongás beli dtiIosorCs 1 ca Sóstón I. BIZNISZTURISTÁKÉ A JÖVŐ? Jó tíz éve, mikor családommal kikapcsolódásra vágytunk, fogtuk és bevágtuk magunkat a jó öreg Ladába, aztán irány Sóstó. A Krúdy Szállónál hallgattuk a zenét, s a tóparton sétálgatva elnyaltunk egy fagyit. Talán mások is egyetértenek velem, jó volt kimenni a Sóstóra. Nem volt egy Rivéra vagy egy Southfork, de a mienk volt. Volt? Sóstó még ma is a mienk, mégis kissé mostohán bánunk vele. A Krúdy Szálló, Sóstó valamikori jellegzetessége az ürességtől kong, hiába került magánkézbe, véget vetettek a zenének — a kerthelyiségben is. A Sóstó valamikori központjának tartott terecske sivár szomorúsággal fogadja az odaérkezőket. Az egyedüli látványosságot azok a néha odaérkező esküvői párok jelentik, akik a szálló környékén fényképez- tetik magukat. A lubickolni és bámulni vágyóknak persze ott a Fürdő Kft. által üzemeltetett strand. A máshonnan érkező családok reggel indulnak el egy kis napfürdőzésre, s estefelé haza mennek. Nem éri meg számukra itt aludni. A keleti turisták gyakran hajtják le a fejüket itt a Sóstón egy-két napra, de nagy részük nem kizárólag napolajat és fürdőruhát csomagol az itteni útra! „Biznisz megélhetésért” — vallják, s ennek jegyében megpróbálják összekötni a kellemest a hasznossal. A vállalatok csereüdültetéseiről már csak nosztalgiázhatunk. A pén- zesesbb turisták pedig más helyet választanak pihenőhelyül. A turizmus sok hasznot hozhat egy megyének .mégis, Sóstó egyre inkább veszít érdeklődéséből. A Szódaház utcai vállalati üdülősorban is viszonylag csend van. A pár éve felszámolt Mezőgép szállójában a valamikori SZB titkár, Tolnai István fogad. Most ő bérli az épületet:-— Látta volna milyen volt itt az élet pár évvel ezelőtt! — nosztalgiázik jólesően. — Egy gombostűt sem lehetett volna leejteni! Nagyszerű hangulatban teltek el a csereüdültetések. Ostravával volt a legkomolyabb a kapcsolatunk. Annak idején, ha valamelyik dolgozónk itt akart üdülni, fizetett egy jelképes összeget és kész. A vállalat felszámolása után megváltozott a helyzet. Most főleg keleti „Biznisz turistákat” fogadunk egy-két napra. Sajnos, hosszabb időt nem nagyon szoktak itt eltölteni. A még nagyobb baj az, hogy rendszertelenül járnak. Általában Tyumenből, Odesszából érkeznek, de Lengyelországból is jönnek hozzánk. A magyarok közül a dunántúliak átutazóként szállnak meg itt rövid időre. Legutóbb a Kelet-Nyugat Expo idején volt kielégítő a forgalmunk. Két főnek egy éjszakára 1470 Ft-ba került a szállás. — Csak nyáron fogadnak vendégeket? — Télen a fűtés hiánya miatt zárva tartunk. De a távolabbi jövőben akár ez is megoldható lenne, ha bentlakásos továbbképzést sikerülne beindítanunk. Bármilyen fejlesztést csak akkor lehetne elkezdeni, ha több vendégünk lenne. Egyébként túl nagy a kockázat. Ez nem más, mint a 22-es csapdája, de én optimista vagyok. Az üdülő él és élni is szeretne. Sóstóban van lehetőség. Itt van például a sósvíz, ami orvosilag is elismert gyógyvíz. Hatásos idült nőgyógyászati gyulladások, valamint hormonzavarok esetén, illetve csökkenti a vérnyomást és a fájdalomérzést. A strandra azonban nem is olyan egyszerű innen átjutni. 92-ben a Fürdő Kft. ugyanis megszüntette az eddig jól bevált kiskaput, így csak a főbejáraton lehet bemenni a fürdőbe. Pedig bérleteket biztosítunk vendégeink részére. A főbejárat nagy kerülőutat jelent. Folytak ugyan tárgyalások a Fürdő Kft.-vel, de minden eredmény nélkül. A többi üdülőnek, a TITÁSZ- nak, vagy a Gumigyárnak is problémát jelent az átjárás. Minden üdülőnek külön kapura lenne szüksége. Nem ártana egy kis együttműködés, össze kellene fognunk Sóstóért. Én bízom abban, hogy a jövőben javulni fog Nyíregyháza üdülőkörzetének helyzete. (Folytatjuk) Juhász Gabriella Oivasónk írfa Tisztelt Főszerkesztő Úr! Hosszú évek óta a Kelet-Magyaror- szág előfizetője voltam. Egy sajnálatos félreértés miatt ez év elejétől az Önök lapjának vagyok az előfizetője; vagyok és remélem, még hosszú ideig leszek is! Nagyon meg vagyok elégedve lapjukkal, illetve annak szerkesztésével. Valóban „megyei hírlap” az Önök által szerkesztett újság. Elfogulatlanul tájékoztatnak a megye és az ország eseményeiről. Kérem Önöket, hogy egyik oldalra se politizáljanak! Csak mindig az őszinte véleményüket, az igazságot írják meg, hogy azokat az olvasók élvezhessék és ne kelljen bosszankodniuk rajta! A fentiek reményében biztos vagyok benne, hogy ezáltal előfizetői száma csak növekedni fog az olvasók megelégedésére! Őszintén kívánok Önöknek jó munkát és a mainál sokkal de sokkal több hűséges és kitartó előfizetőt! Nagy elismeréssel gratulálok: Galgóczy Sándor ny. tanító
