Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)

1994-08-04 / 114. szám

MA AZ Úi KELET CSENGERBENtu oldali SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI HÍRLAP I. évfolyam, 114. szám Ara: 12,50 Ft 1994. augusztus 4., csütörtök Nem akartuk ilyen borzalmasra tervezni ezt az oldalt. Mi magunk sem szeretjük a borzalmakat és nincs szándékunkban megdöb­bentő és drámai képekkel szen­zációt hajhászni. Vannak olyan lapok, melyek erre specializálódtak, de mi nem vagyunk olyan lap. Job­ban szerettünk volna a nyár örö­meiről írni: napozásról, strandról, kirándulásról, horgászásról, sáto­rozásról, vagy egyszerűen csak az édes semmittevésről. De köte­lességünk, hogy beszámoljunk a nyár borzalmairól. A sajtó nap mint nap felhívja fi­gyelmünket a rekordokat döntő, már-már elviselhetetlen meleg által produkált veszélyekre. A szív­betegek, a cukorbetegek, a keringé­si rendellenességekkel küszködök nagyon vigyázzanak! Minél ke­vesebbet legyenek a tűző napon. De az egészségesek is legyenek óva­tosak. Fogyasszunk sok folyadékot. A nagy melegben tompulnak a ref­lexek, megcsalnak saját érzék­szerveink - vezessünk óvatosan! De lehet-e mindent a nyári meleg szám­lájára írni? Lassan már a bíróság is elfogadja az apagyilkos ment­ségeként: „Bíró úr! Ebben a nagy melegben elvesztettem a fejem. Úgy tűzött a nap, hogy azt sem tudtam, mit csinálok.” Nem! Ez nem mentség. Az embert az is megkülönbözteti az állat­világtól, hogy óriási az alkalmaz­kodóképessége. Jegesmedve csak a sarkvidéken él, a meleget nem viseli el. Ember mindenhol él és al­kalmazkodik. Alkalmazkodni kell! Ha fizikailag nem is, de szellemileg mindenképpen. Figyeljünk oda a melegre. Ismerjük fel és számítsuk ki, vegyük figyelembe a nyár veszé­lyeit, amelyek valóban léteznek és fenyegetnek mindnyájunkat. Izza­dunk. Csöpög a zsírunk. Hajunkról a szemünkbe, fakasztja könnyünket. Átüti könnyű ruhánkat, elszorítja torkunkat, elbizonytalanítja a szí­vünket. Mégis legyünk erősek! Álljunk ellen! Csellel, csalással, ravaszság­gal, előrelátással, de ne hagyjuk ma­V* ~ Mik •- > gunkat legyőzni, hiszen emberek vagyunk, akik diadalmaskodtunk a természet fölött. Igába kénysze­rítettük az elemeket, felosztottuk az oszthatatlant, legyőztük a iegyőzhe- tetlent. Pont egy kis meleg fogna ki rajtunk? S szerencsétlenül járt em­bertársaink példája legyen intő jel mindannyiunk előtt. Ok elveszí­tették a csatát. Talán nem is hibáz­tak, mégsem ment minden a rendjén. Vigyázzunk magunkra! (V. L.) Nagykálló és Nyírbá­tor között szerdán délután két személy- gépkocsi frontálisan ütközött. A mérleg: két halott, két súlyos sérült (Valamennyi fotót Csonka Róbert készítette) MŰSZAKI HIBA MIATT EGY KÖNNYEBB SÉRÜLT KAMION AZ ÁMKBAN A nyírtassi konzervgyárból indult tegnap délben egy kami­on üresen Nyíregyházára, de sajnos hosszú utat nem tudott megtenni. Berkesz előtt az árokba borult, az utastér és a motor tropára ment. Az autóban csak a sofőr tartózkodott, akit köny- nyebb sérülésekkel a kisvárdai kórházba szállítottak. A kamion mögött haladó teherautó sofőrje — aki a rendőrséget és a mentőket értesítette -, kerékfüstölgést látott, majd azt, hogy az autó a kanyart kiegyenesítve fékezés nélkül az árokba hajtott, közben még néhány vastagabb ágat is letört a nyár­fákról.- A motor, a tengelyek teljesen lesza­kadtak - mondta az autómonstrum mel­lett egy rendőrzászlós. Valószínűleg fékhiba okozta a tragédiát. Csoda, hogy ennyivel megúszta. A vizsgálatokat majd az elszállítás után a szakemberek elvég­zik. A helyszínre a tűzoltóság is nagy erőkkel kivonult, robbanástól és emiatt tarlótűztől tartva. Oltásra szerencsére nem volt szükség, így csak egy fecs­kendős gépkocsi maradt ott biztonsági okokból és a darus autó.- Miért nem húzzák ki az árokból a ka­miont?- Ez a darus kocsi ehhez kevés, se­gítséget kell majd kémünk, lehet hogy Debrecenből vagy a honvédségtől. A tu­lajdonost is meg kell várni, hogy meg­mondja, hová szállítsuk a kocsit. Jó, ha itt van és látja, hogyan néz ki a kamion. Legalább nem mondhatja, hogy a tűz­oltók ilyen-olyan kárt okoztak a kiemelés KvZ

Next

/
Thumbnails
Contents