Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)

1994-08-03 / 113. szám

1994, augusztus 3., szerda SPORT UJ KELET r Az NYFC rendkívüli \ közgyűlése után Valami elmozdult. Úgy tűnik, elindult egy folyamat a nyíregyházi és egyben a szabolcsi labdarúgás életben tartásáért. Legalábbis Száraz Attila, sportrovatunk vezetőjének, és Csonka Róbert (kép) összeállításából ezt szűrhetjük le. Az ered­ményről később számolunk be... Nádasdi István Nem vagyok rajongó Nádasdi István, a Zefirusz Kft. tulaj­donosa lett megválasztva az NYFC elnökévé. Az ember nem is tudja hirtelen, hogy sajnálja, vagy gratuláljon neki: — Az élet majd eldönti, hogy sajnálni kell, vagy megérdemlem a gratulációt. Meggyőződésem, hogy Nyíregyházának szüksége van jól működő labdarűgóéletre. Szeretem a focit, de nem vagyok bigott ra­jongó. Túl sok kapcsolatom eddig nem volt a sportággal. Azt gondolom azonban, hogy különösen oda kell figyelni a sportágra, hiszen nem mindegy, hogy milyen hírün­ket viszi a csapat az egész országban. Aki egy kicsit is lokálpatrióta annak oda kell fi­gyelnie erre. Ez az ami igazán vezérelt akkor, amikor elvállaltam ezt a valóban nem könnyű feladatot. —A „szűzbeszédében’’ valami olyasmit mondott, hogy önnek csak annyi lesz a fela­data, hogy számonkérje Tóth Jánost... — Ezt legfeljebb csak „lányos zavarom­ban” mondhattam. Mentségem erre, hogy nem gyakran voltam még futballklub tár­sadalmi elnöke. Mindenképpen meg kell szervezni, hogy a régió vállalkozói rétege mellénk álljon, hogy csináljunk Nyíregy­házának egy jó csapatot. Természetesen meg kell győzni őket arról, hogy ezt a be­fektetett pénzt ők visszakapják. Nem kéregetni, kuncsorogni kell járni a vállal­kozóhoz, hanem üzleti alapon kell velük tárgyalni. A pénzeket folyamatosan — és ami a legfontosabb, ellenőrizhetően—kell úgy befektetni, hogy állandó árbevétele le­gyen. — Ön közismerten elfoglalt ember? Lesz-e ideje a csapat dolgaira, a játéko­sokra, utazik-e idegenbe mérkőzéseket néz­ni? — Az első időszakban nyilván sok időt szentelek majd az NYFC-re. Tóth János­ban teljesen megbízok, ezért biztos, hogy megkapom majd mindennap az új in­formációkat az NYFC-ről. Abban a sze­rencsés helyzetben vagyok, ha muszáj akkor cégem igazgatói akár hónapokig is elveze­tik a vállalkozást nélkülem. Tehát nem lesz gond az időbeosztással. Igyekszem majd nemcsak az NYFC gazdasági dolgait megismerni, hanem a játékosokat is. Nem ígérem, hogy minden edzésen, hazai vagy idegenbeli mérkőzésen ott leszek, de ettől függetlenül nagyon komolyan veszem az új megbízatásomat. Dr. Helmeczy László Igen kemény munka lesz Dr. Helmeczy László neve ismerősen cseng valószínűleg minden szabolcsi számára. Sikeres ügyvéd, népszerű vállal­kozó. Állítólag a nap minden perce szigo­rúan be van osztva számára, még éjfélkor is praktizál. — Megvallom őszintén, ez az elnökségi tagság túlzottan nem hiányzott. Felbermann úr és később mások is megkerestek, hogy vállaljam el. Ami miatt igent mondtam, az az volt, hogy én is úgy érzem: fontos a lab­darúgás Nyíregyháza életében. A foci a sportok között kiemelt szerepet játszik, és ennek meg kell adni a rangját. Amióta Nyír­egyházán élek, ha bármilyen jó cél érde­kében felkértek közszereplésre, azt mindig is vállaltam. Tekintettel arra, hogy az NYFC meghatározó szerepet játszik a megye lab­darúgásában, ezért én a felkérést megtisz­teltetésnek tartom. És igyekszem segíteni a gondok orvoslásában. — Azért többeknek meglepetést okozott azzal, hogy vállalta az elnökségi tagságot, ami nem kis közszerepléssel jár,hiszen még nem mindenkifelejtette el, hogy májusban a FIDESZ színeiben nem sikerült ország- gyűlési képviselővé válnia. —Relatív a sikertelen választási szere­plés, mert 173 országos Fidesz jelölt közül, a 18. legjobb eredmény volt az enyém. Nem éltem meg különösebb kudarcként, hogy nem lettem országgyűlési képviselő. Én azt hiszem egyébként, most nem közéleti sz­ereplés vár rám az NYFC-nél, hanem igen kemény munka. Ha már elvállaltam, muszá- ly, hogy beleférjen az időmbe minden oly­an dolog intézése, ami az NYFC-vel kapc­solatos, illetve az én feladatom lesz.-—Nyilván az Ön feladata a jogi dolgok lesznek... — Igen, és erre szeretnék nagyon odafi­gyelni. Nagyon sok mindent megtakarítunk, ha odafigyelünk a munka-és adásvételi szer­ződésekre. A jog, a gazdasági jog lesz az új elnökségben az én területem. Neumann-monológ Neumann Gábor könnyek között bú­csúzott az NYFC-tőI. A közgyűlés után nem sokkal a következőket mondta el, még mindig meghatódva: —Nem szégyellem a könnyeimet, előre féltem, hogy így fog befejeződni a nyíre­gyházi labdarúgás és az én közös utam. Persze, már amennyiben valóban egy életre befejeződik, nem csak meg szakad egy időre. Igaz, most minden jel arra utal, hogy befejeződött, de huszonöt év lab­darúgásban eltöltött idő után szerintem úgysem hiszi el senki, hogy egyik napról a másikra megszakad a kapcsolatom a focival. A keretben négy saját nevelésű labdarúgóm játszik, akik miatt minden­képpen ki fogok járni a mérkőzésekre. Meg egyébként is ... Az esetleges érzékenységemen pedig ne csodálkozzon senki. Az utóbbi idő rengeteg idegfeszültséggel járt, közben értek olyan támadások, amik alaptalanok voltak. Ezeket nagyon nehezen viseltem, még akkor is, ha tisztában vagyok azzal, hogy az elnöki poszt rengeteg munkával és közszerepléssel jár. Most azonban úgy összejöttek a dolgok, hogy tűrőképessé­gem határáig jutottam. Nem lett volna szükség a váltásra. Sőt, most már elárul­hatom, hogy Tóth János nevét én vetettem fel a rakamazi záróvacsorán. A sors érde­kessége, hogy engem a Tóth Jani indított el az edzői pályán, és most én vezettem be az elnöki munkába az NYFC-nél. Mint mondtam, nem lett volna feltétlenül szük­ség arra, hogy távozzak, de örülök an­nak, hogy kitartottam a lemondásom mellett. Nem hazudtoltam meg magam társaimmal. Nyilván ebből a szempont­ból Felbermann Endre helyzete más megítélés alá esik. Neki maradnia kellett. Nyolc éve dolgozom vezetőként a klub­nál, és most azért van bennem némi keserűség. Egy szépen ívelő pálya ért véget. Napjainkra országosan elismert labdarúgó-vezető vált belőlem. Sajnálom nagyon, hogy a liga alelnöki posztjától is meg kell válnom, hiszen az MLSZ-ben olyanokkal dolgozohattam együtt, akik gyermekkorom óta példaképeim voltak, istenként tiszteltem őket. Ha új emberek jönnek, az nyilván szemléletváltással jár, ami új impulzusokat adhat a sportágnak. Remélem, a váltás meghozza a várva várt felemelkedést. Tiszta szívemből szurkolok az újaknak ezért. Felbermann Endre Vállvetve. Dr. Helmeczy László és Nádasdi István 'Rábeszéltek..." Felbermann Endre, Nyíregyháza alpolgármestere mégiscsak elvállalta az elnökségbe való jelölését. A közgyűlés egyhangúlag szavazott neki bizalmat: — Egyszerűen a többiek annyira bíznak bennem, hogy nem térhettem ki az elnökségben való munkavégzés alól. Ragaszkodtak hozzám. A választá­sokig gond nincs, aztán pedig majd meglátjuk, hogy alakul a politikai hely­zet, és az-én sorsom is. Az NB l-es csapatot közösen kell vállalni Dr.Zilahy József, a megyei közgyűlés alelnöke, a megyei labdarúgó szövetség elnöke: — Nagyon örülök annak, hogy elmúlt az NYFC válságos helyzete. Csak tisz­telettel és csodálattal tudok arról nyilat­kozni, hogy ilyen társadalmilag megbe­csült gazdaságvezetők vállaltak fő­szerepet a labdarúgó életben, melyet so­kan abszolút kilátástalannak ítélnek. Nagyon kevesen érzik át, hogy a foci, az NYFC sorsa, több tízezer embert fogla­lkoztat a megyében. Természetesen szurkolok Nádasdi úréknak, hogy sik­erüljön valóra váltani terveiket. Ameny- nyiben ők is elbuknak, akkor annak nem az az oka, hogy tehetségtelenek, hanem az, hogy a szabolcsi gazdasági élet nincs olyan erős, hogy egy NB I-es labdarúgó­csapatot támogatni tudjon. Én továbbra is annak a koncepciónak a pártján vagyok, hogy a megyei közgyűlésnek és Nyíregy­háza megyei jogú város önkormányza­tának, igenis fel kellene vállalni az NYFC költségvetésének ötven százalékát. Azt persze látni kell, hogy a megye NB Il-re nem ad pénzt. Egy másodosztályú gárdát a megyeszékhelynek el kell bírnia. Jól fogalmazta meg Tóth János és Helmeczy László is a terveket. Ki kell azonban mondani, hogy csak NB I lehet a cél. —A megyei közgyűlés is újjá kell ,hogy alakuljon a novemberi helyhatósági választások után. Vállal-e valamilyen garanciát a mostani közgyűlés arra, ha NB l-es csapat lesz az NYFC, akkor az utódja és Nyíregyháza megyei jogú város új közgyűlése állja a klub költségeinek ötven százalékát? — Nem, ebben már sem a megye, sem pedig Nyíregyháza nem foglal állást érzésem szerint . Éppen ezért várom nagy izgalommal, hogy a két közgyűlésnek kik lesznek az új tisztségviselői. Remélem, olyan em­berek kerülnek majd oda, akik megér­tik, hogy a labdarúgás nem egy sportág a többi közül, hanem ahogy a világbaj­nokság is mutatta: sokkal több ennél! Buús bizakodó — Buús György, az NYFC labdarúgó- csapatának edzője a közgyűlést követően végre hosszú idő után megnyugodhatott, hiszen van már elnöksége. —Az új elnökség, úgy vettem észre, hogy reményeket fűz a munkájához. Kívánom nekik, hogy mindannyiunk örömére sikerüljön beváltani az elkép­zeléseiket. Hogy idézzem Drobni Mikit: „ én is remélem, hogy nem fogják átkozni azt a napot, amikor elvállalták a megbíza­tásukat. — A hárompontos szabály miatt nem ártana egy-két gólvágóval megerősíteni a csapatot. Volt-e már szó erről? — Még nem. Nem beszéltünk eddig ilyen dolgokról. Ertsey, a rebellis Ertsey Péter, Nyírmeggyes polgármes­tere, a MASZOVKER KFT. ügyvezető­igazgatója volt az egyetlen, aki megfogal­mazta kételyeit, fenntartásait az új elnök­séggel szemben. — Nekem nincs bajom az elnökséggel, de úgy mint gazdasági ember, köte­lességemnek éreztem felhívni a figyelmet egy-két dologra. Ezért kértem azt, hogy az új vezetés mondja el koncepcióját, és vállaljon garanciákat az eredményességre. Nádasdi úrék ezt nem tették meg, min­denki hallgatott. Szomorúan vettem tu­domásul, hogy mindenki nevekre, és nem koncepcióra szavazott. És engem őszintén szólva ez idegesít. — Ön ezek szerint jövőbe látó? — Látok a jövőbe, és a jelenbe is. Ettől függetlenül adom azt a támogatást, amit eddig adtam, de tudom, hogy ez kevés. Meg aztán szerintem az az igazgató, aki a mai körülmények között három évre előre ígér segítséget, az szélhámos. —Eddig elnökségi tag volt, ezután a sz­ponzori teámban látják szívesen. Ott vál­lal-e valamilyen funkciót? — Nem, van éppen elég funkcióm. Tóth János, az ütközőpont Augusztus elsejétől rendkívüli módon megnövekedett Tóth János felelőssége. Három évre ő szabja meg Nyíregyháza, de ezen keresztül szinte az egész megye labdarúgó-arculatát. — A klubigazgatói posztot nagy kihívásnak tartom, ezért vállaltam el. Nem az volt a kérdés, hogy érdemes- e ezt cs­inálni, hanem áz, hogy van-e elérhető cél. Nem érdekel a múlt, csak a jövő. — Megmaradnak a régiek a szakosztálynál, vagy új munkatársakkal veszed magad körül? — Minden törekvésünknek a lab­darúgócsapat jobb szereplése kell, hogy középpontjában álljon. Ezzel pedig min­denkinek azonosulnia kell. A gazdasági vezető hölgy nagyon jó szakember, ő ma­rad. Kell egy nagyon jó gépíró is. — És mi lesz Cséke Gyuri sorsa? — Mondom tovább! Buús Gyuriban nagyon bízom. Most lesz vele és Németh Karcsival egy olyan elbeszélgetés, ahol tisztázzuk, hogy három év múlva hova akarunk eljutni. Ezt aztán lebontjuk a~ mostani időszakra. Szakember vagyok, szeretnék minél többet hozzátenni a csa­pat jó szerepléséhez. Kántor Csaba képességeivel tisztában vagyok, de egy­fajta újszerű viszonyulást kérek tőle Buús Gyuriékhoz. Nem vagyok híve a változ­tatásnak, Cséke Gyuri marad, ám tökéle­tesen ki kell szolgálnia a vezetőedzőt. —Te is tudod jól, hogy az NYFC elnök­ségében nem szakemberek ülnek. Őket valószínűleg nem kápráztatja majd el ered­ménytelenség esetén a labdarúgók pszi­chéjéről tartott előadás. Kőkeményen szá- monkérik majd rajtad az eredményességet. Ugyanakkor pedig gondok esetén a munkatársaid, a játékosok szintén téged fognak keresni. Abszolút két tűz közé kerültél... — Nyilván az lenne az ideális, ha az elnökség megfelelő anyagi hátteret biz­tosítana a számomra, a csapat pedig közben állandóan nyerne. Igyekszem min­dent megtenni azért, hogy megfeleljek az elvárásoknak, és a keletkező problémákon úrrá legyek. Jó az, hogy az elnökség nem hajt bele! bennünket teljesíthetetlen ígéretekbe, tudják, hogy idő kell ahhoz, amíg a nyíregyházi foci újra csúcsra ér.

Next

/
Thumbnails
Contents