Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)

1994-08-29 / 135. szám

UJ KELET . LABDARÚGÁS 1994. augusztus 30., kedd 11 NB III Tisza-csoport Lőrincz, a mesterlövész Nyírbátor - Vámospércs 5-0 (3-0) Nyírbátor 1100 néző V: Petus Nyírbátor: Varró - Szegedi, Erdősi, Szilágyi (Kosán), Lukács, Balogh, Savu, Szalontai (Czimbalmos) Lőrincz (Szilvá- si), Kertész, Tóth. Edző: Unchiás Deme­ter. Gólok: Lőrincz 2, Szegedi, Szalontai, Kertész 10. p. Lőrincz kapott jó labdát, lefu­totta a védelmet, és a tehetetlen Mező mellett a hálóba lőtt. 1-0. 21. p. Lukács indította a jobb szélen a ragyogóan futballozó Lőrinczet, aki ki­cselezte védőjét, középre gurítását az érkező Kertész a léc alá bombázta. 2-0. 39. p. Ismét Lőrincz kapott jó labdát, aki három védőt is kicselezett, majd a volt NB I-es Mező kapust is, és a hálóba pasz- szolt. A mérkőzés legszebb gólja! 3-0. 58. p. Újabb korszerű támadás végén Szegedi 18 méterről megszerezte a csap­at negyedik gólját. 4-0. 83. p. A félpályánál lesre játszó vendég védők közül Szalontai ugrott ki, majd a kapust is kicselezve lőtt újabb gólt. 5-0. Nagyszerű mérkőzést láthatott a hazai közönség. Már a kezdésnél nagy iramot diktáltak a bátoriak, kapujukhoz szorítot­ták a vendégeket. A Lőrincz vezérleté­vel kitűnően játszó nyírségiek megérde­melten nyertek a sportszerű találko­zón. Jók: Lőrincz (a mezőny legjobbja), Er­dősi, Lukács. Kertész, ill. Mezei Somogyi József, szakosztályveztő: — Hatalmas lendülettel, nagy akarással kezdő csapatunk valósággal átgázolt a jó erőkből álló hajdúságiakon. Lőrincz Sán­dor kitűnő egyéni teljesítményével — két gólt szerzett — a vártnál biztosabban si­került nyernünk. Sanyi annyira kihajtot­ta magát az első negyvenöt percben, hogy tekintettel a tekintélyes előnyünkre, a második játékrész elején lecseréltük. Egyébként is mikor kapjanak lehetőséget a fiatalok, ha nem egy ilyen meccsen. A vendégek a mezőnyben ugyan szép dolgokat mutattak, de a kapunkra semmi veszélyt nem jelentettek. Védelmünk re­mekül zárt, sőt, a támadások szer­vezéséből is kivették részüket. — Sokan féltették Nyírbátort, hogy Tóth János edző távozásával elmarad­nak majd az eredmények is. — Eddig ennek semmi nyomát nem észleltük. Igazi csapat a miénk, sztárok nélkül. Krasznai Attilától is azért kö­szöntünk el! Játéktudását senki nem vi­tatta, de nem tudott beilleszkedni a gárdá­ba. Az edzőváltás zökkenőmentesen zajlott le, és Unchiás Demeter vezény­letével egyre stílusosabban, mi több, eredményesen futballoznak a fiúk. Sokat nyomott persze a latba, hogy a nyitányon Lőrincz Sándor két gólt szerzett (Fotó: Glück Edit) megvertük a nagy ellenlábas Kisvárdát, ez megadta az alapot a kiváló folytatás­ra. Nincs azonban megállás, a következő fordulóban Edelényben lépünk pályára, s mi másra is törekedhetnénk, mint a győ­zelemre. Kunhegyes — Mátészalka 2-1 (1-1) Kunhegyes, 800 néző V: Kálmán Mátészalka: Nagy — Kocsár. Má­rián, Szeles, Papp — Király, Kosa, Szender, Illák— Szelihov, Sira Gólok: Szabó 2, ill. Sira Az erősen tartalékos vendégek végig mezőnyfölényben játszottak, s az ötödik percben vezetést szereztek. A megboly­gatott védelem megingásai és a csatárok elpuskázott gólhelyzetei miatt nem volt eredményes a kunsági vendégeskedés. A hazaiak az első félidőben egyenlítettek, és a 65. percben szerezték meg a vezetést, ez végül három pontot jelentett számukra. Jók: Márián, Sira Vojtkó István vezetőedző:- Értetlenül állok a szombati vereség előtt. Rejtély, hogyan tudtunk ennyi hely­zetet elpuskázni. Nem túlzók, egy idényre való lehetőség maradt kihasználatlanul, számításaim szerint kilenc százszázalé­kos ziccer. Sajnos felforgatott csapattal utaztunk el. Bíró Attila, a védelem osz­lopa bevonult katonának, míg Simák és Oláh kiállítások következményeként kényszerpihenőjüket töltötték. Ennek el­lenére a hazaiakon semmi nem múlott, kényelmes játékukkal tálcán kínálták fel a győzelmet. A második félidőre telje­sen elkészültek erejükkel, kétszer jutot­tak el a tizenhatosunkig, de komoly kri­tika, hogy még így is bevették kapunkat. Ilyen a futball, egyszer lent, egyszer fent! Most saját magunkat vertük meg, ennyi helyzetet nem lehet büntetlenül kihagy­ni. -koncz­Tabellák NB III NB II Tisza-tsoport Keleti isoport A csoport állása 1. Nyírbátor 2 1 _ 8-2 7 2. Karcag 2 1­7-3 7 3. Encs 2 1­5-1 7 4. Sériyő 2 1­7-4 7 5. Mátészalka 2 1 6-4 6 6. Szerencs 1 2­5-3 5 7. Ózd 1 1 1 4-5 4 8. Kunhegyes 1 1 1 3-4 4 9. Vámospércs 1 1 1 3-7 4 lO.Nagykálló 1­2 4-6 3 11. T.újváros 1­2 2-4 3 12. Tiszafüred­2 1 2-3 2 13. Rakamaz­2 1 1-2 2 14. Kisvárda­1 1 0-1 1 15. BÉV­­2 1-4 0 16. Edelény­­3 2-7 0 A Borsodi Építők Volán megóvta a múlt vásár­napi Kisvárda elleni 0-1-es mérkőzését, bírói műhibarniatt. A versenyb'izottság'az óvást'el­fogadta, az eredményt törölte, s a találkozót szeptember 14-én kell újrajátszani. Az állás: l.MTK 2 2 - - 7-1 6 2. Nyíregyházi FC 2 2 - - 5-3 6 3. Kábái Cukor FC 2 2 - - 3-1 6 4. Tiszakécskeí FC 2 1 1 - 4-1 4 5. FC Hatvan 2 1 1 - 3-1 4 6. Salgótarjáni BTC 2 1 1 - 3-2 4 7. III. Kér. TVE 2 1 - 1 4-2 3 8. H.ntezővásárh. LC 2 1 - 1 4-4 3 9. Gödöllői Verzál LC 2 1» - 1 3-3 3 10. Szarvasi Vasas 2 1 - 1 2-2 3 Stop Miskolci VFC 2 1 - 1 2-2 3 12. Diósgyőri FQ „ ,2. 1 1, !:2. 1, 13. Hajdúnánási FÚ (2, ' - Ú‘;2/l4' ,0 14. Kazincbaraikas 4 « t.2i. 2 ü2í-6 15. Balmazújvárosi TC 2- - 23-8 0 16. T.-vasvári Alkaloida 2- - 2 0-5 0 NB II Keleti csoport A balmazújvárosi siker nyomában A hétvégén Balmazújvárosban lépett pá­lyára a Nyíregyházi FC labdarúgócsapata. A gárda a vártnál nehezebben ugyan, de 1 -2-es félidő után 3-2-re nyert. A mérkőzést Buús György vezető a következőképpen látta: — Azért volt ilyen szoros a találkozó, mert a mérkőzés elején óriási helyzetben hibázott Lelt Jóska. Ha gólt lő, akkor az egygólos előny megnyugtatta volna a csa­patot, és a későbbiekben biztos győzelmet arathattunk volna. Ehelyett történt két egyé­ni hiba. Az első gólnál egy szabadrúgás variációt megettünk, amit egy teljesen fe­lesleges szabálytalanság előzött meg. Ezt a hátrányt Kovács kiegyenlítette, majd a félidő lefújása előtt óriási potyagóllal újra vezetést szerzett a hazai csapat. A második játékrészben sikerült bebizonyítani, hogy van tartásunk. Vesztes helyzetből nemhogy kiegyenlítettünk, de a győzelmet is meg­szereztük. — Kormost miért nem cserélte le félidőben? — Mert úgy gondolom, hogy a sportban az a lényeg, hogy megadjuk a hibázó játé­kosnak a lehetőséget a javításra. Kormos a második játékrészben élt ezzel a lehetőség­gel. — Kovács viszont végig szenzációsan játszott... — Érdekes pedig, hogy Imi az első ti­zenöt percben nem érezte jól magát a poszt­ján. Aztán csodálatosan szép gólt lőtt. A győztes találata pedig kifejezetten egy szemtelen megoldás volt. Mindenki arra számított, hogy leadja a labdát Bagolynak, aki az ötösön várta azt, ehelyett ő külsővel a rövid sarokba vágta a labdát. — Jelen pillanatban második helyen állnak a tabellán. Lehet-e két forduló után ebből messzemenő következtetéseket levon­ni? — Ebből még semmiféle következtetést Kovács Imre vasárnap kora este két gyönyörű szép gólt szerzett Balmaz­újvárosban. A házi góllövőlistán ezzel, Bagoly társaságában rangelső. A baju­szos középpályás így emlékszik vissza találataira: — Az első gólt Kapusztyin átadásából szereztem, 17-18 méterről nagyon eltaláltam a lövést. A másodikat pedig szép egyéni játék után szereztem. Nagyon örültem a góloknak, mert már nagyon régen nem találtam kapuba. — Mikor rúgtál utoljára két gólt? — Két vagy három évvel ezelőtt Kecs­keméten, amikor 5-0-ra nyertünk. Egyébként egy gólt is régen szereztem már. nem is emlékszem mikor. — Gondolom, nem a legjobb ér­zésekkel tértetekfélídeipihenőre, hiszen nem számítottatok arra előzetesen, hogy félidőben az ellenfél vezet majd... — Az első félidő lefújása előtt nem sokkal, nagyon rosszkor kaptuk a má­nem lehet levonni. Én örülök annak, ha má­sok is úgy ítélik meg, hogy csapatom jól játszik, és jól szerepel. Mi azon leszünk, hogy minél több pontot tudjunk gyűjteni. Hogy aztán ez mire lesz elég, nem tudom, de a mostani helyzetből messzemenő követ­keztetést még nem lehet levonni. sodik gólt, ráadásul elkerülhető is lett volna. A jó csapatszellemnek köszön­hetően sikerült egyenlíteni, majd pedig a győzelmet megszerezni. — Mi lehet a titka, hogy hirtelen fel­javult az NYFC támadójátéka? Tavaly éppen a góllövés nem ment nektek... — Legfőképpen a hárompontos rend­szer szorít bennünket az állandó győ­zelemre való játszásra, hiszen most már egy döntetlen semmit nem ér. Ezért az­tán idegenben is igyekszik mindenki nyerni. Meg aztán az is sokat számít, hogy fiatalok vagyunk és lelkesek. Ez, szerintem, ha így fogunk játszani tovább, a jövőben is gólokat jelent majd.- Mi lesz hétvégén Tiszavasváriban?- Futballban minden mérkőzés há­romesélyes, tippelni nem szeretek. Dön­tetlennél rosszabb eredményt nem tudok elképzelni a megyei rangadón. Száraz Attila Koké régen szerzett utoljára gélt III. Kér. TVE—Tiszavasvári Uzsonna tíz percben! Az uzsonna arra való, hogy tíz perc alatt megegyék, leginkább a kisiskolások. Ezt tették a III. kerületiek a tiszavasvári csapat­tal vasárnap. Valószínű, hogy a vendégeknél volt soványabb az ebéd, mert rögtön az elején két olyan gólt kajálnak meg, ami jószeré­vel eldönti az összecsapást. Fél óra eltelté­vel ébred kábulatából a vendégcsapat. A félidőig azonban csak arra elég az idő, hogy viszonylag rendeződjenek a sorok és újabb gól ne terhelje meg a tiszaiak hálóját. Saj­nálatos, hogy Erdei sérülése miatt, akit Szurkos váltott fel már a tizenötödik perc­ben, még számyaszegettebb az egyébként lelkes és sportszerűen küzdő Tiszavavári. A második félidő kiegyenlítettebb játékot hoz, de újabb gól ismét az óbudaiak érnek el, és ezzel végleg elúszik a tiszaiak hajója. A mérkőzés után lehangolt és nagyon csendes a szabolcsiak öltözője. Kiss Miklós szomorúan összegzi véleményét: — Sajnos meglepett bennünket a hazai­ak agresszív, kemény játéka. Számítottunk ugyan arra, hogy a nyíregyházi vereség után harapni fog a kerület, de a gyosan bekapott két gól megpecsételte a sorsunkat. Ehhez jött még Erdei sajnálatos sérülése, ami mi­att le kellett őt cserélnem. Játékosaim közül többen, főleg a középpályán, nem azt nyúj­tották, amit vártam tőlük. Néhányan pon­tatlanul és gyámoltalanul futballoztak. Egy eladott labdából kaptuk például a második gólt, ami végül is padlóra küldött bennün­ket. A második félidőben már több hely­zetünk is volt, amelyeket azonban nem si­került kihasználnunk. Egy könnyelműség miatt ismét mi kaptunk gólt. Megpróbáltunk szépíteni az eredményen, de annak ellenére, hogy rengeteg szögletet rúgtunk, nem sike­rült. Rendkívül kemény mérkőzésen megér­demelte a győzelmet a III. Kér. TVE. A gólkülönbség azonban szerintem nem tükrözi híven a mérkőzés képét, mert eny- nyivel nem voltunk gyengébbek. A lelátón helyet foglalt a Ferencváros teljes csapata, és a vezetők, élükön a „Császár” Albert Flóriánnal. A látogatás­nak több célja is volt. Egyrészt kikap­csolódást nyújtott a hétfői Újpest elleni ran­gadó előtt. Másrészt szurkoltak a volt játé­kostársaknak, Balogh Gábornak, és De- szatniknak. miközben árgus szemmel fi­gyelték Magyar Kupa-beli ellenfelüket a Tiszavasvári Alkaloidát. Arra a kérdésre, hogy a vereség ellenére kivel volt elégedett, a vezetőedző két nevet említett. A védő Rása Csabát és a kapust, Varga Attilát. így, most ők mondják el véleményüket, hogyan látták belülről, mi okozta a vere­séget. Elsőként Rása Csaba: —: Sajnos, hamar eldőlt ez a meccs. Ha nem kapjuk olyan gyorsan azt a két gólt, akkor minden elő­fordulhatott volna. Nem figyeltünk az ele­jén, és ezen ment el minden. A második félidőben még voltak lehetőségeink, de akkor már nem tudtunk megfelelően kon­centrálni, és azt hiszem, lélekben feladtuk. A kapus Varga Attila érkezik közvetlenül a zuhany alól. —Milyennek láttad a kapuból? Ezt azért kérdem, mert a három kapott gól ellenére jól védtél, a gólokról nem tehettél. — Én is így érzem. A második gólnál nagy pechem volt, mert Balogh G. lövését a védőktől későn vettem észre, mégis sike­rült védeni, a kipattanónál már nem volt esélyem. Ha szünet után tudtunk volna egy gólt lőni, akkor talán másképp alakul a der­bi. Sajnos kimaradt az a pár lehetőségünk. A Nyíregyháza ellen nem merek jósolni, főleg azok után, hogy még nem szereztünk pontot. A futball azonban ilyen, gyorsan túl kell magunkat tenni a sikertelenség okozta hangulaton. Ha ez sikerül, akkor van esé­lyünk, ebben bízunk azt hiszem valameny- nyien. Edzőnk, vezetőink értékelik majd ezt a mérkőzést is, és nekünk pedig fel kell vennünk ezt a sportszerű, de roppant kemény stílust, amivel ellenfelünk fölénk tudott kerekedni. Harmadik mérkőzésünkön semmiképpen nem kaphatunk ki. Ezzel véget ért a babazsúr: és bár a ki­adós uzsonna bizonyára kicsit megféküdte ft Vasváriak gVohfrát,‘UZ elszánt arcokat lát­va legközelebb már diétázni fognak. Hangay György Csak elbeszélgetés lesz... Nincs szú edzőváltásról Mészáros László, a tiszavasvári — Akkor sem, de mi nem gondo­csapat ügyvezető elnöke így fogal­mazta meg a véleményét a látot­takról: - Jellemző az Alkaloida játékára, hogy két mérkőzésen gólt sem szerzett, játékosai pedig sárga lapot sem kaptak. Ilyen hozzáállás­sal pedig még nagyon sok pofont fognak kapni ebben a bajnokság­ban. Kemény szavak ezek. Sok mindent sejtetnek. Vajon mi a véleménye er­ről Tamás Gézának, a szakosztály elnökének? — Nagyon sok igazság van abban, amit Mészáros László megfogalma­zott. Nem vagyok szakember, de úgy veszem észre, hogy a fiúk túl van­nak edzve. így, ahogy most is játszottunk a Ili. Kerület ellen, nem szabad csinálni. Holnap le kell ül­nünk Kiss Miklóssal, és sok mindent meg kell beszélnünk. Elmondjuk mi is a véleményünket, és kíváncsiak vagyunk az övére is. Fásultak, tompák a játékosaink, fel kell pörget­ni őket. Ebben a tempóban, ahogy most mozognak, akár két napig is el­játszanának, jó lenne sebességet váltani. — Lesz-e edzőváltás? — Szó sincs erről. Nem ez a beszélgetésünk célja. — Akkor sem iesz, ha a hétvégén kikap a csapat hazai pályán a nyír­egyháziaktól? lünk vereségre. Győzni szeretnénk. Sok mérkőzés van még hátra a baj­nokságból, még minden jóra fordul­hat. Együtt kell átvészelnünk a mos­tani gyengébb sorozatot. A játékos­anyagunk jó, szerintem, ha a lab­darúgók közül mindenki azon a posz­ton játszik majd, ahol azt az elmúlt két évben tette, nem lesznek gond­jaink. —Sokak szerint a tiszavasvári csa­pat bátortalan játékában az is benne van, hogy félnek a sárga laptól, hiszen azért már komoly pénzbün­tetés jár. Nem állítom, hogy Széki ezért lépett el a csatár elől, és ezért kaptak gólt, de ez is benne lehet. — Ezzel nem értek egyet. Érdekes, hogy ellenfeleink nem félnek a sár­ga laptól, csak mi. Legutóbb például a III. Kerület játékosai közül hárman kaptak sárga lapot, és ha a játék­vezető nem olyan vajszívű, akkor kettőt ki is állíthatott volna közülük. Ők vajon miért nem törődnek a várható büntetésekkel? — Talán azért, mert máshol átvál­lalja a klub a pénzbüntetéseket... — Senki nem mondta a játéko­soknak, hogy mi nem vállaljuk át. Sőt, külön felhívtuk a figyelmüket arra, hogy kifizetjük a büntetést, ha ilyen áron góltól mentik meg a csa­patunkat. (sz.a.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents