Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)

1994-08-27 / 134. szám

UJ KELET II MAGAZIN 1994. augusztus 29., hétfő 9 Ifjúsági (»reprogram • császári módon Naruhito trónörökös és Ovada Ma- szako tavaly júniusban kötött házassá­gának tiszteletére és a kiemelkedő ese­ményre emlékezve a japán kormány 1994-ben Nemzetközi Ifjúsági Csere­programot indított útjára. A program keretében a tokiói kormány fiatalokat lát vendégül a világ minden tájáról, később - viszonzásul - a meghívott országok fogadják a japán lányokat és fiúkat. A július 7. és augusztus 2. között idén először megrendezett „ifjúsági találko­zóra” 14 - földrajzi fekvését, politikai berendezkedését és gazdasági fejlett­ségét tekintve - egymástól meglehető­sen távol eső ország 140 küldöttje ka­pott meghívást. A 27 napon át tartó ren­dezvény végére a tarka társaság - a japán szervezők többször hangoztatott óhaját valóra váltva - igazi „nagy családdá” vált, és a kilenc fős magyar csapat minden tagja szerzett barátokat a jordán, a tongai, a pakisztáni, a dél­afrikai, a spanyol, a brit (valójában skót és ír), a bangladesi, a ghánai, a nicara- guai, a thaiföldi, a tanzániai, az argen­tin és a szaúd-arábiai fiatalok között. A legkisebb részletre is kiterjedő, rendkívül alaposan szervezett program első négy napját a közel 12 milliós, éjjel-nappal lüktető világvárosban, Tokióban töltötte a csoport. A találkozó résztvevőinek otthont adó ötcsillagos luxusszálloda, káprázatosán kialakított belső terével, márványburkolatával, csillárkölteményeivel, süppedős per­zsaszőnyegeivel, szökőkútjaivalés “'légkondicionált „éghajlatával” valósá­gos oázisnak számított a japán főváros­ban, amely 34-38 fokos rekordhőséggel és - érzésünk szerint - 60-70 százalékos páratartalommal fogadta a résztvevőket. A megemészthetetlenül sok élményt és látnivalót kínáló Tokióban, amely fel­hőkarcolóival, csupa üveg irodaházaival, több sávos autópályáival egy XX. század végi modem nagyváros és egy ázsiai tele­pülés keverékét mutatta, a szembetűnően szűk járdákat, apró lakásokat rejtő, sűrűn egymás mellé épült házak monotóniáját számtalan kis üzlet és vendéglő töri meg. Magyar szemmel nézve szokatlan az utak és a metró feltűnő tisztasága, a légkondi­cionált üzletek eladóinak udvariassága, szolgálatkészsége és mosolya. A leírhatatlanul sok látnivaló közül az egyik legemlékezetesebb volt a híres za­rándokhely, az aszakuszai Kannon-temp- lom kavargó, zajos ázsiai piacával, a szen­télyhez vezető utat övező parányi aján­déküzletekkel, és a buddhista hívők sza­kadatlanul hömpölygő áradatával. Lenyűgöző a 17. századi Tokió - akko­ri nevén Edo - életét bemutató Edo Mú­zeum, ahol színes makettekkel és korabe­li tárgyakkal keltik életre a hajdani főváros hétköznapjait. Emlékezetes volt az Ueno parkban álló Tokiói Nemzeti Múzeum művészeti gyűjteménye: a 8. századi kínai kézművesség remekeit, a 16-17-18. századi híres japán festőiskolák akvarell- jeit, pergamenre és paravánra festett ké­peit, és az egykorú, színpompás kimo- nókat bemutató kiállítás. A tokiói tartózkodás kimagasló ese­ménye volt a Nemzetközi Ifjúsági Kon­ferencia, majd az azt követő fogadás, ame­lyet maga a trónörökös, és a hazájában rendkívüli népszerűségnek örvendő fele­sége, a hercegnő tisztelt meg jelen­létével. Látogatása minden bizonnyal hosszabbra nyúlt a tervezettnél, amit a biztonsági emberek kényszeredett nyu­galma mutatott. A hivatalos program szerint csak a nemzeti küldöttségek ve­zetői foghattak volna kezet a határo­zottan „emberinek” tűnő császári fen­séggel, a szertelen külföldiek azonban nem hagyták megfosztani magukat a megismételhetetlen élménytől, és hosszú, tömött sorokban állták útját a távozó díszvendégeknek, hogy meg­érinthessék Japán jövendő császárát és a bájos hercegnőt. A trónörökös és ifjú felesége - a szi­gorú tilalmak ellenére sűrűn kattogó fényképezőgépek kereszttüzében - szí­vélyes mosollyal és végtelen türelem­mel hallgatta a elfogódottan elrebegett üdvözlő mondatokat, tűrte a végeérhe­tetlen kézfogásokat. A hercegi pár han­gos tapssal kísért távozását követően kezdetét vette a „party”, amelyre az ínyencfalatokkal roskadásig terített svédasztalok miatt inkább a lakoma kifejezés illene, és, ami oly sokszor ismétlődött a kinti tártózkodás alatt. A közös rendezvényeken túl a jel­legzetesen japán ételek és a „nyugati fogások”, a legkülönfélébb rákok, ha­lak, marhahús-ételek| bélszínek, salá­ták, ínycsiklandozó (édességek és az ízes gyümölcsök együttes „elpusz­títása”, majd a lakmáfozást követő kö­zös tánc és ének holta közel igazán egymáshoz a nemzetközi társaságot és a japán fiatalokat, ifiegalapozta az együtt töltött napok jó hangulatát. Mózes Gabriella mmmmmmmmmmmmmmmmm mmsmmmm mám Szúnyogfőző verseny „Végy egy maroknyi szúnyogot, be­szerzésükkor óvatosan bánj velük, csak ne engedd őket elszállni, utána öntsd a csapa­tot barna cukorból olvasztott szirupba, és az egészet forrald fel, hogy elpusztítsd a szúnyogokban a tizenhatféle betegséget okozó baktériumot.” A részlet annak az ételnek a receptjéből származik, amellyel Larry Clifford meg­nyerte az idei szúnyogfőző versenyt. Az Arkansas állambeli Walcottban megren­dezett viadal nem tekint vissza túl nagy múltra, mindössze a második volt az idei, ám annál ragyogóbb jövő elé néz, mivel az érdeklődés egyre nagyobb iránta. Clif­ford szúnyogmázas süteménye döntő fö­lénnyel utasította maga mögé az ételme­zőnyt. A második helyen egy szúnyogos pizza végzett, a harmadik pedig egy mosz- kitós húspogácsa lett. A győztes ételéről a zsűri elnöke úgy nyilatkozott, hogy na­gyon finom, egyáltalán nem érezni benne a szúnyogokat. De akkor meg minek bele? A rejtély nem oszlik Különös csomag „állomáso­zott” egy bolíviai postahivatalban 40 napon át. Miután a címzett, egy hölgy nevén kívül semmi más nem állt a kísérőcédulán, és a hatalmas dobozból egy idő után fertelmes bűz áradt, az alkalmazottak ügy döntöttek, felnyittatják. A látvány minden képzeletet felülmúlt: egy oszlásnak indult, már felismerhetetlen férfiholttest került elő a csomagból. Egyelőre nem ismert sem a halott kiléte, sem a halál oka, sem a feladó, sem pedig a címzett lakhelye - jelentette a DPA a bolíviai Santa Cruz de la Sierrából. A gyerek dint a megszületésről? A legújabb kutatások szerint valószí­nűleg a születendő gyermek „maga” ha­tározza meg a világrajövetele időpontját. Az 50. müncheni nőgyógyász-kongresz- szuson egy frankfurti nőgyógyász azzal a meglepő bejelentéssel állt elő, hogy az immunrendszer jelzőanyaga, a citokin je­lentős szerepet játszik a szülés megin­dulásában. A méhnyakban mért citokin- koncentráció a születés megindulása előtt 10-1000-szeresére növekszik. Ezt a jelzőanyagot a gyermek szövetei ter­melik, s ezzel a megszületni akaró kicsi immunmechanizmusán keresztül befo­lyással van megszületésének időpontjára - írja a DPA. A terhesség alatti fertő­zések ugyanilyen reakciót váltanak ki, s ezáltal növekszik a vetélés kockázata is. Az antibiotikum-kezelés hatására a cito- kinek mennyisége rohamosan csökken. Párizs felszabadulásának 50. évfordulóját ünnepli a lelkes tömeg a fran­cia fővárosban Kecske helyett kecskebéka Majomhúst már ehetnénk, medvetal­pat viszont nem. A rendszerváltozás óta „félelmetesen” megnőtt a húsfélék választéka. Vajon aki a hagyományos magyar konyhát kedveli, az is megtalál­ja a kedvére valót? Tényleg olyan óriá­si a kínálat? Az Atlantic munkatársa „jóllakottan” tért vissza felfedezőút- járól. A kirakatban a szokásos húsételek felsorolása között nagy tábla hirdeti: békacomb kapható. A két fiatal üzlet­vezető, Gádor András és Bulovszky Ferenc igyekszik a húsboltot változa­tos árukkal kiegészíteni. Rendszeresen árulnak vadhúst, őzet, fácánt és szarvast, libamájpástétomot, borjúlábat, idény jellegű halat és mélyhűtött kecs­kebékacombot, két méretben. A kisebb, mutatóujj méretű combok párja 45 forint, az 5-6 dekás, csirkecomb nagy- ságúaké pedig 65. A nyúzott, hófehér húsú békacombból legalább 4-5 pár szükséges fejenként, persze jóllakni így sem lehet vele. Rántva tartárral, és ros­ton sütve fogyasztható. Nevetve mesé­lik, hogy egy régi vevőjük, amikor meglátta a feliratot, így kiáltott fel: „Békát árulnak...a tűz égesse meg magukat!” Azóta a néni be se tette a lábát a boltba. Pedig a mélyhűtött árut párosával és külön-külön csomagolva tárolják, és a 10-20 kiló, amit háromhetenként ren­delnek, eddig minden esetben elfogyott. Kecskehússal eddig nem is találkoztak, de lehet, hogy lóhús nemsokára kapható lesz náluk. Új ötlet a vadhúsok ragunak való, azaz darabolt formában történő ki­szerelése, ez ugyanis jóval olcsóbb, mint egyben. Néha bővül a választék csigával, nyúllak Utóbbiak meglehető­sen borsos áron. Kérdésemre, hogy több lett-e a vege­táriánus, azt felelik, hogy ezt nem vették észre. Az igaz, hogy az emberek szegényednek, jobban megnézik, mi­lyen árut vesznek és mennyiért, de ez bizonyos szempontból jó is, hiszen en­nek köszönhető például az árukínálat bővítése. Visszatérve a békára: a com­bokat, valamint a vadhúsokat is a MA- VAD-tól szerzik be, ők pedig külföldről importálják, Indonéziából, Malajziából. Szabó Antal, a MAVADKER Kft. ügyvezető igazgatója meséli, hogy óriás kecskebékacombra is lenne vevő, de ilyet még nem tudtak beszerezni. Teknősre, struccra, kígyóra, majom­húsra nincs hazánkban igény, amire pedig lenne — például bálnára, kro­kodilra; medvetalpra —, ahhoz ENSZ- engedély kell, vagy vadásztilalmat ren­deltek él rá, illetve bojkottálták a ha­lászatát. Vecsési nagy hűtőházukban az ínyencek kedvükre válogathatnak a kengurufarok, a cápa, a 200 féle tengeri hal, a homár, rák, polip, tintahal, szé­pia, kagylók, csigák, füstölt fürjtojás, lazac, kardhal, vadhúsok, belsőségek, különleges zöldség- és gyümölcsfélék között, mint például az ocra. a rúdzeller, a karottabébi — kerek sárgarépa — ,a kínai bab, articsóka és dinnyegömbök között. A finomságokat kiegészítő szárított gomba, fenyőmag, zöld dió, áfonya is megtalálható, sőt vehet bárki szakácskönyvet, adnak recepteket, valamint terveik között szerepel olyan olasz borok értékesítése, amelyek nyit­va is megőrzik 3 hónapig szénsavtar­talmukat. valamint harmonikusan ille­nek a halételekhez, tengeri különleges­ségekhez. , Azokra is gondoltak, akik kis tétel­ben szeretnének vásárolni, és ragasz­kodnak a magyaros ízekhez: az utcára, a helyszínen is árusítanak például pa­calt. Ha pedig valaki mégis komolyan érdeklődne például strucctojás után, azt is beszereznének. Négy hűtőkamionnal járják a világot, és szinte Magyarország összes megyéjébe szállítanak árut. Egy strucctojásból készített rántottából pedig állítólag 20 ember is jóllakhat­na. Talán úgy, mint Olaszországban, előbb-utóbb hazánkban is látható lesz az utcán jégkockák között terpeszkedő guszta languszta. (ATLANTIC) Híres rendőrfelügyelők, akikel a képernyőről ismerünk Magyarországon elsősorban a Tetthely, a Két férfi egy eset és a Schulz és Schulz című német sorozatokból ismert Götz George (56) neve, akinek a színészi reper­toárja a valóságban jóval gazdagabb a fenti sorozatokban alakított szerepeinél. Korábban ugyanis színpadi színészként Tenesse Williams A vágy villamosa című művében nyújtott alakítását is „jegyez­ték”. Tavaly egy 15 millió márkáért készített sci-fi komédiában robotembert alakított. A klinika (Die Schwarzwaldklinik) című — nálunk is bemutatott — német tévéfilmsorozat „szépfiúja”, Brinkmann professzor (Klausjürgen Wussow) fia, Udo (azaz Sascha Hehn, 39) mellett Götz George a német nők egyik bálványa. 1938. július 23-án született Berlinben — színész­családban. Az édesanyja, Berta Drews színésznő, az édesapja pedig a híres Hein­rich George, akinek a feltételezett ham­vait — 46 év után — a kelet-németorszá­gi Oranienburgban találta meg 1992-ben a két fiú: Götz és Jan. Akkor a ;,Stasi-ak- ták” tanulmányozását tűzték ki célul. A tévénézők egy része csak a barna bőrű, kék szemű, markáns arcú, kisportolt testű, rendkívüli fizikai és szellemi ké­pességű „superman”-t látta benne. A német filmkritikusok nem véletlenül ítélték oda neki már korábban az NSZK filmdíját (Bundesfilmpreis) és az NSZK kritikusi díját. 1976-ban vált el Lonni von Friedltól. A lányuk, Tanja már 18 éves korában — 1985-ben — a „maga útját járta”. Götz sokáig egy szép berlini házban lakott, de élete 55. évében — tavaly — mármünche- ninek vallotta magát, ám a Tetthely (Ta­tort) forgatási munkálatai gyakran szólí­tották Duisburgba. Götz George évek óta él együtt a ma 29 éves Gaby Paulerrel, aki egyben a munkatársa is. Götz George, azaz „Schimanski fel­ügyelő” egyik rajongója, a Bergisch Glad­bach című német hetilap munkatársa (Merle von Rheden) tavaly ilyenkor azt állította a filmsztárról, hogy az állóké­pessége és a teljesítménye bármely 25 éves (!) férfiéval vetekszik, aminek az egyik titkát „Schimmi” abban látja, hogy igen következetes: naponta lefutja a szükséges távot... A nálunk épp most ismétlésre került A boldog család (Die glückliche Familie) főhőséhez — a Flóriánt alakító Siegfried Raiich-hoz (62) — hasonlóan Götz George is imádja a száguldást: egyes rajongói el sem tudják képzelni „Schimmi”-t BMW márkájú motorkerékpárja nélkül. „Schimanski felügyelő” — egy sor exhibicionista hajlamú kollégájával el­lentétben — elég ritkán nyilatkozik a ma­gánéletéről. Tavaly a Das neue Blatt című német hetilap munkatársának (John Forrester) is eléggé lakonikusan válaszolt arra a kér­désére, hogy mi vonzza egy fiatal nőhöz. — Számomra a kor teljesen mindegy. A szex, az ifjúság és a szépség legfeljebb egy vagy két hónapig vonzó számomra. A jó kapcsolatok gyökeresen más dolgok­tól függenek. A jellem, az együttlét, a be­szélgetések és a lebilincselő civakodások is vonzanak engem egy nőhöz — vála­szolta Götz George. Az sem véletlen, hogy a hannoveri {-leim und Welt című kiadvány szerint „Schimmi volt a tévétörténelem legked­veltebb felügyelője” (1994. május 25.). Elképzelhető, mekkora volt Német­országban a döbbenet, amikor nemrég Götz kijelentette: — Most aztán tényleg vége! Schimanski többet sose leszek. Nem óhajtok ebben a szerepben elkopni. Aztán hamarosan a rangos „Német­ország férfiszereplőjé”-vé választották a Ruhr-vidéki detektívet, „Horst Schimans- ki”-t. Erre nemrég úgy döntött, hogy évi két-három alkalommal szeretne már csak szerepelni a Tetthely című német bűnügyi tévéfilmsorozatban. S annak ellenére, hogy a lelkesedése és a munkabírása szinte határtalan, néha a nyugdíjaztatás kérdésével is foglalkozik. Mert tudja, mikor kell(ene) abbahagyni. — Berlin, a szülővárosom, lomtárrá lesz. Ha egy megfelelő házat találok Ham­burgban, átköltözöm oda — nyilatkozta május végén. A Tetthely viszont még Duisburghoz is köti. InfoNet

Next

/
Thumbnails
Contents