Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-27 / 134. szám
MEGYÉNK ÉLETÉBŐL ÚJ KELET 1994. augusztus 29., hétfő Szeptemberi kavalkád „Itt van az ősz, itt van újra, s szép mint mindig énnekem...” S talán éppen azért, mert idén szeptemberben is megrendezik a Nyírségi Ősz rendezvénysorozatot. Szombaton, szeptember 3- án, reggel nyolc külföldi vendégei is lesznek a karneválnak. így fellép a lengyelországi Bandoska Néptáncegyüttes, a tiranai Ifjúsági Népi Együttes, a Csíkszeredái Hargita tánc- együttes, a Kassai Fúvószene- k a r NYÍRSÉGI ősz 19(C=%=P94 órakor indul a buli az országos kispályás labdarúgó-kupával, melynek a városi stadion, rossz idő esetén a 3-as, illetve a 21-es iskola ad majd otthont. Ugyanezen a napon délelőtt 10 órától rendezik meg Sóstón a nagycsaládosok országos találkozóját. Szeptember 3-án és 4-én lehet megnézni a nemzetközi ásványkiállítást és börzét is a tanárképző főiskolán. A napi program ezzel azonban még nem érvéget, hiszen szombat este 8 órától az OPEN DOORS-ba várják tanévnyitó bálra a diákokat. Aki szereti Hofi Gézát, 4-én, vasárnap este feltétlen menjen el a Buj- tosi Szabadidő Csarnokba a művész úr show-műsorára. Az igazi látványosságra azonban 10-éig várni kell. Ezen a napon, délelőtt tíz órakor indul útjára a karneváli menet a művelődési központtól. Bár a gyümölcsökkel, virágokkal megpakolt autókat az idén is nélkülöznünk kell majd, látnivalóban mégis bőven lesz részünk. Felvonul az Apáczai Csere János Gyakorló Iskola Babszem tánccsoportja, a Re-flex együttes, a RITMO- Tánc-sport klub a SLIP Tánc-sport Klub, az 5-ös számú Általános Iskola „Epreskerti Cse- peredők” néptáncegyüttese, az ajaki majorettcsoport, az ajaki „Csillagocs- ka” bábcsoport, a Jósa gyermek tánccsoport, a Margaréta tánccsoport, a Nyírség Táncegyüttes, a 14. számú Általános Iskola néptáncegyüttese, a budapesti Központi Tűzoltó Zenekar, az Igrice Néptáncegyüttes, a Szabolcs Néptáncegyüttes és utánpótlás csoportja, és a Szabolcs Koncert Fúvós- zenekar és Majorett-csoport. A hazai fellépők mellett persze e s Majorettcsoport, és a Bad Nenndorfi Fúvószenekar. Délután kettőtől táncdalfesztivál, atlétikai gála és vásári parádé várja az érdeklődőket a Stadionban. A Városi Művelődési Központban délután háromkor nyitják meg a nemzetközi kézművestalálkozót, majd este héttől ugyanitt lesz a néptáncgála is. Az est csúcsaként fél kilenckor fellövik a tűzijáték első fénycsóváit. Ezt a napot kilenc órakor a stadionban a bál zárja. Másnap elég korán kell felkelnie annak, aki a Múzeumfaluban ott akar lenni reggel nyolckor a mezőgazdasági szakkiállítás megnyitóján. Közben azonban vidéken sem áll meg az élet. Balkányban fél kilenckor kerül sor ezen a napon a 14. Globus Kupa nemzetközi tájfutó-versenyre. Délután hat órakor a harcművészet szerelmeseinek érdemes elmenniük a Bujtosi Szabadidő Csarnokban megrendezendő harcművészeti gálára. Szeptember 16-án a nyíregyházi Országzászló téren délután két órától gyűlnek össze a szín- és művelődési házak napjára a látogatók. Tizennyol- cadikán délután két alkalommal, 16 és 19 órától a mozgást kedvelők a Móricz Zsigmond Színházban gyönyörködhetnek a modemtánc-gálában. Szeptember 22-25 között a fiatalabb korosztályt várják a Sóstói Szabadidő Parkban a játékkiállítás és vásárra. A szárnyasokat kedvelők 24-én és 25-én díszmadár kiállításban gyönyörködhetnek a szabadidő csarnokban. Szeptember 30-án az előbb említett helyszínen komolyzenei hangverseny zárja a rendezvénysorozatot. Sikli Tímea A postás néha bottal csenget Kocsis János távirat-kézbesítő a nyíregyházi 1. Sz. Postahivatalnál dolgozik 12 éve. Nem tudni, honnan jött, de azt tudni, hogy hová megy. O a sürgős üzenetek futára. Váltott műszakban dolgozik 7—14 óráig és 14—21-ig. Viszi a születés örömhírét, s ő a halálhírt hozó Yamahás is. Ember a nyeregben, aki belterületi kézbesítőként. Nyíregyháza három körzetének egyikében naponta 100 kilométert is megtesz a motorjával. Pihenőhelye a posta épületében van. Szűk iroda, ahol az indítóval együtt műszakonként négyen-öten vannak. Az ütött-kopott, lakktalan széken leltári számot látni — kis sziget ez a modern irodabútorok világában. Rágyújt, majd megszólal: — Az indítási idő kétóránként van, ami annyit jelent, hogy például a délelőttös műszakban 7-kor, 9-kor, 11-kor és 13 órakor megkapjuk a kihordásra előkészített anyagot, mindenki a saját körzetébe címzett expresz-, expresz ajánlott leveleket és táviratokat. A legközelebbi helyen kezdve kör alakban haladok. Egyre távolodom, majd a kört bezárva, két órán belül visszaérkezem. Ennek rendszere van, így a leggyorsabb! Ha a címzés pontatlan, vagy egyéb okból nem sikerült kézbesítenem a küldeményt (igen ritkán), akkor az -okokat egy „előjegyzésben" jelzem az indítómnak. —A küldemény átadása után aláíratják a könyvüket, majd még a felbontás előtt rendeztetik az árát. A távirat-kézbesítő jó és rossz híreket visz, a születés örömét és a halál gyászát. Az utóbbiak elviselése pedig teljes embert kíván. — Kerültem már olyan helyzetbe is, hogy az asszony a kertben kapált, amikor a kapuhoz érkeztem. Tudta, hogy a férje a kórházban van, és amikor meglátott, elhajította a kapáját és rohant felém. Ebben a helyzetben és máskor is: a távirat felbontása előtt el kell kémünk a kézbesítés árát. Bizony, emberileg sokszor nehéz. — Az újságírók szakmai viccként azt mondják, hogy nem az a hír, hogy a kutya megharapta a postást, hanem majd az lesz hírértékű esemény, hogyha a postás harapta meg a kutyát. Tanmese ide vagy oda, táviratkézbesítőnek lenni nem veszélytelen dolog. — A város szélén, a kertes házakban és a tanyákon gyakran nincsen csengő. Or- dibálunk és dudálgatunk egy darabig, de nem hallják. Várakozni nincsen idő, így nincs mese, be kell mennünk. Tudja, jó hosszú az udvar, s amikormár a felénél járunk, na, akkor rohan elő a bozontos nagydarab a ház sarka mögül. Uzs- gyi, rohanunk a kijárat felé. A dörzsölt táviratkihordó, éppen ezért, ilyenkor mindig nyitva hagyja a kertkaput. Igen, ez veszélyes szakma! Az újgazdagok vérebeket tartanak. Megveszik a kutyát, csak arra nem gondolnak, hogy azt meg kellene kötni vagy boxot kellene építeni neki. A tulajdonosaik sokszor úgy jönnek ki az utcára, hogy nyitva hagyják az ajtót, mondván, nem harap ez meg senkit. Pedig higgye el, elég, ha meglátja a táviratkihordót, elég ha sisak van rajtunk, már fogvicsorítva rohan is felénk. A kutyakiképzőkben szkafanderbe bújtatott emberek ingerük a kutyát, a mi ruhánk, az új postásegyenruha, főleg a téli pedig nagyon hasonlít arra. Amikor a kutya meglát, azt hiszi, hogy „csibészeimé” kell. —Akár azt is el tudom képzelni, hogy a kerítésen belül elhelyezett postaládába a kutya miatt képtelenség a levelet bedobni. — O! A csengőt nem tudjuk megnyomni! A kutya vicsorgós szája odaér. Ilyenkor. ha egy bot a kezünkbe akad, akkor mi nyertünk. Én már úgy vagyok ezzel, hogy jobb félni, mint megijedni. Ha a lakótelepi lakásba becsengetvén elsőként egy olyan kutya válaszol, amelynek ugatásától még a tok is remeg, megfogom a kilincset, és el nem engedem addig, amíg a gazda el nem zárja valahová. Egyszer azt mondta egy úr, hogy az ő kutyája nem harap. Hát igen! Az átvétel alatt a kutya sikeresen meg is harapta a térdemet. — Valami speciális ruha kellene? — Semmi bajom nincsen az új egyenruhánkkal. Elméletileg van nyári és téli ruházatunk is, bár a nyári is téli, mert selyembetétes. Bőrruhaként van nyilvántartva, ami valóban megvédne az esésnél, de ez, ha csúszunk, inkább ráég a lábunkra. — Ez ennyire lényeges kérdés? — Naponta 100 kilométert is megteszünk a városi forgalomban, így szinte minden napra esik egy balesethelyzet. A vezetőink azt mondják, ha balesetünk van, szerezzünk tanúkat. Az egyik srác mások hibájából felborult a motorjával, és el is tört a lába. Aha! Tehát járjon a tanúk után. Nem szeretik a karambolokat, pedig tudhatnák, hogy mi sem. Ilyenkor úgy néznek ránk, mintha nem mondanánk igazat. — Ha a motor elromlik, mivel járnak? — A motor mindenkinek a saját nevén van. Azzal járunk haza, és teljes értékéig anyagi felelősséggel tartozunk. Minden hibát és minden kárt. tízezer forinton belül. elbírálnak. Ha ellopják, fizetünk. Yamaha SL 400-as és enduró motorokkal járunk. Az előbbi ára 340 ezer forint, az utóbbi változaté pedig 400 ezer. Tizenkét éve dolgozom itt, s ez az összeg kétévi keresetemnek felel meg. Nem érdekünk az, hogy javítsák a motorunkat. Ezt egy postából kiszakadt kft. végzi, de rugalmatlanul. Sokszor még a mosást sem tudják aznapra vállalni. így, ha kicsi a baj, nem jelentjük, és járunk vele. Ha nem olyan jó a fék, akkor is megyünk. Van ugyan egy pótmotorunk, de azzal most a lábát törte kollégánk jár. Az „övét” totálkárosra vette a biztosító. Most, ha egy motor javításra szorulna, akkor biciklivel kellene járnunk. Azt hiszem, hogy.senki sem gondolhatja komolyan, hogy mi naponta 100 kilométert fogunk kerekezni. Majd akkor, ha a Tour de France-ra készülünk! Megoldjuk. Segítünk egymásnak. Odaadjuk a saját motorunkat, mert megbízunk a másikban. Ha nem így lenne, nem is tudnánk együtt dolgozni. Egymásért vagyunk. Megjöttek a társak is. Kezükben kockasajt s egy kis felvágott. Jön a gyors ebéd ideje. Előkerülnek a kávéspoharak is. Színes műanyag kanalak a tálcán. Egyikük sem hitte volna, hogy táviratkézbesítő lesz. A most érkezett Lippai András amúgy lótenyésztő-sport- lovas, a sajtot hámozó Nagy István víz- gázszerelő. Kocsis János pedig egykor általános lakatosként végzett. Nemsokárajön a váltás, élükön a szókimondásáról híres Dankovics László, aki hentes- és mészárosszakmával rendelkezik. A brigád csak úgy hívja őt, a Hentes. Kép és szöveg: Varga Attila Ukrajnai kalonasírok Temettek Nadvornán. A Keleti- Kárpátok lábánál fekvő II.világháborús magyar katonatemető sír jainak klhantolását, a holttestek exhumálását ukrán kérésre, a Don menti magyar sírok gondozására létrejött Fényeslitkei Alapítvány megbízásából, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei temetkezési vállalat dolgozói végezték el. A helyi iskola kertjében az 1940-es években működött tábori kórház halottait temették el, s most 143 honvéd és munkaszolgálatos földi maradványait találták meg. Több sírban személyes tárgyakra, így például jegygyűrűre, fotóalbumra és keresztre leltek, amelyeket otthagytak az áldozatok földi maradványai mellett. A 143 katona és munkaszolgálatos maradványait 17 koporsóban helyezték el, a tizennyolcadikat pedig üresen hagyták, jelképéül azoknak, akiknek a sírját nem találták meg. Képeink az ukrajnai Nadvor- nában készültek, melynek új köztemetőjében 1994. augusztus 21-én ökumenikus gyászszertartás keretében hántolták el hősi halottain- kat. Sebestyén István és Varga Attila fotói
