Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-25 / 132. szám
4 1994. augusztus 26., péntek i KÜLFÖLD-BELFÖLD UJ KELET Magyar főiskolai képzés Beregszászon Otvenen Kezdhetik Speciális tanárképzést indít a kárpátaljai Beregszászon a Nyíregyházi Főiskolai Egyesület Hungarológiai Intézete. A most induló tanévben a jelentkező kárpátaljai hallgatók négy - angol-földrajz, angoltörténelem, tanítói és óvónői - szakon kezdhetik meg tanulmányaikat. Szabó Géza, a szabolcsi hungarológiai intézet vezetője csütörtökön az MTI tudósítójának elmondta: a speciális képzésre 104-en jelentkeztek. Közülük ötven hallgatót vesznek fel. A felvételi vizsgát augusztus 29-31. között tartják a beregszászi magyar gimnáziumban és a Kossuth Lajos Általános Iskolában. A sikeresen felvételizők hétvégeken, pénteken, szombaton és vasárnap járnak iskolába, az említett két beregszászi intézményben. Az óraadók nyíregyházi tanárok lesznek, elsősorban a Bessenyei György Tanárképző Főiskola oktatói, akik ingáznak majd a szabolcsi megyeszékhely és Beregszász között. A hallgatók félévenként egy-egy hetet a tanárképző nyíregyházi gyakorló általános iskoláiban is eltöltenek majd, tanítási gyakorlaton. Palócföldön népszerű a szatmári tánc A baráti kapcsolatok ápolása rendkívül fontos dolog, ezért az Új Kelet egy kedves meghívásnak eleget téve augusztus közepén képviseltette magát a szlovákiai Füleken megrendezett III. Palóc Napokon, ahol a szlovák politika jeles képviselői, így Bauer Győző akadémikus, a Csemadok elnöke, Sugár Béla, a szlovákiai Magyar Keresztény- demokrata Mozgalom elnöke, A. Nagy László, a szlovákiai Magyar Polgári Párt elnöke, Bauer Edit és Fuglócsi Zsolt, az Együttélés szlovák parlamenti képviselői is megjelentek. Budapestről a Határontúli Magyarok Hivatalának képviseletében Kelemen Gertrud jelent meg. Kasza Tibor, Fülek város polgár- mestere nyitotta meg a már hagyományossá vált rendezvényt, majd a ragyóci Nógrádi Együttes drávaközi, szatmári és kalotaszegi táncaiban gyönyörködhettek a résztvevők. A háromnapos rendezvényen a környék néptáncegyüttesei és népdalénekesei, előadóművészei nyújtottak színvonalas műsort. Az 1200-as években épült várat sokan megcsodálták. Falai között rablólovagok és hamispénzverők is éltek, az egyik legfontosabb magyar végvár volt. A 15 éve működő helyi Zsákszínház pénteken Spiró György Csirkefej című darabját mutatta be, szombaton pedig humorestet adott. Visszautunkon egy elegánsan öltözött stopost vettünk fel, aki Hajnácskőre tartott. Éppen orvosnál volt, és a magyar őszibarackárak iránt érdeklődött. Megtudtuk, hogy ezen a vidéken az őszibarack fontos, „kenőpénz” gyanánt is szolgál. Stopos vendégünk hazaérkezvén egy-egy üveg sörre és üdítőre invitált. A kicsiny vasútállomás épületében rejlő vegyesboltban a pult mögött a felesége fogadott minket. Beszélgettünk életről s halálról. Az élet dolgaként megtudtuk, hogy a Magyar Televízió náluk kitűnően fogható műsorai közül a legnépszerűbb a Szerencsekerék. Szlovákia- szerte becézik a műsorvezetőt, akinek elengedhetetlen mosolya minden nélkülözést feledtetni tud. Büszkén mondtuk — bár mindezt nem vettük televíziós kritikának —, hogy mi a nyomtatott sajtóban dolgozunk. Vendéglátónk, Urna Stefan az ajtó elé állva útbaigazított minket, s megjegyezte, hogy a kínált élelmiszerek egyik legnépszerűbbje azért a kezében látható ecetes paprika, mert a termék öblös üvegjében kitűnően lehet aranyhalat tartani. Újabb praktikus ötleteket cseréltünk, majd elbúcsúztunk. Észre sem vettük, hogy volt itt egy határ, azaz nem volt, de most van itt egy határ. Kép és szöveg: Varga Attila Hifelátütemezés az MDF-nél? őszre készülve Nem kell megváltoztatni az MDF értékrendjét - erre következtetnek a párt vezetői annak az anyagnak alapján, amely a közvéleménykutatási eredményekre támaszkodva elemzi a különböző pártok szavazótáborainak nézeteit, az MDF arculatát, és felvázolja a párt jövőképét. A dokumentumot az MDF elnökségének szerdai ülésén ismertette az Országos Választmány által korábban megválasztott bizottság. Erről és az elnökségi ülés további témáiról csütörtök délelőtt tartottak sajtótájékoztatót az MDF Bem téri székházában. Szabó Iván frakcióvezető, elnökségi tag arról is beszámolt, hogy előrehaladott tárgyalások folynak a Fidesszel, a KDNP-vei és az FKGP-vei az önkormányzati választásokon való együttes fellépés módozatairól. A frakcióvezető időpont megjelölése nélkül közölte: pártelnöki szintű találkozóra került sor Für Lajos MDF-elnök és Surján László KDNP-elnök, illetve Für Lajos és Orbán Viktor Fidesz-vezető között, a kisgazdák pedig a szakértői megbeszéléseken vesznek részt. Szabó Iván azt is elmondta, hogy az ellenzéki pártok közötti érdemi megállapodásra csak az Országgyűlés önkormányzati törvényre vonatkozó döntése után lehet számítani. Az elnökség áttekintette az MDF gazdasági helyzetéről készült jelentést is. Szabó Iván az MTI kérdésére válaszolva kijelentette: pártja gazdasági helyzete rossz. Az MDF pénz-, számlakiegyenlítési és hiteltartozásait a vagyona - beleértve a Bem téri székházat is - fedezi, de a havi 12 millió forintos deficit a kiadások további lefaragásával már nem csökkenthető. Emiatt esetleg hitelátütemezésre kényszerül a párt. Ugyanakkor arra számítanak, hogy az Országgyűlés a jövő héten tárgysorozatába veszi a költségvetési törvény azon fejezetének módosítását, amely a pártok számára juttatandó költségvetési támogatást rendezi. A sajtótájékoztatón László György, az Országos Választmány által felállított jelölőbizottság elnöke, ismertette az MDF alapszervezetei által pártelnöknek javasolt személyek listáját. Eszerint Für Lajos 163, Szabó Iván 105, Boross Péter 60, Lezsák Sándor 46, Schamschula György 16, Grezsa Ferenc pedig egy szervezet támogatását élvezi. László György hozzátette: a 750 MDF-szer- vezet közül csak 387 nevezett meg jelöltet, de némelyik több személyt is megjelölt. A szeptember 10-én és 11- én sorra kerülő Országos Gyűlésen azonban csak az kerül fel a végső jelölőlistára, aki a jelenlévő küldöttek 20 százalékának ajánlását megszerzi. Előfordulhat, hogy másokat is ajánlanak az elnöki posztra. község képviselő testületé 1994. szeptember 1-jei hatállyal önálló egységes polgármesteri hivatalt hoz létre. A hivatal vezetői álláshelyre jegyzői pályázatot ír ki az alábbi feltételekkel:- Igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés,- legalább kétévi szakmai gyakorlat. Bérezés a köztisztviselői törvény szerint. A pályázatokat Márokpapl község polgármesteréhez lehet benyújtani a pályázat megjelenését kővető 15 napon belül. Cím: Mester András polgármester 4932 Márokpapi, Kossuth u. 25. Tel.: 06-(60) 353-816 Horn Gyula miniszterelnök kavicsot dobott a tóba. Olyan kavicsot, ami a víz gyűrűző hullámzása helyett komoly vihart kavart. Felvetette a vagyonadó bevezetésének a gondolatát. Van ilyen adóforma a világban, és ismerős a magyar történelemből is. Több formája is elterjedt az idők folyamán. Egyik, amikor évről évre a vagyonok értékének meghatározott százalékát be kell fizetni az államkasszába, hogy az közcélokra fordít- tassék. Máshol az önkormányzatok kasz- szája gazdagodik e befizetéssel. Másik formája a vagyonok egyszeri megadóztatása, amikor a vagyon, a tulajdon értékének meghatározott százalékát — dézsmaként — közcélokra igényli az állam. Harmadik formája a vagyonnö- vekedési adó, amikor a polgárok tulajdonának, vagyonának növekedését adóztatja meg az állam. Ezt vagyonátruházási illetéknek is szokták nevezni. A kérdés most már csak az, hogy mit gondolt Hóm Gyula, amikor vagyonadó bevezetéséről beszélt. Még fontosabb kérdés, hogy milyen jellegű vagyont akar megadóztatni. És ezeknél is fontosabb, hogy miként akarja a kormány ezt megoldani, és milyen következményei lesznek a magyar gazdaságra és társadalomra. Ha egy általános vagyonadó kivetésére gondolt a kormányfő, akkor minden tulajdont — a házat, kertet, földet, gyárat, kocsit, kisipari műhelyt, boltot, értékpapírt, takarékbetétet, részvényt, vállalkozói tőkét, szellemi apportot stb...stb... meg kell adóztatnia. Ha mondjuk ezt egyszeri alkalommal akarja megtenni, és 5 %- os mértékű vagyonadót szavaztat meg a parlamenttel — és következetesen keresztülviszi az akaratát —, óriási összegre tesz szert a költségvetés. A magyarországi állampolgárok tulajdonában lévő telkek, földek, házak, kocsik, műgyűjtemények, vállalkozások, értékpapírok, önkormányzati tulajdonok, betétkönyvek, részvények, mellett még akár 2-5 %-os egyszeri vagyonadót is fizettetni az állampolgárokkal... Ennek a következményei kiszámíthatatlanok, és biztos vagyok benne, hogy ezt nem meri megkockáztatni a kormány. Aligha fogadna el egy ilyen vagyonadó-formát a parlament. Marad tehát a nagy vagyonok megadóztatása, vagy a vagyonnövekedési adó. Az utóbbi ma is létezik, csak vagyonátruházási, ajándékozási, örökösödési és egyéb illeAdó a vagyonra egyebek ilyen megadóztatása bizonyára lehetővé tenné a költségvetési hiány időleges eltüntetése mellett az állam adósság- állományának csökkentését is. Bár sok bizonytalanságot rejt magában ez a képlet is, mert az állami vagyont is adó alá kellene vetni. Nem tudóm például, hogy a MÁV, a társadalombiztosítás, a nyugdíjalap, az Ózdi, Diósgyőri Kohászati Művek stb..., hogy birkózna meg ezzel az adónemmel. De még kevésbé lenne képes megbirkózni a vagyonadó ezen fajtájával a bérből és fizetésből élők azon serege, akiknek mégis van egy házuk, egy hétvégi telkük, egy Trabantjuk, néhány ezer forint megtakarított pénzük stb...stb... A folyamatban lévő és várható áremelkedések, a jövőre tervezett 5-6 %-os reálbér-csökkenések téknek nevezi a köznyelv, s az adótörvények. Ezek hatályát lehetne kiterjeszteni az értékpapírokra, részvényforgalomra, államkötvényekre, egyebekre. És lehetne a mértéküket emelni. Ennek a gazdasági következményei kiszámíthatatlanok, de annyi biztos, hogy azokat a kisembereket riasztaná el a takarékoskodástól, a tulajdon- szerzéssel egybekötött polgárosodástól, akik mégiscsak százezrével vannak, s most teszik első lépéseiket a vagyon- és tulajdon- szerzés útján. Bevezetése, pontosabban „kiterjesztése” ennek a vagyonátruházási illetékek megsokszorozásával, a kamatadó nagyarányú növelésével hozna igazán mérhető hasznot, de alaposan megdrágítaná a privatizációt, vagy éppen e téren fosztaná meg bevételeitől a költségvetést. Nem valószínű, hogy egy ilyen változat megvalósításának kodifikálásán fáradozik a Pénzügyminisztérium illetékes jogi főosztálya... Marad tehát a harmadik változat: a nagy vagyonok megadóztatása. Ezt pedig százezerszer meg fogja gondolni a kormány. Igazán nagy vagyona, jogilag és közgazdaságilag is megfogható, tehát megadóztatható vagyona ma még az államnak és az önkormányzatoknak van. Ezek viszont olyan adóssággal terheltek, olyan veszteségesen működnek, hogy bármiféle megadóztatásuk csak a csődjüket hozza közelebb, mert ha a MÁV eddigi köztartozása is fölötte van a 100 milliárdnak, mivel jár jobban a magyar társadalom és az állam, ha ez a köztartozás 150 milliárdra emelkedik? A társadalom szeme láttára működő kft- k, bt-k — bármennyire gazdagnak látszanak is—alaptőkéjük, jegyzett tőkéjük többségüknek néhány százezer és 1-2 millió forint között mozog. És amíg el nem dől a vagyonadó körüli nagy csatározás, biztosak lehetünk felőle, hogy nem is növelik majd tőkéjüket. A milliárdos forgalom pedig jogilag nem vagyonnak számít, vagyonadóval nem terhelhető... Nem véletlenül tiltakoztak pártok, koalíciós partnerek, közgazdászok Hóm Gyula nem várt és nem kalkulált bejelentése ellen. Mert nevezzük nevén a gyermeket: nincs itt többről szó, mint a szociális feszültséget és irigységet érzékelő kormányfő egy népszerűségszerző gesztusáról: „íme, én igazságos közteherviselést szeretnék...” Csak hát vegyük tudomásul — ezt már Lónyai Menyhért is megfogalmazta 1870-ben —, ha az állam bevételhez akar jutni, azt a társadalom egészétől szerezheti meg csak, nem egyesektől. Mert ha csak minden állampolgár zsebéből kivesz 100 forintot, az 1 milliárd forint, de ahhoz, hogy vagyonadóból eny- nyit összeszedjen — kivéve az állami és önkormányzati tulajdont —, alighanem 10 %-os egyszeri vagyonadót kellene kivetnie a magánvállalkozókra, ilyet pedig nem nagyon szoktak törvényerőre emelni parlamentek. Különösen nem a gazdaság olyan helyzetében, amilyenben a mai magyar gazdaság vergődik. Van és lesz hozadéka Hóm Gyula kormányfő népszerűségkereső, de következményeiben végiggondolatlan kijelentésének: elmaradnak a vállalkozói tőkeemelések, külföldre mentik kereskedelmi hozadékukat és hasznukat az exportőrök, még inkább felerősödnek az amúgy is túlsúlyban lévő zsebből fizetések, a banki számlákat elkerülő kereskedelmi, kölcsönzési és egyéb gazdasági ügyletek... Summa summárum: növekszik a vállalkozói bizonytalanság, növekszik a feketegazdaság, s még inkább burjánzik majd a korrupció. Pedig ha a gazdasági visszaéléseknek ebben a terrénumában érne el egy 20 %-os javulást a kormány, több bevételre tenne szert a költségvetés, mint bármiféle vagyonadó bevezetésével. Takács Péter wmmmmmmmmammmmmmammms i.m wiii nm«n»n'mn»iiMii>'i»iBm»»——i — ülir ' iá—■
