Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-22 / 129. szám
4 1994. augusztus 23., kedd KULFOLD-BELFOLD ■HHiI ' ■v-. UJ KELET Fidel pizsanéban-— Hány gyereke van? — tette fel a Proceso című (pexikói magazin riportere a kérdést Fidel Castronak. Kuba első számú vezetője mosolyogva válaszolt: „Azt nem mondhatom, hogy egy egész törzs. Ha jól összeszámolom, még a tucatot sem éri el. Legalábbis szerintem...” Fidel Castronak „hivatalosan” hét gyereke van: hat fiú és egy lány, Alina, aki nemrég kért politikai menedéket az Egyesült Államokban. A legidősebb fiú, Fidelito, anyjával együtt Spanyolországban él azóta, hogy a szigorú apa kitessékelte őt az atomenergia-ügyi miniszteri székből. A pletykák szerint a fiú kissé megdézsmálta az államkasszát, ezért kellett távoznia. Ennek ellenére úgy hírlik, Fidel és Fidelito továbbra is tartják a kapcsolatot egymással. Az íratlan szabályok szerint Kubában tilos az állami vezetőket magánéletükről faggatni. A Fidel szeretőiről szóló pletykák — különösen a Gina Lollobrigidával szőtt állítólagos románc híre — azonban kétségtelenül emelik a kommunista vezető nimbuszát. Nem kétséges, hogy a 68 éves politikus nagy nőcsábász. Még állandó tolmácsát, Juanitát is „esztétikai alapon” szemelte ki. Fidel Castro férfiszíve éppen ezért mélyen együttérez Bili Clinton amerikai elnökkel, akinek titkos szerelmi ügyei miatt most kellemetlenségei támadtak hazájában. „Ez az emberi jogok megsértése, a magánéletbe történő beavatkozás” — mondja felháborodva Castro, majd rövid szünet után hozzáteszi: „Igaz, nem értem, Clinton miért vetett szemet más asszonyokra, amikor a felesége, Hillary is gyönyörű.” Castro a nők egyenjogúsága mellett érvel, habár szerinte a latinamerikai tradíciókat a társadalomban nehezen lehet megváltoztatni. A kubai vezető ma még nem gondol arra, hogy nyugdíjba vonuljon, de azt már tudja, hogy nyugdíjas éveiben az emlékiratain fog dolgozni. Atlantic Ünnepi képviselő-testületi ülés Mátészalka város áj díszpolgárai A művelődési központ színháztermében augusztus 20-án 9 órai kezdettel ünnepi ülést tartott Mátészalka város képviselőtestülete. Az ünnepi ülésen — melyet Mátészalka várossá nyilvánításának 25. évfordulója alkalmából tartottak — a Himnusz és Képes Géza: Mátészalka című versének elhangzása után, az Ádám Jenő Pedagógus Kóros műsorát hallgatták meg az egybegyűltek. Ezután dr. Szilágyi Dénes polgármester az elmúlt időszak eredményeiről számolt be. A képviselő- testület határozata alapján díszpolgári címeket adományozott a város, melyeket az ünnepi eseményen adtak át. Mátészalka Város Díszpolgára kitüntető címet kapott — a város és a holland Zewenaar testvérvárosi kapcsolatának kialakításáért, gazdagításáért, ápolásáért, az intézmények segítéséért, a cserekapcsolatokban való közreműködéséért—Dr. R. P. H. Ouden- hoven úr, Zewenaar város polgármestere. Díszpolgári címet adományozott a város Kocsis Zoltán Kossuth-díjas, Kiváló Művésznek, a Kocsis—Hauser Művészeti Alapítvány létrehozásáért, gondozásáért, a művészeti nevelés erkölcsi és anyagi támogatásáért, a város kulturális arculatának alakításáért. Díszpolgári címet kapott — a városban végzett több évtizedes kiemelkedő tevékenységéért, elkötelezett pedagógusi, közoktatási munkásságáért, a város hírnevét öregbítő publikákcióiért — Ars József magyar-latin szakos középiskolai tanár, nyugalmazott könyvtárigazgató. Mátészalka város díszpolgára címet adományoztak W. Vityi Zoltán nyugalmazott városi főtanácsosnak, hely- történésznek — Mátészalka város fejlesztéséért, a közigazgatásban eltöltött eredményes évtizedekért, országos hírnevet szerzett helytörténeti kutatásaiért, publikációiért. Mátészalka Városért kitüntető címet adományozott a képviselő-testület Hauser Adrienn zongoraművésznek, Szabó Tiborné nyugalmazott tanárnak és Csunyi Ottó pedagógus-karnagynak. Az ünnepi képviselő-testületi ülés a Szózat hangjaival ért véget. Szamosi István Bűnüldözési törvény az USA-ban Rendkívül fontos törvényhozási győzelmet mondhat magáénak Bili Clinton elnök azáltal, hogy a képviselőház vasárnap este - negyven szavazatos többséggel - jóváhagyta a kormányzat átfogó bűnüldözési törvénytervezetét. Tíz nappal ezelőtt ez a javaslat váratlanul fennakadt az ellentétes érdekek szövevényes hálóján: a demokrata többségű képviselőház arra sem volt hajlandó, hogy engedélyezze a tervezet szavazásra bocsátását. A vasárnap megszavazott tervezet ötven év óta a legjelentősebb és legátfogóbb bűnüldözési törvény az Egyesült Államokban. Célul tűzi ki a rendőrség állományának 100.000 fővel való növelését az évezred végére; új börtönök építésére tízmilliárd dollárt irányoz elő; hatvan szövetségi bűnfajtánál engedélyezi a halálos ítéletet; három súlyos bűncselekmény elkövetése után kötelezővé teszi az életfogytiglani börtönbüntetést: kiterjedt bűnmegelőzési és szociális programokról intézkedik; betiltja a támadófegyverek legveszélyesebb fajtáit. Életbe lépése előtt a törvényt még a szenátusnak is újra meg kell szavaznia. Bili Clinton az összes törvénytisztelő amerikai állampolgár jelentős győzelmének minősítette vasárnap késő este a bűnüldözési törvény képviselőházi elfogadását. Az elnök nagyra értékelte a többség megszerzéséhez szükséges kompromisszum érdekében kialakított kétpárti együttműködést, és egyúttal a tervezet mielőbbi jóváhagyására ösztönözte a szenátust. Véleménye szerint a képviselőház az ország történetének legkeményebb és legjobb bűnüldözési törvényére adta az áldását. Reményét fejezte ki, hogy a demokraták és a republikánusok összefogására a jövőben is akad majd példa a nemzet egészét érintő, kiemelt fontosságú programok törvényhozási kezelésénél. KMKSZ helyeit — Ungvidéki Magyar Szövetség UNGVÁR IS KIVÁLT Técs&és Beregszász KMKSZ szervezetének kiválása után immáron az ungváriak sem tartoznak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségbe. Erről a városi szervezet rendkívüli küldöttgyűlésén született döntés, mint ahogy az alapszervezetek küldöttei arról is határoztak, hogy a jövőben a jogi személyként bejegyzett szervezet önálló egységként Ungvidéki Magyar Szövetség néven kíván tevékenykedni. Döntés született arról is, hogy az UMSZ csatlakozik a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumához. Mivel az ungvári küldöttgyűlésen Ilku Marion József, a Lembergi Magyar Kul- turáli Szövetség elnöke, és Vaszócsik Matild, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Kör vezetője is bejelentette az általuk képviselt tagság csatlakozását, a fórumnak immáron hét tagszervezete van. E tény hangsúlyozását azért tartom fontosnak, mivel számos magyarországi napilapban megjelent Sz. Kovács Miklós KMKSZ elnökségi tag azon nyilatkozata, miszerint a KMSZF mindössze néhány tucat elégedetlenkedő gyűjtőhelye. Nos, úgy tűnik, nagyon sok tucat elégedetlenkedő akad Kárpátalja, sőt Ukrajna-szerte, akik immáron nem kívánnak együttműködni a kulturális szövetség egyre arrogánsabb, hibát hibára halmozó szűk vezérkarával. Hibás döntés, felelőtlen, konfliktushelyzetet teremtő nyilatkozata pedig fölös számmal akad. Ezek közül sokat felsoroltak a rendkívüli küldöttgyűlés résztvevői is. A vádak között akadtak politikai jellegűek. Sokakat felháborított a már fentebb említett Sz. Kovács Miklósnak a magyar televízióban elhangzott azon állítása, miszerint az ukrajnai választások során a szavazatok összeszámlálásánál 15-30 százalékos csalás történt. Többen provokációnak minősítették a kijelentést, olyan kísérletnek, mely a kárpátaljai magyarság és a hatalom szembeállítására irányult. A KMKSZ vezérkar politikai baklövéseinek felsorolása mellett az anyagi jellegű kifogások domináltak. A felszólalók sérelmezték, hogy a vezetők soha nem számoltak be a magyarországi támogatások nagyságáról, annak elosztásáról. Az ungvári szervezet például soha nem részesült a gyakorta ugyancsak bőkezű anyaországi segélyekből. A kiválni készülők arra is hoztak fel példát, hogy a KMKSZ vezeté önös, gyakorta egy-egy személy érdekeit szem előtt tartva, saját kebelén belül döntött komoly, milliós nagyságrendű összegekről, így kerültek például az anyaországból kapott nyomdai berendezések Nagyszőlősre, s lett az igazgatója Milován Sándor, a KMKSZ alelnöke. Egyébként mind a nyomdatelepítés, mind az igazgató személyének kérdésében kebelen belül döntöttek, a határozatról még egyes elnökségi tagok sem tudtak. E kérdéseket most végre érdemes volt felvetni, mivel a maga nemében példa nélkül álló esemény történt, az ungváriak fórumát a jelenlegi megyei vezetés nem kevesebb, mint öt tagja megtisztelte jelenlétével. Ungvár magyarsága tehát döntött, érdekei védelmét az UMSZ- re bízta. Természetesen elképzelhető, sőt biztos, hogy napokon belül megalakul a KMKSZ-hez hű ungvári szervezet, hisz megtörtént ez Técsőn és a Beregvidéken is. Hogy lesz-e közeledés, esetleg kiegyezés? Erre ma még nehéz lenne válaszolni. Úgy tűnik, egyelőre az osztódás periódusát éljük, s aligha elképzelhető, hogy a KMKSZ vezérei*belépnének a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumába, Pedig az ajtó előttük is nyitva áll. Horváth Sándor Veszélyes játék Csernobilt bezárják? Valóságos számháború folyik Ukrajna és a Nyugat között, amelynek tétje nem más, mint hogy milyen pénzügyi feltételek mellett lehetne bezárni a csernobili atomerőművet. A Nyugat ajánlata azonban egyelőre közelébe sem ér annak az összegnek, amelyet Ukrajna kéme Csernobil felszámolásáért cserébe. Szerhej Sorsún maga is átélte a tragédiát. Amikor 1986. április 2-án reggel kinézett hálószobájának ablakán, egy nagy füstfelhőt látott, amely munkahelyéről, a csernobili atomerőmű területéről emelkedett fel. Az atomerőmű főmérnöke azonban nyolc évvel a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófája után úgy véli, Csernobilt nem szabad bezárni. Pedig alig három év telt el azóta, hogy egy tűzeset következtében még egy reaktort le kellett állítani. Sorsún urat még az sem érdekli, hogy nyugaton egyre többen követelik az atomerőmű bezárását. „Itt senki nem akarja, hogy az erőművet bezárják” - mondja a kék szemű főmérnök. Ez az álláspontja a mintegy öt és fél ezer alkalmazottnak. Érthető: ha az utcára kerülnének, akkor nekik is a munkanélküliség szinte megoldhatatlan problémáival kellene szembenézniük. A csernobili atomerőműben ráadásul nagyon magasak a fizetések. Egy takarítónő annyit keres, mint egy parlamenti képviselő: négymillió karbo- vanyecet, azaz 91 dollárt. Emellett ingyenes étkezés, díjtalan utazás jár mindenkinek. Évente egyszer pedig minden alkalmazottat egyhónapos vakációra visznek valamelyik fekete-tengeri szanatóriumba. De vajon felér-e mindez a korai halál veszélyével, amely ott leselkedik Csernobil levegőjében? Az ukrán parlament képviselői más szempontokat követnek, amikor Csernobil nyitva tartása mellett kardoskodnak: ők a Nyugat segítségét várják. „Ha bezárjuk az erőművet, azzal évente 12 milliárd dollár értékű elektromos áramot veszítünk el” - mondta A/eL- szander Moroz, az ukrán parlament elnöke a vállalat munkásainak. - „Semmi kétség, hogy ennyi pénzt senki sem adna nekünk.” A világ hét legfejlettebb ipari országa, a „Hetek” csoportja eddig 200 millió dollárt ajánlott fel segítségül Csernobil bezárásához. Az Európai Unió 480 millió dollár hitelt és 120 millió dollár segélyt helyezett kilátásba. A Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is jelezte már, hogy kész pénzügyileg támogatni Csernobil bezárását, de a két intézmény egyelőre nem határozott meg konkrét összeget. Feltevések szerint egyébként ez az összeg elérheti a 700 millió dollárt is. Mindez attól függ, hogy a „Hetek” és Ukrajna képviselői miben tudnak megállapodni szeptemberre tervezett megbeszélésükön. Mindent egybevetve, a Nyugat által összesen felajánlott pénzügyi segítség így is alig éri el a 1,5 milliárd dollárt. Ez messze elmarad attól a 14 milliárdtól, amelyre Ukrajna saécolja a Csernobil esetleges bezárásából adódó összes veszteséget. Egy ukrán állami tisztviselő szerint a Nyugat is és Ukrajna is három szempontot fog követni a megoldás keresésekor: mennyit fizethet a Nyugat, mennyit kérhet Ukrajna, valamint menynyi idő múlva törhet ki egy újabb katasztrófa abban az esetben, ha senki semmit nem tesz. Sorsún főmérnök viszont úgy véli, hogy Csernobil 10-15 évig még viszonylag zökkenőmentesen üzemelhet, s egyébként is kár lenne azért a sok jó szakemberért, akiknek most az erőmű munkát ad. A Csemobil-konfliktus lényege, hogy vajon össze lehet-e egyeztetni Ukrajna gazdasági-szükségleteit a nyugati kormányok véleményével, miszerint Csernobil „időzített pokolgép”. Kétségtelen, hogy Csernobil még jó ideig működni fog, s Ukrajna sokkal inkább a Nyugat, és nem saját ügyének tekinti a reaktor problémáját. Ez az időhúzó taktika viszont alkalmat adhat arra, hogy az ukránok a lehető legjobb üzletet kössék meg Csernobil ügyében. A Nyugatnak azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a volt Szovjetunió területén működő, összesen 57 nukleáris erőmű közül 13 Csemobil- típusú, amelyeket feltehetőleg szintén be kell zárni előbb vagy utóbb. Nem szabad tehát olyan példát statuálni, amely előnytelen lehet később felmerülő hasonló ügyekben. Csemobilban az is gondot okoz, hogy az 1986-ban felrobbant, 4. számú reaktor acélbeton szarkofágján repedések keletkeztek, amelyeken keresztül bejut a levegő, becsorog az esővíz, s ezek segítségével radioaktív anyagok jutnak a környezetbe. „Senki nem tudja, meddig bírja a szarkofág” - mondja David Kyd, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség sajtófőnöke. Szergej Parasin, az erőmű igazgatója viszont azzal büszkélkedik, hogy Csernobil ma már egy új atomerőmű. A csernobili atomerőmű napjainkban a lakosság elektromos energiaszükségletének öt százalékát fedezi. Parasin szerint az 1986-os,baleset soha nem ismétlődhet meg. Az erőmű szakemberei új biztonsági módszereket dolgoztak ki. A nemkívánatos láncreakciók megakadályozásához például grafitrudakat használnak. A nyugati szakemberek szerint viszont lehet ugyan javítgatni Csernobil biztonságát, de valójában be kellene zárni az erőművet. Amerikai köztisztviselők úgy vélik, hogy ha több pénzt ígérnek Ukrajnának, akkor még azt is el lehet érni, hogy a kelet-európai ország csatlakozzon a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó atomsorompó-egyezményhez, amelyre még Leonyid Kravcsuk, volt ukrán elnök vállalt kötelezettséget az év elején. A jóindulat az új elnökben, Leonyid Kucsmában is megvan ugyan, de nem biztos, hogy a konzervatív parlament belemegy bármilyen, pénzügyi szempontból előnytelennek látszó alkuba. A számháború tehát folytatódik. Ünnepi állománygyőlés n Határőrségnél Államalapító Szent István királyra emlékeztek augusztus 19-én délután a nyírbátori Határőr Igazgatóság állománygyűlésén. Az ünnepség szónoka, Szabó János alezredes, gazdasági igazgatóhelyettes beszédében méltatta első királyunk nagyságát, ahogyan az államtereink) beillesztette megújuló országunkat Európába, hidat verve ezzel Kelet és Nyugat között. Kiemelte az istváni örökség aktualitását, hiszen ma újból feladatunk, hogy felzárkózzunk Európa élvonalához. Az ünnepség második felében elismerések, jutalmak átadására került sor. Öten szolgálati jelet vehettek át, 60 hivatásos és 15 közalkalmazott pedig dicséretben és jutalomban részesült.
