Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)

1994-08-22 / 129. szám

4 1994. augusztus 23., kedd KULFOLD-BELFOLD ■HHiI ' ■v-. UJ KELET Fidel pizsanéban-— Hány gyereke van? — tette fel a Proceso című (pexikói magazin riport­ere a kérdést Fidel Castronak. Kuba első számú vezetője mosolyogva vála­szolt: „Azt nem mondhatom, hogy egy egész törzs. Ha jól összeszámolom, még a tucatot sem éri el. Legalábbis szerintem...” Fidel Castronak „hivata­losan” hét gyereke van: hat fiú és egy lány, Alina, aki nemrég kért politikai menedéket az Egyesült Államokban. A legidősebb fiú, Fidelito, anyjával együtt Spanyolországban él azóta, hogy a szigorú apa kitessékelte őt az atomenergia-ügyi miniszteri székből. A pletykák szerint a fiú kissé meg­dézsmálta az államkasszát, ezért kellett távoznia. Ennek ellenére úgy hírlik, Fidel és Fidelito továbbra is tartják a kapcsolatot egymással. Az íratlan sza­bályok szerint Kubában tilos az állami vezetőket magánéletükről faggatni. A Fidel szeretőiről szóló pletykák — különösen a Gina Lollobrigidával szőtt állítólagos románc híre — azonban kétségtelenül emelik a kommunista vezető nimbuszát. Nem kétséges, hogy a 68 éves politikus nagy nőcsábász. Még állandó tolmácsát, Juanitát is „esztétikai alapon” szemelte ki. Fidel Castro férfiszíve éppen ezért mélyen együttérez Bili Clinton amerikai elnökkel, akinek titkos szerelmi ügyei miatt most kellemetlenségei támadtak hazájában. „Ez az emberi jogok meg­sértése, a magánéletbe történő be­avatkozás” — mondja felháborodva Castro, majd rövid szünet után hoz­záteszi: „Igaz, nem értem, Clinton miért vetett szemet más asszonyokra, amikor a felesége, Hillary is gyönyörű.” Castro a nők egyenjogúsá­ga mellett érvel, habár szerinte a latin­amerikai tradíciókat a társadalomban nehezen lehet megváltoztatni. A kubai vezető ma még nem gondol arra, hogy nyugdíjba vonuljon, de azt már tudja, hogy nyugdíjas éveiben az emlékiratain fog dolgozni. Atlantic Ünnepi képviselő-testületi ülés Mátészalka város áj díszpolgárai A művelődési központ színháztermében augusztus 20-án 9 órai kezdettel ünnepi ülést tartott Mátészalka város képviselő­testülete. Az ünnepi ülésen — melyet Mátészalka várossá nyilvánításának 25. évfordulója alkalmából tartottak — a Himnusz és Képes Géza: Mátészalka című versének elhangzása után, az Ádám Jenő Pedagógus Kóros műsorát hallgatták meg az egybegyűltek. Ezután dr. Szilágyi Dénes polgármester az elmúlt időszak eredményeiről számolt be. A képviselő- testület határozata alapján díszpolgári címeket adományozott a város, melyeket az ünnepi eseményen adtak át. Mátészal­ka Város Díszpolgára kitüntető címet kapott — a város és a holland Zewenaar testvérvárosi kapcsolatának kialakításáért, gazdagításáért, ápolásáért, az intézmények segítéséért, a cserekapcsolatokban való közreműködéséért—Dr. R. P. H. Ouden- hoven úr, Zewenaar város polgármestere. Díszpolgári címet adományozott a város Kocsis Zoltán Kossuth-díjas, Kiváló Művésznek, a Kocsis—Hauser Művésze­ti Alapítvány létrehozásáért, gondozásáért, a művészeti nevelés erkölcsi és anyagi tá­mogatásáért, a város kulturális arculatának alakításáért. Díszpolgári címet kapott — a városban végzett több évtizedes ki­emelkedő tevékenységéért, elkötelezett pedagógusi, közoktatási munkásságáért, a város hírnevét öregbítő publikákcióiért — Ars József magyar-latin szakos középiskolai tanár, nyugalmazott könyv­tárigazgató. Mátészalka város díszpolgára címet adományoztak W. Vityi Zoltán nyu­galmazott városi főtanácsosnak, hely- történésznek — Mátészalka város fejlesz­téséért, a közigazgatásban eltöltött ered­ményes évtizedekért, országos hírnevet szerzett helytörténeti kutatásaiért, pub­likációiért. Mátészalka Városért kitüntető címet adományozott a képviselő-testület Hauser Adrienn zongoraművésznek, Sza­bó Tiborné nyugalmazott tanárnak és Csu­nyi Ottó pedagógus-karnagynak. Az ün­nepi képviselő-testületi ülés a Szózat hangjaival ért véget. Szamosi István Bűnüldözési törvény az USA-ban Rendkívül fontos törvényhozási győzelmet mondhat magáénak Bili Clinton elnök azáltal, hogy a képviselőház vasárnap este - negyven szavazatos többséggel - jóváhagy­ta a kormányzat átfogó bűnüldözési törvénytervezetét. Tíz nappal ezelőtt ez a javaslat váratlanul fennakadt az ellentétes érdekek szövevényes hálóján: a demokrata több­ségű képviselőház arra sem volt hajlandó, hogy engedélyezze a tervezet szavazásra bocsátását. A vasárnap megszavazott tervezet ötven év óta a legjelentősebb és leg­átfogóbb bűnüldözési törvény az Egyesült Államokban. Célul tűzi ki a rendőrség ál­lományának 100.000 fővel való növelését az évezred végére; új börtönök építésére tízmilliárd dollárt irányoz elő; hatvan szövetségi bűnfajtánál engedélyezi a halálos ítéletet; három súlyos bűncselekmény elkövetése után kötelezővé teszi az életfogy­tiglani börtönbüntetést: kiterjedt bűnmegelőzési és szociális programokról intézkedik; betiltja a támadófegyverek legveszélyesebb fajtáit. Életbe lépése előtt a törvényt még a szenátusnak is újra meg kell szavaznia. Bili Clinton az összes törvénytisztelő ameri­kai állampolgár jelentős győzelmének minősítette vasárnap késő este a bűnüldözési törvény képviselőházi elfogadását. Az elnök nagyra értékelte a többség megszerzéséhez szükséges kompromisszum érdekében kialakított kétpárti együttműködést, és egyút­tal a tervezet mielőbbi jóváhagyására ösztönözte a szenátust. Véleménye szerint a képviselőház az ország történetének legkeményebb és legjobb bűnüldözési törvényére adta az áldását. Reményét fejezte ki, hogy a demokraták és a republikánusok össze­fogására a jövőben is akad majd példa a nemzet egészét érintő, kiemelt fontosságú programok törvényhozási kezelésénél. KMKSZ helyeit — Ungvidéki Magyar Szövetség UNGVÁR IS KIVÁLT Técs&és Beregszász KMKSZ szer­vezetének kiválása után immáron az ungváriak sem tartoznak a Kárpátal­jai Magyar Kulturális Szövetségbe. Erről a városi szervezet rendkívüli küldöttgyűlésén született döntés, mint ahogy az alapszervezetek küldöttei arról is határoztak, hogy a jövőben a jogi személyként bejegyzett szervezet önálló egységként Ungvidéki Magyar Szövetség néven kíván tevékenyked­ni. Döntés született arról is, hogy az UMSZ csatlakozik a Kárpátaljai Ma­gyar Szervezetek Fórumához. Mivel az ungvári küldöttgyűlésen Ilku Ma­rion József, a Lembergi Magyar Kul- turáli Szövetség elnöke, és Vaszócsik Matild, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Kör vezetője is bejelen­tette az általuk képviselt tagság csat­lakozását, a fórumnak immáron hét tagszervezete van. E tény hangsúly­ozását azért tartom fontosnak, mivel számos magyarországi napilapban megjelent Sz. Kovács Miklós KMKSZ elnökségi tag azon nyilat­kozata, miszerint a KMSZF mind­össze néhány tucat elégedetlenkedő gyűjtőhelye. Nos, úgy tűnik, nagyon sok tucat elégedetlenkedő akad Kár­pátalja, sőt Ukrajna-szerte, akik immáron nem kívánnak együttműködni a kulturális szövetség egyre arrogánsabb, hibát hibára halmozó szűk vezérkarával. Hibás döntés, felelőtlen, konfliktushelyzetet teremtő nyilatkozata pedig fölös számmal akad. Ezek közül sokat felsoroltak a rendkívüli küldöttgyűlés résztvevői is. A vádak között akadtak politikai jellegűek. Sokakat felháborított a már fentebb említett Sz. Kovács Miklósnak a magyar televízióban elhangzott azon állítása, miszerint az ukrajnai választások során a szavazatok összeszámlálásánál 15-30 százalékos csalás történt. Többen provokációnak mi­nősítették a kijelentést, olyan kísérletnek, mely a kárpátaljai magyarság és a hata­lom szembeállítására irányult. A KMKSZ vezérkar politikai baklövéseinek felso­rolása mellett az anyagi jellegű kifogások domináltak. A felszólalók sérelmezték, hogy a vezetők soha nem számoltak be a magyarországi támogatások nagyságáról, annak elosztásáról. Az ungvári szervezet például soha nem részesült a gyakorta ugyancsak bőkezű anyaországi segélyek­ből. A kiválni készülők arra is hoztak fel példát, hogy a KMKSZ vezeté önös, gya­korta egy-egy személy érdekeit szem előtt tartva, saját kebelén belül döntött komoly, milliós nagyságrendű összegekről, így kerültek például az anyaország­ból kapott nyomdai berendezések Nagyszőlősre, s lett az igazgatója Milován Sándor, a KMKSZ alelnöke. Egyébként mind a nyomdatelepítés, mind az igazgató személyének kér­désében kebelen belül döntöttek, a határozatról még egyes elnökségi tagok sem tudtak. E kérdéseket most végre érdemes volt felvetni, mivel a maga nemében példa nélkül álló ese­mény történt, az ungváriak fórumát a jelenlegi megyei vezetés nem ke­vesebb, mint öt tagja megtisztelte je­lenlétével. Ungvár magyarsága tehát döntött, érdekei védelmét az UMSZ- re bízta. Természetesen elképzelhető, sőt biztos, hogy napokon belül meg­alakul a KMKSZ-hez hű ungvári szer­vezet, hisz megtörtént ez Técsőn és a Beregvidéken is. Hogy lesz-e kö­zeledés, esetleg kiegyezés? Erre ma még nehéz lenne válaszolni. Úgy tűnik, egyelőre az osztódás periódusát éljük, s aligha elképzelhető, hogy a KMKSZ vezérei*belépnének a Kár­pátaljai Magyar Szervezetek Fórumá­ba, Pedig az ajtó előttük is nyitva áll. Horváth Sándor Veszélyes játék Csernobilt bezárják? Valóságos számháború folyik Ukraj­na és a Nyugat között, amelynek tétje nem más, mint hogy milyen pénzügyi feltételek mellett lehetne bezárni a cser­nobili atomerőművet. A Nyugat ajánla­ta azonban egyelőre közelébe sem ér annak az összegnek, amelyet Ukrajna kéme Csernobil felszámolásáért cserébe. Szerhej Sorsún maga is átélte a tragédiát. Amikor 1986. április 2-án reg­gel kinézett hálószobájának ablakán, egy nagy füstfelhőt látott, amely munkahe­lyéről, a csernobili atomerőmű te­rületéről emelkedett fel. Az atomerőmű főmérnöke azonban nyolc évvel a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófája után úgy véli, Csernobilt nem szabad bezárni. Pedig alig három év telt el azóta, hogy egy tűzeset követ­keztében még egy reaktort le kellett állítani. Sorsún urat még az sem érdek­li, hogy nyugaton egyre többen követe­lik az atomerőmű bezárását. „Itt senki nem akarja, hogy az erőművet bezárják” - mondja a kék szemű főmérnök. Ez az álláspontja a mintegy öt és fél ezer alkalmazottnak. Érthető: ha az utcára kerülnének, akkor nekik is a munkanélküliség szinte me­goldhatatlan problémáival kellene szem­benézniük. A csernobili atomerőműben ráadásul nagyon magasak a fizetések. Egy takarítónő annyit keres, mint egy parlamenti képviselő: négymillió karbo- vanyecet, azaz 91 dollárt. Emellett in­gyenes étkezés, díjtalan utazás jár min­denkinek. Évente egyszer pedig minden alkalmazottat egyhónapos vakációra visznek valamelyik fekete-tengeri sza­natóriumba. De vajon felér-e mindez a korai halál veszélyével, amely ott le­selkedik Csernobil levegőjében? Az ukrán parlament képviselői más szempontokat követnek, amikor Cserno­bil nyitva tartása mellett kardoskodnak: ők a Nyugat segítségét várják. „Ha bezárjuk az erőművet, azzal évente 12 milliárd dollár értékű elektro­mos áramot veszítünk el” - mondta A/eL- szander Moroz, az ukrán parlament elnöke a vállalat munkásainak. - „Sem­mi kétség, hogy ennyi pénzt senki sem adna nekünk.” A világ hét legfejlettebb ipari orszá­ga, a „Hetek” csoportja eddig 200 mil­lió dollárt ajánlott fel segítségül Cser­nobil bezárásához. Az Európai Unió 480 millió dollár hitelt és 120 millió dollár segélyt helyezett kilátásba. A Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is jelezte már, hogy kész pénzügyi­leg támogatni Csernobil bezárását, de a két intézmény egyelőre nem határozott meg konkrét összeget. Feltevések sze­rint egyébként ez az összeg elérheti a 700 millió dollárt is. Mindez attól függ, hogy a „Hetek” és Ukrajna képviselői miben tudnak megállapodni szeptemberre ter­vezett megbeszélésükön. Mindent egy­bevetve, a Nyugat által összesen felaján­lott pénzügyi segítség így is alig éri el a 1,5 milliárd dollárt. Ez messze elmarad attól a 14 milliárdtól, amelyre Ukrajna saécolja a Csernobil esetleges bezárásából adódó összes veszteséget. Egy ukrán állami tisztviselő szerint a Nyugat is és Ukrajna is három szem­pontot fog követni a megoldás keresésekor: mennyit fizethet a Nyugat, mennyit kérhet Ukrajna, valamint meny­nyi idő múlva törhet ki egy újabb katasz­trófa abban az esetben, ha senki semmit nem tesz. Sorsún főmérnök viszont úgy véli, hogy Csernobil 10-15 évig még vi­szonylag zökkenőmentesen üzemelhet, s egyébként is kár lenne azért a sok jó szakemberért, akiknek most az erőmű munkát ad. A Csemobil-konfliktus lényege, hogy vajon össze lehet-e egyeztetni Ukrajna gazdasági-szükségleteit a nyugati ko­rmányok véleményével, miszerint Cser­nobil „időzített pokolgép”. Kétségtelen, hogy Csernobil még jó ideig működni fog, s Ukrajna sokkal inkább a Nyugat, és nem saját ügyének tekinti a reaktor problémáját. Ez az időhúzó taktika viszont alkal­mat adhat arra, hogy az ukránok a le­hető legjobb üzletet kössék meg Cser­nobil ügyében. A Nyugatnak azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a volt Szovjetunió területén működő, összesen 57 nukleáris erőmű közül 13 Csemobil- típusú, amelyeket feltehetőleg szintén be kell zárni előbb vagy utóbb. Nem sza­bad tehát olyan példát statuálni, amely előnytelen lehet később felmerülő ha­sonló ügyekben. Csemobilban az is gondot okoz, hogy az 1986-ban felrobbant, 4. számú reak­tor acélbeton szarkofágján repedések keletkeztek, amelyeken keresztül bejut a levegő, becsorog az esővíz, s ezek segítségével radioaktív anyagok jutnak a környezetbe. „Senki nem tudja, med­dig bírja a szarkofág” - mondja David Kyd, a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség sajtófőnöke. Szergej Parasin, az erőmű igazgatója viszont azzal büsz­kélkedik, hogy Csernobil ma már egy új atomerőmű. A csernobili atomerőmű napjainkban a lakosság elektromos en­ergiaszükségletének öt százalékát fedezi. Parasin szerint az 1986-os,baleset soha nem ismétlődhet meg. Az erőmű szak­emberei új biztonsági módszereket dolgoztak ki. A nemkívánatos lánc­reakciók megakadályozásához például grafitrudakat használnak. A nyugati szakemberek szerint vi­szont lehet ugyan javítgatni Csernobil biztonságát, de valójában be kellene zár­ni az erőművet. Amerikai köztisz­tviselők úgy vélik, hogy ha több pénzt ígérnek Ukrajnának, akkor még azt is el lehet érni, hogy a kelet-európai ország csatlakozzon a nukleáris fegyverek elter­jedésének megakadályozását célzó atomsorompó-egyezményhez, amelyre még Leonyid Kravcsuk, volt ukrán elnök vállalt kötelezettséget az év elején. A jóindulat az új elnökben, Leonyid Kucs­mában is megvan ugyan, de nem biz­tos, hogy a konzervatív parlament bele­megy bármilyen, pénzügyi szempontból előnytelennek látszó alkuba. A szám­háború tehát folytatódik. Ünnepi állománygyőlés n Határőrségnél Államalapító Szent István királyra emlékeztek augusztus 19-én délután a nyírbátori Határőr Igazgatóság ál­lománygyűlésén. Az ünnepség szónoka, Szabó János alezredes, gazdasági igazgatóhelyettes beszédében méltatta első királyunk nagyságát, ahogyan az államtereink) beillesztette megújuló országunkat Európába, hidat verve ezzel Kelet és Nyugat között. Kiemelte az istváni örökség aktuali­tását, hiszen ma újból feladatunk, hogy felzárkózzunk Európa élvo­nalához. Az ünnepség második felében elis­merések, jutalmak átadására került sor. Öten szolgálati jelet vehettek át, 60 hivatásos és 15 közalkalmazott pedig dicséretben és jutalomban része­sült.

Next

/
Thumbnails
Contents