Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)

1994-08-19 / 127. szám

UJ KELET ÜNNEPÜNK 1994. augusztus 19., péntek 5 Embertől, természettől védve Koronázási jelvények Amikor 1978-ban visszakaptuk az Amerikai Egyesült Államoktól a ma­gyar államiság és jogfolytonosság leg­fontosabb jelképeit, már akkor eldöntöt­ték, hogy a koronázási jelvényeket ál­landó kiállításon a közönség elé tárják. Helyszínül pedig a Magyar Nemzeti Múzeumot jelölték ki. Csakhogy akkor még a múzeumnak nem volt olyan terme, amely megfelelt volna a műtárgyvédelemnek és a biz­tosítástechnikai szempontoknak. Ezért ideiglenesen az épület dísztermében helyezték el a koronát és a palástot. Majd amikor a Széchenyi Könyvtár elköltözött az épületből, az Apponyi- termeket alakították át a koronázási jelvények végleges helyéül. Tudjuk, hogy az ezeréves műtárgyak igen hányatott történelmi sorsot értek meg. Többször menekítették, rejtették, el is ásták őket. Különösen a palást hordozza a vi­szontagságos évszázadok nyomait. A háború előtt a koronázási jelvé­nyeket csak évente egy napon, augusz­tus 20-án láthatta a közönség. Az állandó kiállításnak szigorú fel­tételei vannak. A felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat természetesen véde­ni kell minden káros hatástól, a szándé­kos és véletlen emberi ártalomtól, illetve a természetes környezetből fakadó károsodástól (légszennyezés, erős fény, ingadozó hőmérséklet, por stb.) Az Apponyi-terem teljesen zárt sta­tikai szerkezete és a beépített trezorajtók lehetetlenné teszik a betörést, az illeték­telen behatolást, de még természeti csa­pás esetén is védelmet nyújtanak. Ezt a passzív védelmet elektronikai és optikai aktív védelem egészíti ki. A tárgyak őrzése mellet állagvédelmüket is szolgálják ezek a berendezések. Különösen megóvást kívánt a rend­kívül fényérzékeny palást, úgy, hogy közben megtekintése is lehetővé váljon. Ezért egy speciális, túlnyomásos rendsze­rű és állandó páratartalmú tárlóba he­lyezték, megvilágítását ugyancsak ma­ximálisan és egyenletesen szabályozták (50 luxban). Egy tonna súlyú biztonsági üveglap biztosítja a mechanikai védelmét. Egy időben huszonöt látogató tartóz­kodhat a koronázási jelvények ter­mében. így nem csoda, hogy mindig hosszú a várakozók sora. (MTI-Press) Gabonanap Amíg a pékek Harangodon, a malom­ipar dolgozói Nyíregyháza-Sóstón a Múzeumfaluban ünneplikSzení István és az Alkotmány napját augusztus 20-án. A 9 órakor kezdődő ünnepségen névvál­tozást jelentenek be: a nyíregyházi mal­mot Tirpák malomra keresztelik át, és bemutatják a Tirpák liszt termékcsalá­dot. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszer 10 órától tart Szent István-napi ünnepi megemléke­zést, ami után Pataki László Pócsperti polgármestere avatja fel a Múzeumfalu Máriapócson már augusztus 18-án megkezdődik az ün­nepségsorozat, ekkor lesz a hároméves év­fordulója a pápa látogatásának. Kilenc órakor szentmisével kezdődik a program, majd 10.30-tól Schmid Sándor szob­rászművész alkotását avatják fel. A művész alkotásaiból kiállítás nyílik. Az ünnepség díszvendége Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter. 20-án pedig sportrendezvények lesznek. Vásárosnaményban a gergelyiugomyai Tisza-partra várják az érdeklődőket húszadikán 9 órától a kato­likus templomban tartanak ünnepi szent­misét. 10.30-tól Hegedűs Antal, Vásáros- namény polgármestere mond ünnepi be­szédet. Ezután erdélyi és kárpátaljai folklóregyüttesek tartanak bemutatót. Fehérgyarmaton is már 19-én megkezdődik az ünnepség- sorozat. A református templomban lesz kórus- hangverseny. 20-án a strand területén folytatódik a rendezvénysorozat. Sportvetélkedők, és „Ússzon az egészségéért!” tömegsport­verseny várja az érdeklődődet, majd 14 órától a kárpátaljai Neveden együttes mu­tatkozik be ünnepi műsorral. 17 órától NB Il-es kézilabda-mérkőzés várja a sportra­jongókat. Újfehértón délután öt órától kezdődik a műsor, ön­védelmi bemutatóval, majd gyermekmű­sor színesíti a programot. Nem maradhat el a hagyományos utcabál sem, a jó hangu­latról a KGB együttes gondoskodik. Nyírbátorban a minorita templom előtti téren lép fel egy új büszkeségét, a pócspetri zsellérházat. Megkóstolhatjuk a már idei búzából sütött kenyeret is. A gyerekeknek tréfás vetélkedőt szerveznek: lesz lepényevés, lisztfúvás és zsákfufás. A délután a kultúra, a szórakozás jegyében telik majd. Magyar és külföldi néptáncosok, bábosok és a Ciróka térszínház bemu­tatóit láthatjuk majd. Egész nap külön­féle meglepetések, valamint zsíros- kenyér-vásár és kismesterség-bemutatók várják a látogatókat. KvZ olasz fúvószenekar, rossz idő esetén a kon­certet a templomban tartják meg. Pékek Napja Harangodon Nagykállóban, 19-én tartja az önkormány­zat a Szent István- és alkotmány-napi ün­nepi megemlékezést. Ezen részt vesznek a képviselők, a bizottságok tagjai, a pártok képviselői és az intézmények, gazdasági egységek vezetői. A kis ünnepség keretében Szilvássi Ferenc, Kriston Sándor, valamint Tordai János a város díjait veszi át Fodor János polgármestertől. Augusztus 20-án, szombaton Harangodon a Pékek Napját ünnepük a megye sütőipari szakemberei. Ezután ezrek „majáiisoznak”, fociznak, játszanak, szórakoztatják magukat és a kilá­togató kíváncsi nézőket. Baktalórántházán a sport jegyében ünnepelnek — Az új kenyér, az alkotmány és Szent István királyunk ünnepe a sport jegyében zajlik Baktalórántházán — mondta Vida Károly, a város polgármestere. Bakta és Flóra-tanya között a tíz és huszonkét év közötti fiataloknak korcsoportos kerékpár- versenyt rendezünk. Az ünnepi megem­lékezést szombaton reggel az általános iskola udvarán tartjuk. Onnan vonul majd az ifjúság — és természetesen bárki — a sportpályára és az uszodába, hiszen kispá­lyás labdarúgó- és úszóversenyen mutat­hatjuk be, hogy milyen a fizikai erőn­létünk. Este diszkó zárja a programot. Záhonyban nemzetközi kórustalálkozó lesz augusztus 20-án. A rendezvény este fél 7-kor fel­vonulással kezdődik. A fesztiválon szatmári, máramarosszi- geti és kárpátaljai együttesek lépnek fel, a záhonyi Főnix vegyes kóruson kívül. • • Ünnepségek Fél évszázad a kemence mellett A kenyér illata Aki valmikor is érezte a frissen kisült kenyér illatát, az soha nem tudja elfelejte­ni. Ezt a csodálatos élményt éltem át, amikor meglátogattam Nagykállóban Makár Ferenc pékmestert, és egyre nép­szerűbb péküzemét. Éppen szedték ki a kisült kenyereket a kemencéből, és rögtön vetették is be a következő adagot. Keres­tem a sütőlapátot, de Feri bácsi nevetett rajtam, hogy az már csak nosztalgia, ezek­ben a kemencékben gyorsan, szalagsze­ren megy a sütés. Aztán mutatott egy üzemen kívüli kemencét meg sütőlapátot. Elmondta, hogy ez még hagyományos, és lehet benne fűteni gázzal és fával is. Soha nem lehet tudni, hogy mikor kerül rá a sor, de meglepetés nem érhet bennünket, mert fa még akad bőven, meg olcsóbb is. Makár Ferencet a szakmabelieknek nem kell be­mutatni, közel ötven éve dolgozik a pék­szakmában, ahogy mondani szokták, a kisujjában van a tudás. Volt kitől elsa­játítani a mesterséget, hiszen annak ide­jén gyerekként, 12 évesen már édesapja mellett tanuló volt. A mester így vall önmagáról: — Első éves tanuló koromban már önállóan dolgoztam, aztán mikor eljött a szakmunkásvizsga, a tanoncvizsgáztatók helybe jöttek apám üzemébe. Megnézték, hogyan dolgozunk, akkor azt mondták, itt már nincs szükség vizsgáztatásra. így 1939-ben szabadultam fel, és a segédidő lejárta után '42-ben a mestervizsgát is le­tettem. Apám halála után én lettem az üzemvezető, aztán a háború közbeszólt. Hadifogságba kerültem. Szerencsém volt ott is. Szükség volt pékre, Voronyezsben egy kenyérgyárban dolgoztam. Hat év után, amikor hazajöttem, még pár évig vezettem a pékséget, majd előbb a föld­műves-szövetkezet, utána meg a kenyér­gyár vette át. Én hű maradtam a mes­terséghez, itt maradtam a kenyérgyárnál. Harmincnégy év után, 1984-ben jöttem nyugdíjba. — Feri bácsi! Milyen beosztásban töltötte le ezt a több, mint harminc évet? — Dagasztó csoportvezető voltam vé­gig. Többször akarták, hogy lépjek feljebb a létrán, de én nem tudtam elszakadni a kenyér mellől, akibe beivódik a kovász, a kelt tészta, a sült kenyér illata, az nehezen tud megválni tőle. Talán ez is közrejátszott abban, hogy belevágtam a fiammal ennek a pékségnek a létrehozásába. — Ha már itt tartunk, elmondaná, ho­gyan jött létre ez a vállalkozás? — Négy évvel ezelőtt a fiam jött az ötlettel, hogy egy társával nyitnának egy pékséget. Arra kért, menjek el hozzájuk szaktanácsadónak. Rövid gondolkodás után mondtam a fiamnak, hogy én nem közösködök, megcsináljuk mi azt családi alapon is. Nem volt könnyű, de ma már két családot eltart a pékség, és emellett 19 embert foglalkoztatunk. Végül is egy régi álmom valósult meg. Ma már ott tartunk, hogy Nagykállót 50 százalékban mi lát­juk el kenyérrel és pékáruval. Ezenkívül szállítunk Nyíregyházra, Újfehértóra, Bili­be, Érpatakra és Kállósemjénbe is. Havon­ta 400 mázsa kenyeret, emellett 120—140 ezer kiflit meg zsemlét sütünk. Ezenkívül készítünk mindent, amit egy pékségben el lehet képzelni. Többféle süteményt, ke­nyeret vagy hat félét, egy- és kétkilósat. — Ezek a kenyerek már az új lisztből készültek. Milyen az idei liszt? — Az aszály hatása érződik a minősé­gen, de jó lesz a liszt, most még gyenge. A tárolás alatt még forrik és érik a búza. — Tudom, hogy szakmai titkot nem kérhetek, de azért mégis megkérdezem, mi a jó kenyér sütésének a titka? — Arányában és minőségében a liszt megfelelő legyen. Nagyon fontos a lelki- ismeretes munka és a szakértelem. Tudja a pék, hogy mikor mit kell csinálni, és a jó kovász a lelke minden kenyérnek.-—Látom, nem lesz gond az utánpótlás­sal sem. — A fiam még most tanulja a szakmát menet közben, hiszen a pékség körüli dolgokat neki kell rendezni, az árubeszer­zéstől a készáru terítéséig mindent, de méltó kézbe adom át a stafétabotot, ha el­jön az ideje. O legalább ilyen szinten fog­ja művelni ezt a csodálatos mesterséget, mint ahogy én megtanultam apámtól. — Mi az, amivel elégedett, és szokott-e zsörtölődni? — Örömmel tölt el, amikor látom, hogy ízlik a kenyerünk, ezt a sok visszatérő vevő is bizonyítja. Bosszankodom, amikor egy frissen felszabadult pék még az alapvető arányokat sem tudja a kenyérsütéshez. Fvlijutár András Augusztus 20. Mátészalkán Gazdag programmal várja az érdek­li lődőket Mátészalka Város Önkor­I mányzata augusztus 20-án, hiszen a Szent István-napi ünnepséghez számos sport- és kulturális rendezvény kap­csolódik. Korán reggel zeneszóra ébred a város, majd kispályás labdarúgó-baj­nokság kezdődik a Keleti-lakótelepen. 9 órától ünnepi képviselő-testületi ülés lesz a színházteremben, s közben fél 10-től játékos ügyességi vetélkedőt ren­deznek gyermekek részére a művelődé­si központ mellett. A sportcsarnok előtti szabadtéri színpadon kerül sor 11 órától a Szent István-napi ünnepségre és az új kenyér megszentelésére, melyet kul­turális műsor követ. Délután „Minden­Í ki kedvére" címmel rendeznek sport- és kulturális programokat, melyeken gyermek és felnőtt egyaránt jól szóra­ji kozhat. Fellép a budapesti Bagaméri Jósaváros A Jósavárosi Napok, ismét kellemes és szórakoztató programokat ígérnek. A két­napos mulatságnak a jósavárosi mű­velődési ház és a mellette lévő sportpá­lya ad otthont. A gyerekeket többek között a Bessenyei Színkör zenés mese­játékai szórakoztatják majd, de lesz számukra számítógépes játékprogram és aszfaltrajzverseny is. A lányok felfűzhe­tik akár életük első gyöngysorát is. Per­sze a nagyobbak sem fognak unatkozni. Őket csalogatja a REFLEX Modemtánc Stúdiója, a BASIC Tánc-Sport Egyesület verseny- és formációstánc-bemutatója. A hagyományok kedvelői erdélyi néptánc­együttesek gálaműsorában gyönyörköd­hetnek. A szombati napot 14 órakor a Sza­bolcsi Koncert Fúvószenekar és mazso- rettcsoport műsora nyitja. együttes, lesz Tátika-show, és a szabadtéri színpad műsorában olyan neves művészek lesznek láthatók, mint Soltész Rezső, Varga Miklós, Nádas György, Boncz Géza. Este fél héttől a Nyíregyházi Kon­cert Fúvószenekar hangversenyét és a ma- zsorettcsoport felvonulását tekinthetik meg az érdeklődők, míg nyolctól a Szink­ron együttes ad koncertet, melyen fellép Gidófalvi Attila is. A szünetben bemutat­kozik az ország talán legfiatalabb zeneka­ra, a Kölyök Band. Még számos program mellett egész nap megtekinthetők a művelődési központban Zajácz Tamás bőrműves alkotásai, melyek meg is vásárolhatók. Bizonyára sokan ellátogat­nak a Szatmári Múzeumba is, ahol 20-án, 21 -én és 22-én a II. Szatmári Autókiállítást rendezik meg. Augusztus 21-én további látványos programot kínál a művelődési központ 18 órától Néptáncfesztivált rendeznek az intézmény színháztermében. A feszti­válon Szabolcs-Szatmár-Bereg megye felnőtt együttesei mutatkoznak be, de Romániából is érkeznek vendég­fellépők. Megyénkből négy együttest láthatnak az érdeklődők: az ököri- tófülpösi Fergetegest, a nyíregyházi Szabolcs Táncegyüttest, az ugyancsak nyíregyházi Igrice Néptáncegyüttest, valamint a vendéglátók csoportját, a mátészalkai Szatmár Táncegyüttest. Erdélyből három csoport érkezik a fesztiválra: a Csikszentdomonkosi Néptánccsoport, a Karcfalvi Ifjúsági Tánccsoport, valamint a Rozsmalint Táncegyüttes. A fesztivál része a Má­tészalka várossá avatása 25. évforduló­ja alkalmából megrendezésre kerülő műsorsorozatnak. A program megte­kintése ingyenes! (Szamosi)

Next

/
Thumbnails
Contents