Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-18 / 126. szám
ÚJ KELET in MAGAZIN IB i 1994. augusztus 18., csütörtök Gyémántváros Belgiumban „A világ gyémántfővárosának” tekinti magát Belgium második legnagyobb, s egyben az északi, flamand, terület legjelentősebb városa, Antwerpen. Rögtön el kel! ismerni: nemcsak a figyelem felhívását szolgálja e hangzatos titulus, azt a gyémánt nemzetközi adásvételében játszott szerepe teljes mértékben indokolttá teszi. A La Libre Belgique elemzése megerősíti azt. hogy Antwerpen, amely egyben Rubens városa és a világ egyik legfontosabb kikötője, változatlanul meghatározó szerepet tölt be a világ drágakőkereskedelmében. A statisztikai adatokból - mutat rá a belga lap - kiderül, hogy az antwerpeni gyémántpiac kedvező eredménnyel zárta az idei első fél évet, ami különösen feltűnő a tavalyi visszaesés tükrében. Az antwerpeni gyémánttőzs- déken. évente összesen mintegy 575 millióid belga frank (18 milliárd dollár) értékben kötnek üzleteket. Ehhez mérhető forgalmat kizárólag a londoni tőzsdék bonyolítanak le, főképpen a csiszolatlan gyémánt adásvétele terén. Antwerpennek elsősorban a kereskedelmi pozíciói erősek a gyémántüzletben, a termelés — a nyers gyémánt átalakítása, feldolgozása ■— területén kisebb részarányt képvisel. A nagyobb méretű, magas minőségű briliánsokat illetően ugyanakkor Antwerpen változatlanul a világ legfontosabb kereskedelmi központja. Az itt előállított gyémánttermékek több mint 95 százalékát exportálják, elsősorban az Egyesült Államokba, Japánba és Hongkongba. A város jelentős mértékben nagy tehetségű gyémántcsiszolóinak és kiváló kereskedőinek köszönheti hírnevét. Egyre nagyobb versengésre kényszerül azonban az utóbbi években az új gyemántkoz - ír erőteljes fejlődése miatt. Elsősorban ! . ia és Thaiföld tört előre, de jelentős versenytársnak számít ma már Izrael, Srí Lanka és Malajzia is.- A gyémántfeldolgozás alapvetően továbbra is kézművesmesterség marad, s ezért a munkabér az árat alapvetően befolyásoló tényező. Antwerpen egyik fő problémája az, hogy a feljövő országokban alacsonyabbak a kétkezi munka költségei - idézte a belga lap a gyémántkereskedőket tömörítő tanács egyik illetékesét. A melltartó nélküli napozást megfékező prüdériára válaszul az élelmes francia hölgyek új módit vezettek be: öntapadós fügefalevél „nyílik” mind több napimádó felsőtestén. A divat természetesennem állt meg derékon felül: az alsófertályt elöl és hátul a tanga minimálváltozata, két virágot ábrázoló fóliadarab takarja. A strandok erőszakos mozgóárusai rögtön felvették kínálatukba az újfajta „fürdőruhát”. Praktikus, hogy a méretekkel sincs túl nagy gond: az egységlevél vagy virág több méretet is átfog. Az új viselet - amely Brazíliából érkezett - kényelmes, bőrbarát, lesülni is enged, és az erénycsőszök sem találhatnak kivetnivalót benne. Sőt, „esti változatban” is létezik: leopárd, zebra és tigris mintával. Aszpirinnel az AIDS ellen? Azt már eddig is tudtuk, hogy a közönséges aszpirin a megfázáson és fejfájáson kívül egy sor más dologra is jó: „hígítja” a vért, ezáltal csökkenti a vérrögök kialakulásának lehetőségét, s így a szívinfarktus vagy akár az agyvérzés kockázatát. De az' aszpirin még ennél is többet tud: amerikai kutatók szerint az AIDS-et okozó HIV-vírus szaporodását szintén gátolja. A szenzációszámba menő megfigyelés egyelőre csak laboratóriumi körülmények között „működik” - ott azonban igen meggyőzően: az aszpirin szalicilsav-tartalmánál fogva blokkolja az NF-kappaB nevű fehérjét, amely döntő szerepet játszik a HIV-vírusok szaporodásában - írja az AP. A csütörtökön véget ért jokohamai AIDS-konferencián egy másik kutatócsoport az aszpirinnal kapcsolatban hasonló eredményre jutott, bár szerintük a szalicilsav egy másik fehérje blokkolása által fejti ki jótékony hatását. A laboratóriumi kísérleteket szeretnék klinikai megfigyelésekkel követni: ezekben nagy dózisú aszpirint adnának a HIV-fertőzött, de nem AIDS-beteg személyeknek. A nagy adagban történő aszpirinadagolást azonban korlátozza a szalicilsav egyik súlyos mellékhatása, nevezetesen, hogy súlyos belső vérzést okozhat. Az amerikai kutatócsoport tagjai azonban úgy vélekednek, hogy az aszpirinnal kapcsolatos megfigyelések alapján a gyógyszergyártó cégek új irányba fordulhatnak fejlesztéseikkel, és megpróbálhatnak olyan szereket kifejleszteni, amelyek a HIV-vírus szaporodását illetően az aszpirin áldásos hatásaival rendelkeznek annak mellékhatásai nélkül. Megoldódnak a gondok? Bioszféra-2 Tudományos kutatások céljából szeptembertől megnyitja a Bioszféra- 2 kísérleti telepét a programot finanszírozó amerikai milliárdos, Edward Bass. A program vezetése azt közölte, hogy neves egyetemekkel, kutatóközpontokkal és laboratóriumokkal együttműködve kutatóintézetet állítanak fel. Az új tudományos igazgató a Harvard Egyetem egyik tanára lesz. Az 1,3 hektáron elterülő Bioszféra-2 kísérleti telepen a természetes létkörülményeket imitáló „üvegház” alatt élnek a kísérletben részt vevők. A Bioszféra-1 nyolc lakója kétévi üvegházi lét után a múlt szeptemberben fejezte be a kísérletet. A Bioszféra-2-ben az idén márciustól heten élnek. A programot egyrészt a vezetésen belüli széthúzás veszélyeztette, másrészt az, hogy sok kutató komolytalannak ítéli a vállalkozást - írja a dpa. Most megtörtént az átszervezés, és az új terveknek megfelelően a Bioszféra—2 hét lakója szeptemberben kiköltözik. Ezután egy hét hónapos átmeneti időszakra a kutatók „veszik át a terepet”. Az újabb misszió 1995 késő tavaszán kezdődik. A prüdéria elleni csodafegyver a maga átlag 60 frankos árával éppen idejében jött: a Cote dAzur néhány településén ennél némileg nagyobb bírságot fizetnek a közszemérem ellen vétők. A hatvan frank azért egy picit borsos ár a szexi strandcsodáért: bár a vízben nem oldódik fel, ha egyszer viselője „leveszi”, többé nem ragasztható fel - vagyis másnap újat kell venni. A „király" A rómaiak által alapított Augsburg (latin nevén Augusta Vindelieum) városa a Lech folyó mentén sok mindenről híres. Például székesegyházáról, a Mozart-múzeumröl vagy a Fugger-házról. Nekünk, magyaroknak pedig fájó emlék, hogy nem messze a várostól, a lech-mezei csatában szenvedtek megsemmisítő vereséget 955-ben. kalandozó őseink I. Ottó német király seregeitől. Mostanság azonban újabb nevezetességgel gyarapodott Augsburg városa. A belvárost járó turisták akarva nem akarva belebotlanak egy mezítlábas, csalánruhába öltözött, lengő szakállú férfiba - „Augsburg királyába” , ahogyan a41 éves Gerhard Her- manutz magát nevezi. A württembergi születésű férfi „elvből” nem kéregét. Igaz, három évvel ezelőtt még elegánsan öltözött, s jóllehet reklámgrafikusnak tanult, a legkülönbözőbb foglalatosságokat űzte. Volt ápoló egy szociális otthonban és fürdőmester, de amióta „foglalkozásnélküli” - mondja -, azóta „szabadnak érzi magát, mint egy király, és félelem nélkül él”. Havi száz márkából kijön (a pénz korábbi megtakarításaiból származik) és édesanyja kedvéért, az idős nénivel lakik együtt, noha „neki magának nem lenne szüksége lakásra”. Televízióra és telefonra azonban egyikük sem tart igényt. Az „augsburgi király” minden évben egy alkalommal hónapokra elhagyja „birodalmát” - gyalogosan útra kél. Megtette már az utat Augsburg és Szicília között, és körbejárta az egyesített Németországot annak új határai mentén. Vándorlásai során - mint mondja - csak vizet iszik és a szabad ég alatt alszik. Gerhard Her- manutz aszkéta életvitele ellenére sem hajlandó azonban kolostorba vonulni vagy egy szekta tagjának lenni. Csupán azt akarja, hogy másként éljen, mint a többiek, és hogy olyannak fogadják el, amilyen. Felújították a tököli római katolikus templom tetőszerkezetét. A szakemberek augusztus 20-ára tervezik az átadást Kihaló állatkertek Kihalás fenyegeti az orosz állatkerteket. A 11 milliós lakosú Moszkvában mindössze egyetlen állatkert árválkodik, ám annak is alig van olyan része, amely nyitva állna a látogatók előtt, illetve ahol a ketrecekben akadna látnivaló. Nullára csökkent az oroszlánok, a zsiráfok, a gorillák létszáma, de már csimpánzból sincsen egy sem. Mivel Oroszország távoli vidékeiről is sokan utaznak a fővárosba, hogy csemetéjükkel megismertessék a vadállatokat, egyre többen zúgolódnak amiatt, hogy potyán tették meg a nagy utat. Hot- dogot közelebb is kaphat a gyerek, verebeket pedig otthon is tud etetni kiflimorzsával - panaszkodnák a szülők. Vidéken ennél is rosszabb a helyzet, a volt szovjet tagköztársaságokban pedig még sanyarúbb az állatkertek sorsa. Grúzia fővárosában, Tbilisziben a legrosszabb állatkerti állatnak lenni. A tavalyelőtti tél hidege és az éhség az állománynak csaknem a felét elpusztította. Nemcsak a négylábúaknak megy azonban rosszul, gondozóik is panaszkodhatnak: teljes havi fizetésük 15-20 magyar forintnak megfelelő összeg! Ami a külföldi segítséget illeti, akad egy amerikai üzletember, aki minden, hónapban száz dolláros csekket küld Moszkvába, hogy állja a majmok banánszámláját. Csakhogy lassan már nincs, aki a banánt megvegye, és ami megegye. Betonkeverő az űrrepülőből Példátlan karrier elé tekint az Endeavour amerikai űrrepülő: betonkeverőt csinálnak belőle. Egy space shuttle számára első pillantásra lealacsonyító feladat persze felemelő lesz, mivel űrbéli magasságban keverhet betont az Endeavour. Az építőipari feladat célja természetesen elsősorban nem az. hogy űrhajón lehet-e betont keverni, ha netán sürgős belsőépítészeti munkák akadnak - pl. csillagközi úton emeletráépítés a fiataloknak -, hanem maga a beton, illetve annak vizsgálata. Az amerikai építőipari cégek legfantáziadúsabb vezetői ugyanis már jó ideje álmodoznak arról, hogy a Holdon betonvárosok fognak épülni, és szerintük a földtől nem túl elrugaszkodott az ötlet, mivel a Holdon a betonhoz csaknem minden hozzávaló helyben van. Vizet persze vinni kell, s visz az Endeavour is csütörtökön kezdődő útjára, ahogy cement és homok is lesz a fedélzetén. Túl sok házalap persze nem épülne az űrrepülőn kevert betonból, mivel mindössze másfél kiló cement, ugyanennyi homok és 6 deciliter víz szolgál alapanyagul. A keverés egyébként teljesen automatikus lesz, így nem visz magával az Endeavour építőipari segédmunkást. Hogy hogyan köt meg a beton, nem tudni, odafent csak tíz napja lesz rá, az azonban biztos, hogy így is a legdrágább betondarab születik: a kísérlet 31 ezer dollárba kerül. 80 éves a Panama-csatorna A Panama-csatorna augusztus 15-én volt 80 éves, - Csak rövid távon van igazi jövője, a távoli jövő bizonytalan - mondta a Reuter brit hírügynökség tudósítójának Richard Wainio, a Panama-csatorna bizottságának ügyvezető igazgatója.- Ebben az évben sokat kerestünk, később azonban az áthaladó hajók száma valószínűleg csökkenni fog - mondta. Azt várják, hogy a 80 kilométer hosszú vízi út a szeptemberben végződő pénzügyi évben még magas jövedelmet hoz. A számítások szerint az 1992-93-as pénzügyi éven elért 400 millió dolláros bevételhez képest a jövedelem 3,5 százalékkal még növekedni fog. Ennek oka Wainio szerint az amerikai gazdaság lassú javulása és az Ázsiával, valamint Latin-Amerikával folytatott kereskedelem fejlődése. A csatorna későbbi jövője azonban olyan bizonytalan, mint amilyen volt, amikor az Ancon nevű hajó elsőnek haladt át a csatornán 1914. augusztus 15-én. Az Egyesült Államok ugyanis 1999. december 31-én köteles átadni a csatorna igazgatását Panamának. Egyes országok, amelyek használják a csatornát, mint például Japán, aggódik, hogy a karbantartást elhanyagolják majd, az áthaladási díjat viszont növelik. Az Egyesült Államok és Panama jelenleg szélesíti a csatorna legkeskenyebb részét, hogy lehetővé tegyék két hajó egyidejű áthaladását. A munkálatokat azonban csak 20 év múlva fejezik be. Utána az átkelés nem vesz majd többet igénybe 24 óránál.
