Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)

1994-08-17 / 125. szám

4 1994. augusztus 17., szerda KÜLFÖLD-BELFÖLD UJ KELET Túlélhető a blokád Radovan Karadzic boszniai szerb vezető szerint a boszniai Szerb Köztár­saság „túléli,, a Jugoszláviához fűződő kapcsolatok megszakítását. A BBC-nek nyilatkozó politikus elmondta: a bosz­niai szerbek élete nagyon nehézzé vá­lik, azonban hála a gazdaságnak, a mezőgazdaságnak és az energiahor­dozó-lelőhelyeknek, a boszniai szer- beknek elegendő élelmiszere és fegy­vergyára van, így tehát túlélik a legújabb béketerv elutasítása miatt bevezetett politikai és gazdasági zárlatot. Karadzic hangsúlyozta, hogy jelentős üzemanyag-készleteik vannak, majd hozzátette, hogy akár az ellenséggel is lehet kereskedni. „Ha van pénzünk, mindent elérhetünk” - mondta a szerb vezető. Karadzic a Jugoszlávia által meghirdetett blokád bevezetése óta több, egymásnak ellentmondó nyilat­kozatot adott. Néhány nappal ezelőtt még azt hangsúlyozta, hogy a szerbek csak akkor védhetik magukat sikerrel, ha valamennyien egy államba tömörül­nének. „Néhány hónapig nagy meg­próbáltatásoknak lennénk kitéve, aztán azonban elfogadna bennünket a világ” - mondta akkor a politikus. A nemzetközi összekötő csoport ál­tal előterjesztett béketervet már elutasí­totta a boszniai szerb kormány és a par­lament, s a végső döntést az augusztus végén rendezendő népszavazásra bízta. A béketerv az egykori jugoszláv tagköz­társaság 49 százalékát adná a lakosság egyharmadát kitevő szerbeknek Kubai menekültek A kubai Mariéi kikötőjében hétfőn kudarccal végződött több száz kubainak az a próbálkozása, hogy egy teherhajó fedélzetén jussanak el az Egyesült Államokba. He­lyi idő szerint az esti órákban az ötszáz menekült közül már négyszáz hagyta el a máltai zászlóval hajózó Jussura fedélzetét. Miközben a menekültek - köztük igen sok gyermekes család - a tankhajóról távoztak, a kubai biztonsági erők a háttérben marad­tak. Újságírók kérdéseire a menekültek elmondták: azért változtatták meg szándékukat, mert tudomást szereztek arról, hogy a hatóságok nem adnak engedélyt a hajónak a kikötőből való távozására. A kubai belügyminisztérium az AFP szerint korábban beje­lentette: „különleges intézkedéseket” foganatosított a teherhajó kifutásának megakadá­lyozására. A hajó elfoglalása az után történt, hogy Marielben gyászünnepséget tartot­tak a kubai haditengerészet egyik tisztjének emlékére, akit a menekülők Mariéi kikötőjében egy héttel ezelőtt lőttek agyon. Carlos lázban tartja Franciaországot Nem lehet büntetlenül semmiféle ter­rorcselekményt végrehajtani sem Fran­ciaország, sem francia állampolgárok ellen - figyelmeztetett Charles Pasqua francia belügyminiszter. A miniszter, aki az utób­bi napok szigorított biztonsági rendszabá­lyaival és Carlos szenzációs őrizetbe vételével került reflektorfénybe, a TF1 francia tv hétfő esti híradójának ven­dégeként nyilatkozott.- Franciaország nem feledkezik meg a terrorista merényletek áldozatairól és ha módjában áll, azon lesz, hogy a terrorista cselekedetek elkövetőit felelősségre von­ja az igazságszolgáltatás. Mint mondotta, Carlos elfogását a legutolsó percekig tel­jes titoktartás övezte. Balladur miniszter- elnök is csak vasárnap értesült az utolsó lépésekről, bár az ügyről természetesen mindenről folyamatosan tájékoztatták. O maga személyesen tájékoztatta Francois Harci sikerek A boszniai muzulmánok kedd hajnalra visszafoglaltak a szerbektől egy húsz négyzetkilométeres területet Szarajevótól északra - jelentette a BBC. Az áldozatok számáról nem érkezett jelentés. A brit rádió szerint az elő­retörés jelentősége abban áll, hogy az elfoglalt területen lévő utakat fel­használva a muzulmánok könnyebben mozgathatják egységeiket Szarajevó és az észak-boszniai Tuzla között, s így komolyabb fenyegetést jelentenek a Szerbiát, a boszniai szerb területeket és a horvátországi szerb krajinákat össze­kötő közlekedési folyosó ellen. A kor­ridor az észak-kelet boszniai Brcko körzetében csak néhány kilométer széles. A muzulmánok két hete indí­tottak ellentámadást Szarajevótól északra, s azóta is folyamatosan érkeznek újabb csapatok a boszniai főváros körzetébe. A jugoszláv tájékoz­tatási eszközök egyelőre nem szá­moltak be a muzulmán harci sikerekről. Sötét képet festett Alekszandr Szolzsenyicin az orosz társada­lom erkölcsi állapotáról, hangsú­lyozva, hogy az Oroszországot jelenleg sújtó erkölcsi válság a gazdasági bajoknál is sokkal sú­lyosabb probléma. Százéves módszerek Kárpátalján a múlt évi kis megtorpanás után (akkor csak 9,4 százalék volt a növekedés), az idén új lendületet vett a bűnözés. A helyzet rohamosan romlik, s a féléves adatok már 20,9 százalékos növekedést mutatnak. Többek között ez volt a témája annak a napokban megtar­tott sajtótájékoztatónak, melyen a megye főügyésze, Volodimir Bondarenko ele­mezte a Kárpátalján kialakult közbizton­sági állapotokat. A főügyész szerint felettébb aggasztó, hogy tovább terjed a bűnözés a fiatalkorúak körében. Az idén 16 százalékkal nőtt a kiskorú elkövetők száma. A szervezett alvilág is egyre töb­bet hallat magáról. Összességében pedig a fél év alatt elkövetett bűncselekmények száma pontosan 2932. Néhány éve még az egész évi mennyiség sem volt ekkora. Az ügyészség 1704 befejezett nyomozati anyagot adott át a bíróságnak. Sok bírálat éri megyénkben az igazságszolgáltatást, mert feltűnően enyhe ítéleteket hoz a sú­lyosnak minősülő ügyekben is. Erről a főügyész csak annyit mondott, hogy Kár­pátalja egyike annak az öt ukrajnai me­gyének, ahol a legszigorúbb büntetéseket szabják ki a bírák. Nagyon gyakran maguk a törvények, illetve azok hiányosságai teszik lehetetlenné a hatékony beavat­kozást. Bondarenko úr megmutatta azt a BTK-t, amely alapján ítéleteit hozza a bíróság. Hát az kérem mindennek nevezhető, csak éppen könyvnek nem. Lapjai leginkább egy jókora fejessalátához hasonlítanak az időről időre egymásra ra­gasztott törvénycikkek, módosítások nyo­mán. Ukrajnának még mindig nincs saját BTK-ja. Csupán az 1966-ban kiadott szov­jet törvénykönyvet toldozzák-foldozzák. Mitterrand köztársasági elnököt is. A belügyminiszter több kérdésre a nyomozás érdekében kitérő választ adott, például arra, mely országók működtek közre (Szudánon kívül) Carlos kézrekerítésében. Hangoztatta, „mindig Carlos nyomában voltunk, s ha néha el is veszítettük, so­hasem adtuk fel a reményt”. Pasqua szerint Carlos nem egyszerű zsoldosként, hanem „megszállott terro­ristaként” ténykedett, viszont egyre ke­vesebb országban talált menedéket. A további részletek között megemlítette, hogy személyesen fordult a szudáni belügyminiszterhez, kérve, Carlost adják ki Franciaországnak. Megerősítette vi­szont, hogy eddig Párizshoz nem érkezett kérés Carlos kiadatása ügyében, bár több államnak is elfogatási parancsa van ellene, így többek között Ausztriának és Német­országnak. A belügyminiszter első ízben ismerte, el, hogy a több mint egy hete bevezetett biztonsági intézkedések „már mintegy előre be voltak programozva” , és azokról már az öt francia életét követelő algíri merénylet előtt döntés született. Arra a kérdésre, vajon a szudáni hatóságoknak volt-e tudomásuk Carlos újabb terrorista ténykedéseiről, szintén kitérő választ adott. A Sakálként is emlegetett terroristát kedden hallgatja ki a terroristaellenes harc­cal foglalkozó „első számú” francia vizs­gálóbíró, Jean-Luis Bruguiere, aki többek között a Carlosnak tulajdonított egyik legvéresebb, a Marbeuf utcai merénylet ügyében vezeti a nyomozást. Carlos le­tartóztatásának híre a francia sajtóban szin­te minden hírt maga mögé utasított. Őt magát még nem mutatták be, csupán Szudánban nemrég készült fényképét, va­lamint azt a gépkocsikonvojt, amellyel a párizsi Santé börtönbe szállították. Lefegyverezték a rendőröket Két fiatalember - egyikőjük még szinte gyerek - lépett oda az Ungvár határában szolgálatot teljesítő járőrhöz. Rövid szóváltás után letámadták a rendőrt, el­vették szolgálati fegyverét, s arra kény­szerítették, hogy arccal a földre feküdjön. A nagyobb nyomaték kedvéért, a támadók még egy lövést is leadtak. A lövedék a járőr füle mellett fütyült el. A fiúk pedig beültek a szolgálati kocsiba és kereket ol­dottak. Az eset óta napok teltek el, de a megye legjobb nyomozói által vezetett hajtó­vadászat eddig nem hozott eredményt. A tettesek kézre kerítőinek pénzjutalmat is kilátásba helyezett a megyei főosztály. A támadókról sikerült megtudni, hogy Ebben a kuszaságban gyakran maguk a jogászok sem tudnak eligazodni, nem ér­tik, hogyan kell értelmezni egy-egy új megfogalmazású cikkelyt, kivált, amikor az teljesen ellentmond egy másiknak. E helyzetben jó megoldás lenne a kompu- terizáció. A Kárpátaljai Megyei Ügyészsé­gen azonban még ismeretlen szerkentyű a számítógép. A műszaki felszereltségről egyébiránt a főügyész elmondta, hogy nyomozóik még a Miklós cár idejében rendszeresített eszközökkel dolgoznak. Század eleji módszerekkel történik a nyombiztosítás és sok más, a munka ered­ményességét negatívan befolyásoló esz­közük is elavult. Az állam egyelőre nem szándékozik javítani a helyzeten. így a számítógépek helyett továbbra is marad a papírfecnik ragasztása. Balogh Csaba Herszon megyében rablásokért körözik őket, s egy testvérpárosról van szó. Mivel nem kizárt, hogy külföldre, eset­leg éppen Magyarországra szöktek, közre­adjuk az ismert személyleírásukat és a róluk készült rajzokat. 1. Kizilov Viktor Gennagyijovics, szüle­tett 1970. 160-165 cm magas, fekete hajú, rövidre nyírt frizurát visel. Ruházata kék sportkosztüm, elöl fehér mintákkal. 2. Kizilov Olekszandr Gennagyijovics, született 1978. 175 cm magas, vékony testalkatú, haja szintén rövidre vágott, de világos színű. Nyakában feltűnő aranylán­cot hord, végén egy kereszttel. Utoljára világos sportruhába volt öltözve. Többezer érdeklődő előtt leplez­ték le Kő Pál budapesti szobrász- művész Kölcseyről készült egész alakos bronzszobrát a költő szülő­falujában, a romániai Sződemete- ren. A szoboravató beszédet a mű­alkotást adományozó Magyar író­szövetség elnöke, Tornai József tar - tóttá. Őt követően az augusztus 6-i ünnepségen szót kért — a megye prefektusa és önkormányzata el­nöke után — Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Bállnt- Pataky József, a Határontúli Ma­gyarok Hivatalának főtanácsosa, Tőkés László református, Tempfli József római katolikus, valamint Kocsis Elemér, a Tisztántúli Re­formátus Egyházkerület főpásztora és Taxner- Tóth Ernő, a Kölcsey Tár- saság elnöke. Üdvözölte a szép­számú közönséget Álmosd és Szat- márcseke polgármestere, kik az ün­nepséget megelőző délelőtt a hely­beli önkormányzat román tisztség- viselőivel a testvértelepülési kap­csolat felvételéről tárgyaltak. Nemzeti imánk megzenésítésének 150. évfordulóján a sződemeteri re­formátus templom kertjében felállí­tott szobor a szülőfalu méltó tisz­telgése volt Kölcsey emléke és szel­leme előtt. (muzsnay)

Next

/
Thumbnails
Contents