Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)

1994-08-15 / 123. szám

i 1 nn rÄi n n111 pAi r\ ■ : I 1994. augusztus 15., hétfő BELFOLD-KULFOLD 1 ■ m 1 UJ KELET Pisztollyal fenyegetőzött a magyar diplomata A The Times című brit lap hétvégi tudósítása szerint a brit rendőrség egy fegy­veres osztaga őrizetbe vett egy magyar diplomatát, aki londoni otthona közelében pisztollyal fenyegetett túl zajosan dolgozó építőmunkásokat. A 49 éves magyar diplomatát várhatóan a hét végén repülőre ültetik és elutazik Nagy-Britanniából - - írta a brit lap. A londoni magyar nagykövetségen nem kommentálták az eseményt, és egy szóvivő megtagadta a diplomata nevének és rangjának közlését is. A magyar nagykövetségen azt mondták, hogy ha a brit rendőrség nem tesz további intézkedéseket, akkor a férfi elhagyja az országot - írta a The Times. A diplomata egy éjszakát az egyik londoni belvárosi rendőrőrsön töltött. A rendőrség diplomáciai mentességét vizsgálta, mielőtt esetleges vádemelésről döntenek. A Scotland Yard szóvivője megerősítette, hogy pisztolyt találtak nála. Külföldi dip­lomaták nem hordhatnak fegyvert Nagy-Britanniában, és akinél fegyvert találnak, azt általában azonnal kiutasítják - tette hozzá a brit lap. Rendőrségi források azt is megerősítették, hogy egy kést és egy gázpisztolyt ugyancsak találtak a tizedik emeleti lakásban, ahonnan jó kilátás nyílik a Buckingham-palota kertjére. A rendőrség sürgeti a férfi gyors hazautazását - írta a The Times. A brit lap beszá­molója szerint a rendőrség fegyveres osztaga két utcát lezárt, mielőtt behatolt a lakásba. A diplomatát minden jel szerint felbőszítette, hogy egy Victoria pályaud­var környéki irodaház-építkezésről fülsiketítő zaj áradt. Nem bírván tovább a lármát, csütörtök délután kiment az építkezésre, pisztollyal hadonászott és kiabált. Egy munkás így nyilatkozott a The Timesnak: - Tizenketten dolgoztunk, néhányan légkalapáccsal, amikor ez az ember odajött, sortban és trikóban, és ránk kiabált, hogy hagyjuk abba. Ránk célzott egy revolverrel, de senki sem törődött vele és akkor elment. A brit külügyminisztériumban azt mondták, hogy tudnak az esetről, de ez az ügy a magyar nagykövetségre és a rendőrségre tartozik - írta a The Times. A Scotland Yard szóvivője vasárnap az MTI érdeklődésére Londonban megerősítette, hogy azt a magyar diplomatát, akinek esetéről a The Times című lap szombaton beszámolt, a brit rendőrség vádemelési javaslat nélkül szabadon bocsátotta. - Ez mostantól a magyar hatóságok ügye. A diplomatát magyar képviselők kikisérték a repülőtérre és minden bizonnyal föltették egy, a hazájába tartó repülőgépre - mondta a szóvivő az MTI-nek. A szóvivő elzárkózott a diplo­mata nevének közlésétől, és az ügy kommentálásától. Hazaérkezett Keleti György Hazaérkezett Ukrajnából Keleti György honvédelmi miniszter - tájékoztatta az MTl-t szombaton este a HM Sajtóosztálya. A rövid, munkajellegé' látogatás alatt vendéglátójával, Vitalij Radeckij védelmi miniszterrel a kétoldalú katonai együtt­működés helyzetét és annak távlati kérdéseit tekintették át. Keleti György Belgrádiról is hazajött Keleti György honvédelmi miniszter vasárnap reggel Belgrádba utazott, ahol Pavle Bulatovics jugoszláv nemzetvédelmi miniszterrel találkozott - tájékoztatta az MTI-t a HM sajtóosztálya. A rövid látogatás elsősorban a személyes kapcsolat- felvételt szolgálta, melynek során várhatóan a már korábban létrejött megállapodá­sokról és a további katonai együttműködésről volt szó. Vastagh Pál találkozik dr. Sólyom Lászlóval Dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter hétfőn felkeresi hivatalában dr. Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság elnökét. Az MTI értesülése szerint a találkozón minden bizonnyal szóba kerül az új alkotmány megalkotása és az Alkotmány- bíróságról szóló törvény módosítása. Gyakorló riadó Budapesten A kormányőrség, a rendőri ezred, a budapesti rendőrségi állomány egy részének bevonásával gyakorló, éberségi riadót tartott szombaton este a Kossuth téren. A gyakorlaton tűzszerész járőr is részt vett - tájékoztatta az MTI-t az Országos Rendőr-főkapitányság főügyelete. A tájékoztatás szerint a gyakorló riadót a kö­zelmúltban Budapesten elkövetett robbantásos merényletekkel összefüggésben rendelték el. Budapestre látogat a román külügyminiszter Budapestre látogat szeptember első napjaiban Theodor Melescanu román külügyminiszter - erősítette meg szombaton Szent-Iványi István külügyi államtit­kár a román féltől kiszivárogtatott értesüléseket az MTI-nek. Az egynapos láto­gatás időpontjáról a tárcák vezetőinek zsúfolt programja miatt még nem tudtak dönteni, azt a magyar fél augusztus 30-án szándékozik nyilvánosságra hozni. MDF-fórum Békésben Az újra ellenzékivé lett MDF megújulásáról, az őszi helyhatósági választáson szükséges ellenzéki egységről s az 1998-as országgyűlési választás megnyeréséhez elengedhetetlenül fontos magatartásról szóltak a Magyar Demokrata Fórum vezetői vasárnap Szabadkígyóson az MDF Békés megyei fórumán, amelyen Für Lajos mondott nyitóbeszédet. A párt elnöke hangsúlyozta: a Magyar Demokrata Fórum­nak az ismert események folytán olyan új lendületet kell kapnia, mint az első induláskor. Nemzeti ellenzékiként kell újragondolni, milyen politikára van szük­sége az országnak. Az MDF szeptemberi rendkívüli országos gyűlésének feladata lesz az elmúlt négy év tárgyilagos, de kíméletlen elemzése, az átdolgozott alap- szabályzat szellemében a szervezet megújítása. Újabb ruandai menekültáradat Az ENSZ szerint újabb ruandai menekültáradat tart Ruanda délnyugati részéből Zaire keleti része felé. A becslések szerint az úton lévő mintegy egymillió ember egy héten belül érkezik meg a szomszédos országba. A Reuter jelentése szerint Emery Brusset, az ENSZ ruandai segélyszervezetének szóvivője közölte, hogy a menekültek várhatóan a jövő héten lépik át a zaire-i határt Bukavu átkelő­helyen. Privatizáció a mezőgazdaságban Az elmúlt négy évben a mezőgaz­dasági beruházások alakulását alap­vetően a privatizáció határozta meg. Ez idő alatt az élelmiszer-ipari ágazatba megközelítően 82 milliárd forintot fek­tettek be, miközben az ágazati beruházás az 1990. évi 17,7 milliárd forintról 1993- ra 26,4 milliárd forintra emelkedett. Minderről a Földművelésügyi Minisz­térium készített összefoglalót. A beszá­moló szerint a beruházások reálértéke elmarad a korábbi évekétől, mivel az élemiszer-ipari vállalatok jelentős része nem vagy alig fordított pénzt fejlesz­tésre. Jobbára gépek-berendezések be­szerzésére költöttek, ami tavaly elérte az összberuházási költség 75 százalékát. Az importgépek aránya évről évre fokoza­tosan emelkedett, és jelenleg már csaknem kétszerese a belföldinek. A befektetések mértéke azoknál a vál­lalatoknál a legnagyobb, amelyek a priva­tizáció viszonylag korai szakaszában külföldi kézbe kerültek. Az élelmiszeripar jegyzett tőkéjének megközelítően 44 százaléka volt tavaly év végén külföldi tulajdonban. A külföldiek elsősorban olyan vállalatok iránt érdeklődtek, ame­lyekkel évek óta keresekedelmi-gazdasá- gi kapcsolatban álltak, illetve, amelyek a biztos belföldi - kismértékben nyugati - piacokra termeltek. Ezek közé tar­toznak a növényolaj-, a cukor-, az édes-, a szesz-, a sör-, és a dohányipar cégei. E szakágazatok az élelmiszeripar 26,4 milliárd forintos tavalyi beruházá­si teljesítményéből megközelítően 17 milliárd forinttal részesedtek. Ezzel szemben az egyes stratégiai jelentőségű szakágazatoknál — tej-, hús-, barom­fi-, malom- és takarmányipar - ele­nyésző a külföldi részesedés és lassú a privatizáció. E cégeknél a beruházások összege 1993-ban 5,8 milliárd forint volt. Az expó-népszavazásról Oroszok Karabahban Levon Ter-Petroszjan örmény elnök beleegyezett abba, hogy orosz csapa­tok biztosítsák Karabahban a tűzszü­net betartását - jelentette szombaton az AP. - Csak Oroszország alkalmas arra, hogy csapatokat küldjön a térségbe békefenntartás céljából - mondta az örmény elnök egy interjúban, amely a The New York Times szombati szá­mában látott napvilágot. Ter-Petroszján jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, ahol kedden találkozott Bili Clinton elnökkel. Clinton az örmény elnökkel folyta­tott megbeszélésén azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem ellenzi az orosz békefenntartó csapatok be­vetését, amennyiben a szemben álló felek is beleegyeznek abba. Clinton egyúttal hozzátette: az orosz egységek tevékenységét az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) felügyelete alá kell rendelni. Karabah­ban az örmény és az azeri csapatok küzdenek egymással a Azerbajdzsán­hoz tartozó, ám többségében örmények lakta terület feletti uralomért. A hat évvel ezelőtt kezdődött harcokban ed­dig több mint 20 ezer ember vesztette életét. Az örmény hadsereg nagy si­kereit követően a két fél nemrégiben tűzszünetben állapodott meg. Ter- Petroszjan egyúttal elismerte, hogy az örmény nép körében ellenérzés él az orosz csapatok bevonulásával szem­ben. Ennek oka. hogy az egykori Szov­jetunióban orosz uralom érvényesült. Mindazonáltal bízik abban - mond­ta -, hogy a jelenlegi orosz vezetésnek nincsenek az orosz birodalom hely­reállítására irányuló szándékai. Azer­bajdzsánban szintén kétségekkel szem­lélik az orosz egységek bevonulását, mivel Baku azzal vádolja Moszkvát, hogy hallgatólagosan Jerevánt tá­mogatja. Újfasiszták Az újfasiszták garázdálkodása és a szélsőjobboldali pártvezér ügyében hozott botrányos mannheimi ítélet külföldön sú­lyos károkat okozott Németország tekinté­lyének - állapította meg a német külügy­miniszter. Klaus Kinkel a Bild am Sonntag című hetilap vasárnap megjelenő szá­mának adott - előzetesen közzétett - in­terjúban kifejtette: nagyon kell vigyázni arra, hogy ezeknek a fejleményeknek ne legyenek gazdasági kihatásai. A szél­sőjobboldali veszélyről szólva a külügy­miniszter elmondta, hogy ezek a szer­vezetek nagyon jól működő nemzetközi információs hálózattal, számítógépes rendszerrel dolgoznak, és a különböző náci iratokat abban az országban nyom­tatják, ahol nem tiltja törvény. Kinkel közölte, hogy az Európai Unió külügy­minisztereinek szeptember eleji tanács­kozásán tárgyalnak az idevágó jogi szabá­lyozás egységesítéséről, a szélsőjobbolda­liak elleni rendőri fellépés öszehan- golásáról. Az expó megrendezése teljes mérték­ben szakmai ügy, ezért nem lenne helyes, ha népszavazás döntene a kérdésben - nyi­latkozta Dérczy Ferenc, a világkiállítás kormánybiztosa szombaton az MTI-nek az Új Magyarország című napilap kez­deményezését kommentálva. Az újság szerkesztősége a szombati számban jelentette meg felhívását, amellyel népszavazást kezdeményez az expó megrendezéséről. Dérczy Ferenc úgy vélte: a döntést szigorú gazdasági számítá­sokra kell alapozni, nem pedig érzelmi, vagy akár politikai indítékokra. Egy eset­leges népszavazás ugyanakkor azokra hárítaná a felelősséget, akik feltehetően nem rendelkeznek elegendő információval a megrendezés költségeiről, következ­ményeiről. Ha egy népszavazás az expó mellett döntene is, attól még nem lesz rá több pénz - fogalmazott az expóbiztos. Most, amikor minden fillér számít, nem célszerű népszavazással terhelni az ál­lamkasszát - tette hozzá. Dérczy Ferenc egyébiránt a médiumoktól értesült a Megegyezett egymással az Egyesült Államok és Észak-Korea tárgyaló küldöttsége a nukleáris feszültség csök­kentéséről. Az Egyesült Államok segít­séget nyújt Phenjannak atomerőmű­veinek biztonságosabbá tételéhez - vált ismeretessé Genfben, a tárgyalások be­fejeztével. A felek a szombatra virradóra nyilvánosságra hozott közös közlemény­ben rögzítették az eddig elért ered­ményeket. Mint a közleményből kiderül, az Egyesült Államok vállalta, hogy segít­séget nyújt Észak-Koreának ahhoz, hogy jelenlegi, grafitrendszerű nukleáris be­rendezéseit könnyűvizes alapon mű­ködőkkel váltsa fel. A Robert Gallucci amerikai államtitkár-helyettes és Kang Szók Ju észak-koreái külügyminiszter­helyettes által vezetett küldöttségek augusztus 5-én ültek tárgyalóasztalhoz a svájci városban. A kemény tárgyalá­sok több alkalommal is megszakadtak, mindkét fél konzultációkra használta fel a szüneteket. Phenjan kötelezettséget vállalt arra, hogy leállítja két atom­erőművének építését. Az észak-koreai fél ígéretet tett nukleáris napilap kezdeményezéséről. Arra a kér­désre, hogy véleménye szerint milyen eredményt hozna egy népszavazás, a kor­mánybiztos nem kívánt válaszolni. *** A vonatkozó hatályos törvény szerinl százezer aláírásra van szükség ahhoz, hogy országos népszavazást lehessen kiír­ni. Amennyiben összegyűlik ennyi tá­mogató aláírás, azokat az Országgyűlés elnökéhez kell eljuttatni, aki 8 napon belül megküldi az íveket az Országos Választá­si Bizottsághoz hitelesítésre. A népsza­vazást az Országgyűlés rendeli el a kez­deményezés benyújtásától számítotl legközelebbi ülésszakán, de legfeljebb kél hónapon belül. Az országos népszavazás elrendeléséhez az országgyűlési kép­viselők kétharmadának szavazata szüksé­ges. Az Országgyűlés elrendelő határoza­tának tartalmaznia kell a kezdeményezés­ben megfogalmazott kérdést és a népsza­vazás időpontját. Az országos népsza­vazást az elrendeléstől számított három hónapon belül kell lefolytatni. tevékenységének befagyasztására, konk­rétan arra is, hogy az erőművekből kike­rült nukleáris fűtőelemeket nem használ­ja fel ismét (összesen 8000 rúdról van szó). Ennek fejében Phenjan jelentős anyagi ellenszolgáltatást kért Washing­tontól. A dokumentumokból egyelőre nem világos, hogy amerikai részről vegülis mekkora összeg kifizetésére hajlanak. A felek megegyeztek: meg­kezdik a diplomáciai képviseletek létesítésének előkészítését is. A Koreai­félsziget atomfegyvermentessé tétele érdekében az Egyesült Államok biz­tosítékokat nyújt Észak-Koreának arra nézve, hogy lemond vele szemben a nukleáris fenyegetésről. Az észak-koreai fél kész hozzájárulni a két Korea közötti megállapodáshoz, amelyben közösen szavatolják a félsziget atomfegyver­mentes státusát. A két küldöttség szeptember 23-án ismét találkozik Genfben, hogy a még függőben maradt kérdéseket megvitas­sa. Mint a közlemény is hangsúlyozza, igen sok megoldatlan kérdés vár még tisztázásra. Nem a béketervre Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője szombaton megerősítette, hogy nem fogadja el változtatások nélkül a Bosznia felosztására vonatkozó legújabb nem­zetközi tervet. Az ENSZ-főtitkár megbízottjával, Thorvald Stoltenberggel folyta­tott palei tárgyalásai után Karadzic kijelentette: Jelenlegi formájában nem fogadhatjuk el a nemzetközi összekötő csoport által kidolgozott rendezési tervet. A palei rádiónak nyilatkozó politikus hozzátette: Stoltenberg azért utazott Boszniába, hogy elfogad­tassa a tervet, erre azonban sem a kormány, sem pedig a parlament nem hajlandó. Biztos vagyok abban, hogy a boszniai szerbek népszavazásának is hasonló lesz az eredménye - hangsúlyozta. USA - észak-Koreai megegyezés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents