Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-02 / 112. szám
UJ KELET ■I MEGYÉNK ELETEBOL 1994. augusztus 2., kedd 3 NOK-s szerkezet ajándékba Nem lesz hídpénz Nyírcsaholy kétezerötszáz lakosa is a saját földjén szeretne gazdálkodni. Az igénylők jelentős része már visszakapta a téeszesítéskor elvett földjét. Ezzel viszont olyan problémával szembesültek, ami a közös gazdálkodáskor nem jelentett gondot, csak ráfizetést. — A falunak kétszáz hektár földje a Kraszna folyó túloldalán, az ecsedi és a kocsordi határ közé ékelődve helyezkedik el — ismertette a helyezetet Suszté László polgármester.— Amíg a téesz működött, nem foglalkozott azzal senki, hogy akár Ecsed, akár Kocsord irányába mentünk ezt a területet művelni, huszonhat kilométer kerülőt jelentett. A magángazdaságok azonban a mai üzemanyagárak mellett nem bírják ezt a terhet. — Úgy tudom,a folyón van egy fahíd a Kraszna túloldalára. — Először is volt egy két pilléres vashíd, de azt a második világháborúban felrobbantották. Annak visszaállítása már nem volt megoldható, ezért készítettek helyette egy fahidat. Ez viszont életveszélyessé vált, és 1977-ben lezárták a forgalom elől. — Ennek már majdnem tizenhét éve. Nem hiányzott? — Nem attól függött abban az időben valaminek a sorsa, hogy hiányzik vagy nem. Az elvtársak döntöttek, helyesebben a mi esetünkben nem döntöttek, aztán maradt a hosszú utazgatás legjobb földterületünk megműveléséhez. —Mikor mondhatjuk azt, hogy ez már a múlt? — Az őszi betakarításhoz, vetéshez már a községtől két kilométerre lévő új hídon lehet majd közlekedni.-— Amikor arra jártam, még csak a talajmunkákat és az elhasználódott fahíd bontását láttam. — Ez nem jelent semmit, mert az átívelő szerkezetet már készítik Nyíregyházán. Az történt ugyanis, hogy az ország kapta ajándékba a volt NDK-tól a felépítéshez szükséges alkatrészeket. Ezek összességükben egy katonai pontonhíd elemei, amelyeket szétszerelhető állapot helyett rögzítetté kell alakítani. A stabilizálási megoldást már kidolgozták és ennek alapján egy nyíregyházi vállalkozás végzi a munkát. Az így elkészült szerkezet huszonöt méter hosszú és négy méter széles lesz. Miután két daru beemeli a helyére, kettőszáz mázsás össz- terhelést bír el, ami megfelel egy rakott pótkocsis teherautó súlyának. — Honnan van erre pénze a falunak ? — Mint mondottam a szerkezet ingyenes, csak a telepítési, kiépítési költségeket kell fizetni. Ezek a költségek közel kilencmillió forintot tesznek ki. Ennek felét, aBoross kormánytól kaptuk visszanemtérítendő támogatásként; A finanszírozás másik felére kölcsönt vettünk fel, a következő évi költségvetés terhére. Gondolom azt nem kell mondanom, hogy ilyen olcsón még egy település sem jutott hídhoz. Felmerült az a gondolat, hogy az ötmilliós önerő megtérüléséig szedjünk hídpénzt. Ezt viszont elvetettük, mert a termelés élénkítése, nem pedig a nyerészkedés a célunk. Aradi Balogh Attila parkban a padokon ülnek a pihenni akarók, az idősek, a fiatalok egyaránt. Délután és esténként pedig, megtelnek szerelmesekkel. A bokrok között, a tér gondozott füvén át gyalogutak kígyóznak. Parkőr már nincs, vagy ha van is, nem karszalaggal ellátott csősz, aki megkergeti a vásott su- hancokat, a füvet letaposókat, a szeme- telőket. Leginkább napközben jár erre az öreg bácsi. Botjának végén szöges szúróka, amelyre lassan haldvafölszurkálja az eldobott zacskókat, papírokat, egyszóval a szemetet. Gondosan összegyűjti, majd a téren a több helyen is fölszerelt szemetesedénybe helyezi. Aztán este mi történik, mi nem, csak egy a bizonyos. Reggelente a szemetesek kiborítva fekszenek a pázsiton, s a szél pedig végzi a dolgát. Viszi, hordja, görgeti szerteszét a papírokat, műanyag poharakat. , z öregúr ismét megjelenik szúrókás botjával, s kezdi elől ről a munkáját. Összegyűjtögeti. Másnap pedig (ha addig el nem szállítják) ismét kiborítgatva találja. S ez a kötforgás így meg már hetek óta, míg meg nem unja valaki. Visszaadták az életkedvünket Szegények gyülekezete Az érintett települések többsége részt vett azon a megbeszélésen amit Nyíregyházán tartottak a gázberuházásra adott kormánytámogatás millióinak felhasználásával kapcsolatban. A hozzászólásokból kiderült, a sok pénz ellenére az eddig meglévő gondok többségét a gázhálózat kiépítéséhez megteremtődött forrásoldal megléte sem oldja meg, csak elfedi a bajt. Erről nyilatkozott négy település első közigazgatási embere. — A nép által leszavazott előző kormánynak köszönhetjük kétszeresen is, hogy most ötvenkét település képviseletében itt vagyunk — szögezte le határozottan Garbolc polgármestere, Nagy Elemér. — Egyrészt a hitelgaranciára adott milliókkal megteremtették annak a feltételét, hogy megyénk minden településén legyen gáz egy éven belül. Másrészt hangsúlyozni kell, az előző, MDF-es koalíció teremtette meg annak anyagi feltételeit, hogy napjainkra Szabolcsban. Szatmárban, Bereg- ben minden apró településen utak, intézmények, telefonhálózat és számtalan más épülhetett. Tulajdonképpen a rendszerváltás előtti negyvenöt év elnyomása után visszaadták életkedvünket. Nekünk az erdőháti térségnek huszonhárom év tilalma után adták vissza az építési engedély megadásának lehetőségét. Az én falumnak és a környező településeknek a létszáma lecsökkent százötven-kétszázra az imént említett tele- püléssorvasztási politika alatt, ugyanakkor a községek településszerkezete nem változott. A gondot az jelenti, hogy kevesebb családnak kell fizetni azt a kilométerhosszt, amit egy hasonló nagyságú területen lévő falu több- száz családjának. — Akik közel voltak a főelosztó vezetékhez, azok már korábban megcsinálhatták a gázberuházást, ráadásul a mi harminc százalékunk helyett ötven százalék állami támogatással — méltatlankodott Szabó József vasmegyeri polgármester. — Tulajdonképpen kényszerítve vagyunk arra, hogy bevezessük a gázt, még akkor is, ha az önkorkmányzat eladósodik, mert a lakosság ezt várja, és nem látja annak veszélyét, hogy még a következő évek polgármestereinek is ezt az adósságot kell nyögni. Ráadásul olyan helyzet alakult ki, hogy az áfát csak azok a települések igényelhetik vissza, amelyek létrehoznak valamilyen gazdasági társulást. A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy Besztereccel, Tiszatelekkel, Tiszaráddal összefogva harmincmilliót takaríthatunk így meg, amit másra fordíthatunk. — Az itt képviselt ötvenkét település nagy részének az a problémája, hogy hitelképtelen, — érvelt Nyírkáta polgár- mestere, Jenei Sándor. — Az OTP hitelfedezetként, csak forgalomképes, nem intézményként működő épületet, vagy telket fogad el. Ilyen értelemben szolgálati lakás, önkormányzati telek, bolt, vágóhíd jöhet számításba, de ezek közül meg szinte egyik sincs az egykori társközségi szolgálatra kényszerített falvakban. A mi esetünk a „huszonkettes csapdája”, mert a kivitelezővel megegyeztünk, hogy készítse el a beruházást, és utólag fizetünk. Ez egy héten belül meglesz, de csak most kezdhetjük elindítani a bonyolult hitelfelvételt aminek lényege, hogy az ÁFI-val (Állami Fejlesztési Intézet) szerződést kell kötni, mert addig nincs állami támogatás, amíg viszont az OTP- vel nincs hitelszerződés, az ÁFI nem áll velünk szóba. — Bátran kijelentem, és azt írja le, a szegények gyülekezete volt itt — bosz- szankodot Bodnár Barna Tisztaberek polgármestere. — Azok a települések amelyeknek jó volt az elvtársi összeköttetése az elmúlt rendszerben, azok gazdagodtak, és évekkel ezelőtt bevezethették a gázt, mert nem kellett olyan objektumot építeni, ami nélkül a falu működésképtelen lett volna. Mi viszont most kapkodunk fűhöz-fához, és ezt szemtelenül a kivetelezők is kihasználják. Egy vállalkozó azt ígérte nekünk, ha belépünk a Kft-jébe, összeköttetése révén segít állami támogatást szerezni. Amikor rájöttünk a szélhámosságra, még neki állt feljebb, és az elfogadott kiviteli tervet, engedélyeket nem adta át nekünk, ezért azt a szakhatósággal visszavonattuk, és újat készítettünk. Láthatja az elmondottakból, hogy az állami támogatás, a kormánygarancia nagyon jól jött, sokat segít, de a problémák egy része még így is megoldatlan maradt. A. B. A. Természetesen - anyatejjel Ez a mottója az idei Anyatej Világnapnak, amit augusztus 5-én rendeznek meg a nyíregyházi Kölyökvárban 10.00 órai kezdettel. A rendezvény fővédnöke Endreffy Ildikó alpolgármesternő. Sarudy Zolránné területi vezető védőnő és Dávidné Balázsi Ildikó városi vezető védőnő tájékoztatott az eseményről: — Az angol La Laeche liga kezdeményezte anno az egész programot, mivel manapság kiment az anyatej a divatból. Magyarországi képviselőikkel felvettük a kapcsolatot, akik védőnőket képeznek ki az új szoptatási elvekről. Ez a liga európai anyacsoportokat fog össze. Olyan anyákból állnak, akiknek sikerült hosszabb ideig szoptatni gyermekeiket. Ezzel a rendezvénysorozattal is az a célunk, hogy Magyaroszágon, illetve megyénkben az anyák szoptatási időtartamát meghosszabítsuk. Nagyon nagy szükség van anyatejre! A tavalyi előadások hatására egy-két százalékot javult a szoptatási átlag, de még így is el vagyunk maradva az európaitól. Szeretnénk, ha sok édesanya adna tejet, hogy az új, koraszülöttek ellátását biztosítani tudjuk. Természetesen a leadott tejet megvizsgálják, letesztelik, de minden ilyen jellegű dologról megfelelő tájékoztatást kapnak a világnapon. 120-150 vendéget várunk ide Nyíregyházára, de Gávaven- csellőn (augusztus 1-jén 14 órakor) Tiszátokon (augusztus 5-én 15 órakor) és Bak- talórántházán (augusztus 8-án 10 órakor) is szervezünk programokat. Hozzáértő előadókat hívtunk meg, mint dr. Magyar Veronikávárosi tiszti főorvosnőt, aki megnyitja a rendezvényt. Dr. Ko- rnafeld János szülész-nőgyógyász szakorvos Család születik címmel tart előadást, akit dr. Újhelyi János városi gyermek- gyógyász szakfőorvos Szoptatás—egészség—betegség nevezetű referátuma követ. Ezenkívül lesz kismama-divatbemutató, egészségügyi szakkönyvek árusítása, temékbemutató, kóstoló, gyermek- és kismamaruha bemutató, vásár és pelen- kavásárlási akció is. A délután folyamán Tóth Tamásné városi védőnő és Bércz- esné Tivadar Valéria intézeti védőnő beszél a szoptatás gyakorlati kérdéseiről. A terhes- és kismamatorna jelentőségét dr. Skribek Józsefié segítségével ismerhetik meg az érdeklődők. Egy gyakorló édesanya saját szoptatási tapasztalatairól fog mesélni, amit vitafórummal zárnak be. A nap végén kerül sor a kismamák jutalmazására és a rajzpályázat nyerteseinek díjazására. A rendezvény ideje alatt a szervezők gyermekfelügyeletet vállalnak, tehát nyugodtan el lehet hozni a csemetéket is. Mivel a programok nyíltkörűek, mindenkit szeretettel várnak a rendezők! Dajka Viktória Nem gyermek€entikus Iskolafogászat és reform A fogászati reform a privatizáció felé halad. Miként jelentkezik ennek a hatása a gyerekfogászatban? Kap-e megfelelő helyet a megelőzés és a száj-higiénés nevelés? Beszélgetőpartnerem dr. Papp Katalin megyei prevenciós főorvos, a Magyar Fogorvosok Egyesülete Gyermekfogászati és Fogszabályozási Szekciójának tagja. — Sajnos eddigi eredményeinket elveszni látjuk. Ha a jövőt illetően nem történik érdemi változás, a gyerekfogászati ellátás és a megelőzés (prevenció) méltatlan színvonala süllyed. Ebben a kérdésben a szekció véleményét képviselem. Nem lehet közömbös, hogy mennyien és milyen gyakran lesznek felnőtt korban fogbetegek. A fájdalom miatti szenvedés mellett gondolni kell arra is, hogy a kezelés mennyi anyagi ráfordítással jár. Sokkal kevesebb pénzt emészt fel a megelőzés és a nevelés. Sok országban az anyagi erőket a gyermekfogászat fejlesztésére és a megelőzésre mozgósítják, mert érzékelik, hogy ez a társadalomnak hosszabb távon többszörösen megtérül. Nálunk’ez fordítva van: a pénz nagy részét a felnőtt fogászat viszi el, a gyermekek számára csak a töredék marad. Néhány megszállott gyerekfogász és asz- szisztens áldozatos munkája árán, több évtized alatt a megelőzés, a gyerekfogászati és fogszabályozási ellátás terén jelentős eredményeket értünk el. Ezek az eredmények most veszélyben vannak. Az egészségügy zavaros privatizációs tervébe nem fér bele a gyerekek fogorvosi ellátása, az állami egészségügy sem tartja nagyon fontosnak. — Milyen átfogó intézkedés menthetné meg az ügyet? — Országosan tisztázni kell a megelőzés és szakellátás hovatartozását. Az iskolawnm fogászat ne áttételesen kapja a támogatást, hanem közvetlenül. így pénz nem vész el, nem vándorol át más területre. Nagyon fontos a még működő iskolafogászati hálózat megőrzése, és működtetése. A fogorvos számára lehetővé kell tenni minél magasabb szintű szakképzési lehetőséget. Fontos, hogy a gyerekfogászat elváljon a felnőttfogászattól. A teljesítmény-finanszírozás terjedjen ki a prevenciós munkára is, hiszen ha ez nem történik meg akkor az orvos érdeke a rossz fogak felé hajlik. Ez további szakmai, erkölcsi és etikai problémákat vet fel. — Miért nem lehet átültetni a teljesítményarányos finanszírozási rendszert a gyerekfogászatra ? — Mert ez a rendszer is tökéletlen. A nevében is benne van: teljesítményarányos. Ha a megelőzésre fordított munka nem számít teljesítménynek, akkor az orvos érdeke a megelőzés figyelmen kívül hagyása. Több lesz a beteg, több lesz a pénz. Ha egy fogorvos a megelőzéssel törődik, kénytelen el nem végzett munkát leadminisztrálni, hogy legyen pénze, vagy ha túl becsületes, szükségtelen munkát elvégezni a betegen. Egy ilyen rendszer támadások kereszttüzébe taszítja az orvost, sérti az önérzetét, a tisztességét. Számomra, aki megszállottja vagyok az iskolafogászatnak, érthetetlen hogy egyesek számára milyen keveset jelent a gyerekek egészsége. A megelőzés és a felvilágosítás a gyerekfogász napi feladatai közé tartozik. Ennek során minden korcsoporthoz más-más hangnemben kell közeledni. Amíg a gyerekekkel olyan kontaktust sikerül kialakítani, hogy a beavatkozás elvégezhető legyen (sok esetben a száj kinyitása sem kis teljesítmény), annyi idő telik el. amennyi idő alatt egy felnőttnél nagy értékű beavatkozás végezhető. A gyerek nagy türelmet igényel, ami szellemileg és fizikailag egyaránt megterhelő. Egy életre kihat az orvos és a gyerek közötti kapcsolat. Gondolok itt a szóbeli nevelésre, a félelmek feloldására, a megfelelő időben és módon elvégzett kezelésre. Mi ez, ha nem teljesítmény? Ebből logikusan következik, hogy a gyerekfogászatra más finanszírozási rendszert kell elkészíteni. — Mit rombolhat le az új rendszer megyénkben? — Hosszú évek során elértük, hogy néhány várost kivéve aktívan működik az iskolafogászat. Elkezdtük az óvodai és a bölcsödéi nevelést is. A kevés pénzt lelkesedéssel, elhivatottsággal pótoljuk. Munkatársaimat — orvosokat és asz- szisztenseket — is eszerint válogatom meg. Kevés pénzből, sok munkából élünk. Háromezer gyerekre kellene egy prevenciós asszisztens. Sajnos huszonháromezerre jut kettő. Magas szakmai felkészültségű gyerekfogorvosokat és asszisztenseket veszthetünk el, ha nem tesszük őket érdekeltté ebben a munkában. Az állami egészségügy évi százezer forintot(!) ad. Mire elég ez? Szégyen, hogy már ezt a munkát sem lehet szponzorok nélkül elvégezni! Mellénk állt a Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat. Miért végzem ezt a munkát megszállottan? Nézzük meg egy nemzet, egy népcsoport, egy embei pet nyerünk egészségi fogazatát — ké- állapotáról. Sipos József
