Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-13 / 95. szám
1994. július 13., szerda UJ KELET Járulékfelhasználás Az egészségügyben meg kell határozni azt szolgáltatási szintet, amelyet a biztosítottak járulékbefizetéseik fejében igénybe vehetnek - hangsúlyozta Kovács Pál népjóléti miniszterjelölt az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottságában. Mindent meg kell tenni az „alig-alig csordogáló,, pénzforrások jobb felhasználása érdekében. A szocálpolitikával összefüggésben Kovács Pál rámutatott: az elmúlt években évtizedekben felhalmozódott társadalmi, szociális problémák csupán szociálpolitikai eszközökkel nem oldhatók meg. Nyugdíjemelés A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűlésének előterjesztésével összhangban az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottsága 8 százalékos nyugdíj- emelést javasol idén szeptembertől a parlamentnek elfogadásra. Az emelés nem lenne visszamenőleges hatályú; a visszamenőleges kifizetés mértékéről a kormánynak október 15-éig kellene javaslatot terjesztenie az Országgyűlés elé. Az előterjesztés pénteken kerül a parlament elé, amennyiben a nyugdíjbiztosítási önkormányzati közgyűlés is megerősíti azt. Minisztérium összevonás A külgazdasági, valamint az ipari és kereskedelmi tárca összevonására nem takarékossági okokból kerül sor, hanem azért, mert egyensúlyt kell teremteni a külkereskedelem és az iparpolitika között. Vélhetően e két terület irányításának egymástól bekövetkezett elszakadása is oka annak, hogy minden eddiginél magasabbra, 3,5 milliárd dollárra rúg a külkereskedelmi deficit. -Az összevont tárca ha árualapot nem is tud teremteni, a két terület közötti koordinálást mindenképpen felvállalja - mondta Pál László ipari- és kereskedelmi-miniszter-jelölt kedden az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottságának meghallgatásán. Deficit lefaragás A második félévben le kell faragni a költségvetés deficitjéből, bár e téren az idén már nem lehet lényeges eredményre számítani. A szociális közmegegyezés révén elérendő, hogy béremelések csupán a hatékonyság javításával párhuzamosad történjenek. Nem kizárt, hogy - a lépcsőzetesség elérése érdekében - októberre kell előrehozni az 1995-ben szükségessé váló általános forgalmi- és fogyasztási adóemelések egy részét - mondta Békési László, pénzügyminiszter-jelölt az Ország- gyűlés Gazdasági Bizottságában meghallgatásakor. Gazdasági, szociális megállapodás kell Első munkanapján összehívja a tárca valamennyi dolgozóját és megköszöni eddigi szakszerű munkájukat - mondta Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszterjelölt terveiről szólva kedden az MTI érdeklődésére. A miniszter és a politikai államtitkár személye változik a tárcánál, az új miniszter a jelenlegi közigazgatási államtitkárral, államtitkár-helyettesekkel, főosztályvezetőkkel kíván együtt dolgozni. Az első konkrét intézkedései az országos gazdasági-szociális megállapodás előkészítésére vonatkoznak majd. Célja, hogy még a parlamenti szünet előtt a tárgyalófelek - így a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői - megismerhessék egymás koncepcióit, eldönthessék a tárgyalások ütemezését. Oktatási bizottság Az Országgyűlés Oktatási, Tudományos, Ifjúsági és Sport Bizottsága kedden meghallgatta Fodor Gábort, a művelődési és közoktatási tárca miniszterjelöltjét. A testület titkos szavazással - 13 igen szavazattal, egy ellenében és egy tartózkodás mellett - támogatásáról biztosította az SZDSZ-es jelöltet. A bizottság ülésén nagy számban jelentek meg a szakmai és érdekképviseleti szervek képviselői is. Orbán Viktor sajtótájékoztatója Az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottsága a meghallgatás után pozíciójára alkalmasnak találta a külügyi, az ipari és az igazságügyi tárca jelöltjeit - mondta a délelőtti bizottsági ülés után Orbán Viktor bizottsági elnök. Az elhangzottak tükrében úgy vélte, hogy Kovács László külügyminiszterjelölt, Vastagh Pál igazságügyminiszterjelölt és Pál László ipari- és kereskedelmi-miniszterjelölt elkötelezte magát az európai integrációs ügyek képviselete mellett, felvállalva a korábban megkezdett munka folyamatosságát. Titkosszolgálat felügyelet-Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága tagjainak többsége egyetért Katona Béla polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszternek jelölésével. Erről Boross Péter ügyvezető miniszterelnök, a bizottság elnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit a zárt bizottsági ülés után a Parlamentben, kedden. Boross Péter elmondta: a miniszterjelölt meghallgatását követően a kilenctagú bizottság tagjai közül heten igennel szavaztak, ketten tartózkodtak. A meghallgatásról szólva utalt a bizottság sajátos összetételére, ugyanis az ellenzéki pártok két bizottsági tagja korábban betöltötte ezt a miniszteri helyet, egy további tagja pedig hosszú időn át volt a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke. Választási eredmények Kijev - Aközponti választási bizottság kedden közzétette az ukrán elnökválasztás vasárnapi, második fordulójának hivatalos végeredményét. Bejelentették egyben, hogy Leonyid Kucsma megválasztott államfőt július 19-én iktatják be tisztségébe a kijevi parlamentben. A második fordulóban a szavazásra jogosultak 71,67 százaléka (26.861.314 fő) járult az urnákhoz. A győztes Kucsmára a részvevők 52,17 százaléka (14.502.133 fő) szavazott, míg ellenfele, Leonyid Kravcsuk elnök 45,63 százaléknyi (12.101.210 fő) voksot kapott. A hiányzó százalékokat azok tették ki, akik mindkét jelöltet elutasították. Magyar-brit hadgyakorlat London - A brit kormány már megadta hozzájárulását, és most a magyar parlament engedélyétől függ, hogy a magyar és a brit katonai szakértők megkezdhessék a szeptemberre magyar területre tervezett magyar-brit gyakorlat előkészítését - mondta kedden Londonban az MTI-nek Paul Tipple, a brit védelmi minisztérium politikai titkárságának igazgatóhelyettese. Elmondta, hogy egy századnyi brit erő készül Magyarországra, és békefenntartási feladatokat fognak gyakorolni a magyar katonákkal a januárban meghirdetett „békepartnerség” keretében. A belügy valóban civil ••• Kuncze-meghallgatás Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága kedden több mint egyórás meghallgatás után egyhangúlag támogatta Kuncze Gábor (SZDSZ) belügyminiszterré történő kinevezését. A miniszter-jelölt leszögezte: fontosnak tartja a stabilitást a Belügyminisztériumban és nem akar azonnali átszervezéseket és változtatásokat végrehajtani. A meghallgatás bevezetéseként Kuncze Gábor szólt néhány, a tárca vezetésével összefüggő elképzeléséről. Megjegyezte, hogy némiképp meglepte őt a bizottság meghívója, hiszen ő elsősorban az önkormányzati testület meghívására számított, de természetesen elismerte, hogy a tárcánál vannak olyan területek, amelyek az emberi jogi bizottság kompetenciájába tartoznak. Egyik legfőbb célkitűzéseként fogalmazta meg, hogy a rendszerváltozáskor megindult folyamatok végigvitelével a Belügyminisztérium valóban civil minisztériummá váljon. Kifejtette, hogy nem tartaná szerencsésnek, ha a kormányváltással az apparátus is meg lenne bolygatva. Közölte, hogy nem tervez jelentős körű személyi változásokat, ám nem zárta ki, hogy később szakmai szempontok alapján sor kerül személycserékre. A rendőrséget érintve úgy vélekedett, hogy a testület depolitizálása megtörtént és változóban van a szervezetről kialakult kép. Hozzáfűzte azonban, hogy szerinte ez a folyamat nem zárult le, s személy sze- rint polgárbarát rendőrséget kíván. Képviselői kérdésekre válaszolva a belügyminiszter-jelölt szót ejtett egyebek között a Magyarországot is érintő kábítószer-kereskedelemről, a hazánkban illegálisan tartózkodó külföldiekről, a kisebbségekkel, így a cigánysággal kapcsolatos kérdésekről, az önkormányzatok és az egyházak viszonyáról. A kisebbségi kérdéskörrel kapcsolatban Kuncze Gábor kifejtette, hogy bár az előző parlamenti ciklusban a hatpárti konszenzus hiánya miatt nem sikerült rendezni a képviselet ügyét, most ezt meg kell oldani. Mégpedig a kisebbségek támogatásával és a hat párt megegyezésére alapozva. Hozzátette, hogy e témakör rendezését nehezíti az is, hogy a kisebbségek politikailag tagoltak. Egy, a cigánybűnözésre vonatkozó kérdésre válaszolva kifejtette: ezt a kategóriát nem tartja elfogadhatónak, hiszen a bűnözés egy adott társadalmi helyzet és nem a nemzetiségi hovatartozás függvénye. Hasonlóképpen nem tartotta szerencsésnek, hogy a rendőrség külön program keretében cigányrendőröket képezzen ki. Végezetül leszögezte: nem rendőrminiszter akar lenni, és a Belügyminisztériumot sem tekinti rendőrminisztériumnak. A Pravda Horn Gyuláról Horn Gyuláról, a szocialista pártról, a szocialista-szabaddemokrata koalícióról és a hatalomváltás következtében várható változásokról közölt terjedelmes cikket a Pravda keddi száma. A cikkíró, Vlagyimir Geraszimov, ismerteti a parlamenti választások eredményét, majd bemutatja a győztes szocialista párt vezetőjét, Horn Gyulát. Mint írta, az MSZMP Központi Bizottságának nemzetközi részlegét vezető, majd külügyminiszterként tevékenykedő Hornnal nem mindenkinek sikerült megtalálni a közös hangot. A makacs és nehéz természetű politikus már akkor is a múlttal való szakítás, Magyarország Nyugat felé fordulásának elkötelezett híve volt. Geraszimov hangsúlyozta, hogy Horn elutasítja a „volt kommunista” kategóriába való besorolását. Az újságíró szerint az elmúlt négy év alatt a kereszténydemokraták által igazságtalanul megalázott Horn határozottan bebizonyítja majd, hogy nem kommunista, hanem a reformok híve. Az újságíró rámutatott, hogy az átmenet a múlt és a jövő között megtörtént. Ennek nyilvánvaló példája, hogy az 1956- ban karhatalmistaként szolgáló Hóm Gyula és a forradalomban vele ellentétes oldalon harcoló Göncz Árpád, a jelenlegi köz- társasági elnök, együtt helyezték el a megemlékezés virágait a mártír miniszter- elnök, Nagy Imre sírján. A kormányra kerülő szocialisták előtt nehéz feladatok állnak, az ország gazdasági helyzete bizonytalan - véli Geraszimov. Az egyik legnehezebb feladat a mezőgazdaság talpraállítása lesz. Szerinte a belpolitikában Horn „napóleoni hajlamai” hamarosan megmutatkoznak: leváltja az MDF vezető posztokon tevékenykedett politikusait, s helyükbe saját embereit, valamint a szövetséges szabaddemokraták legkiemelkedőbb személyiségeit nevezi ki. Külpolitikai téren Geraszimov szerint Horn Gyula a Magyarországhoz hagyományosan közelálló Ausztriára és Németországra, valamint az Európai Unióra és a NATO-ra fog támaszkodni. Eközben természetesen nem szabad elfelejtenie, hogy az amerikai és az angol nagykövet üdvözölte elsőként a választáson aratott győzelmét. Az újságíró úgy vélte, hogy az orosz politikusoknak nehezebb dolguk lesz Hornnal, mint a nyíltan nacionalista kereszténydemokratákkal. Ahogyan Bonnban látják Magyarország mégis a „harmadik utat” választja, szociális-gazdasági különmod- ellt? - tette fel a kérdést a müncheni Süddeutsche Zeitung keddi számában Michael Frank, miután Horn Gyula kijelölt miniszterelnök legutóbb úgy nyilatkozott: mozgalma történelmileg egyedülálló kihívás előtt áll, mivel „nincs modell arra, miként építi fel egy szocialista párt a kapitalizmust”. A német lap cikkének szerzője szerint ugyanakkor minden egy pszeudoszocialista út ellen szól. Hornnak és kormányának kevés köze van az illúziókhoz, ami kiviláglik a szocialisták és az SZDSZ közötti, rendkívül aprólékosan kidolgozott kormány- és koalíciós megállapodásból. A hosszú távú konszolidálás koncepciója figyelembe veszi ugyan a laA MOSZ törvényellenesnek tartja a Földművelésügyi Minisztériumnak az étkezési búza garantált áron történő állami felvásárlásáról szóló rendeletét. Ezért a mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet az Alkotmánybírósághoz fordul, és indítványozza, hogy a testület semmisítse meg a rendelet kifogásolt pontját - hangzott el a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Gabonatermelők Országos Választmányának kedden Budapesten tartott ülésén. A MOSZ úgy véli, hogy az említett rendelet ellenkezik az agrárpiaci rendtartásról szóló törvénnyel. A jogszabály szerint ugyanis a búza garantált ára és a termelési kosságnak azt az elvárását, hogy fékezzék a rohamos elszegényedést, s ismét záruljon össze a rászorulók és a gazdagok között rendkívül szélesre tárult olló, ám ez nem populista ígéret. Erre a legjobb példa, amennyiben megvalósul: azonnal fel akarják számolni azt a kudarcra ítélt koncepciót, hogy a lerobbant állami nagyüzemeket az államháztartásból elvett pénzzel szanálják. A koncepció az előző konzervatív kormánytól származik, a szocialisták törölni akarják, „Magyarországon a világ ideológiailag a feje tetejére állt” - jegyezte meg Frank. Véleménye szerint a Horn-kormány igyekszik bizalmat szerezni, különösen a még mindig kételkedő értelmiségi réteget megnyerni. Külföldön meg kell szüntetni kvóta a szezonév első napján lép hatályba. Étkezési búza esetében a szezonév a betakarítást megelőző év október 15-én kezdődik. A garantált árnak tehát ebben az időpontban kell életbe lépnie és így az aratók június végétől, az aratás kezdetétől értékesíthetik garantált áron a búzát. Ezt a termelők érdekeit védő rendelkezést megsértve a törvényben rögzített időpont megváltoztatásával az FM-rende- let 3. pontja szeptember 15-ét határozta meg a felvásárlási időszak kezdetének. így a termelők éppen a kritikus július-augusztusi hónapokban népi tudnak élni az állami felvásárlás adta lehetőségekkel. Az ülésen a megyék képviselői elmondták, azt a félelmet, hogy talán mégiscsak magukat átfestő kommunistákkal van dolguk, az ilyen félelem megmérgezhetné a beruházási légkört. Külpolitikailag a kormány már beiktatása előtt learatja az első gyümölcsöket: a Szlovákiával és Romániával folyó kisebbségi vitában enyhülés körvonalazódik. A Süddeutsche Zeitung elkerülhetetlennek ítéli, hogy az új kormány minél szélesebb alapon építkezzen, a gazdasági és a szociális helyzet lehetőleg minél több erő összefogását követeli meg. Ez egyben csökkenti a választási győztesre nehezedő irreálisan nagy elvárások súlyát, nem egyedülkell vállalnia az elkerülhetetlen, kemény intézkedéseket. hogy idén a vártnál 15-20 százalékkal kevesebb őszi búzát takarítanak be a földeken. Az országos termésátlag várhatóan hektáronként 4-4,5 tonna között alakul. Nagy az eltérés a learatott területek gabonáinak minőségében, az étkezési búza aránya várhatóan országos átlagban sem éri majd el az össztermés 70 százalékát. Takarmányból viszont a megyék többségében szinte eladhatatlan többlet termett. Ez iránt ugyanis nagyon alacsony a kereslet. A felvásárlási ár általában a malmi 1-es minőségnél tonnánként 8 200 forint körül alakul. Gabonaárvita
