Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-09 / 92. szám
2 1994. július 9., szombat II BELFÖLD-KÜLFÖLD ti in UJ KELET Nyugdíjemelés szeptembertől? Az Országgyűlés elnöke esélyt lát arra, hogy a törvényhozás a jövő heti kétnapos plenáris tanácskozásán foglalkozzon a szeptemberi nyugdíjemelésre vonatkozó előterjesztéssel. Gál Zoltán az MTI munkatársának elmondta: konzultált az illetékes szociális bizottság vezetőjével, aki ígéretet tett arra, hogy a testület a jövő hét első felében napirendjére tűzi az előterjesztést. Brit-magyar hadgyakorlat Döntenie kellene a Háznak a nyár végi brit-magyar közös hadgyakorlatra vonatkozó felhatalmazásról is. Az alkotmány értelmében ugyanis idegen ország fegyveres erői csak az Országgyűlés jóváhagyásával léphetnek magyar területre, így a képviselők egyetértése és a plénum felhatalmazása szükségeltetik ahhoz, hogy augusztus 30. és szeptember 6. között sor kerülhessen hazánkban a hadgyakorlatra - tájékoztatta az MTI-t Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Kórházak a csőd szélén Sürgősen megoldandó feladatok között szerepel a csődbe jutott vagy a csőd szélén álló kórházak helyzetének áttekintése - mondta Kovács Pál, a népjóléti tárca várományosa sajtótájékoztatón. Alapvető változtatást tervez az új vezetés a gyógyszerfinanszírozási és -támogatási rendszerben is. Felül kell vizsgálni például a tisztiorvosi hálózat, a védőnői szolgálat működését, és át kell tekinteni a gyermek- és ifjúságegészségügyet, valamint a foglalkozás- és munkaügyet. Még idén ősszel módosítani kívánják a szociális törvényt. Magyarok a Mátyás-szoborért A Magyar Művészeti Akadémia levélben fordult a Nemzetközi Műemlékvédelmi Alap (ICOMOS) Magyar Nemzeti Bizottságához, hogy járjon közbe a kolozsvári Mátyás-szobor védelmében a nemzetközi testület elnökénél és titkárságánál. A levélben felhívták a figyelmet: a kolozsvári Mátyás király-szobrot ki akarják venni abból a történelmi, városépítészeti együttesből, amely a Szent Mihály-templommal igen régóta szerves egészet alkot. Az akadémia arra kéri az ICOMOS-t, mint pártatlan, a világ kulturális örökségén őrködő nemzetközi szervezetet, azonnali intézkedéssel hasson oda, hogy a esztétikailag, történelmileg igen értékes, európai jelentőségű együttes érintetlen maradjon. A román kormány az ásatásokról A kolozsvári ásatásokkal kapcsolatban a román kormány pénteken közleményt adott ki, amely szerint a román kormány felkérte a kulturális minisztériumot: hozzon létre egy olyan bizottságot, amely véleményt alkot majd a kolozsvári ásatások időszerűségéről és fontosságáról. A bizottság döntéséig a kulturális miniszter elrendelte, hogy a felügyelete alatt lévő Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum állítsa le a munkálatok előkészítését, vonja ki a térségből a munkagépeket, és a tulajdonképpeni munkálatok csupán a rendkívüli bizottság jóváhagyó döntése után kezdődjenek. Kiújultak a harcok Az ENSZ katonai megfigyelőinek jelentése szerint pénteken kiújultak a harcok a boszniai szerb fegyveres erők és a muszlim többségű boszniai kormányhaderő alakulatai között. Mindez olyan időpontban történik, amikor a háborús ellenfelek vezetői a nyugati és orosz diplomaták által előterjesztett új nemzetközi béketervet tanulmányozzák. Nem fertőz a Tisza vize Folytatás az I. oldalról Kérdésemre dr. Gilányi Ibolya közegészségügyi osztályvezető főorvos adott megnyugtató választ. - A Tisza Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei szakasza vizsgálataink alapján strandolásra alkalmas, de nem árt az óvatosság, mely elsősorban a szülők feladata. Figyeljenek oda, hogy az egészen kicsi gyerekek ne kóstolgassák a vizet a sekélyebb részeken, és akik kevésbé tudnak úszni, vigyázzanak, mivel véletlenül ők is ihatnak ilyen módon a vízből. Fontos továbbá, hogy se gyümölcsöt, se poharat ne mossanak a folyó vizében, mert esetleg bizonyos kórokozók ezáltal is a szervezetbe kerülhetnek -. Megnyugtatásként közölte az illetékes, hogy a Tisza vizét rendszeresen ellenőrzik. Mi a helyzet a medencés fürdőkben? A vízminták vizsgálata itt is megtörtént. Az 1994 június 13-i állapot a következő: a medencék tisztasága elfogadható, azaz nincs nyoma fer- tőzöttségnek, viszont a szülők felelősségét itt sem lehet eléggé hangsúlyozni, mivel a gyermekmedencével akadnak problémák. Sok esetben a szülők az éppen lábadozó gyereküket is kiviszik a strandra, nem törődve azzal, hogy a kicsi szervezete még nem eléggé ellenálló, vagy esetleg ő adja tovább stafétabotként betegségét egy másik gyereknek pancsolás közben. Ajánlatos továbbá az olyan gyerekeket, akik még nem megfelelően szobatiszták, a közös medencétől távoltartani. Nem árt arra is odafigyelni, hogy mielőtt belemennének, illetve miután kijöttek a vízből, alaposan zuhanyozzanak le! S ha hazaérkezik este a család, ne maradjon el az otthoni alapos zuhanyozás, még akkor sem, ha a pancsoló kislány szavaival élve itt már tényleg „bambi se kapható”. Csordás Antónia Kormányprogram a parlament elült A jövő héten kedden és szerdán valamennyi miniszterjelöltet meghallgatja az illetékes parlamenti bizottság, csütörtökön és pénteken a törvényhozás megvitatja az alakuló kormány programját, majd az új miniszterelnök és a kabinet tagjai leteszik az esküt. A nyári rendkívüli ülésszak jövő heti programját a házvezetés pénteki sajtótájékoztatóján G. Nagyné Maczó Agnes alelnök ismertette. Elmondta, hogy csütörtökön Horn Gyula, az MSZP miniszterelnök-jelöltje egyórás szóbeli kiegészítést fűz a képviselőkhöz már most eljuttatott, 162 oldalas kormányprogram-tervezethez. Ezután valamennyi frakció vezérszónoka 25 percben fejtheti ki álláspontját, s újabb 5 percet kap, hogy reagáljon az elhangzottakra. Felszólalásra minden képviselő- csoportnak összesen 60 perce lesz, ezzel tetszés szerint gazdálkodhat, de úgy, hogy egy-egy hozzászólás lehetőleg ne haladja meg a 15 percet. Hóm Gyula válaszára pénteken délelőtt kerül sor, ezután a ház megválasztja a miniszterelnököt, egyúttal állást foglal a kormány programjáról. A miniszterelnök eskütételét a miniszterek kinevezése és eskütétele követi, majd Horn Gyula szól az Országgyűléshez. A keresetek alakulása Biolermelők a parlamentben Soós Tibor, az Országgyűlés hivatal- vezetője - Gál Zoltán házelnök megbízásából - pénteken parlamenti dolgozószobájában fogadta a Biotermelők Országos Érdekképviseleti Szövetségének képviselőit, akik nyilatkozatot nyújtottak át a „gilisztaügyben” károsultak helyzetének rendezésére — közölte az Országgyűlés Sajtóirodája az MTI-vel. Hozzáfűzték, hogy az ügyben érdekelt valamennyi károsult érdekében kívánnak fellépni, egyetértésben a győri és a székesfehérvári szervezetekkel. A nyilatkozatban parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kérik. Soós Tibor válaszában közölte, hogy a nyilatkozatot haladéktalanul eljuttatja a Házelnökhöz az illetékes parlamenti bizottsághoz való továbbítás céljából. Az átlagkereset május hónapban 32 775 forintot tett ki, 20,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal a távirati irodát. A növekedés a bányászatban volt a legmagasabb, a vegyiparban dolgqzók jövedelme kisebb mértékben emelkedett mint korábban. A pénzügyi dolgozók keresetének növekedése megállt, májusi fizetésük kevésbé növekedett mint tavaly ilyenkor, mivel akkor több cégnél nagyobb összegű jutalmakat fizettek ki. Az év első öt hónapjában a bruttó átlagkeresetek átlaga 30 008 forint volt, 23 százalékkal több mint a múlt év azonos időszakában. Ez nettó értékben 21 136 forintnak felel meg, s 25,5 százalékkal haladta meg a tavaly január-májusi értéket. A fogyasztói árak ugyanezen időszakban 17,2 százalékkal emelkedtek, így a keresetek reálértéke átlagosan 7,1 százalékkal nőtt. A fizikai dolgozók bruttó keresete valamivel meghaladta a 23 400 forintot, ez 22,3 százalékkal több a tavalyinál. A legalacsonyabbak a keresetek továbbra is a textil ruházati iparban, valamint a vendéglátásban. A legtöbbet - 34, illetve 33 ezer forintot a pénzintézeteknél, illetve a vegyiparban kapták a dolgozók. A szellemi foglalkozásúak közül csaknem 60 ezret kerestek a vegyipari ágazatban tevékenykedők, illetve a bányászat területén dolgozók. Ebben a kategóriában is a textilruházati ágazatban voltak a legalacsonyabbak a fizetések. Göncz Árpád köztársasági elnök pénteken hivatalában fogadta az amerikai kisvállalkozók Magyarországon tartózkodó delegációjának képviselőit - tájékoztatta az MTl-t az elnöki sajtóiroda. A találkozón Göncz Árpád elismerően szólt arról a szerepről, amelyet a társadalom stabilitásának megteremtésében, a gazdasági fejlődésben és a polgárosodási folyamatban a kisvállalkozások töltenek be. Az Egyesült Államok kongresszusa 1992-ben döntött arról, hogy anyagi és szakmai támogatást nyújt a magyar’kisvál- lalkozások fejlesztéséhez. A hároméves program alapján tanácsadó centrumokat hoztak létre Debrecenben és Pécsett, amelyek segítik a vállalkozások alapítását, kezdő lépéseit és növekedését. Az amerikai kongresszust képviselő küldöttség előtt Göncz Árpád kifejezte reményét, hogy az kezésére áll majd a magyar vállalkozók- amerikai támogatás 1995 után is rendel- nak. ítélethirdetés az Egyenleg perében Több mint hatórás tárgyalás során csütörtökön a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Holakovszkiné dr. Pestovics Ilona tanácsvezető bíró első fokon ítéletet hirdetett az Egyenleg és A Hét több hónapja húzódó perében. Eszerint Császár Attilának, A Hét riporterének és Pálfy G. Istvánnak, A Hét főszerkesztőjének együttesen 500 ezer forint kártérítést és 25 ezer perköltséget kell fizetnie a felperes Sárközy András operatőrnek és Bánó Andrásnak, az Egyenleg volt főszerkesztőjének. Varga Domokos Györgyöt, a Nemzeti Tájékoztatási Iroda vezetőjét, valamint a 'megszűnt Pesti Hírlapot kiadó 150 év Alapítványt pedig 200 ezer forint kártérítés és 10 ezer forint perköltség megtérítésére kötelezte a bíróság. Az ítélet nem jogerős, 15 napon belül fellebbezésnek helye van. Sárközy András operatőr és Bánó András az Egyenleg volt főszerkesztője személyiségi jogai megsértése miatt indított pert Császár Attila A Hét riportere és Pálfy G. István A Hét főszerkesztője, továbbá Varga Domokos György, a Nemzeti Tájékoztatási Iroda vezetője ellen a Pesti Hírlapban megjelent „Sanda ipsék” című cikk miatt. A per tárgya: 1993-. június 20-án és 27-én A Hét című műsorban összeállítás készült arról, hogy az Egyenleg nem a valóságnak megfelelően tudósított az 1992. október 23-ai Kossuth téri ünnepségről, amikor Göncz Árpád köztársasági elnök nem tudta elmondani beszédét. A felperesek, azaz az Egyenleg készítői szerint A Hét ezekkel a műsorokkal megsértette személyiségi jogaikat. Az alperesek viszont azt állították, hogy A Hét adása elemző riport volt, a műsorkészítők nem értékelték az Egyenleg tudósítását, megítélését a nézőkre bízták. A csütörtöki tárgyaláson „a koronatanú” Benyovszky Gábor - az Egyenleg műsoráról a vizsgálatot végző híradástechnikai cég képviselője - a műszaki bizonyítási eljárás során kijelentette: a zászlót lengető skinheadről készült felvételt - egyértelműen bizonyítható - 1993. október 23-án a Kossuth téren forgatta az Egyenleg operatőre. (A vizsgálatra a céget egyébként Nahlik Gábor a televízió alelnöke kérte fel.) Az ügyben eljáró tanács ítélete szerint Pálfy G. István, Császár Attila és Varga Domokos György alperesek megsértették Sárközy András és Bánó András felperes jó hírnévhez való jogát, való tény hamis színben történő feltüntetésével. Ezenkívül mindhárom alperes megsértette a felperesek becsületét, és emberi méltóságát. Ezért a pénzbünetésen túlmenően arra is'kötelezte a bíróság az alpereseket, hogy A Hét című tv-mű- sorban, vagy előtte vagy utána, de főműsoridőben - akár saját költségükön is - adjanak elégtételt a felpereseknek, Varga Domokos György és a 150 év Alapítvány pedig egy, a Pesti Hírlaphoz közel álló és hasonló terjedelmű napilapban adjon elégtételt. A bíróság indoklásában arra hivatkozott, hogy a szemtanúk, a szakértők és az alperesek nem bizonyították be, hogy nem az élő adás idején készült a vitatott, zászlót lengető skinheadről a felvétel. Az indoklás továbbá kitért a véleménynyilvánítás szabadságára, amely alkotmányos alapelv, de ez nem jelenti azt, hogy túlzottan sértő kijelentések nyomtatásban megjelenjenek, és nem csak állítással, hanem kérdés- felvetéssel és sugalmazással is lehet hamis színben feltüntetni valós dolgokat.
