Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-30 / 110. szám
UJ KELET Hl MEGYÉNK ÉLETÉBŐL i V 1994. július 30., szombat Kabinetek segítik a kormányt Megkezdte munkáját a kormány gaz- ca nélküli miniszter foglalkozik az államdasági kabinetje. Vezetője a pénzügy- miniszter, de további hat tárca minisztere vesz részt a munkában. A gazdaságot érintő koncepcionális kérdések véleményezésében a földművelésügyi, ipari és kereskedelmi, a környezetvédelmi, közlekedési, valamint a munkaügyi és népjóléti miniszterek döntenek. Minderről a csütörtöki kormányülésen született döntés. Ekkor mutatkozott be az új szóvivő, Forró Evelin is. További két kabinet állt fel. A nemzet- biztonságiak vezetője a belügyminiszter. Rajta kívül a külügy- és hadügyminiszter, valamint a nemzetbiztonságért felelős tárés közbiztonságot érintő döntések előkészítésével. A belügy-, külügy- és pénzügyminiszter még egy kabinetnek is tagja. A kormánykabinetben a miniszter- elnök vezetésével a társadalompolitika elvi jelentőségű döntéseit, halaszthatatlan kormánydöntések koordinálását végzik. Ezt a koalíciós megállapodások szellemében teszik. Ok jövő héten ülnek össze először, míg a nemzetbiztonságiak már túl vannak az első együttes ülésen. Vajúdásukba a meghívottak is bepillantást nyerhetnek. kép és szöveg: zmeskall Az alakuló kormányülésen Göncz Árpád köztársasági elnök volt a díszvendég A helyzet egy regényt is megérne-■ . - v AZ ÉV LAKÓHÁZA (folytatás az 1. oldalról) — Én is csak egy levelet kaptam, mely arról szól, hogy ezentúl a Családi Ház, a Lakáskultúra és az Otthon című folyóirat rendezi ezt az országos, egyfordulós pályázatot. miután a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium ezekre az újságokra ruházta át a jogot — mondja keserédesen dr. Vincié István, megyei főépítész. Az eddigi gyakorlat ugyanis az volt. hogy a minisztérium megbízásából mi meghirdettük a lehetőséget és rendszeresen alig kaptunk jelentkezéseket. A baj az volt, hogy a versenyben indulóknak legalább három fél egyetértésére volt szüksége, vagyis az építtető, a tervező és a kivitelező együttes szándékára. Az egyezkedés ezek szerint nehezen ment, de akik dűlőre jutottak, azokkal szívesen foglalkoztunk.-Jelent-e valamilyen hátrányt az, hogy most egyenesen a főbizottság bírálja a házak szépségét? — Korábban volt egy megyei szűrő gárda, szakemberekkel. Akik az ő rostájukon sikeresen átjutottak, azok kérelme jutott el a minisztériumba. A mi zsűrink nagyobb helyismerettel rendelkezett, és jobban meg tudta ítélni a települési környezeti értékeket. Ez a mostani rendszer valami egészen más. — Eddig mit produkált a megye, milyeForog A Casinos Hungary egy évvel ezelőtt nagy várakozásokkal nyitotta meg az ország keleti részének egyetlen forintos kaszinóját Nyíregyházán, a Korona Szálló épületében. A szombati, egyéves jubileumot megelőzően kértünk interjútDr. GellaiImrétől, a Casinos Hungary vezérigazgatójától. Kérdésünk természetesen az volt, hogy az elmúlt egy év mennyiben igazolta a várakozásokat. —Mindenképp újdonság volt, Magyar- ország keleti felében megnyílt egy forintos kaszinó. Voltak olyan elképzelések is, hogy a magyar vendégek mellett, a három határ közelsége miatt, román, ukrán és talán szlovák látogatókra is lehet számítani. A magyar vendégek érdeklődése a várakozásnak megfelelően alakult, ami azt jelenti, hogy naponta 80-110 vendégünk volt, ám ezen belül a szomszédos országból érkezők átlagos aránya nem haladja meg a tíz százaEgyéves a nyíregyházi kaszinó! a rulettkerék lékot. Az elmúlt egy évben több mint 40.000 látogatónk volt, s köztük sok a visszatérő vendégünk is. — A szerencsét próbálók mekkora vonzáskörből érkeztek Nyíregyházára? — Gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye minden városából és Hajdu-Bihar, Borsod-Abaúj- Zemplén, sőt Heves megyéből is sokan jöttek. Azt is el kell mondanom, hogy a nyíregyházi kaszinóval szemben nagy fenntartások voltak a vendégkör összetételét illetően. mondván, adott esetben az alvilág megjelenése gondokat és problémákat okozhat. Szerencsére súlyosabb incidensek, nagy gondok nem adódtak, bár néhány esetben azért kellett intézkedést kémünk, mert adódtak olyan helyzetek is, amikor a nyerő játékosokra vigyáznunk kellett, illetve haza kellett szállítanunk őket. Ebből adódóan, a szállodával közösen megoldottuk a külső rendészeti felügyeletet is. — Más. az ország területén működő forintos kaszinókkal összehasonlítva, hogyan alakul a nyíregyházi játékforgalma? — A tavaly áprilisban nyitott székesfehérvári és a decemberben nyitott győri kaszinókkal összehasonlítva, a nyíregyházi forgalma a kettő között helyezkedik el. A három közül a székesfehérvári a leglátogatottabb, és nagyobb játékerőt is képvisel, a győrié pedig a nyíregyházié alatt van. Ez meglepő, hiszen az osztrák határ közelsége miatt mást gondolnánk, de ne felejtsük el azt, hogy a forintos kaszinók elsősorban a magyar vendégek számára jelentenek kínálatot és vonzást. — Az első év számvetése után mit terveznek? — Meg akarjuk tartani, sőt, egy kicsit növelni is szeretnénk a kaszinó vonzásképességét. Ez persze az általános gazdasági fejlődés mértékétől is függ. Egykét ember kivételéveka teljes személyzet nyíregyházi fiatalokból áll. Gazdaságosságunk mértékében, a bevételünk egy részéből a jövőben is kulturális, sport, illetve szociális jellegű eseményeket támogatunk majd. Varga Attila fotó: Harascsák Annamária • • avagy pénz beszél, építész hallgat nek a házaink az ország más területein épültekhez viszonyítva? — Az eddigiekben sok budapesti és Budapest környéki pályázó nyert díjakat. A megyék között azonban szép helyet foglaltunk el, s talán ennek köszönhető, hogy volt valami lelkesedés is. Most úgy veszem észre, nem készülnek szép házak. Persze azt is tudom, hogy a szép fogalma nagyon szubjektív, s ezzel magyarázható, hogy amit országosan szép háznak nyilvánítottak, olyan szintű ház az én szememben több is van a mi környékünkön. — Önnek mit jelent az év lakóháza cím ? — A múltbeli pályázatok értékelésénél komplexen vizsgáltuk az értékeket. Nemcsak a tervezés, a kivitelezés, a lakberendezés számított, hanem ezek összhangja illetve az, hogy maga az épület mennyire alkalmazkodik a természetes környezetéhez. S elmondhatom, hogy gyakran ez volt a legnagyobb baj. a csodaház túlságosan kirítt a szomszédos házak közüt, illetve a tájegység környezeti adottságait is figyelmen kívül hagyta. — Enyhe célzással jegyzem meg, városunkban sem mindig előnyös a lila, hupikék és egyéb divatszínek rajzása a falakon. — Minden színelképzelést a városi főépítésszel kell egyeztetni, tehát a meglévő színek az ő engedélyével virítanak. Ez egyébként egy külön szakterület,s valóban nem egyszerű elérni a harmonikus színválasztást. Jómagam diszkrétebben, esztétikusabban válogatnék, de ebbe már nincs beleszólásom. Mégis vallom, hogy az épület jellegéhez, történeti emlékeihez igazodni kell, s a mai modem épületeket sem lehet akárhogyan befesteni. — Mégiscsak furcsállom, hogy épp a megyei főépítésznek nincs beleszólása abba, hogy milyen házak épülnek a megyében. — Korábban voltak olyan bizottságok, melyek egy-egy épület elkészültéről állást foglaltak. Ezeket a csoportokat azonban megszüntették. Ettől függetlenül szóvá tehetjük, hogy ha valami nagyon nem tetszik, de tudja, hogy van ez, nem sokat ér. Más a helyzet, ha az önkormányzat kikéri a véleményünket, de beleszólásunk ebben az esetben sincs. Szerencsére olyan helyzetben vagyok, hogy a területfejlesztési osztály irányítását is rám bízták, így sokszor találkozom a városi önkormányzattal, s négyszemközt elmondom szomorúságom okát, de ez sem az, amit jó esetben működtetni kellene. — Azért csak van kedvenc háza! — Természetesen. Főleg a családi házak körében áll a szívemhez közelebb egynéhány. A hagyományőrző építészetet kedvelem, vagyis a régi módszerekkel, eszközökkel épített, mégis modem házakat. Nem arra gondolok, hogy lemásoljuk a múltat, csak úgy gondolom, illene használni a múlt eredményeit, s belekukkantani a népi építészet eszköztárába. Szat- márcseke, Tákos, sorolhatnám még a szat- már, Beregi részek településeit, s a hagyománytisztelő megoldásokat. Sajnos, erre buzdítani a mai rendszerben pláne nem tudunk, hiszen a középszint, a megyei szint kiiktatásával az építészet felett elvesztjük a kontroll lehetőségét. A szakma leül, s a helyzet nem változik. — Meg se kérdezzem, mi lesz akkor később? — Fogalmam sincs. Aggódom, s nem a pozícióm miatt, hanem az értékek, s a leendő értékek miatt. Valakinek ugyanis kézben kellene tartania a dolgokat, s ez kötve hiszem, hogy a fővárosból megoldható. Annyit hangoztatom ezt, de semmi hatása nincs. Mindig a nyugati példát hozzák fel, de annak csak egy részét ismerik, a háttérről elfelejtkeznek. A kintiek szerint a területfejlesztést a regionális fejlesztési tanácsok kezébe adják. Jó lenne észrevenni azonban azt, hogy ott van mellette az erős középszint, s együttműködve, egymást kiegészítve működnek eredményesen. Szóval ez egy regényt is megérne, és nagyon féltem azt, ami az építészeti környezetünkben jónak mondható, hogy az rosszra fordul majd. Ennek rengeteg tényezője van, de a legfőbb gyógyír a jól működő és jól együttműködő bizottságokkal adható. Széles az építészeti tervezők kvalitása is, de mindez nem számít most, csak a pénz és az üzlet. Semmi jó. Herczku Tünde A titokzatos aszfaltos Szerintem az a baj, hogy mi túlságosan kíváncsiak vagyunk, és olyan kérdésekre is választ - ráadásul elfogadható választ - várunk, ami, hogy úgy mondjam nem túl kristálytiszta. Csütörtöki számunkban egy törmelékhegy fotója alatt azt bizonygattuk, hogy az a nyíregyházi Kossuth tér aszfaltja, amit az Orosi út mellé, egy kellemes, szép helyre pakoltak. Veress István, városi főépítész azonban felvilágosított, hogy az az aszfalt nem az az aszfalt, mert ők szállítólevelekkel tudják igazolni, hogy a városközpont burkolata a veszélyes hulladék-telepen van.- Az aszfalt olyan, mint a pénz, mert nem lehet tudni, hogy honnan jön és hová megy - egészíti ki a polgármester, erősítve azt, hogy nem arról a hulladékról van szó, amire mi gondolunk. Az Orosi út, az stimmel. A szóban forgó telep azonban jóval arrébb van. Tudom, nem a Kossuth tér maradványairól van szó, de akkor honnan került oda az a hatalmas mennyiségű aszfalt? Hol lehetett a városban ugyanekkora bontás? És még mindig az a dillemánk, hogy ki lehetett az elkövető, és mibe fog ez neki kerülni? A város ugyanis egymilliót költött az elszállításra. H. T. Ön mit szól ahhoz, hogy nem lesz expó? A kormány úgy döntött: 1996-ban Magyarország ne rendezze meg a világkiállítást. Mi a véleménye erről a lakosságnak? Nyíregyháza utcáin a következő vélemények hangzottak el:- Én örülök neki. hogy nem lesz expo - mondja Hornyák Csaba. - A» ország adóssága amúgy is nagy, nem kell tovább növelni. így legalább nem költenek rá tovább, amúgy sem hozott volna hasznot a megrendezés.- Jobb lett volna, ha kitartanak az expo megrendezése mellett - nyilatkozik Bartha Zsolt. - Engem is, de szerintem még sokakat érdekelt volna ez a rendezvény. Igaz, hogy az anyagi hátterét nem ismerem ennek a beruházásnak, meg nem is követtem nyomon az eseményeket ezzel kapcsolatban, de sajnálom, hogy nem lesz. Érdekes lett volna. Szilágyi Lászlóné: - Ez a világkiállítás egyrészről az államnak nagy kiadást jelent, az emberek számára viszont sok érdekességet tartogat. Sajnálom, hogy a kormány mégis elvetette ezt. Másrészről örülök, mert ha megrendezik, az biztosan áremelkedéssel járt volna - hiszen miből teremtenék elő a szükséges pénzt -, így viszont talán megússzuk áremelés nélkül.- Nem tudtam, hogy nem lesz expo. De ezzel teljesen .lejáratjuk magunkat. Eddig sem voltak rólunk túl jó véleménnyel, hát még ezek után? Egyébként sajnálom. hogy nem lesz expo, sokat javított volna az ország helyzetén. - mondja Szilágyi István. Engem már nem érdekel ez az egész mondja Veres Csaba. - De talán jobb is így. 158 országból 27 jelentkezett eddig. Ez valami kedvező kilátásra utal. Vagy talán azt gondolták, hogy a hátralévő rövid időben minden magától megoldódik? Csak arra vagyok kiváncsi, hogy á költségvetésből erre szárit összeget hová teszik majd? R. Zs.
