Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-27 / 107. szám
UJ KELET Wk ’jCf’" ■ • A királyi vármegyék felbomlása A XIII. század első felében a várbirtokok eladományozása folytán megkezdődött a királyi vármegyerendszer felbomlása. A birtokadományozások eredményeképpen megerősödött, illetőleg létrejött a nagybirtokosság, amivel párhuzamosan romlott a köznemesség, a kisbirtokosok helyzete. A nemesek összefogását a királyok is támogatták, bíráskodási jogot adtak számukra. Ebből az időszakból származik az 1232. évi kehidai oklevél, aminek tanúsága rámutat áz akkori közállapotokra. Az oklevél „a Zalán innen és túl lakó nemesek szervezkedését írja le a jogtalanságok, kártételek ellen, amelyek őket, s a náluk hatalmasabbakat is sújtották. Mivel hiába kerestek jogorvoslatot, a királytól engedélyt kértek és kaptak a bíráskodásra. Jellemző, hogy amikor tárgyalni kezdtek a gonosztevőkről, éppen egy főpap, Bertalan veszprémi püspök fogott perbe egy bánt, birtoka elfoglalása miatt. De már ez az eset mutatja a nemesi megye erőtlenségét: a bán sem az idézésekre nem jelent meg, sem az elmarasztalása után nem engedte a püspököt bevezetni a birtokába.” A nemesi vármegye a tisztségviselők elnevezésén túl is hozott változást körükben. Az ispán főispán lett, jövedelmét a vámbevételekből, a kirótt bírságokból szerezte. Létrejött az alispáni funkció, melynek betöltője kezdetben a főispán döntésén múlott, később a megyei nemesség törekvésének eredményeként a közgyűlés választotta. Szintén új tiszt a szolgabíró: a királyi szolgák — a szerviensek—maguk választották bíráikat: innen a megyei bírák szolgabírói neve. Feladatkörükbe tartoztak rendészeti feladatok is.; Az esküdtek — akiket szintén a nemesség közgyűlése választott— esküt tettek a főispán előtt és a szolgabírók munkáját segítették. A vármegye jegyzője az adminsztráció intézésének a felelőse. Fő feladata az írásbeliség végrehajtása, a megyei pecsét őrzése lett. A XVI. századtól ő is választott tisztségviselő. Mint testület, a vármegyei közgyűlés volt jogosult a jogszabályalkotásra és a megyei közigazgatásra. A szabad királyi városok esetében már meg kell említeni, hogy az egyes települések nem rendelkeztek egyező belső szervezettel. Mint nevük is mutatja, a király támogatta a feltörekvő városokat. Budát Mátyás királyi székhellyé építette, város- rendészeti szabályokat írt elő az építésre, helyreállításra. 1478-ban tucatnyi házat vett el tulajdonosától, mert azok nem voltak megfelelően karbantartva. Pest a szabad királyi városok sorába lépett, Kolozsvár megkapta Buda jogait. A városi iparágak jelentős fejlődésen mentek keresztül, és újak is megjelentek. Gazdag'mezővárosok jöttek létre, számuk mintegy 800-900 volt. A szabad királyi városokat a városi tanács kormányozta, élén a városbíróval. Jogköre a törvénykezési, a közigazgatási és a gazdasági feladatok ellátására terjedt ki. A közrend és a város védelme a városkapitány feladata volt. Az úriszékről kell még említést tenni, mint bíráskodási intézményről, ami azt jelentette, hogy a földbirtokos jobbágyai felett, a halállal büntetendő — lopás, rablás, gyújtogatás stb. — cselekményeket kivéve, bármely ügyben ítélkezhetett. Ha a földesúr a királytól pallosjogot kapott, az előbb írtak miatt is joga volt ítéletet hozni. Érdekes fejlődésen ment át a poroszló szó által takart foglalkozás. A kifejezés szláv eredetű: törvény szolga. A jogtörténeti kutatásokban pristaldusnak is nevezik, ami olyan személyt jelentett, akinek a tanúvallomását a hatóságok hitelesnek fogadták el. A poroszló részben a király, az ispán kiküldöttjeként járt el — idézett, határjárást végzett —, részben a magánosok jogügyleteinél tett hiteles tanúbizonyságot. Több esetben baj lehetett azonban a poroszlók tisztességével, mivel II. András az 1231-ben kiadott II. Aranybullája 21. és 22. törvénycikkében — minthogy az országban sokakat megcsaltak a hamis poroszlók — a poroszlók idézésének, és tanúbizonyságának az érvényességét a püspökök vagy a káptalanok, illetve kon- ventek tanúskodásához — hiteles helyi tevékenységéhez — kötötte. Megtiltotta a poroszlók visszatartását. Mindenesetre, az először 1517-ben kinyomtatott Werbőczy Hármaskönyve is részletesen foglalkozik a hamis oklevelek kérdésével, mégpedig súlyos büntetés kilátásba helyezésével. „A káptalan vagy a konvent a pecsétjét, a hamis okirat készítésénél jelenlévők a javadalmaikat, a világi rendű nagybírák fejüket, jószágaikat, pecsétjüket és becsületüket örökre elvesztik. Ezenfelül a jelenlévők homlokára és arcára tüzes pecsét süttessék.” Az emlőrák gyógyítható Szűrés amerikai segítséggel — rendszeres, célzott vizsgálatokkal A statisztikák csak a halottakról szólnak. Azokról, akiket megtámadott az alattomos kór, és gyors vagy lassú halálra ítélt. Pedig a rák korántsem egyenlő a halállal. A körülötte keringő és terjedő téveszmék, álhírek sokkal többet ártanak a betegnek akkor is, ha valójában gyógyul, évek óta harcolva, együtt élve a betegséggel, amit — nem tudni miért — a társadalom igen nehezen fogad el. Nehezebben, mint a tbc-t, szívbajt vagy más súlyos kórt. Pedig a környezet támasza —- főként bizonyos rákok esetében — nélkülözhetetlen. — Az emlőrák az egyik leggyakrabban előforduló rákfajta — mondja dr. Balogh István, a Szent János Kórház röntgenosztályának vezető főorvosa. Aki egyik résztvevője annak az amerikai programnak, melybe 40 ország „nevezett be” és lényege az emlőrákszűrés, és nem csak a veszélyeztetett korosztály esetében.Hazánk a WHO-felmérés szerint is igen rossz helyezést kapott rákügyben, férfiaknál első helyen állunk, a nők pedig a „dobogós” harmadik helyet foglalják el. Szomorú rekordok ezek, és a magyar nemzeti rákprog- rat^ak a célkitűzése, miszerint 2000-re a rákhalálozást felére csökkenti, igencsak időszerű és szükségszerű. 1992-ben a magyarországi öszes halálozás 21,9 százaléka rákhalálozás volt, az évi 32 736 rákeset miatt a statisztika második helyén van. A nőknél első helyen az emlőrák áll 16,1 százalékkal. — Mi a legfőbb tennivaló rákügyben? — A megelőzés, és e fogalomkörbe három különböző tevékenység tartozik: az elsődleges — primér prevenció a rizikó- faktorok kiiktatását célozza, a másodlagos — azaz szekunder prevenció — a korai felismerést tartalmazza és az időben megkezdett gyógykezelést, a harmadlagos — azaz tercier prevenció — fogalomkörébe azok az orvosi rehabilitációs tevékenységek tartoznak, melyek e rosszindulatú daganatos betegségek és azok gyógyításával együttjáró testi és lelki szövődmények elkerülésére, illetve korrekciójára vonatkoznak. — Eddig a mammográfiai szűrés 40. év felett volt javasolt kétévente, azután 50- en felül évente. Változott a koncepció? — Ez a koncepció megfelel a WHO által meghatározott szűrési programok alapvető követelményeinek és a hazai viszonyoknak is. Egy nemzetet átfogó szűrési programhoz törvényi háttér is szükséges, kiépített regisztráló rendszer és pénzügyi háttér. Az emlőrák gyakorisága dinamilju- san növekszik. A betegség korai felismerésének szakmai elvei tisztázottak, A korai diagnózis a tapintásra, cytológiai vizsgálatokra és nammográfiás vizsgálatra támaszkodik. Az emlőrák diagnosztikájának lépcsőfokai: gyanús tapintási lelet, cytológiai vizsgálat, mammográfia. Az or- szág különböző részeiben nágy külöjtb- ségek vannak a diagnosztikát és terápiát illetően. — Eddig nem is volt rendszeres szűpés nálunk e tekintetben? — Nálunk csak méhnyakrák-szűírés volt rendszeresen az elmúlt időszakban, pedig ma már a rák több fajtája megelőzhető lenne megfelelő szűrési rendszer! alkalmazása esetén, és persze az sem mindegy, hogy miként történik a rákos beteg gyógyítása és rehabilitációja, ha mégis a betegség győz. Amiről most szó van, amerikai kezdeményezésre és finanszírozással történik majd. A lényeg, hogy nem csupán az eddig veszélyeztetett korosztályú nők emlőrákszűrését végezzük el, hanem az ennél fiatalabbakét, akik úgynevezett szülő korban vannak, és a rendszeres szűréssel figyelemmel kísérhetjük, nem fejődik-e ki náluk rosszindulatú daganat. Ha igen, akkor időben „léphetünk”, hiszen az emlőrák a tudomány mai állása szerint gyógyítható. Ez a fajta szűrés valóban a megelőzést célozza. — Mikor kezdik a munkát? — Több más kórházzal együtt vállaltuk mi is a Szent János Kórházban, hogy részt veszünk ebben a 10 éves programban, ami 1995. január 1-jével indul, az amerikai partner 300 ezer dolláros anyagi segítséget ad hozzá. 2500 éves hajó Régészek az Egei-tenger egyik kis szigete mellett egy rakomány bort találtak egy elsüllyedt hajóban. A jármű a Krisztus előtti V. században süllyedt el, abban az időben, amikor Athénban felépült az Akropolisz A lelet a legrégebbi azok közül, amelyek az úgynevezett „klasszikus” korból az athéni demokrácia csúcspontjának korszakából származnak. Mint a görög kulturális minisztérium szóvivője az AP amerikai hírügynökség tudósítójának elmondta, a rakomány mintegy 800 lepecsételt agyagkorsóból áll A korsóban Mende városból származó bor volt. Természetesen nem számítanak arra, hogy még valamennyi bort is találjanak a korsókban — vélte Dimitrisz Kazianisz, a minisztérium régiségtani osztályának vezetője Az agyag áteresztőképessége miatt ez teljességgel kizárt 2500 év utáa A Playboy rendőrnőié tovább dolgozhat Továbbra is őrködhet a közrend felett az a New Yirk-i rendőrnő, aki a Playboy magazin augusztusi számában közszemlére tette meztelen testét A 24 éves Carol Shaja állását talán azért tarthatta meg mert a munkahely végül is nem különbözik: a legősibb mesterséget is lehet az utcán űzni Carol azonban mégsem „ússza me^’ büntetés nélkül: egyrészt engedély nélküli uniformis-használatért —- az egyik fotón ugyanis egyenruhájának egy darabja is látszik — másrészt azért, mert a mellékmunkára sem volt engedélye v7 ~'T\ 1994. július 27., szerda 9 Fel ! Ifed lextél ■ k Cl | pan aura t Ausztrál és indonéz kutatók azt állítják, hogy új emlősfajt fedeztek fel, amelyet magyarul talán pandurunak lehetne nevezni. Az állat ugyanis nem egyéb, mint egy pandaszerű, fán élő kenguru. Az Indonézia távoli Irian Dzsaja tartományában felfedezett élőlény bundája fekete-fehér „mintázatú”, s a kínai pandákéra emlékeztet. A panduru sokkal inkább medve, vagy koalamackó formájú, mint kenguruszerű. Az élőlény ideje egy részét a földön tölti, viselkedésében és testfelépítésében igen primitív — állítják felfedezői. Nem túl fürge fáramászó, és leereszkedéskor is az állatvilágban rjtka módon, hátrafelé, először farkával talajt érve jön le a fáról. A kifejlett hím példányok 15 kilogramm körüli súlyúak, és orruktól rövid farkuk végéig mintegy 1,2 méter hosszúak. A hosszú és sűrű szőrű panduru fekete pofáját fehér csíkok tarkítják, homlokán fehér folt van. A „felfedezést” eddig azért kerülhette el, mert Irian Dzsaja tartomány magas hegyei között él. Vadászokkal túl sok kapcsolata nem volt még, ezért nem is fél az embertől. A helyiek szerint füttyszóval, és barátsága jeleként fehér pocakját láttatni engedő, feltartott mancsokkal üdvözli az idegent. Biztonságban érzi magát, hiszen a helyiek őseiket tisztelik benne, és nem vadásznak rá — írja a Reuter. Az Irian Dzsaja-i felfedezéssel összesen már tíz panduru példányt ismernek a világon: nyolcat Pápua Új-Guineáben, illetve Indonéziában, kettőt pedig Ausztráliában. Az állatnak egyelőre nincs hivatalos neve, a helyi moni nép „bondegezunak” hívja, ami annyit jelent: a havasi erdő embere. Stradivari győzött Ha ellopnak egy Stradivari-hegedűt, az a világlapok első oldalára kívánkozik. Ha ellopnak egy számítógépet, lehet, hogy hír lesz belőle. A párhuzam csupán azért érdekes, mert most az a hír, hogy a MIT, a híres amerikai kutatóintézet számítógépeivel elemzett, majd ennek alapján épített hegedűvel versenyeztették a XVII. századi cre- monai mester hangszereit. A leghíresebb japán vonósnégyest kérték fel a szereplésre, s amerikai zeneszerzők műve volt a vizsgatétel. A zsűri zenészekből, akusztikai szakemberekből állt. A kvartett kétszer játszotta el ugyanazt a darabot, aztán a bírálók-ki- mondták az ítéletet: minőségi különbség van a kétféle hangzás között! Különösképpen a pianisszimók utánozhatatlanok. A végén megkérdezték a zenészeket is, hogy melyik hangszerre szavaznak. A válasz egyértelműen a Stradivari volt. A régi hangszer tehát győzött! Minthogy a Stradivari-titok máig izgatja a hangszerkészítők fantáziáját —jóllehet tudják, hogy a fa és a lakk megválasztása a kulcs —, a jövő sem igazán biztató arra vonatkozóan, hogy a komputerrel kimódolt hegedű hamarosan revansot vegyen a Stradi- varikon, Guameriken. A tudós kutatók ugyanis azzal álltak fel a sajátos hangverseny után, hogy a kömyezetszeny- nyezés már megbontotta Európa korábbi ökológiai egyensúlyát, s ezzel eltűntek azok a fák, anyagok, amikkel a cre- monai mesterek még dolgozhattak. (MTI-Press)
