Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)

1994-07-26 / 106. szám

UJ KELET MAGAZIN 1994. július 26., kedd 7 góbi* £mx Ors&cgf&í A falusi turizmus megyénkben még újdonságnak számít, pedig az ország többi részén évek óta jól beváltan működik. Szerettük volna megtudni, mi milyen szolgáltatásokkal várjuk a kikapcsolódni vágyó turistát. Zlota József, a Falusi Turizmus Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezet tit­kárának javaslatára látogatást tettünk két olyan háznál, ahol 3 éve rend­szeresen fogadnak családokat. Tivadaron Huszti Józsefné, Giziké tájékoztatott: — Mi tulajdonképpen Fehérgyarmaton lakunk. Ezt a házat eredetileg saját ma­gunknak újítottuk fel. Nagyon romos, el­hanyagolt állapotban találtunk rá. A nya­kig érő gaz, a bozontos fák helyén a fér­jem egy csodálatos kertet alakított ki. Du­nakesziből érkezett barátaink adták az öt­letet, hogy üzletszerűen lehetne itt turis­tákat fogadni. Felvettük a kapcsolatot Zlo­ta Józseffel, s most ott tartunk, hogy min­den szezonidőben telt házunk van. A két szoba a 8 ággyal szinte mindig foglalt. Egy napra felnőtteknek 500, gyer­mekeknek 400 forintot kell érte fizetni. Az étkeztetést igény szerint oldjuk meg. Van, A telefonról is érdemes beszélni, mivel már egy hete nem tudunk az egyik beteg rokonunkról. Mindezek ellenére, érdekes kirándulásokat tettünk. Nagyon hálásak vagyunk azért, mert a szobánkban talál­tunk bekészítve egy könyvet és térképe­ket erről a vidékről! Ez egy nagyon olcsó és praktikus ötlet! Tavaly az Őrségben nem volt ilyen. Az útikönyvet is csak di­csérni tudjuk. Igen hasznos, hiszen egy öreg nénike, mint vendéglátó, nemigen fogja megtanulni a környék történelmét, a kisebb-nagyobb nevezetességek legen­dáit. S a ház! Az valami fantasztikus. Elé­gedettek vagyunk ezzel a — nem túlzás — luxuselhelyezéssel. Ez is jobb egy klasszissal az őrségitől, pedig az a Nyu­gat közelében van. Tágas, kényelmes a Husztiné vendéghaza aki ellátja saját magát a helyi boltból, de szívesen főzünk mi is, ha úgy adódik. A kerti gyümölcsöket (ribizli, köszméte, cseresznye, barack) is nyugodtan fogyaszt­hatják. Van kerti zuhanyozónk, a férjem pedig készített egy aranyos medencét, aminek a működtetését még meg kell tanulnom. Ha szükség van biciklire, azt is adunk kölcsön. Egyébként az ország minden részéről ér­keznek ide látogatók 10 napra, két hétre jönnek, s mindegyikük szereti a tarpai borunkat, szilvapálinkánkat. — Honnan értesültek erről a helyről? — kérdeztem a budapesti vendégeket, Stefán Tamást és feleségét, akik már több mint egy hete tartózkodnak itt. — Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének tulajdonképpen nincsen propagandája. Egyszerűen nem ér el a híre az ország többi részébe. Hiába érdeklődtünk utazási iro­dáknál, nem tudtak felvilágosítást adni erről a területről. Nagyon szeretjük Ma­gyarországot, így érthető, hogy az Őrség után a Nyírséget is fel akartuk térképezni. Végül saját szakállunkra felütöttük a tele­fonkönyvet, s így tudtunk csak kapcsolat­ba lépni a megyével. Előszeretettel java­solnánk azt, hogy több pesti turisztikai iro­dával vegyék fel a kapcsolatot! Enélkül nincs előrelépés! Az infrastruktúra fejlesztését is tervbe kellene venni! Abszurd dolog, de nem ju­tunk napilaphoz, csak ha felkelek 6-7 óra­kor. A legközelebbi pavilon is a Tisza- parton van. Vagy például Nyíregyháza előtt. 9 kilométeren keresztül nem értünk sl egyetlen egy autószerelőt sem. Jó, ez egyedi eset volt, de ezzel is számolni kellene. Nincsenek kulturált, kellemes vendéglátóhelyiségek, csak füstös kocs­mák, ahol még az illemhely is rettenetes. Küldjük bokorba a gyerekeket? A tarpai vendéglő kivételesen nagyon szép kívül­iéiül, a pincérek is udvariasak. Ez kellene mindenhová. hatalmas kert. Kiválóan alkalmas pihe­nésre. Bár sok ilyen lenne az országban! A vendéglátónk eleinte félt attól, hogy tud-e valami pluszt adni nekünk. Sok virágot, rózsalugast ígért, de mire ide­értünk, lehullottak a szirmok, a nap leper­zselte a füvet, így csak fényképek em­lékeztetnek erre a csodára. Kárpótlásul frissen fejt tehéntejet s házi tojást kapunk. Huszti Jozsefne — Milyen helyeken jártak, mely tele­püléseket látogatták meg? — Elugrottunk egy-egy napra Szlováki­ába, pontosabban Nagymihályba, valamint Szatmárnémetibe. Az ukrajnai határát­lépés túl drága lett volna. Tarpán, Túrist- vándiban, Szatmárcsekén jártunk. Ez utób­bi azonban nagy csalódás volt. A temetője gyönyörűen gondozott és ápolt, de a kiállítás nagyon gyenge, semmitmondó. Nem értjük, miért nem hagyták meg a Himnusz költőjének a házát? Sajnos, ezen már nem lehet változtatni. Viszont Csarodán bemehettünk egy szép tájházba. Ez nekünk nagyon nagy élmény volt, hiszen itt mindent meg lehe­tett érinteni, nincsenek elválasztózsinórok sem. A kisfiam azt hitte, hogy itt még lak­nak. Máriapócson a búcsújárás ideje alatt voltunk, de mára már ez is elüzletiesedett, hamis lett. Nyírbátorban is körülnéztünk egy kicsit a gyerekek kedvéért, mivel ők még nem jártak ott. A jellegzetességeket, a harang­lábakat futólag mindenhol megnéztük, s voltunk a gyönyörű vajai kastélynál is. Ma pedig Sóstóra, a skanzenba szeretnénk el­jutni. Összefoglalásul annyit mondhatunk, jó tanácsként mindig szem előtt kell tartani, hogy a városi emberek ide pihenni jönnek. Éppen ezért legyen csöndes a környék, a házon belül is el lehessen választani a csa­ládtagokat egymástól, hogy a papa tudjon aludni abban az esetben is, amikor a gyer­meke éppen játszana. Ne feledkezzenek el a propaganda és az infrastruktúra fej­lesztéséről sem! Petróczky Zoltánné Szintén budapesti vendégekkel találkoz­tunk Tiszaviden, Petróczky Zoltánék portáján. Eger Károly magánfuvarozó és családja, elsősorban a nyugalom miatt utaztak el ide, de meglátogatták a feleség szüleit is. A tivadari vendégház festői udvara — Ezen a vidéken nem zavar a villa­mos, a lift, a tömeg. Nyugodt körülmények között lehet együtt a família. Magunkkal hoztuk a rádiótelefont, de az ismerőse­inknek előre szóltunk, kizárólag sürgős esetben hívjanak minket. Nem fogunk leu­tazni a Balatonra azért, hogy sorbaálljunk ennivalóért, s hogy 5 napra kifizessünk 30 ezer forintot! Itt nagyon szuper minden, úgy, ahogy van. Ez a három hét üdülés sokkal olcsóbb, mint bárhol. Itt is van part, strandolási, fürdési lehetőség, inkább ezt választjuk, mint egy körutazást bárhová a világon. Vendeghazi csendélet Arra is van igény, ezt nem vitatjuk, de itt, ebben az egészben az a legszebb, hogyha felkel az ember, nincs program. Az ki­alakul magától. Mi is kaptunk útikönyvet, aminek nagyon örülünk, de nem nagyon mozdulunk ki Vidről — mondta el véle­ményét Eger Károly. Tiszavidnek jelenleg 493 lakosa van, s ez az egy család foglalkozik a falusi ven­déglátással. A nyugdíjas házaspár egy tel­jesen különálló háromszobás komfortos vendégházat alakított ki nappalival, felsze­relt konyhával, fürdőszobával, külön vécé­vel és kamrával. A ház kertje a Tisza-töl- tésig ér. Az itt termelt gyümölcsből, zöld­ségből, a vendégek díjmentesen fogyaszt­hatnak. A füvesített udvaron homokozó, lengőteke, napelemes kerti zuhanyzó van. Az ellátás megbeszélés alapján történik. A turisták kedvence Artúr, mindenki ku­tyája. A gazdik nem tudják, mi lesz vele, ha elmennek a vendégek, hiszen annyira elkényeztették. Stefán Tamás — Itt is probléma, hogy nincs telefon, s egyéb fejlesztésekre is szükség lenne, en­nek ellenére rengeteg a jelentkező, így is sok embert kellett átirányítani máshová. A televíziósok az utóbbi két évben sokkal többször jártak itt, mint az azt megelőző 40 évben bármikor—hívta fel a változásra a figyelmet Zlota úr. A falusi turizmus szervezete 8-10 ember spontán összeállá­Husztiék kemencéje sából jött létre. Hallatlan nagy energiára volt szükség ahhoz, hogy rá tudjuk venni a falusi embereket arra, adják ki az ún. tisz­ta szobákat a pihenni vágyó városiaknak. E turizmus célja nem az, hogy enni, inni jöjjenek ide, azt otthon is megtehetik, hanem meg kell ismertetni az embereket az ország keleti részének kultúrájával, ne­vezetességeivel. Kérünk mindenkit, seg­ítse a munkánkat legalább azzal, hogy tisz­ta környezetben fogadhassuk a látogatókat a falvakban! Kép és szöveg: Dajka Szilvia

Next

/
Thumbnails
Contents