Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-23 / 104. szám
UJ KELET MAGAZIN 1994. július 23., szombat 9 Természeti kalendárium — július Július hónapunknak a neve a nagy római császárra, Julius Caesarra emlékeztet. A kalendáriumok erről a hónapról is jegyeztek fel időjárási érdekességeket. 1. e. 626-ban Júdeát katasztrofális aszály sújtotta. Konstantinápoly környékén i. e. 718-ban jégesővel párosult hóvihar tombolt. Németországban 1232 telén olyan hőség tombolt, hogy a korabeli feljegyzések szerint a homokba tett tojások szépen megfőttek. Júliusra legjellemzőbbek a zivatarok, nagy viharok. A zivatarok létrejöttéhez erős, helyi jellegű felszálló légáramlás, vagy hideg légtömegek gyors előretörése szükséges. Hajdan élt elődeink érdekes megfigyeléseket tettek a körülöttük élő természet időjáráselőjelzéséről. A megfigyelések szerint a legjobb meteorológusok az állatvilágból kerültek ki. Megfigyelték, amikor a tyúkok a porban hevernek, eső lesz. A parasztregula úgy tartja, ha szemtelenek a legyek, csípnek a bolhák, eső lesz. Az időjárásban szintén bekövetkező romlást jelez a csordában élő állatok nyugtalansága, a macskák, kutyák erős vakarózása is esőt jelez. Mint tudjuk, július az aratás hónapja. A nagy munkát június végén elkezdik, és a hónap folyamán csaknem mindenütt befejeződik. Az erdei fák és cserjék ebben a hónapban már termést érlelnek. Ilyen: a virágos kőris, madárcseresznye, sajmeg- gy, kutyabenge, szeder és a málna. Néhány faj még ekkor is virágzik, ilyen a fekete bodza. Az erdő talaj szintjén óriási a színes nyári virágok választéka. Nyílni kezd a csalánlevelű harangvirág, az erdei deréce és a sédkender. A nyár a réteken a kaszálások ideje. A rétek, legelők, parlagok, árokszélek új arcukat mutatják. Megjelennek a lilás virágú bogáncsok, virágzanak az asza- tos bojtorjánok. Elsősorban homokpusztáink júliusi ékessége a kék szamárkenyér. Hasogatott, tüskés levelei alul fehéren molyhosak. Gömbalakú fészekvirágzata acélkék, feltűnő szépsége miatt száraz virágnak is rendszeresen szedték ezt a ma már védett növényt. Ma már kerti kultúrában is termesztik. Sikli Tímea ew rá/re/... Lábvíz rovarokkal Meleg volt, meleg van, meleg lesz. Menjünk vízpartra, kedves polgártársaim, ott az enyhülés! Vízhiánytól fuldokolva kocsiba ültem, és mentem... A Tisza zöld és habzik, a Szamos feketébe hajló barna. Néhány felelőtlen ember fürdik, mert elhiszik, amit még nála is felelőtlenebb emberek állítanak: fürdőzésre alkalmas, csak a szánkba ne kerüljön, és gyümölcsöt ne mossunk benne. Kérdezem: ki az a hülye, aki szándékosan iszik a Tiszából? Ki az az okos, aki azt állítja, hogy lehet úgy fürödni egy tömeges fürdőhelyen, ahol csapkodnak, fröcskölnek, ugrálnak, hogy ne kerüljön víz a fürdőzők szájába? Sokáig nem feszegetem a kérdést, mert meleg van. Az aszfalt forró, a levegő vibrál, az izzadtság csorog. A megoldás: a zárt strand. Néplavor, ahogy a rossz nyelvek mondják. Fürdőzésre alkalmas „lavórt” kerestem péntek délutántól vasárnap estig. Mindenhol nagy tömeg volt, úgy látszik, mások találtak, csak én vagyok ilyen finnyás. Vasárnap késő délután aztán megadtam magam: gyermekemet beleengedtem egy fél órára a gyermekmedencébe, én úsztam egyet. Végül is van orvos, majd kikúrálja. Strand- és népfürdőellenességemet csak növelték azok a tapasztalataim, melyeket három délután és két délelőtt gyűjtöttem megyénk fürdőhelyein. A pados gyógymedencék vize átláthatatlan, zavaros, koszos. Több helyen a vízfelszín nem éri el a túlfolyót, így a víznél könnyebb fajsúlyú szennyeződés felgyülemlik. Az egyik helyen döglött rovarok tömege fogadott. A sok növényi eredetű, rothadó szeny- nyeződés itt-ott már üdítőnek hatott. (Persze a fürdőzők is vigyázhatnának egymásra: nem muszáj átlépni a lábmosót, és meg is lehet zuhanyozni.) Nem kell feltétlenül a medencében levakarni a sarkunkról az összes bőrkeményedést, és odasúgni a gyerekünknek: „Pisilj nyugodtan a vízbe, kisfiam!” Nem akarok senkit megsérteni, de a leg- felháborítóbb az, amikor a gyerekmedencében áztatják egyesek a lábukat. Persze, csak a jobbak és inkább a fiatalok. Az unokára felügyelő nagymamák beleülnek, hogy egyúttal a reuma is gyógyuljon. Ezt már nem álltam meg szó nélkül. Meg is lett az eredménye, egy unokáját foggal-körömmel védő, valamint saját fenék- és lábmosó vizében fürdető jóságos nagymama elküldött a francba, majd megajánlotta, ha nem tetszik fürdessem a gyermekemet otthon, a fürdőkádban. A gyerekem már sírt, ezért én, naív, megpróbáltam keresni egy olyan illetékest, akinek joga van kiküldeni a felnőtteket a gyerekmedencéből. Végül is nem akarom megsérteni azokat az idős polgártársaimat sem, akik vélhetően, sőt bizonyíthatóan (csak nem bizonyítja senki), a heti egy fürdésüket is elintézik gyermekeink medencéjében. Sipos József A gyümölcsárus Sokáig sétálgattunk a sorok között, míg végre az egyik asztalról hatalmas és érett őszibarackok mosolyogtak ránk. A ládáról fölpillantva azonban rájöttem, hogy nem csak a gyümölcsök „szemei” nevetnek. Matejkó Jánosáé jókedvűen kínálta portékáját.- Mennyi most a barack kilója? - mutattam rá a nagyobb szemekre.- Hatvan és nyolcvan forint. Reggel ezeket az alma nagyságúakat még kilencvenért adtam, de elég gyér a forgalom. Inkább kapjak értük kevesebbet, de már nem akarom hazafelé is tömi őket. Meghát ugye a barack nem is áll el sokág.- Gyakran árul itt kint a piacon?- Hetente kétszer-háromsZor. Attól függ, hogy érek rá.- Csak barackot látok...- Igen, mert nálunk most ennek van a szezonja. Van egyébként almánk, körténk, meggyünk és cseresznyénk is.- Mekkora helyen terem meg ennyi gyümölcs?- Kint lakunk a Déli ipartelepen, kertes házban, de még külön van egy 700 négyzetméteres gyümölcsösünk. Elhiheti, akad dolog bőven, hol permetezni, hol metszeni kell.- Gondolom, azért van aki segítsen.- Egy fiunk még otthon van, a másik két gyerek már kirepült a fészekből. Van öt unokám is, de a fiatalokat nem nagyon érdekli a mezőgazdaság. Na, azért nincs panaszom rájuk. Ha nagyon sok a tennivaló, mind beállnak a sorba.- Mennyi hasznot hoz a kofáskodás?- Nem sokat. Tudja, inkább csak hobbiból csináljuk az urammal.- Nap mint nap itt állva rengeteg embert lehet megismerni...- Hát igen. Bár rengeteg az érdeklődő, de kevés a vásáfló. Ahol gyűrött ezresek kerülnek elő a zsebből, ott nem számít az ár. Ám van olyan szegény nyugdíjas, aki kétszer is elmegy előttem, míg leméret két szem barackot. Én nagyon sajnálom az ilyeneket. Nem egyszer előfordult már, hogy erőszakkal az öreg néni kezébe nyomtam a gyümölcsöt, fogyassza el egészséggel.- Kérhetek én is egy kilót ebből az illatozó „csodából" ?- Máris mérem, kedveském... egy picit többre sikerült. Maradhat? - bólintok -. Akkor jó étvágyat hozzá. S. T. — Fotó: Harascsák w—mmmm—mmmmmmi Egy nyíregyházi belvárosban közlekedő zsiráf bizony ára nem csodálkozna a fenti kép láttán. Mi viszont, még ha emelt fővel is járunk, nem mindig nézünk föl szép házaink homlokzatára Egyre több munkanélküli jön Könyvtár nyáron Óvatosan lépkedek a vásárosnamé- nyi városi könyvtár csigalépcsőjén az első emeletre, vigyázva nehogy megzavarjam az olvasásba mélyülök csendes, nyugodt légkörét. Fejes Gábornét, a könyvtár napokban kinevezett igazgatónőjét keresem. A gyermekkölcsönzőben szolgálja ki a 8-9 éves gyerekeket, egy-egy hasznos tanácsot is adva a kiválasztott olvasmányhoz. Mintegy 21 éve vezeti a gyermekkönyvtárat, és az igazgatói szerepkör egy kissé szokatlan még számára. — Milyen gondokkal és örömökkel vette át a stafétabotot? —Leginkább anyagi gondjaink vannak, de a közelmúltban kaptunk az önkormányzattól háromszázezer forintot könyvbeszerzésre. Külső átalakításra is kaptunk egymillió forintot, és az épület alatt lévő volt bútorbolt helyisége is a tulajdonunkba került. Tavasszal lett kész a felső szint a központi fűtéssel. Eddig olaj- és cserépkályhával fűtöttünk. — Tehát bővítik a könyvtárat? — Igen. Tervezzük, hogy ehhez meghívunk egy könyvtári szakembert. Eddig három szinten kellett a szolgáltatást biztosítanunk, a zenei és folyóiratolvasó termet, a gyermek és felnőtt kölcsönzőt működtettük. Öt szakalkalmazottunk van, szombaton is itt vagyunk, este 6-ig. — Nyilván szükség lenne még egykét képzett szakemberre. — Feltétlenül, főiskolát végzett, legalább tanári diplomával rendelkező munkatársakat szeretnénk alkalmazni. A jelenleg itt dolgozók, beleértve engem is, a munka mellett szereztük meg a képesítést, mivel abban az időben még nem volt ilyen jellegű képzés. — Milyen korosztály veszi igénybe a könyvtár szolgáltatásait? — Változó az érdeklődők száma, és mivel itt a nyári szünidő, a gyerekek ritkábban jönnek, de ha mégis, akkor a szórakoztató irodalmat választják. Jó volna, ha a tinédzser korosztály gyakrabban ellátogatna ide, de az iskolai könyvtárat szívesebben veszik igénybe. Egyre nagyobb viszont a felnőttek részéről az érdeklődés, úgy a szépirodalom, mint a szakirodalom iránt. A főiskolások és egyetemisták is elismerően nyilatkoznak a könyvállományunkról. Még Mátészalkáról és Kisvárdáról is átjönnek a diákok, mert szerintük olyan könyveket kapnak itt meg, amit az iskolai könyvtárakban nem tudnak beszerezni. — A munkanélküliek közül van látogatói — Igen. Leginkább a szórakoztató irodalmat kedvelik. A férfiak többsége próbál a ház körül tevékenykedni, kertészkedéssel foglalkozni, tehát ők az ilyen témájú könyveket keresik. Szinte mindenkit ismerek, tudom, hogy az érdeklődési körük milyen irányú. Remélem, hogy igazgatóként is megállóm majd a helyem! Szabóné Kutasi Magdolna Gyermekszáj A rendőr kisfia, Pistike, aranyos kutyát kapott. Nagy szeretettel foglalkozik vele. Egy este, amikor a papa fáradtan hazatér, Pistike elkeseredetten kapaszkodik a kezébe és pityeregve kérdi: — Papa, ráérsz most? — Rá, kisfiam — feleli a rendőr. — Mi a baj? — Papa, ha egy kutya kolbászt lopott, attól még lehet belőle rendőrkutya? Mosógép A rendőr pár nappal ezelőtt új mosógépet vásárolt. Az őrszobán a kollégája, aki maga is szeretne ilyet venni, érdeklődik az új szerzeményről. — No, hogy vált be az új automata mosógépetek? —- Nem jól — válaszolta a rendőr. — Panaszkodik az asszony. — És mit mond, miért nem jó? — Mert mozog rajta a teknő.
