Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-23 / 104. szám
ÚJ KELET Életünk órarendje Az ember egyetlen órában sem egyforma, bár mégis minden nap megint ugyanolyan. Szervezetének funkciói a napszaknak megfelelően váltakoznak és 24 órás ritmusban állandóan ismétlődnek. Ez a lüktetés határozza meg az emberi életet, annak kezdetét és végét is: a szülési fájdalmak leggyakrabban éjfél és reggel 6 óra között kezdődnek, és az emberek többsége a kora reggeli órákban hal meg... 3. óra: A váltós órója Az idegrendszer érzékelői ekkor veszik át az ellenőrzést a szervezet felett. A bőr ereinek összeszűkülésével megindul a bemelegítés fázisa - melynek során emelkedik a test belső hőmérséklete. Fokozatosan, lassan felkészül a szervezet a munkavégzésre. 4. óra: Sok embernek légszomja van Egyes betegségekben a tüdő a leggyengébb testrész ezen az órán. A hörgők sima izmai most húzódnak össze a leginkább, legszűkebbek a légutak, most válik a legnehezebbé a levegővétel. Egészséges emberek a légutaknak ezt az ellenállását különös gond nélkül viselik el, észre sem veszik. De az asztmás betegek számára komoly panaszok forrása lehet... 5. óra: Mór semmi sem távozik a vesébe A vese aktivitásának legalacsonyabb pontjára kerül. Az éjszaka folyamán állandóan korlátozódott működése, kevesebb vizeletet szállított át a hólyagba, és kevesebb kártékony vegyületet távolított el. Ebben az esetben a biológiai ritmus előnyös számunkra, mert ha veséink mindvégig ugyanolyan tevékenyek lennének, igen sokszor meg kellene szakítanunk az álmunkat, hogy kimenjünk a toalettre. Persze ennek az éremnek is van másik oldala: a vizelet éjszaka sokkal sűrűbb, így tehát a húgysók a legkönnyebben kicsapódnak, s ebből fakad a vesekőképződés legnagyobb veszélye. Mihelyt elfogyasztjuk reggelinket, és szervezetünk táplálékot, folyadékot vesz magához, veséink újra aktivizálódnak. 6. óra: A kibontakozás ideje „Belső óránk” működőképessé tette szervezetünket. Szívünk gyorsabb és egyre gyorsabb ütemre vált, vérnyomásunk alaposan növekedik. A vérben több glükóz (szőlőcukor) és aminosav (a fehérjék összetevője) jelenik meg, méghozzá úgy, hogy sejtjeink életenergiát nyerhessenek belőlük... Erőfeszítési képességünknek ez a hirtelen növekedése egyúttal a szervezet megterhelését is jelenti. Sok súlyos beteg ember számára ez túlzottan is nagy, ezért a betegségek miatti elhalálozások többsége ebben a kora reggeli napszakban következik be. 7. óra: Reggeli kalóriák: kevesebb aggodalommal A tápcsatorna elérte csúcsformáját - így a vastagbél is, ez tehát a toalett igénybevételének legmegfelelőbb ideje. A gyomor is, amely a legkönnyebben birkózik meg a bőséges reggelivel. A reggelivel elfogyasztott szénhidrátok többsége a metabo- likus folyamatok révén a következő órákban hasznosításra és elhasználódásra kerülő energiává alakul át. így tehát a reggeli kalória kevesebb aggodalmat okoz a túlsúly vonatkozásában is... Az egyik hormon ebben az időben éri el legnagyobb napi sűrűségét - a tesztoszteron, azaz a férfi nemi hormon, amelyből ekkor 40 %-kal van több a vérben, mint éjfélkor. Ez az oka, hogy igen sok férfi ekkor érez legerősebb nemi hajlamot, noha éppen ekkor van a legkevesebb ideje annak kielégítésére. A boldog szerelem nem csak a hormonokon és az időpontokon múlik. 8. óra: Vesiélyben-a szív! A kora reggeli órákban a szívet nem csak a vérnyomás növekedése és tevékenységének felgyorsulása terheli meg. További veszély is társul ehhez, különösen az olyan beteg ember szíve számára, akinek koszorúereit az érelmeszesedés lerakódásai már beszűkítették. A vérlemezek (trombociták) agregációja most éri el napi maximumát. Ez pedig annyit jelent, hogy a vérlemezek most a leginkább hajlamosak egymással összetapadni és vérrögöt alkotni, amely képes elzárni a szívizom korábban már beszűkült véredényeit. E folyamat lehető legrosszabb következménye a szívinfarktus lehet. Szívbetegek, akiket előre figyelmeztetnek erre a veszélyre, hatásosan védekezhetnek. Ezúttal csupán egyetlen tanács: lehetőség szerint egyáltalán ne dohányozzunk, de legalábbis semmi esetre se szívjunk el egyetlen cigarettát sem reggel! Mégpedig azért ne, mert ebben a napszakban az erek különösen érzékenyek a nikotinra, és jobban beszűkülnek, mint általában, tehát könnyebben előidézhetik a fájdalmas légszomjjal kísért szívfájdalmat (angina pectoris). 9. óra: Kortizon fel, limfociták le! A kortizon, a mellékvesekéreg hormonja, eléri legnagyobb sűrűségét a vérben. Ennek egyik kihatása az, hogy a nap folyamán a legalacsonyabb szintre csökken a limfociták mennyisége. Miután ezek a védősejtek rendkívül fontos szerepet játszanak a szervezet immunológiai rendszerében, a szervezet védekező reakciója most a legalacsonyabb, így pl. a fertőző betegségeket okozó tényezőknek meglehetősen könnyű a dolguk. A kronobioló- gusok tökéletesen ismerik ennek az órának a sajátos voltát. Az alkohol ekkor kétszer erősebben hat, mint általában a nap folyamán. A korai korsó sör, vagy egy pohár bor után, ekkor annyi promoilben számított alkoholt mutatnak ki a vérben, mint az este elfogyasztott kétszer annyi ital után. A hidegre is ebben az órában vagyunk különösen érzékenyek. Pár perc után a 32 C fokos meleg vízben vett fürdő után is enyhe borzongást érzünk. Az izomzat alig reagál az edzés serkentésére. A korai órán űzött sport eredményezi a legkevésbé az izomzat növekedését, de mint frissítő és sfizikai kondíciót javító tényező mégis rendkívül hasznos. 10. óra: A fej kivételesen jó formában A szellemi erőfeszítés legalkalmasabb időpontja ez, ekkor hat a legjobban a rövid távú emlékezet, az, amely mindössze pár órára tárolja az információkat, és az általános közérzet legmagasabb pontját éri el. 11. óra: A nap csúcspontja A test funkcióinak zöme a legmagasabb mutatókkal rendelkezik, csúcsformáját adja a szervezet. Most tudja elérni a legjobb teljesítményeket, ezért hát ez a legalkalmasabb időpont a bonyolultabb és nehezebb munkák végzésére. Ez a csúcsképesség mind a fizikai, mind a szellemi erőfeszítésekre érvényes, mert a szív és az érrendszer ekkor képes elviselni a legnagyobb megterheléseket. 12. óra: Innen már csak lefelé Igaz, tart még a déli csúcs, ám az erőfeszítések képessége már elkezd csökkenni. Természetes, hogy az aktivitás maximuma után megjelenik a pihenés igénye. 13. óra: A ritmus pihenést rendel el Többé-kevésbé 4 óraként jön ránk az álmosság, s akkor kifejezetten érezzük, hogy legszívesebben aludnánk egyet. Az alvási vágy körülbelül 13 órakor a legerősebb. Aki megengedheti magának a délutáni szundítást, meg is kell tennie, akárcsak egy negyedórácskára, mert nincs erre alkalmasabb időpont, mint a déltáji apály. Akinek azonban ekkor dolgoznia kell, munkáját lényegesen nagyobb erőbevetéssel végzi, ennek dacára sokkal rosszabb eredményt ér el, ugyanis erőfeszítő képessége kb. 20 %-kal csökken. Ugyanebben az időpontban kezdi érzékelni az ún. emésztési fáradtságot. Bár kétszer több epét választ ki, s ez segít megemészteni a déli étkezésnél elfogyasztott zsírokat, de visszatartja a glikogént, ami oda vezet, hogy mindenekelőtt az izmok fogják érezni ennek az energiaforrásnak a hiányát. A déli fáradtság még nagyobb fokú is lehet, ha túlzottan nagy mennyiségű és nehéz ételeket fogyasztottunk. Ahhoz, hogy feldolgozzuk, emésztőrendszerünkbe több vérnek kell jutnia, és akkor átmenetileg az agybői kezd hiányozni a vér. 14. óra: Tarts végre szünetet! A déli apály még tart. A test és az értelem a maga módján ellazult, és feltétlenül pihentető szünetet kell tartani. Elsőként koncentráló képeseségünk csökkent. Munka közben és a volánnál is több hibát vétünk, több baleset fordul elő a háztartásokban és az utcákon is. 15. óra: Új eróre kapunk Kezd visszatérni erőfeszítő képességünk. Új energia közeledtét érzékeljük. Könnyebben győzzük le a munka nehézségeit, de a 11. órai csúcsteljesítményt már nem érjük el. A lehűlésnek ebben a fázisában — amely majd reggel 6 óráig tart — több vér ömlik át a test belső srészéből a külsőbe, a bőr pedig vérbővé válik. Egy dologban válik ez láthatóvá — 15 óra tájban az ember különösen könnyen izzad meg. 16. óra: A védőoltások órója Felettébb aktív az immunológiai rendszer, mert már nem fékezi a kortyzol hormon. Csakhogy ennek sajátos aspektusa is van, a védőoltás most erősebben hat, mert a legerősebb immunológiai reakciót váltja ki és végeredményében sok ellenanyag termelődik. Ugyanakkor a reggel kapott injekciónál most az olyan átmeneti reakciók is kissé erőteljesebbek, mint a láz, a kipirulás, a duzzadás. 17. óra: A második csúcs Az emberi erőfeszítés képessége eléri második, bár kissé alacsonyabb csúcspontját. A szív újra több vért pumpál a véráramba, az izmok a legerősebbek, és ha most foglalkozunk edzéssel, az erőnövekedés maximumát érhetjük el. A lép most éri el legnagyobb aktivitását, ami meggyorsítja az uzsonna emésztését, akár olyan nagyobb ételmennyiségét is, amilyet főként a déli országokban fogyasztanak ilyen időben. Sőt, a jóízű étel most még jobban ízlik, miután az ízérzékelés és a szaglás legerősebben működik. Ez is függ a már többször emlegetett kortizol sűrűségtől: minél több ilyen hormon kerül a vérbe, annál érzékenyebbé válnak az érzékelő sejtek és annál intenzívebben fogadjuk a leggyengébb serkentőket is. Még a pohár bor is most a legegészségesebb. Késő délután ötször könnyebben dolgozza fel a szervezet az alkoholt, mint kora reggel. 18. óra: a nyugalom, a pihenés vágya A testhőmérséklet ebben az időben a legmagasabb és körülbelül 37,4 Celsius fokot ér el, tehát egy egész fokkal magasabbat, mint hajnali három órakor. De ettől kezdve a hőmérséklet görbéje már állandó csökkenésben lesz egészen a legalacsonyabb szintig. Egyidejűleg csökkentik tempójukat a szervezet fontos funkciói: a fizikai képesség, az erőkifejtés képessége alábbhagy, kezd előtérbe kerülni a nyugalom és a pihenés vágya. 19. óra: Alkalmatlan idő stresszre A szervezet már maga mögött tudja legjobb óráit. Még a stresszhatásokra is kifejezetten gyengébben reagál. Hasonló déli stresszhelyzetben a szív 35 százalékkal növeli az összehúzódások mennyiségét, most azonban mindössze csak 25 százalékkal. A csökkenő vérnyomás és a pulzus kikapcsolódásra serkenti az embert. 20. óra: Csúcs a volánnál Ekkor reagálnak a leggyorsabban az autóvezetők. Reakcióidejük átlagosan 95 ms (millisecundum) és most a leggyorsabb a nap folyamán. Már 22 órakor kifejezetten lassabban reagál az ember, éjjel 2 órakor pedig csapnivaló a reflexe és majd csak 7 órakor él el ismét valamilyen elfogadható reakcióidőt. 21. óra: Stop a gyomornak! Az emésztőszervek már megkezdték éjszakai pihenőjüket. A gyomor egyre kevesebb emésztőnedvet termel, sőt éjféltájban ez csaknem teljesen leáll. Ezért a bőséges vacsoraétel kődarabként nyugszik a gyomorban, és alaposan megzavarhatja az álmokat. 22. óra: Álmában nö a gyermek A gyermeki agyfüggelék az elalvás után egy órával igen sok növesztő hormont választ ki. Ez minden éjszaka még 3-6 alkalommal ismétlődik, bár később kisebb a kiválasztott hormon mennyisége, mint az első álomnál. A növesztő hormon a hosszirányú csontok porcaira hat, serkenti ott a sejtosztódást. Ezért aztán igaz — álmában nő a gyermek. 23. óra: Legjobb az ágyban Legfőbb ideje, hogy ágyba feküdjünk. Mégpedig azért, mert az éjfél előtti álom valóban a legegészségesebb. Az éjszaka első felében bőségesebben fellép az erősítő, mély álom, míg a második felében a nyugtalan álmok uralják az alvást. 24. óra: Nagyon kellemetlen is leket Mialatt szervezetünk egyfajta nyugalom állapotába jut, az agy is korlátozza egyes tevékenységeit, s ezekhez tartoznak egyebek között a szervezet saját fájdalomcsillapító szubsztanciái, az úri. endorfinok és enkefalinok kitermelése. Ha valaki fájdalmakkal kísért betegségben szenved, most a fájdalmat különösen erősnek érzi. Még a fájdalomcsökkentő gyógyszerek is gyengébben hatnak, ugyanis a szervezet most nem olyan jól reagál rájuk, mint a nap és az éjszaka egyéb szakaiban, ez az oka, hogy az azonos hatás elérése érdekében lényegesen több tablettát kell ilyenkor fogyasztani. 1 • óra: Jönnek az álmok Az emberek többségének ez a legszebb időpontja. Közelednek az első álmok. Felébredésig aztán még 3-4 alkalommal ismétlődnek körülbelül 90 perces időközönként. InfoNet
