Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)

1994-07-22 / 103. szám

UJ KELET 1994. július 22., péntek 11 Rákérdeztünk: Dr. Thuróczy Csaba is távozik? Mint ismeretes, korábban lemondott az NYFC elnöksége. Az új elnökség augusz­tus 1-én áll össze. Arra voltunk kíváncsiak: vajon a népszerű ügyvédnek, r/r. Thuróczy Csabának végleges-e a lemondása az NYFC elnökségi tagságáról, illetve az új elnökséggel szándékában van-e tovább tevékenykedni a nyíregyházi labdarúgásért. — Az a vélemény alakult ki bennem az elmúlt napok alatt, hogy amennyiben az új elnökség igényt tart a munkámra, akkor szívesen segítem jogi tanácsaimmal tovább­ra is a klubot. Aki ismer engem az tudja, hogy mekkora a labdarúgás-szeretetem, a sport, elsősorban a jó foci iránti el­kötelezettségem. — Úgy tudjuk, hogy az elmúlt napokban Győrben és Budapesten járt. Állítólag át­igazolási ügyben... —Győrben családi okokból voltam, míg visszafelé jövet beugrottam a Fradihoz. Kis Péter, a tehetséges csatár ügyében puha­tolóztam, de sajnos hamar kiderült, hogy nincs esélyünk. A játékos Sopronban van próbajátékon, de bejelentkezett érte a Sió­fok is. Ezekkel az NB I-es csapatokkal mi nem konkurálhatunk. — Kényes kérdés, de mivel sokan és sokat beszélnek róla, így nem kerülhetem meg. Azt hallani, hogy nem volt teljesen jogszerű a 60 nap után az újabb 30 napos hosszabbítás. Azaz most már az új elnök­ségnek kellene tevékenykedni, vagy a réginek nem ideiglenes jelleggel működni. — Szerintem teljesen jogszerűen történt minden. A módosítást beadtuk a megyei bíróságra. — Ön mennyi esélyt ad az új elnök­ségnek, hogy eredményesen tud majd tevékenykedni? —Amennyiben akiknek a neve felmerült vállalják a labdarúgás szolgálatát, akkor biztos, hogy előbbre tudunk lépni. Egyéb­ként én optimista vagyok. A sorsolás, és a játékoskeretünk ismeretében nem hiszem, hogy ne lenne egy stabil NB Il-es csapa­tunk már most. Száraz Attila Bicskeinek is tetszett Erdei sikeres premierje Kétnapos villámtúrán vett részt Buda­pesten, a Tiszavasvári Alkaloida lab­darúgócsapata. Hétfőn délután az Újpest, kedden pedig a Vasas látta vendégül Kiss Miklós vezetőedző legénységét. Bár mindkét alkalommal 3-0 arányú vereséget szenvedett a szabolcsi társaság, a mér­kőzéseken mutatott teljesítményük el­nyerte a szakemberek tetszését. Mészáros László ügyvezetőelnök is elégedetten summázta a fővárosi kiránduláson látot­takat. — Nem vallottunk szégyent, hiszen a sportnapilap hasábjain Bicskei Bertalan az élvonalból kiesett MTK új edzője is di- csérően szólt Tiszavasváriról, sőt a Kele­ti-csoport bajnokesélyesei között említette együttesünket. — Beavatna bennünket a részletekbe is? — Hétfőn fáradtan mozgott a gárda, talán a hőség és az utazás miatt. Az UTE kétgólos vezetésénél Zubanics buk­tatásáért büntetőhöz jutottunk, Szarka lövését azonban a szlovák Praj kapus bravúrosan hárította. Balszerencsésen zárult a meccs, az utolsó pillanatokban kaptuk a harmadik találatot. Kedden, az angyalföldiek ellen már frissebben szedték a lábukat a fiúk, bátran állíthatom, nem érvényesült az osztálykülönbség. Mindkét mérkőzésre jellemző volt, hogy rengeteg ziccert elpuskáztunk, kihasznál­tuk cserelehetőségeinket, és így vala­mennyi utazó játékos pályára léphetett. A vendéglátóink legjobbjaikat dobták harc­ba, a kispadon kiváló játékosok foglaltak helyet, ennek köszönhető a vereségek túl­zott aránya.- Az új szerzemények milyen benyo­mást keltettek?-Szilágyi nem tarthatott velünk, sérült. Záhonyban a hírverő összecsapáson ki­fordult a lába, egy hét múlva kapcsolódhat be a felkészülésbe. Erdei beilleszkedése viszont remekül sikerült, nagyszerűen megértették egymást Pitács Gyurival, s ez igen szép jövőt sejtet.- A nyári holtszezon igen alkalmas a kísérletezésre, több variáció kipró­bálására.- Természetesen mi is éltünk a le­hetőséggel. A söprögető posztján előbb Fecskut, majd Havelantot próbáltuk ki, s azt hiszem ráleltünk a helyes megoldás­ra. Havelant megállta a helyét, ezért Fecs­kut, akire a középpályán óriási szüksége van a csapatnak, nyugodt szívvel szere­peltethetjük előrébb, segítve a támadá­sokat. (Koncz) Dr* Bige Lászlóité Gallov Rezső lemondásáról Gallov Rezső államtitkár, az OTSH elnöke szerdán lemondott. Kuncze Gábor a sportot felügyelő belügyminiszter azon­ban nem fogadta el az államtitkár úr le­mondását. Ennek hátteréről kérdeztük dr. Bige Lászlónét, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei sportigazgatóság vezetőjét. — Azt gondolom , ez egy nemes gesz­tus volt Gallov úr részéről — mondta válaszának elején dr. Bige Lászlóné. Sze­rencsére azonban a lemondtást nem fo­gadták el, ezzel mintegy elismerve, hogy az államtitkár úr igen sokat tett az elmúlt időszakban a magyar sport érdekében. —Sokan arra gondoltak, hogy a lemon­dásban szerepet játszik a dr. Laczkó Mi­hállyal folytatott nyilvános, folyamatos vitája. Az MLSZ volt (?) elnöke ugyanis eddig minden lehető fórumon támadta Gal­lov Rezsőt. — Szerintem ezzel nincs összefüggés­ben. Egyszerűen arról van szó, hogy a Gal­lov urat még az előző kormány nevezte ki, és ezért kérte most a felmentését. Itt tehát egy politikai gesztusról és nem szakmai problémáról van szó. ., — Gallov úr többször járt megyénkben, milyen embernek ispyeri.őt? )t . , m- Rendkívüfkprrekt..felkészült szak­ember. Egyes kérdésekben kikérte a mi véleményünket is. Hallgat a kollégái taná­csára. Én csak jót mondhatok róla. —Az új kormány hivatalbalépése milyen változásokat hozhat a sportban? — A kormányprogramból kiolvasható, hogy csak az önkormányzati törvény vál­tozása után lesz a sportban is változás. Ez azt jelenti, hogy például a sportigaz­gatóságok átkerülnek a megyei önkor­mányzatokhoz. Reméljük, ha ez a terv megvalósul, akkor a megyei önkormányzat úgy is foglalkozik majd a sporttal. — Van-e már arra időpont, hogy Kun­cze Gábor belügyminiszter úr és Gallov Rezső államtitkár úr mikor találkozik a kor­mányváltás után először a megyei sport- igazgatókkal? — A döntés még túl friss, nem hiszem, hogy volt már a hivatalnak ideje ezzel foglalkozni. Úgy vélem azonban, hogy augusztus elején vagy végén sor kerül erre a találkozóra. Természetesen már nagyon várom, hogy megismerkedjek a belügy­miniszter úrral, az esetleges új elkép­zeléseivel. Mindenesetre az OTSH, a me­gyei sportigazgatóságok továbbra is működnek, végezzük feladatainkat. Hiszen ítzokjnpépnyiségébepm^nps^változás. . . X* Huszti-Bereg Kupa Mindig magasabbra! Tíz évvel ezelőtt rendezte a Nyíregy­házi Városi Rádióklub az első Bereg Kupát Magy térségében. A közben eltelt időről, a verseny jövőjéről \ enezel Miklós klubelnökkel beszélgettünk. — Amikor elkezdtük az első rádió­iránymérő versenyünket szervezni, akkor elsődleges célunk az volt. hogy a szabolcsi sportszerető közönségnek is megmutassuk magunkat. Azaz ne csak olvassák remek eredményeinket, hanem itthon is lássák, hogy miként verseny­zőnk. Meg aztán voltak és vannak is fia­tal versenyzőink, akiknek pénzhiá­nyában nem tudunk versenylehetőséget biztosítani, így ők itt rajthoz állhatnak. Az első két verseny még nem volt nemzetközi viadal. A harmadikra már eljöttek a németek, az ukránok, egy év múlva pedig a jugoszlávok, és cseh­szlovákok. Az ötödik — 1990-ben — került be először a nemzetközi verseny- naptárba. Ennek köszönhetően eljöttek a svédek, a bulgárok és a lengyelek is. Azóta is töretlenül fejlődik, és jókora népszerűségnek örvend versenyünk a rádióstájfutók között. Természetesen ehhez megfelelő, ma­gas színvonalú propagandát fejtünk ki már jóelőre a világbajnokságokon, nem­zetközi és hazai versenyeken. Persze a legjobb propaganda számunkra hazai versenyzőink kiváló szereplése. Sokan kíváncsiak arra. hogy hol. milyen körül­mények között készülnek világbajno­kaink, érmeseink. így például Orosi János. Lukács József, Venczel Miklós. Ruzsinsz- ky Pál, Venczelné Bartha Ildikó, Szedlár Károly, Kapczár László, Szép Tibor, .láger Péter, Újvári Ferenc, Laskai Gabriella. Lukács Károly, Rudi Péter. Ez a névsor korántsem teljes. Külön öröm számunkra. hogy Lukács Józsin kívül valamennyien saját nevelésű versenyzőink. És itt azt is el kell mondani, hogy most is jó az utánpótlásunk, Venczelné Bartha Ildikó keze alatt Nyíregyházán és Nyírtelken húsz gyerek készül, folyik náluk az alapok lerakása. — Ha jó! tudom, eddig csak egyszer vitte el más a pálmát, tehát a kilenc versenyből nyolcszor a hazai csapat nyerte az összetett versenyt. Nyernek-e most is a jubileumi viadalon, illetve nem gondolkoztak-e azon, hogy a most már évek óta rutint szerzett versenybírói gárdára építve elvállaljanak egy Euró­pa-. vagy egy világbajnokságot? — Természetesen nyerni szeretnénk, és ezért mindent meg is teszünk. A Be­reg Kupát bizonyára megrendezzük a jövőben is. Egyébként ez a legrégebbi rádióiránymérő verseny a világon. A versenybírói gárdánk valóban nagyon jó. nemcsak itthon Szabolcsban bizonyí­tottak, hanem két évvel ezelőtt a siófo­ki világbajnokságon is. Mi már régen tervezzük világ-, vagy Európa-baj- nokság megrendezését, de amig nincs a megyeszékhelyen egy olyan háromszáz férőhelyes szálloda ahova elhe­lyezhetjük vedégeinket, addig az elkép­zeléseink csak álmok maradnak. Fotó: Bozsó K. MHHBHaBHOMHaMNHI Atlétikai Ifjúsági Világbajnokság Telefonbeszélgetés Orendi Mihállyal — Milyen volt az első versenynap? — Nagyon színvonalas előfutamokkal és selejtezőkkel indult, és a magyar csap­at is sikeresen mutatkozott be. A versenynap csúcspontja természetesen a tízezerméteres férfi döntő volt. — Kezdjük az elején, kik szerepeltek jól a magyarok közül? — A lányoknál gerelyhajításban ketten is a tizenkettes döntőbe kerültek. Antall Katalin 54.60 métert dobott, ez volt a második legjobb eredmény, Kovács Klára 52,10 méteres dobással került a tizen­kettőbe. Magabiztosan jutott tovább 400 méteres gátfutásban Róth Miklós, férfi diszkoszvetésben döntős lett Fazekas Róbert, s továbbjutott 800 méteren Cso- csánszki Szilvia. — Mi volt tízezerméteren? — Harminchatan indultak, s köztük volt a nyíregyházi Bácskái Zsolt is. A nagy esélyes a kenyai Komén volt, aki kitűnő idővel négyezer métertől végig vezetve nyerte a versenyt. A japán Takao egy dara­big megpróbálta követni az afrikait, de aztán ő is lemaradt. Bácskái Zsolt, aki ti­zenkilencedikként futott be, (az eddigi legjobbak alapján a tizennyolcadikként in­dult a mezőnyben). Neki az igazi távja a 20 km lesz. Jó erőben futott, az utolsó ezer méteren igazán jól bírta. A táv közepén volt bizonytalan. — Milyen volt a kenyai fiú, ő már fel­nőttek között is bizonyított, hajói tudom? — Igen, ő felnőtt mezőnyben is megáll­ja a helyét, s alkatilag is jóval fejlettebb a mezőnynél. Mindenesetre kitűnően szere­pelt. — Most térjünk vissza egy kérdéssel a hétfői napra. Az hallottuk, hogy Silva miniszterelnököt nem hagyták megszóla­lni a nyitóünnepségen. — Igen, pontosan így volt. O már hét éve Portugália miniszterelnöke, s mikor a mikrofonhoz lépett, hatalmas füttykoncert fogadta. Végül is nem hagyták, hogy meg­nyitó beszédét elmondja. Az hallottuk, hogy szociálpolitikája miatt most nagyon népszerűtlen. Végül a portugál atlétikai szövetség elnöke beszélt helyette. —Köszönjük a tájékoztatást, Orendi úr! Ezután a beszélgetés után megkerestük Pokrovenszki Józsefet, Bácskái Zsolt edzőjét, aki itthonról követi az ese­ményeket. — Láttad Zsoltot? — Igen, kedden késő este, azaz szer­dán kora hajnalban az Eurosport csa­tornáján figyeltem a tízezerméteres döntőt. Én is úgy láttam, hogy nagyon jó erőben volt a végén is Zsolt, bár legjobb ered­ményétől elmaradt. Végülis most az volt a legfontosabb, hogy versenyezzen. — Azt hallottam, Zsolt nagyon izgult a versenyen. — Ezt nem tudom, még nem beszéltem vele, de azért is jó, hogy versenyzett, mert így megszokja a világbajnokság hangu­latát. A pálya így is ismeretlen lesz. hiszen a 20 kilométert Lisszabon utcáin teljesítik a versenyzők * Az első napi döntő eredménye: férfi 10 000 méter: 1. Komén (kenyai) 28:29:74 , 2.Takao (japán) 28:55:24, 3. Noda (japán) 29:00:55, ... 19. Bácskái (magyar) 30:56:09. Báró és a többiek Egyirányú volt a forgalom szerdán délután Nyírmeggyesen, mindenki a fut- ballpálya felé vette az irányt. Nem kellett sokat kérdezősködnünk, hamar megleltük a Magyar Kupa találkozó helyszínét. Kiéheztek a népek a jó labdarúgásra. Az ezerfejű között ott támasztotta a korlátot Zilahi József, a megyei szövetség elnöke, mellette Gerliczki János főtitkár szotyo- lázott igen vad ritmusban. Neumann Gábor, a Nyíregyházi FC ügyvivő testületének elnöke napszemüvege mö­gött kémlelte dr. Bihari Albert elnökségi tag remekbe szabott öltönyét. Meglepő módon a helyiek nem köntör- falaztak, egyértelműen továbbjutást reméltek. A szerencsiek persze nem adták alább, önbizalomért nem mentek a szom­szédba. Pedig nem ártott volna az óva­tosság, mert a hazaiak óriási elánnal in­dultak csatába,-ide nekünk az oroszláné is jelszóval -ajkukon. S lön csodál Még fertályára isqm telt ej. tnt'nis,egymás nya-, *■ kába ugorhatott a tepeülés apraja-nagy­ja, vezettek az arany lábú gyerekek. Krizán Sándor az egykori nyíregyházi istenáldotta tehetség, gyérülő hajjal, némi sörpocakkal remekül mozgatta a védelmet. Középen a súlyban mögötte semmivel el nem maradó Tardi Sándor osztogatott. Az ember azt hinné róla. tíz perc után cserét kér majd, pedig a látszat csal, még a második félidő közepén is virgoncán nyargalászott, őrületbe kergetve a szerencséjüket bottal üldöző szerencsieket. Hiába egyenlítettek ugyanis, Kötél kapus lepkére vetődött, az utolsó percekben beteljesedett végzetük. Barcsai új cipőjében, a régi feltörte a lábát, ezért talonba került még a meccs elején, szóval elügetett a balszélen, begurí­tott, s ha már arra járt az ukrán légiós Kaszperszkij, hát be is vágta kegyetlenül a labdát a hálóba. Nagy István gyúró feledve mindent tudó ládikáját, a földre í birkózta az örömittas Barthát. A hátvéd azért hireniilt el ezen a derbin, mert egy elérhetetlennek tűnő labdát úgy futott be, hogy közben az oldalvonal mészcsíkjával érintkezve hóemberré változtatva a körülötte bámészkodókat. Négy perc mólva Pataki játékvezető engedve a köz óhajának, hármat füty- tyentett, és kezdődhetett az örömmámor. A vendégek hálóőre a nyíregyháziak és a kazincbarcikaiak hajdani oszlopos tag­ja Májer Sándor a fejét csóválta. Értetlenkedéséhez csatlakozott edzője Asztalos István is, aki feldúltan csak a gratuláló szavakat tudta kipréselni a száján. Bezzeg állt a bál a túloldalon, a polgármester Ertsey Péter még autója kulcsát sem találta nagy izgalmában. Csirkov György tréner elégedetten nyug­tázta győzelmüket, miután előbújt a pá­lya egyik elhagyatott sarkából. A helyiek elmondása szerint mindig magányosan szemléli legénysége küzdelmét, de tagadhatatlan, jó! teszi dolgát. ■Horváth István csatár, alias -Báró-és < társai bejutottak a hatvannégyek klub j jáha, a nagy menetelés tehátfolytatódik! . * ' ■ Koncz'*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents