Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-02 / 86. szám
UJ KELET SPORT 1994. július 2., szombat 11 A FŐTITKÁR BÜNTETŐI Az életnek vannak jó, s kevésbé jó oldalai! Remek dolog.ha hétágra süt a nap, és a vízparton, jéghideg sörrel kezünkben, mustrálhatjuk a lányok csábos idomait. Mindjárt más az ábra, ha az ember egy kemencéhez hasonlítható autóba ül be. Hamar olyan érzése támadhat a gyanútlan utazónak, hogy nincs is rossz dolga az eszkimóknak. Mindez Nyírlugos felé haladva jutott eszembe, midőn a megyei labdarúgó szövetség kihelyezett elnökségi ülésére igyekeztünk kollégámmal. Az életnek vannak jó, s kevésbé jó oldalai! Biriben manapság szép az élet, hiszen felkerültek a megyei első osztályba. Átsuhanva a településen, egy pillantást vethettünk a futballpályára, és rögtön beugrott Nagy András vezetőedző néhány nappal ezelőtt tett kijelentése: „Pályánk talaja teljes felújításra szorul”. Bizony, megérett már a frissítésre a gyepszőnyeg, már ahol még nő fű egyáltalán. A két kapu előtt ugyanis, talán még a-falu legöregebbjei sem tudnák megmondani, hogy mikor zöldellt utoljára a vetődést megkönnyítő növény. No de, ahogy mondani szokás: kis csapat, nagy gondok. Nyírlugoson nincs ilyen probléma. A kétórás elnökségi ülés végeztével a helyiek invitálására kiballagtunk megtekinteni a „szentélyt”. Láss csodát, világ! Kérem kövezzenek meg, de ez a küzdőtér egy kis gyöngyszem. Hovánszky György polgármester büszkén harsogta: — Hát szabad ezt a pályát parlagon hagyni!? A városkörzeti bajnokságban játszunk rájta, ugye nem gondolták volna? -Válasz nem érkezett, mert a kérdést korábban vitató encsencsiek képviselője menet közben angolosan távozott. Az életnek vannak jó, s kevésbé jó oldalai! Gerliczki János, a szövetség főtitkára gondolt egy merészet, és ha már a helyszín adott volt, tizenegyesrúgó viadalra hívta ki az elnökségi tagokat. Talán a forróság, talán a ruházat alkalmatlansága tette, de hamar vége szakadt a kapura lődözésnek. Örök rejtély marad a tollforgató számára, hogy ki a legbiztosabb ítéletvégrehajtó a megyében. Rosszmájúságom mondatja, hogy valószínűleg a fegyelmi bizottság tagjai. Visszatérve a sporttelephez, megállapítható a gondos kezek munkája. Az öltözők kicsik, de komfortosak. A pálya jobboldali részén, kényelmes ülésekről biztathatja kedvenceit a nagyérdemű, a település első embere szerint meccsenként négy-ötszázan. Ki ne felejtsem a Harmadik Félidőt, a játék örök velejáróját. Helyre kis csapszék, ott aztán szomjan nem hal senki. Az életnek vannak jó, s kevésbé jó oldalai! Ennyi varázslatos élmény után, visszakászálódtunk kocsink kohómelegébe. Házigazdáink marasztaltak, de várt a kötelesség. Csapot-papot, illetve terített asztalt hátrahagyva poroztunk el. A falu azonban nehezen engedi el vendégeit, kétszer eltévedtünk. Rátalálva a helyes útra, újra morfondírozhatunk az eszkimók szerencsés sorsán. (Konc) Polifon vagy Sika? A városi stadion futópályáinak borítását vállaló Balsam cég csődje után még mindig nincs döntés a munkák további folytatásáról. A Balsam volt képviselői korábban azt jelezték, hogy a Politan márkájú pályaborításokat végző vállalkozásnál dolgoznak tovább, s a korábbi szerződési feltételek mellett a Politan vállalja a pálya felújítását, s marad fő- vállalkozóként a Pannon-Metál Kft. Ez a magyar társaság volt a Balsam kizárólagos magyarországi képviselője. A Politan mindenesetre komolyan gondolja ajánlatát, hisz ügyvezető igazgatójuk, Sebastian Carrer pénteken Nyíregyházán tárgyalt a részletekről. Ebben az esetben még nem tisztázott a Pannon-Metál további szerepe. A nyíregyházi tárgyalódelegációt Orendi Mihály vezette, aki elmondta, hogy az elmúlt napokban a Sika svájci pályaépítő cég is jelentkezett. Ők is szívesen befejeznék az építkezést. - Mindenesetre napokon belül várjuk a végleges ajánlatokat, és azok ismeretében hozunk döntést - mondta a stadion igazgatója. RZ Hatodik hely ez is, de mennyire más! Felmondás 15 év után Az utóbbi időben egyre több nyugtalanító hírt hallani az NYVSC NB I-es férfi röplabda-csapat a házatájáról. Miután kiesett a Tanárképző Főiskola és a START- Sportula gárdája is, egyedül maradtak szabolcsi együttesként az NB I-ben. Az NYKC hatodik helyéről hozsanát zeng mindenki, de az ugyanezen a helyen végzett röplabdásokat szinte semmibe veszik. Pók István, az NYVSC elnöke nagyon elkeseredve kezdett hozzá mondandójához: — Három hónapja már, hogy a humán bizottság hozott egy döntést, mely szerint segítségért fordulnak a nyíregyházi közgyűléshez - mivel az ő keretük elfogyott - , másfél milliós támogatásért, hogy nevezni tudjunk az Extra ligába, elkezdhessük a bajnokságot. Azóta eltelt két közgyűlés, de nem volt olyan bizottsági tag, aki ezt a döntést a közgyűlés elé vitte volna. Pedig legutóbb Felbermann Endre alpolgármester úr rá is kérdezett, de nem volt, aki előterjessze a javaslatot. Hosszú évek munkája fekszik ebben a csapatban, nem szabad, hogy ez kárba menjen. Sókan nem gondolják végig, vagy nem tudják, hogy ha nem fizetjük ki a játékosoknak a szerződésben ígért juttatásokat, akkor ők minden ellenszolgáltatás nélkül, — mert megszegtük a szerződést —, szabadon igazolhatók. Így pedig több milliós érték — a játékosok ára — menne veszendőbe. Több válogatott és nem válogatott röplabdázónkak már van kérője. Akik csak arra várnak, ha nem fizet a klub, akkor ingyen átigazolják a játékosokat. Jelenleg kölcsönökből fedezzük a béreket, juttatásokat. — Marad-e Járosi edző? Van-e valamilyen játékosmozgás? — Abban egyeztünk meg Jánossal, hogy amennyiben lesz csapat, akkor két évig ő a szakvezető. Előzetes szerződést kötöttünk a center dunaújvárosi Zádor Zoltánnal, akit Bugyi pótlására hoznánk. Természetesen, amíg nem látjuk biztosítva a csapat sorsát, nem igazoljuk le. És még van egy nagyon fájdalmas bejelentésem: tizenöt év után kénytelenek vagyunk megválni július elsejével Parti Józseftől. Józsi játszott a csapatban, majd pedig szakvezetőként nagyon sokat tett a nyíregyházi röplabdáért. Fájdalmas a búcsú, de mert nincsen pénzünk, kénytelenek voltunk megválni szakosztályvezetőnktől. — Sokan onnan számítják a röplabda hanyatlását, amióta a stadionból eljöttek. Nem lenne jobb visszaköltözni ? Talán újra lennének teltházas mérkőzések... — Nem költözünk vissza, és nem is költözhetünk, hiszen az a csarnok már a teniszezőké. Azt hiszem, ha nem szűnünk meg, lesz még nagy közönsége a röplabdának! Ugyanolyan, mint pár évvel ezelőtt. De ehhez jó lenne utolsó NB I-es nyíregyházi csapatként túlélni a mát. Ha mi is feladjuk, azt tudni kell. hogy megszűnik a sok szép sikert elért férfi röplabda Nyíregyházán, feltámasztása rengeteg pénzbe kerülne. Nem másfél millió forintba... (sz.a.) A Györgyök újra az NYFC-nél NINCS TARTOZÁS Csütörtökön, ígéretükhöz híven, Nyíregyházán jártak a Kiskőrös—Stadler FC vezetői. Mint ismeretes, az újonc NB I-es csapat Nyíregyházáról szeretne erősíteni. Molnár Zoltán és Kertész János személyében. Vajon sikerült-e megegyezni? Erről kérdeztük Neumann Gábort, az NYFC ügyvivő testületének elnökét. — Valóban itt jártak a kiskőrösiek csütörtökön, de megegyezni nem sikerült. A jövő héten folytatjuk a tárgyalásokat. Ok sokallták azt a pénzt, amit mi kértünk a két játékosért, mi pedig ragaszkodunk az MLSZ által megállapított átigazolási díjakhoz. A fiúkkal többször elbeszélgettünk, mind a kettőjüknek elmondtuk, hogy mi is versenyzünk értük. Ok megígérték, csak akkor mennek gl tőlünk, ha a Kiskőrös jelentős összeggel túllicitál bennünket. Úgy látszik, ez megtörtént. Azt persze nekik is tudniuk kell, hogy onnan nehezen van visszaút, hiszen a kiskőrösi juttatások miatt emelkedik az MLSZ által megállapított átigazolási szorzójuk, mi pedig azt egy év múlva valószínűleg nem fogjuk tudni megfizetni. Egyébként most a két fiú ára összesen négymillió forint. A kiskőrösiekkel még sohasem volt problémánk, mindig tartották a szavukat, Csehi Zoli átigazolásakor is rendkívül pontosan fizettek. Korrekt a szakosztály vezetés. Remélem egyszer eljutunk oda, hogy mi is hasonlóan jó fizetési pozícióba kerülünk, és ha különösebben nem is lesz pénzünk igazolásra, de legalább értékeinket megtarthatjuk. — Valóban két játékosról van-e még szó? Hiszen a pénteki Nemzeti Sport csak Kertész átigazolásáról ír... — Nem olvastam mai újságot. Mi mind a kétjátékos ügyéről tárgyaltunk, úgy tudom, már Kiskőrösön edzenek. Molnár, Kertész, Biró és Erdei már el is köszönt tőlünk. Nemcsak velük, hanem minden játékosunkkal szemben rendeztük a szerződésben vállalt kötelezettségeinket, nincs elmaradásunk. Azt hiszem, nagy szó ez a mai világban, hiszen például a bajnok Vác húszmillióval tartozik a játékosainak. — Szatkéval mi a helyzet? — Függőben van a hosszabbítás, és biztos vagyok benne, hogy sikerül megegyeznünk. — Az NYFC kikkel tárgyal, kik jönnek Nyíregyházára futballozni? — Vannak kiszemeltjeink, tárgyalunk is, de amíg nem kötöttük meg a szerződést, korai erről nyilatkozni. Az már bjztos, hogy a két kölcsönbe adott „Györgyünk” visszatér, Kiss György Rakamazról, Tanka György pedig tanulmányainak befejeztével Diósgyőrből. — Május tizedikén volt a rendkívüli közgyűlés, tehát július kilencedikén lejár a hatvan nap. Mikor lehet bármi konkrétumot is megtudni az NYFC jövőjéről? — A jövő hét közepén sajtótájékoztatót tartunk a klub helyzetéről. Szorít az idő, hiszen a 485 ezer forintos NB Il-es nevezési díjat be kellene fizetni. Száraz Attila r-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Me gkésett nószúton Szabó Gabi H ogyan lehel egy jó kézilabdacsapatot összeállítani? „Végy egy jó kapust, aztán majd összeáll a többi is”... mondta tréfásan neves edzőm valamikor. Némi igazság van a mondásban. Egy jó kapuson a mérkőzés során sok minden múlhat. Jó teljesítménnyel képes mérkőzéseket eldönteni. Amikor nem megy a csapatnak, bravúros hárításokkal lelket tud önteni társaiba, akik erőt merítenek ebből, és átesnek a hullámvölgyön. No, de elég a kapusok dicséretéből (néha azért megérdemlik). Szabó Gabit sem kell dicsérni, hiszen a mérkőzésenkénti jó játéka bizonyíték arra, hogy biztos őre az NYKC kapujának. —Az őszi szezonban nem nagyon re-. mekeltél, viszont a tavaszi mérkőzéseken egyenletesen jó teljesítményt nyújtottál és néha káprázatosán védték.. — Tavasszal valóban jobban ment a játék, viszont nem volt gond, mert Bo- czák Józsi átlagon felül védett az őszi szezonban, jól kiegészítettük egymást. Egyikőnkre mindig lehetett számítani húzóemberként... — Februárban szereltél le, szerencsére itt voltál Nyíregyházán katona, milyen volt ez az időszak? — Parancsnokaim megértőek voltak, és biztosították, hogy a csapat rendelkezésére álljak, elképzelhető, hogy ősszel kicsit befolyásolta a teljesítményemet a katonaság, de már túl vagyok rajta. — Hogy telik a szabadság? — Feleségemmel még most jutottunk el oda, hogy nászütra menjünk, mivel közvetlenül a szezon előtt házasodtunk össze, így eddig nem volt rá lehetőség. Olaszországban csodálatos két hetet töltöttünk. —A csapat ezzel a jó szerepléssel a figyelem középpontjába került Nyíregyházán. Meg tudjátok ismételni a mostani hatodik helyezéseteket? — Az újabb jó helyezéshez együtt kellene maradni a csapatnak, ha még egy évet így tudnánk játszani, akkor még ennél is jobb helyezésre lennénk képesek. — Úgy tudom, neked is lejár a szerződésed... — Igen. Jelenleg szerződés nélkül vagyok. Már tárgyaltunk az újabb szerződésről, de még aláírással nem szentesítettük. (fűti) Kispályás fóti KI LESZ A SZUPER? Szombat délelőtt a stadion salakpályáin rendezik meg a Szuper Kupa fináléját. A városi kispályás labdarúgó -bajnokság négy csoportgyőztese méri össze tudását, várhatóan nagyszámú érdeklődő előtt. Érdemes lesz kilátogatni, hiszen ilyenkor nem számít a papírforma, nagy csatákban dőlhet el a serleg sorsa. Reggel kilenckor indul útjára a labda, a játékidő kétszer huszonöt perc. A csapatoknak nem csak egymással, de a kánikulával is meg kell küzdeniük. A döntő párosítása: 9.00 „A” pálya Szabolcshő-Dunapack Rt. 9.00 „B” pálya Brazil SC-Peti Teázó 10.00 „A” pálya Dunapack Rt-Brazil SC 10.00 „B” pálya Peti Teázó-Szabolcshő 11.00 „A” pálya Brazil SC-Szabolcshő 11.00 „B” pálya Peti Teázó-Dunapack Rt. 12.00 Eredményhirdetés
