Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-16 / 98. szám
Vadregényes tájon kanyarog a Túr, mielőtt meghajtja a túristvándi vízimalom kopott kerekeit. Felvételünk a malom pallójáról készült Jé, ezeké már így kinőtt? Bozsó Katalin felvétele Aki olyan szerencsés, hogy saját kiskerttel, hétvégi telekkel, víkendházzal rendelkezik, bizonyára szeretne ott egy kis hangulatos pihenősarkot, tere- ferezugot kialakítani. Ehhez nincs okvetlenül szükség méregdrága kerti bútorokra. Kevés fáradsággal és kiadással, de sok fantáziával kellemes kis pihenőhelyet hozhatunk össze. Két ötlet a lehetőségek közül: Néhány egymásra állított téglára az ülés kényelmét biztosító, szélesebb deszkalapot helyezünk úgy, hogy egy L-alakú sarok képződjék. A téglákat kevés malterral rögzítsük, nehogy ülés közben összeomoljanak alattunk. A padra, hogy kényelmesebb és vidám színfoltja legyen a kertnek, tarka huzatú habszivacs párnákat tegyünk. Megfelelő hosszúságú pad végein jól elfér a táskarádió, az olvasnivaló, az étel-ital. Egy-egy fejpámával teljessé tehetjük a kerti pihenő kényelmét. A másik ötletet egy öreg nagynénitől örökölt, teljesen hasznavehetetlen régi varrógép adta. A felső részét leszerelték, lapját lecsiszolták, pirosra festették, a fémlábakat pedig feketére. Kis kerti asztal lett belőle. Köré raktak három könnyű kis kemping széket, remekül mutat a mályvabokrok és napraforgók alatt, és ami a lényeg, jóformán nem került semmibe. (MTI-Press) Mit tud a csontkovács? Dr. Veress János adjunktussal, a Magyar Akupunktúrás Orvosok Társasága manuálterápiás szekciójának titkárával beszélgettünk erről az ellentmondásosan megítélt tevékenységről. — Mit jelent az, hogy csontkovács? ■— Nem a legszerencsésebb elnevezés, ami valószínűleg még onnan ered, hogy hajdanán az erős fizikumú kovácsmesterek egy része nemcsak a lovak patkolásával foglalkozott, hanem a gazdák fájó derekát, kificamodott bokáját és egyéb csontbajait is „helyre tette”. Az ilyenfajta gyógyítás végül is technikai fogások sorozatából áll, amik nagy részéhez valóban erős fizikum kell. A „csontkovácsolók”, a népi gyógyítók sikerei már korábban is gondolkodóba ejtették az orvosok egy részét. Sokan úgy vélték, tudhatnak valamit, amit ők nem. Az elmúlt évtizedekben egyébként ez is tiltott tudomány volt, nem elfogadható gyógymód, egyszerűen kuruzslásnak minősítették. A népi csontkovácsok többnyire generációkon át örökölték tudományukat, és egy-egy „csodatévő” mesternek messze földön híre volt. A csontkovács soha nem használ gyógyszereket, műtétet sem végez, csak manuális kezeléssel ér el gyakran meglepően gyors eredményt. — Milyen betegségeket gyógyít a csontkovács? — A gerinc betegségeit és a végtagok izületi bántalmait. Átfogóan: az emberi testben lehetséges izom- és csont- rendszeri elváltozásokat. — Hogyan igazítja helyre például a gerincet? — A gerinc helyretétele, helyre- igazítása azt jelenti, hogy helyükre teszi azokat a csigolyákat, amelyek kissé elmozdultak megszokott pozíciójukból, vagy nem működnek normálisan. Ezek azok a csigolyák, melyek zavart okoznak az idegrendszerben, sőt más szervek működésében is. A csontkovácsok a tapintás valóságos művészei. Az nyilvánvaló — hiszen gyógyult betegek ezrei bizonyítják —, hogy nincs igazuk azoknak, akik a csontdoktorságot kuruzslásnak, kóklerségnek minősítik, de tévednek azok is, akik minden betegséget gyógyító csodamódszemek tartják. Az viszont tény, hogy a csontkovácsok sok esetben eredményes gyógymódot alkalmaznak olyan betegeknél is, akikről már „lemondtak” az orvosok, illetve csak tüneti kezelést, például fájdalomcsillapítást tudnak alkalmazni. — A csontkovács segíthet gyerekeken is? — Igen, hiszen a gerincoszlopot már születésünk pillanatától kezdve különböző káros hatások, feszültségek érik. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a gyermekkorban gyakori egészségügyi problémák — mint például a székrekedés vagy az ágybavizelés — szintén eredményesen kezelhetők a gerinc helyreigazításával. Ugyanakkor az időseknek is szükségük van a csontkovácsra, mert az öregedéssel összefüggő, krónikussá váló betegségekkel — ízületi gyulladásokkal, keringési rendellenességekkel, merev ízületekkel stb. — együttjáró kellemetlen és fájdalmas tünetek szintén sok esetben csillapíthatok a gerinc rendszeres helyretételével. (MTI-Press) Leghatékonyabb nevelőnk, a televízió annál nagyobb elismerést nem kaphat, mint amelyben Indiában részesítették a közelmúltban. A Hindustan Times ugyanis közreadta az állami tévé vezetőjének belső utasítását, miszerint a legnézetteb csatorna műsoraiban csak azok kerülhetnek képernyőre, akik készek megjeleníteni az indiai emberképet. Az „indián look” viszont megköveteli, hogy kövérek, elhízottak, hájasak ne idegesítsék a 900 milliósra becsült nézőtömeget. így tehát színészek, énekesek, bemondók, műsorvezetők, sőt riporterek csak akkor számíthatnak munkára, ha alkalmazkodnak az indiai átlagember habitusához. Vagyis, ha lefogynak. „Azok a személyek, akik nem képesek vagy nem akarnak alkalmazkodni a televízió új előírásához, számíthatnak az elbocsátásra. De bizonyosan nem jelennek meg az állami televízióban mindaddig, amíg a fölösleges kilóikat le nem adják,” Hogy mennyi az indiai néző ideális testsúlya, erről nem tájékoztatta a diétára ítélt munkatársait a televízió vezérigazgatója Újdelhiben. (MTI-Press) á a go zik a gomba, bár fogyasztása, a statisztikai adatok szerint Magyarországon elmarad más államok mögött. A legtöbb háziasszony gombalevest, rántott vagy paprikás gombát készít, pedig érdemes más gombarecepteket is gyűjteni, és például ízletes, kevés kalóriát tartalmazó egytálételeket készíteni belőle. A gombák, a húsban levő fehérjékhez hasonlóan, aminosavakat tartalmaznak. Az ember számára szükséges fő tápanyagok közül megtalálhatók bennük a fehérjén kívül a szénhidrátok és a növényi zsírok is. Az ásványi anyagok közül foszfort, káliumot, kevés karotint, C-, D- és K- vitamint, valamint pantoténsavat tartalmaz. Az egyes gombafajok között igen nagy különbségek vannak vitamintartalom szempontjából, ezért ajánlatos étrendünket az összes kapható gombából változatossá tenni. A gombák energiatartalma igen alacsony, ezért fogyókúrás étrendhez és cukorbetegek diétájához is ideális alapanyag. Főzésükre vonatkozóan néhány szabályt érdemes megjegyezni. Legfontosabb: minél vékonyabb szeletekre vágjuk a gombát, annál értékesebb táplálékhoz juthatunk. Sokan, tévesen, úgy vélik, hogy ha a gombában vannak is értékes anyagok, a szervezet nem tudja haszno-sítani, mert a gombák sejtfala emészthetetlen gombakitin, és a sejtek puha állománya ebben a kemény sejtfalba van bezárva. Ez a hiedelem azért nem állja meg a helyét, mert a gombában található tápanyagok — a fehérjék kivételével — a sejtek falán könnyen áthatolnak, megemésztődnek, és a szervezet hasznosítja azokat. A fehérjetartalmat pedig az apróra darabolással vagy alapos rágással nyerhetjük ki a gombából. A friss gombát nem kell meghámozni, elég, ha alaposan megmossuk. (MTI-Press) Az 1890-es népszámlálás szerint ebben az időben Nyíregyháza lakóinak száma 27 004 fő volt, s ebből 13 408 evangélikus. Ez a tény támasztja alá azt a határozatot, mellyel az evangélikus egyház tanácsa eldöntötte egy központi iskolaépület felépítését. Mivel az építéshez szükséges pénzösszeg nem állt rendelkezésre, küldöttséget küldtek a Vallás- és Közoktatási Minisztériumba, s Benczúr Gyula, a nyíregyházi születésű evangélikus festőművész ígéretét is megnyerték arra, hogy kész egy nagyobb festményt rendelkezésre bocsá- • tani, az építkezés segítésére. (Az ígéret Ígéret maradt, a képet a nyíregyháziak sem akkor, sem később nem kapták meg.) 1891 -ben mégis sor kerülhetett a pályázat kiírására, a terv elkészítésére. Huszonnyolc beérkezett pályamű közül végül is Alpár Ignác munkája került ki győztesen. A kivitelezést a Vojtovits- Barzó kettős nyerte el, s ők 86 ezer forintért felvállalták az építést. Az ünnepélyes alapkőletétel 1891. június 8-án volt, s az épület októberben már tető alá került. Az új, nagyméretű épületet örvendetes gyarapodásként fogadta a város. (Akkoriban a városban igen ritka volt az emeletes ház, kétemeletes pedig egyetlen volt, a börtön.) A piacokon minden évszakban kaphatunk gombát, amelynek változatos fel- használásán kívül egészségvédő hatása is van. Ma is kedvelt ételeink közé tartóoktatás szolgálatában Az iskola 1982. szeptembert 17-ére lekészült, ekkor volt a szentelése. Az első években a nagy dísztermet valósággal birtokba vette a város. Farsangi mulatságokat, bálokat rendeztek itt, de később az egyház vezetősége ezeket a zajos rendezvényeket megtiltotta. Helyet adott viszont oktatási célokra. Ipari tanonciskolái képzés öt évtizeden át folyt itt, de ide jártak a kereskedő tanoncok, s az 1917-ben megalapított leánygimnázium is kilenc tanéven át ebben az épületben működött. Az évek során kisebb-nagyobb átalarészének életveszélyessé válása miatt az épület körbe van állványozva, s ezzel kapcsolatos megoldás csak 1995 után várható, ekkor tud az önkormányzat pénzt juttatni a felújításra.) Az evangélikus népiskolát 1949-ben államosították, azóta tanácsi, illetve ön- kormányzati tulajdonban van, s 4. számú Általános Iskolaként ismeri a város. 1992-ben, az iskola átadásának századik évfordulója alkalmából felvette Kodály Zoltán nevét. (Ennek előzménye, hogy az utóbbi 34 esztendőben Kodály Zoltán zenepedagógiai elképzelései alapján szervezett, úgynevezett zenei tagozatos osztályokban folyik a tanítás a normál tantervű osztályok mellett.) Alexa László, az iskola igazgatója ekképp summázza iskolatörténeti áttekintésünket: — Minden városlakó kötelessége, hogy a meglévő építészeti emlékeket megbecsülje, azok méltóságának megfelelően. Nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy a város egyik legszebb épületében tanulhatunk és dolgozhatunk. Erezzük különös varázsát és az elődök szellemét. Az elődök nevében is köszönjük Alpár Ignácnak, hogy megtervezte, és köszönjük a város evangélikus lakosságának, hogy valóra váltotta az építész elképzeléseit! D. Nagy Katalin kításokra került sor, sőt hozzáépítés is történt (A hatvanas években éttermet létesítettek, ami viszont rontja az épület műemléki jellegét, így a Műemlékvédelmi Felügyelőség határozata értelmében azt két éven belül le kell bontani). A ház homlokzata, arányos és harmonikus felépítésű tömbje, mely sok tekintetben emlékeztet a vármegyeházára, (pl a hármas tömbtagolás és kapubejárat, a lépcsőház megoldása stb:) a mai napig változatlan formában dísze Nyíregyházának. (Eltekintve attól az átmeneti kellemetlenségtől, hogy a tető párkányFriss ízek a nyári napokra Pikáns karfiolsaláta Egy közepes méretű karfiolt kevés sós vízben megfőzünk, vigyázva, hogy ne puhuljon meg teljesen. Kicsontozunk és kockára vágunk egy fél főtt csirkét. Összekeverjük a leszűrt karfiollal és leöntjük citromlével. Két deci tejszínt felverünk, majd hozzáadunk egy evőkanál mazsolát, egy kávéskanál kókuszreszeléket és két evőkanál narancslekvárt. Sóval, gyömbérrel fűszerezzük, beleforgatunk két karikára vágott banánt és a karfiollal, hússal összekeverjük. A tetejét megszórjuk darabokra vágott mogyoróval. Szamócaparfé 20 dkg szamócát villával összenyomkodunk, majd belekeverünk három tojássárgáját, tíz deka cukrot és két pohár felvert tejszínt. Fagyasztódobozba tesszük és bedugjuk a mélyhűtőbe. Parfét másfajta gyümölcsből is készíthetünk, finom a málna, ribiszke vagy akár az őszibarack. 1994. július 16,, szombat BELFÖLD-KÜLFÖLD UJ KELET
