Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)

1994-07-15 / 97. szám

1994. július 15., péntek _____________ UJ KELET Kamatemelés - bankok A kereskedelmi bankoknál folyamatban van az MNB napokban végrehajtott repókamat-emelése nyomán kialakult pénzpiaci helyzet elemzése. Van olyan bank. amely máris döntött saját kamatainak emeléséről, de van olyan is, amelyik egyelőre nem kíván reagálni a jegybanki intézkedésre - derül ki az MTI bankvezetőkhöz intézett körkérdésére adott válaszokból. Többen még abban is kételkedtek: tartós lesz-e a kialakult magas repókamatszint. Az Agrobank két nappal az MNB repóka­mat-emelése után már bejelentette: átlag 1,5-2 százalékkal emeli betéti kamatait. A Postabank ugyanakkor egyelőre nem tervez kamatintézkedéseket. A Magyar Külkereskedelmi Bank pillanatnyilag nem gondolkodik kamatváltoztatáson, az egy hónappal ezelőtti MNB-kamatemelésnél megtették a szükséges lépéseket. A mostani jegybanki lépés meglepetést okozott számukra, az MKB ezért szeretné megvárni, miként reagál a piac. Pilléreken a Tisza-híd fele Helyére került az egész Bodrogköz fejlődése szempontjából nagyon jelentős cigándi Tisza-híd fele, a 106 méteres hosszúságú, a partot és a folyó első pillérét összekötő acélszerkezet. A világon egyedülálló megoldással a Polgárnál felesle­gessé vált, de még évtizedekig „garanciális” hidat hajón úsztatták fel, átemelve a tiszalöki vízlépcsőn is, Cigándig. Cigándnál a mederben és a borsodi oldalon épült pilléreken nyugszik a híd, a szabolcsi oldalra pedig a másik 106 méteres hídszerkezet kerül. Cső a szerb határon Mintegy 700 méter hosszú, országhatárig érő gumicsőre bukkantak július 12-én a magyar határőrök a Csongrád megyei Ásotthalom térségben. Feltételezhetően üzemanyagot szándékoztak csempészni vele Szerbiába. Az elkövetőket - A. Csaba és K. László ásotthalmi lakosokat - a határőrök bűncsele­kmény alapos gyanúja miatt átadták a Szeged városi rendkőrkapitányságnak. Erről Krisán Attila, a Határőrség szóvivője csütörtökön értesítette az MTI-t. Berlusconi megriadt? Az olasz kormány szerdán törvényerejű rendeletet hozott az előzetes letartóz­tatások elrendelésének szigorításáról, s ezzel az eddig leghatékonyabbnak bi­zonyult eszköztől fosztotta meg a korrupció feltárásán fáradozó ügyészeket. A rendelet elfogadásának közvetlen következményeként szabadlábra kerül kenőpén­zek adásával, illetve elfogadásával vádolt mintegy kétezer személy, a folyamat­ban lévő ügyek gyanúsítottjai pedig elkerülik a fenyegető börtönt. Az ellenzék első reagálása szerint a kormány azért döntött így sietve, bármiféle politikai kon­zultáció nélkül, mert a vizsgálatok kezdtek kiterjedni azokra a körökre, melyek nagyon közel állnak az üzletemberből miniszterelnökké lett Silvio Berlusconi- hoz. Özönlenek a ruandai menekültek Ruandái menekültek tízezrével özönlenek a Zaire keleti részén lévő Gomába, a megdöbbent helyi lakosok csütörtök reggel riadtan nézték, miként válik a ruan­dai határhoz közeli településük hatalmas menekülttáborrá. A többségükben a hutu törzshöz tartozó emberek az ideiglenes ruandai kormánynak otthont adó Gisenyiből menekültek el. A menekültek többsége asszony, aki gyermekeivel lépte át a zairei határt. - Ruandában a lázadó hazafias front erői csütörtökre vir­radóra lerohanták az ország északi részén fekvő Ruhengeri városát, és ezzel kö­zel kerültek Gisenyihez, az ideiglenes kormány utolsó menedékhelyéhez a térség­ben. Técsőn az ukránok is magyart választottak Kárpátalja Kárpátaljára voksolt Ugyancsak maratonira sikeredett a mostani ukrajnai választássorozat. S még mindig nincs vége. Július 24-én ismét az urnákhoz kell járulni a még betöltetlen parlamenti és helyi önkormányzati helyek eldöntése érdekében. Van viszont új elnöke Ukrajnának. Mint ismeretes, Leonyid Kucsma legyőzte a ko­rábbi elnököt, Leonyid Kravcsukot. Hogy ez mit hoz az országnak, azt most aligha lehet eldönteni. A kárpátaljai viszonyokra jellemző, hogy itt a volt elnök majd három­szor több szavazatot kapott. Kravcsukra több mint 380 ezren, míg Kucsmára 136 ezren voksoltak. A valós okokat ugyancsak nehéz lenne felkutatni. Közelít az igazsághoz az az állítás, miszerint a két régi politikus közül az ismertebbre szavaztak. Komolyabb politikai megfontolást aligha édemes az eredmény mögött keresni. Egészen más a helyzet a megyei tanács elnökének személyével kapcsolatban. Itt az első forduló után ketten maradtak állva: a keresztény színezetű, ám nacionalista vonalat képviselő, a központ felé orientálódó Viktor Begy, és a helyi érdekeket előtérbe he­lyező Szerhij Usztics. Nos, Kárpátalja Kárpátaljára voksolt. Usztics több mint 317 ezer szavazatot kapott, míg a Begyre leadott szavazatok száma nem éri el a 180 ezret. A magyarlakta vidékek eredményeit vizsgálva arra lehet következtetni, hogy a helyi mag­yarság a vidék érdekeit képviselő Szerhij Usztics iránt volt bizalommal. Ez természetes, hisz a különleges gazdasági övezet, az autonómai a magyarság régi álma. Más kérdés — lesz e, s ha igen, mikor az egészből valami? Szenzációként könyvelhető el, hogy Técsőn, az egykori korona városban, ahol most csupán a lakosság egyharmada magyar, közülük került ki a polgármester. Az viszont természetesnek vehető, hogy Beregszászon és a járásban továbbra is magyar az elsőszámú vezető. A városban szoros küzdelem után maradt a régi polgármester, Pata­ki István, míg a járás élére Hittmann Tibor személyében új ember került. Nyitott viszont a kérdés: lesz-e ismét magyar alpolgármestere Ungvámak. A harminc tagú képviselői testületbe öt magyar nemzetiségű került, ám helyettesére az elsöprő fölénnyel győztes Szergej Ratusnyák csak az első ülésszakon tesz majd javaslatot. Horváth Sándor Parlamenti napló Nem urizálhai a parlament és a kormány, amikor a lakosság ilyen rosszul él A mai nap legyen egy új kiegyezés kez­dete, egy olyan kiegyezésé, amelyből fej­lődés, jólét és békesség fakad - jelentette ki a kormányprogramot előterjesztő ex­pozéjában Horn Gyula A két párt 72 százalékos parlamenti többségére utalva ugyanakkor határozottan cáfolta, hogy ez a nagyarányú többség bármiféle dik­tatúrához vezethetne. A kormányprogram­ra térve a miniszterelnök-jelölt elöljáróban leszögezte: az ország válságos gazdasági, pénzügyi helyzetben van és a fizetésképte­lenség felé sodródik. Erre utaló tényként említette, hogy az államadósság csaknem akkora, mint az egy évi bruttó össztermék értéke. Hozzátette: az ez évi költségvetési hiány oly mértékűvé duzzadt, hogy teljes finanszírozása hazai forrásból nem le­hetséges. További terheket jelent az elmúlt években vállalt több mint 300 milliárd forintnyi kárpótlási kötelezettség, valamint a hazai és nemzetközi kötelezettségválla­lásokból adódó, 200 milliárd forintot meg­haladó állami garancia teljesítése. * Horn Gyula emellett utalt arra, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent a kivitel, súlyosbodott az ország külföldi eladósodása, romlott a fizetési mérleg, a beruházások stagnálnak, a magyar ipar külföldön és belföldön egyaránt piacokat veszített. Ennek kapcsán a kormány- alakítással megbízott szocialista pártelnök kitért arra is: a felvázolt gondok mellett további kellemetlen meglepetésekre is le­het számítani, s így a kormány csak meg­alakulása után kerülhet abba a helyzetbe, hogy hiteles és pontos letárt készítsen az ország valós helyzetéről. Éppen ezért minderre az őszi ülésszakon még vissza kell térni - derült ki az expozéból. A miniszterelnök-jelölt két alapvetően fontos törekvést fogalmazott meg: egy­felől megakadályozni a válság további mélyülését, azaz konszolidálni a gazdasá­gi, pénzügyi helyzetet, másfelől elvisel­hetőbbé tenni a lakosság életkörülményeit. Horn Gyula a gazdasági csomagtervből mint különösen fontos teendőket emelte ki a privatizációs politika megújítását, a vállalkozásbarát, beruházásokat ösztönző gazdasági intézkedéseket, a külföldi tőke erőteljesebb bevonását, új piacok biz­tosítását és a kelet-európai piacok egy részének visszaszerzését. Stratégiai célként szólt a modernizációs folyamat következetes végrehajtásáról, a tartós fele­melkedés alapjainak megteremtéséről. Nyomatékosan utalt azonban arra, hogy mindez terheket ró az ország polgáraira, és a kormányzati ciklus végére sem remél­hető jelentős életszínvonal-emelkedés, csupán a kedvezőtlen folyamatok, a negatív tendenciák megfékezése. A miniszterelnökjelölt részletesebben is szólt a politikai közélet megtisztulásának fontosságáról, a személyi öszefonódások felszámolásának szükségességéről, a kor­rupció visszaszorításáról. Ezzel összefüg­gésben külön megemlítette a vég- kielégítésről szóló törvény módosítását, mert - mint hangsúlyozta - elfogadhatat­lan a sokmilliós végkielégítések gyakor­lata.- Olcsóbb kormányzást és olcsóbb par­lamentet akarunk - szögezte le Horn Gyu­la, hozzátéve: a kormány - tisztogatási szándék nélkül - felülvizsgálja az állam- apparátus létszámát, mert a felesleges hi­vatalok megszüntetésével jelentős meg­takarítások érhetők el.- Nem szabad urizálnia egy parlament­nek és egy kormánynak olyan ország­ban, ahol a lakosság nagy többsége rendkívül rossz körülmények között él - mondotta a miniszterelnöki poszt várományosa.- Mi nem leszünk a kirekesztés, az el­határolódás, a gőg kormánya - hangoztatta a miniszterelnök-jelölt. Külpolitikánk leg­sürgősebb feladatának nevezte Horn Gyu­la a szomszédos országokkal fennálló vi­szonyt terhelő problémák mielőbbi felszá­molását. Ennek kapcsán jelezte, hogy a kormány kész ezen a téren kezde- ményezően fellépni és gesztusokat is ten­ni. így hajlandó haladéktalanul tárgyalá­si sokat kezdeni Szlovákiával és Romániával az általuk régóta szorgalmazott alap- szerződésről. Expozéjátzárva a beterjesz­tett kormányprogram elfogadását kérte képviselőtársaitól. Az MDF nem támogatja az új kormány programját, mivel azzal számos pontban nem ért egyet. Ez volt a végkövetkeztetése a párt vezérszónoka, Szabó Iván frakcióvezető beszédének, amelyben rész­letesen, helyenként igen keményen bírál­ta a program elemeit. Tételesen bírálva a kormányzati terveket, elsőként azt tette szóvá, hogy a jogállamiság jelszava alatt az új kormány minden lényeges rend­szerváltoztató törvényt módosítani kíván. Megjegyezte, hogy a dokumentum több helyütt is 1989-et, vagyis a Kádár-korszak utolsó esztendejét tekinti kiindulási pont­nak. A gazdasági elképzeléseket vizsgálva Szabó Iván kijelentette: a helyzetelemzés vagy tények nem ismeretén vagy egy­oldalú csoportosításán alapul. Azt jósol­ta, hogy az 1992. óta csökkenő infláció ismét növekedésnek indul. Az MDF frakciója szerint a kormányprogram rossz üzenetet jelent a gazdaság szereplői, a vál­lalkozók számára. Megemlítette, hogy a minimáladót felváltó általányadó a vállal­kozóknak legalább 4-5-ször magasabb ter­het fog jelenteni. Döbbenetes fenyegetés­nek nevezte a 30 napos munkáltatói táp­pénz tervezett bevezetését. Végezetül úgy foglalt állást, hogy változtatások és mó­dosítások nélkül igenis tartható az elmúlt évben elfogadott idei költségvetés. Szabó Iván ironizálva jegyezte meg: az új koalíció a program tanúsága szerint megsajnálta az MDF-et, amely ily módon hamarabb lehet ismét népszerű, mint gon­dolták. Mivel azonban az MDF ilyen, az ország kárára menő népszerűséget nem kíván, ezért nem támogatja a programot - tette hozzá. A Független Kisgazdapárt nevében Tor- gyán József pártelnök-frakcióvezető szó­lalt fel, aki a „kívánságok rendszerbe nem foglalt tömegének” nevezte a koalíció programját. A Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka Füzessy Tibor frakcióvezető úgy vélekedett, hogy a két párt választási programja külön-külön jobb volt, mint a kormányprogram. A két tervezet közül az MSZP programja állt közelebb a KDNP- hez, de a legjobb részei most eltűntek a kormányffro aramban. Epilepsziás az új észak-koreai vezető? A dél-koreai kormány csütörtökön közölte, nem engedélyezi állampolgá­rai számára a részvételt Kim ír Szén észak-koreai vezető vasárnap tartandó állami temetésén, annak ellenére, hogy Észak-Korea megígérte a kettéosztott félsziget déli részéből érkezők bizton­ságának garantálását. Az észak-koreai nemzet mély gyászában egyébként a természet is osztozik - írta a KCNA hi­vatalos hírügynökség, „Július 8-án ko­rán reggel, amikor a koreai forradalom lángelméjének hatalmas szíve utoljára dobbant, az addig ködbe burkolózott Cson-tó hirtelen tajtékozni kezdett. Másodpercenként 50 méteres sebességű szélvihar kerekedett és záporozni kez­dett az eső, ami megszakítás nélkül három napig tartott”. Egy hongkongi napilap jelentése szerint a nemrég el­hunyt észak-koreai elnök, Kim ír Szén várható utódja. A"/'/?? Dzsong //epilepszi­ában szenved. Ezért lehetséges, hogy nem vállalhat a nyilvánosság előtt ak­tív szerepet - írta a South China Mor­ning Post csütörtöki számában egy magát megnevezni nem óhajtó magas rangú pekingi diplomatára hivatkozva. A hongkongi lap szerint a gyakori epi­lepsziás rohamok választ adhatnak arra is, miért jelenik meg az 52 éves Kim Dzsong II olyan ritkán a nyilvánosság előtt, és miért fogad kevés látogatót. Betegsége miatt gyakran nincs tu­datánál, és órákat tölt magába roskad- va a videó előtt - mondotta a diploma­ta a lapnak. ,c

Next

/
Thumbnails
Contents