Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-12 / 94. szám
1994. július 12., kedd 1 11 BELFÖLD-KÜLFÖLD IR ÚJ KELET Horn, Pető és az elnökjelöltek Miként az MTI-nek elmondta az MSZP és az SZDSZ szakértői már egyezségre jutottak a televízió elnökjelöltjének és leendő két alelnökének személyéről, de a rádió vezetőjelöltjeiről várhatóan csak hétfő este vagy kedden lesz döntés. A TV érdekvédelme sürget A televízió szakmai érdekvédelmi szervezetei minél hamarabb szeretnék megismerni a vezetőjelöltek koncepcionális elképzeléseit, s igényt tartanak arra, hogy ezek megvalósítása során a szakmai szervezetekkel folyamatos egyeztetésre kerüljön sor. Egyetértettek azzal is,, hogy a televízió műsorstruktúráján, szervezeti felépítésén változtatni kell, s a létszámleépítés elkerülhetetlen - mondta Jánosi György, MSZP-alelnök, médiaszakértő. Magyar delegáció a NATO-nál Magyar delegáció utazott Brüsszelbe, a NATO konferenciájára, melynek fő témája a kelet-nyugati gazdasági partnerség és a hadiipari együttműködés. Japán-magyar együttműködés Japán és Magyarorzság gazdasági együttműködése számunkra kulcskérdés. Az ázsiai ország a hatalmas távolság ellenére érdeklődést tanúsít a magyarországi befektetések iránt - mondta Gál Zoltán, a Parlament elnöke, miután fogadta az Észak-Japán Akita tartomány kormányzójátKikuji Sasakit. Mindketten úgy vélték: a két ország gazdasági kapcsolatait bővíteni szükséges, főként az idegenforgalmat. A japán vendégek közvetlen repülőgépjárat indítását szorgalmazták Budapest és Akita között. Keleti-Deák találkozó Keleti György, az új kormány honvédelmi miniszter-jelöltje találkozott Deák János vezérezredessel, a Magyar Honvédség parancsnokával, vezérkari főnökkel. A találkozón szó volt a Magyar Honvédség jelenlegi helyzetéről, a honvédelmi tárca átadása kapcsán a honvédséget érintő kérdésekről. Megállapodtak a további folyamatos kapcsolattartásban és a szükséges információk biztosításában. Keleti szerdán délelőtt a Honvédelmi Bizottság ülése előtt találkozik négyszemközt Für Lajossal. Fidesz - Hegedűs és Szelényi kilép Kilépett a Fideszből Hegedűs István és Szelényi Zsuzsanna, a pártot az elmúlt négy évben országgyűlési képviselőként és közéleti szereplőként is reprezentáló két politikus. Az MTI-hez is eljuttatott kilépési nyilatkozatukban hangsúlyozzák, hogy a Fideszen belüli személyi ellentétek kiéleződésével, a hatalmi harc kirobbanásával párhuzamosan fokozatosan csökkent annak lehetősége, hogy befolyásolják a párt irányvonalának alakítását. Megítélésük szerint az általuk alapított Párbeszéd-platform elképzelése az Orbán Viktor és Kövér László irányította pártvezetés merev elutasításába ütközött. Új KDHP-vezetés Szabolcsban Új összetételű elnökség irányítja a jövőben a KDNP Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetét - jelentették be hétfőn a párt nyíregyházi sajtótájékoztatóján. A térségi nagyválasztmány Szilágyiné Császár Terézia helyett -aki a Keresztény- demokrata Néppárt alelnöke is volt korábban, s jelenleg országgyűlési képviselőként a parlament jegyzője - Juhász Miklós 58 éves nyíregyházi ügyvédet választotta meg a megyei szervezet elnökének. Az új alelnök Kovács Lajos 36 éves, kisvárdai mezőgazdasági üzemmérnök lett. A hattagú elnökségben egy elnökhelyettes, két alelnök-helyettes és egy ügyvezető-titkár kapott még helyet. MDF vélemény Az új Házszabály-tervezet nemcsak az ellenzék és a bizottságok, hanem az egész Országgyűlés működését korlátozza - jelentette ki hétfőn az MTI munkatársának Kutrucz Katalin, az MDF-frakció jogi kabinetjének tagja miután ő, Dávid Ibolya, az Országgyűlés alkotmányügyi és ügyrendi bizottságának alelnöke, valamint Salamon László országgyűlési alelnök, az MDF-frakció nevében megbeszélést folytattak a kedden hatpárti tárgyalásokon egyeztetendő új Házszabály-tervezetről. Kutrucz Katalin és Dávid Ibolya egybehangzó véleménye szerint a tervezet sok ponton nemcsak ellentmondásos, hanem ellentétes az alkotmány szövegével is. Példaként említették a zárt ülés megtartására, az interpellációk és kérdések utáni szavazásra, a határozatképtelenség elbírálására vonatkozó részeket. Készültség a Szamoson Másodfokú vízminőségvédelmi készültséget rendelt el a Szamoson a Felső-Tisza- vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség hétfőn -tájékoztatta az MTI-t Balogh Árpád igazgató. A felügyelőséget a szatmárnémeti román társszervezet értesítette arról, hogy vasárnap rendkívüli vízszennyezés történt a folyón. A Szamos vízfelszínén sárgásbarna, olajfilmszerű foltok úsznak, amelyek a romániai Szat- már megye felső határától láthatók. A folyó magyar szakaszán, Szamosbecs térségében volt a legnagyobb vízminőségváltozás, de halpusztulást szerencsére még nem észleltek. Clinton Bonnban Az eddiginél is szorosabb német-amerikai egyeztetést és együttműködést jelzett a két ország keleti politikájában/?/// Clinton amerikai elnök hétfőn Bonnban, német- országi látogatásának első napján. Az amerikai elnök idei harmadik európai útjának utolsó állomására előző este érkezett Nápolyból. Clintont hétfőn Bonnban először az új német államfő, Roman Herzog üdvözölte, érdemben azonban Helmuth Kohl kancellárral tárgyalt. A tárgyalások utáni sajtóértekezleten az amerikai elnök - főleg körülírva - különleges kapcsolatként jellemezte a német-amerikait, ami abból adódik, hogy „számos kihívás Németországtól keletre jelentkezik”. Kozirev: szerb „igen, de..." Andrej Kozirev orosz külügyminiszter figyelmeztette a főbb nyugati hatalmakat, hogy a lázadó boszniai szerbek a legjobb esetben is csak, „igen, de...„ feltétellel adják majd beleegyezésüket az összekötő csoport által kidolgozott boszniai felosztási tervhez - közölték hétfőn a genfi béketárgyalásokat figyelemmel kísérő diplomáciai hírforrások. Szerintük Kozirev vasárnap a Hetek nápolyi csúcs- találkozóján bocsátotta előre véleményét a szerbek reagálásáról. Warren Christopher amerikai külügyminiszter állítólag csak annyit válaszolt az orosz véleményre, hogy az „igen, de...” azt jelenti, hogy „nem”. Jó papírok kárpótlási jegyért Tőzsdére kerülő cégek Bár az Állami Vagyonügynökség a tőzsde szerepének erősítésére törekszik a privatizációban, a cégek többsége azonban ma még nem érett a tőzsdei bevezetésre. Ezért az ÁVÜ vezetése már azt is jó eredménynek tartaná, ha idén legalább 4 társaság tőzsdére kerülhetne abból a 14-ből, amelynek értékpapírjait az elkövetkezendő egy évben kárpótlási jegy ellenében ajánlják fel megvételre nyilvánosan. A tervek szerint 1994. második felében a Bácsalmási Agrár Rt., a Budapesti Közért Rt., a Budapesti Élelmiszerkereskedelmi Rt., a Hajdúsági Sütödék Rt., valamint a Pannongabona Rt., részvény- csomagjai kerülnének az ÁVÜ kárpótlási jeggyel szembeni kínálatába. A lista azonban nem végleges, hiszen a vagyonügynökségnél még most vizsgálják a részvénypakettek értékesítésének lehetőségét. Várhatóan jövőre az első félévben kerülhet sor - ugyancsak kárpótlási jegy ellenében - az Eravis Rt., a Pannónai Szálloda Rt., a Hungar Hotels Rt., az Orient Rt., a Budapesti Dohányfermentáló Rt., a Bakony Füszért Rt., az MMG Automatika Művek Rt., a Pannónia Sörgyár Rt., valamint a Magyar Kábelművek Rt. részvénycsomagjainak felajánlására. Az idei értékesítésekből az ÁVÜ megközelítően 17 milliárd forint értékű kárpótlási jegy bevonására számít, ami megegyezik az első félévben a vagyonügynökséghez befolyt kárpótlási jegyek értékével. Az 1994-ben felajánlandó 5 cég nyilvánosan kibocsátott részvényeiből megközelítően 2,5 milliárd forint értékű kárpótlási jegy bevétellel számolnak. Mint ismeretes a vagyonkezelő szervezetek eddig - az összesen kibocsátott 110 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegynek megközelítően egyharmadát - 40 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet vontak be. Ebből az ÁVÜ június 30-ig 28 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyhez jutott, melynek 30 százaléka származott a nyilvános forga- lombahozatalban felhasznált értékpapírokból. Kevés a jegyzési hely Tőkepiac-prognózis Az év elején a hazai részvénypiacon az árfolyamok visszaestek a bizonytalanabbá vált nyugat-európai helyzet miatt, hiszen a tőzsde legnagyobb vásárlói egyelőre nem a hazai intézmény befektetői, s gyakorlatilag nincs klasszikus tőzsdei bevezetés sem. Ezáltal a tőkeáramlásban a tőzsde szerepe háttérbe szorult - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Rt. A GKI mint a kárpótlási jegy-részvénycserék során jelentős mennyiségű részvény kerül a tőzsdére és külföldre. A cserék hatása kétirányú: egyrészt új részvények jelennek meg, másrészt a meglévőkből kerül ki nagyobb mennyiség. Ez utóbbi árcsökkentő hatású, amikor egyébként is kicsi a kereslet. A cseréket a tapasztalatok szerint számos kellemetlen körülmény kíséri: még mindig kevés a jegyzési hely, ezért állandóak a sorbanállások. A bennfentes 'információkkal rendelkező spekulánsok szó szerint elfoglalják a helyet a kisbefektetőktől és néha a lebonyolító brókerek szerepe sem világos. Nem egyértelmű a cserék folyamán a vagyonügynökség ténykedése sem. A befektetői kör is bizonytalan. A KRP-ben viszonylag kevesen vettek részt, a számítógépesítés ellenére az allokáció hetekig tart, s csak csekély mennyiségű részvényhez lehet hozzájutni. A GKI prognózisa szerint érdemleges változás hosszabb távon sem várható. A lakossági megtakarítások ösztönzésében fontos szerepet tölthetnek be a befektetési alapok, ezek újabb megjelenése az év végén várható. Kedvező jogszabályi háttérrel elképzelhető, hogy még az idén alakulnak tőkekockázati társaságok is. Walesa: Visegrád már csak történelem Lech Walesa szerint a visegrádi négyek már csak a történelmet jelentik. A lengyel elnök a Sztandart című szófiai napilap hétfői számának adott terjedelmes interjújában fogalmazott így. Walesa közelgő bulgáriai látogatása kapcsán nyilatkozott a bolgár újságnak. „Azért hoztuk létre a Visegrádi négyek csoportját, hogy felszámoljuk a Varsói Szerződést. Akkor erre nem volt más mód. Létrehoztuk tehát, megszüntettük a katonai paktumot, és ennyi” — mondta az elnök. Walesa egyértelművé tette, hogy véleménye szerint már csak a történelmet jelenti a visegrádi négyek elnevezés. „De legyünk realisták! Mégha létrehozzuk is az európai egyesült államokat, akkor sem hagyhatjuk figyelmen kívül az egyes régiók sajátosságait. Nekünk itt, Közép-Európában megvannak a magunk problémái, a magunk feladatai. Bulgáriának úgyszintén. Minden régiónak megvan a maga sajátossága, amely azonban nem választja el Európában a többi államtól, mert ezek csak specifikumok. Gyakran beszélünk a visegrádi négyekről, azonban a napnál is világosabb, hogy a csoportban vannak olyan államok, amelyek sokkal jobb együttműködést folytatnak más államokkal, mint a csoport tagjaival” - fejtegette a lengyel elnök. Walesa kijelentette, hogy ha ő lenne a NATO vezetője, már régen a szervezet tagjai közé fogadta volna Lengyel- országot. „Véleményem szerint most óriási hibát követ el a NATO. Ők ugyanis azt hiszik, hogy bennünket fognak védeni. De nincs kitől. Éppen fordítva van. Mi fogjuk védelmezni a NATO-t, nem pedig ők minket. Mi állítjuk az ő szolgálatukba katonai és gazdasági potenciálunkat, hogy azokat ők használják. Nagyon jól tudom, hogy ők nem fognak értünk harcolni. És itt nem a val- ahonnani veszély kérdéséről, hanem a biztonság erősítéséről van szó. És mikor nagyobb a biztonság: ha a szövetségen belül vagy kívül vagyunk?” - fejtegette a lengyel államfő. Kiadd a miniszterelnöki rezidencia? Állattenyésztési helyzetkép A tenyészállat-támogatás hatására várhatóan hamarosan 3-4 százalékkal növekszik majd a nagyüzemi tehénlétszám. Többek között ezt tartalmazza a Földművelésügyi Minisztérium összefoglalója. A magántermelők nehezen tudják igénybe venni a támogatást, mivel a magángazdáknál többségében található, származási lappal nem rendelkező holstein vérségű üszők, illetve kocasüldők tartása nem támogatható. Többen pedig azért nem veszik igénybe, mert a 2-3 vemhesüsző után járó össszeg nem fedezi a tehenek nyilvántartási költségét, ami évente és egyedenként 2500 forint. Továbbra is elenyésző a támogatási igény a juhtenyésztők részéről, mivel a gazdálkodók többsége rendelkezik olyan állománnyal, amely megfelel a rendeletben megfogalmazott követelményeknek. A szarvasmarhák takarmányellátása a megyék többségében megfelelő. Kedvez az ágazat fejlődésének, hogy egyre több tejipari cég emeli a tej átvételi árát. Az extra minőségű tejért kilogrammonként 26,30 forintot is fizetnek, a többlet tejért pedig további 4 forintot kapnak a termelők. Egyes tejfeldolgozók pénzügyileg is támogatják a tehénállomány növekedését felvásárlási körzetükben. A feldolgozók ösztönző módszereinek hatására a tej minősége is javul. Azokban a megyékben azonban - többek között Vas megyében - ahol a tejár nem ösztönöz, ott a minőség sem javul és egyre gyakrabban jelentkeznek problémák a kis tehénlétszámmal rendelkező falvak tejátvételében. A szövetkezetek lemondtak a falusi tejcsamokok üzemeltetéséről, a gazdák viszont a kis tejmennyiség miatti magas üzemeltetési költséget nem akarják átvállalni. A vágómarha iránti kereslet változatlanul nagy, országosan alig található jó minőségű húsjellegű vágóállat. Nagy a kereslet a keresztezett feketetarka fajta iránt is, aminek kilogrammjáért 130 forintot adnak. A választott magyartarka bikaborjúért kilogrammonként 240-290 forintot, az üszőért pedig kilogrammonként 170-180 forintot adnak az országos vásáron. Jánosi vállalja Jánosi György, az MSZP alelnöke módosította korábbi elhatározását, mégis vállalja a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkári posztját. A politikus, aki hétfőn délben nyilatkozott az MTI munkatársának, az általa még megnevezni nem kívánt szakmai államtitkár-jelölt és helyettes államtitkár-jelölt személyében most már biztosítva látja azt a garanciát, amelyet eddig hiányolt. Horn Gyula kijelölt miniszterelnöktől olyan jelzés érkezett, hogy eskütétele után nem kíván beköltözni a miniszterelnöki rezidenciába. Ezt a Miniszterelnöki Hivatal illetékes helyettes államtitkárától tudta meg hétfőn az MTI. Szilvásy György elmondta, hogy ebben az esetben a Belügyminisztérium feladata az ingatlan hasznosítása, így az sem kizárt, hogy átmenetileg más célra használják a reprezentatív épületet. A miniszterelnöki rezidenciát négy éve alakították ki, s abba később Antall József kormányfő beköltözött.
