Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)

1994-07-01 / 85. szám

UJ KELET

1994. július 1., péntek

11

L

r

ASSZONYI SZEMMEL

A FUTBALLRÓL

Nálunk úgy tartják a rossz nyelvek, hogy itt a Kárpát-medencében mindenki ért a futballhoz. Tízmillió okos ember országa ez, labdarúgásunk színvonala mégis a béka feneke alatt van. A véletlenek szerencsés összjátékának köszönhetően találkoztam Pankotainé Gergely Edittel. Joggal kérdezhetik, mi ebben a különös? Nos, a vásárosnamé- nyi testnevelő tanárnő olyan tájékozottságot árult el a fociról, hogy az egy férfinak is becsületére válna.- Nézve a világbajnokság küzdelmeit, újra rádöbbenhettünk iszonyatos lemaradásunkra. Sürgősen változtatni kellene a követelményrendszeren, valamint a kiválasztás folyamatán. Ott tartunk, hogy tízből tíz gyerek nem a futball sze- retetéért választja a sportágat, hanem a pénzért. Szűkebb hazámban, a Bereg- ben is rengeteg tehetséges fiatal kergeti a labdát, de senki nem veszi a fáradságot, hogy egyszer is lejönne megnézni őket. Persze ez országos probléma, lámpással kell keresni a szakembereket egy- egy serdülőmérkőzésen.- Kemény szavak ezek egy nő szájából. Már megbocsásson, de minek köszönhető a labdarúgás szenvedélyes szelete te?- Kislány koromtól néztem a meccseket a pályákon és a televízióban. Apám a naményi csapatban játszott, és családomban minden a futball körül forgott. Kisvárdán testnevelés tagozaton érettségiztem, osztálytársam volt a később többszörös magyar válogatott Dajka László. A főiskola elvégzése után ismerkedtem meg férjemmel, aki jelenleg a vásárosnaményi labdarúgók szakosztályvezetője. Terveim között szerepelt, hogy a helyi utánpótlással foglalkozzam, de a feltételek hiánya miatt ez megvalósíthatatlan.- Nem fél a pályákon? Ritkán látni hölgyeket a meccseken, durva hangnem uralkodik a lelátókon.- Nekem mondja? Leköptek már engem is, pedig akkor voltam terhességem nyolcadik hónapjában. Barátnőmmel a Záhony elleni találkozón megszámoltuk, negyvennégy nő volt jelen. Egyébként, ha már itt tartunk, a naményi közönséget finomnak csúfolják megye- szerte. Sajátságos helyzet, hogy a csapat ellen szurkolnak, nehezen viselik Farkas Béta játékosedző némelykor arrogáns viselkedését. Pedig a közönségnek tudomásul kell vennie, hogy kitűnő szakember, és a fiúk vele akarnak dolgozni. Akármennyire is szidják, amikor pályára lép, még mindig fazont ad a játéknak, remekül irányít.- Megítélése szerint miért vegetál a város labdarúgása, képtelenek a továbblépésre?- Nagy fájdalom ez valamennyiünknek! A megyei első osztályban szégyenfoltnak számít a sporttelep öltözője, és a gyep minősége. Talaja szikes, ráadásul gödrök tarkítják. Kímélésére új pályát akartunk létrehozni, de az önkormányzat csak az ígérgetésig jutott. Elismerem, hogy néhány nehéz helyzetben lévő játékost közhasznú munkásként alkalmaznak, de ez kevés. Pedig most nagyszerű együttes van kialakulóban, minden együtt van a sikerhez.- Ősztől tehát retteghetnek a riválisok, számolni kell a naményi legénységgel?- Biztos vagyok benne, hogy robbantani fog a csapat! Az első három hely, ezen belül a feljutás is benne van a srácok lábában. Gond, hogy egyszerűen be vannak oltva góllövés ellen. Egyedülálló módon, tizenöt meccsen maradtak eredménytelenek a kapu előtt. Azt viszont merem állítani, még egy ilyen intelligens társaság nincs a megyében. Többen diplomát szereztek, és ketten jelenleg is főiskolára járnak.- A nagy labdarúgótornákon örökös vita folyik arról, hogy a lányokat, asszonyokat mennyire zárják el a játékosoktól.- Ez tisztán pszichológia. Lelki támogatás nélkül nem lehet jól focizni. Egyénileg más és más reakciót szül a családtagok közelsége. Nálunk például Berettyán kifejezetten szereti, ha jelen vannak hozzátartozói, jobb teljesítményre ösztönzi. Persze ennek az ellenkezője is igaz. Koncz Tibor

HAZATÉRTÉK A HŰTLENEK

Csütörtök délután embertpróbáló hőségben került sor Nyírlugoson a megyei labdarúgó-szövetség kihelyezett elnökségi ülésére. Elsőként az 1994-95-ös bajnoki kiírás tervezete került terítékre. Felolvasásra került az encsencsiek, a tiszaszaikai- ak és a nyírbátori városkörzeti bajnokság vezetőinek tiltakozó levele. Az írásban az érdekeltek azon véleményüknek adtak hangot, hogy nem értenek egyet a szövetség döntésével, amelyben Nyírlugos és Nyírmihálydi csapatait átveszi a megyei bajnokság küzdelmeibe.

Mint köztudott néhány éve a két helység focistái a Hajdú-Bihar megyei bajnokságban játszottak. Az encsencsiek jelen lévő képviselője sérelmezte a határozatot, szerintük ez hátrányosan érinti a szabolcsi gárdákat. Salánki Imre szakosztályvezető véleményében azt hangoztatta, hogy a kérdést a zöld gyepen kellene lezárni. Jogorvoslatért az MLSZ-hez fordulnak, mert a versenyszabályzat paragrafusai alapján a legalacsonyabb osztályban indulhatna a megyéhez korábban hűtlen két egyesület. Javaslatuk az volt, hogy az eddig Hajdú megyei élvonalban szereplő Nyírlugos legénysége, és a másodosztályban harmadik helyezett encsencsiek osztályozó keretében mérjék össze tudásukat.

Dr. Zilahi József, a megyei szövetség elnöke válaszában kifejtette: - Erre a kérdésre mindenkinek megfelelő választ adni

képtelenség. Mindenesetre az elnökség hosszú tárgyalások után döntött így, s azt már nem lehet megváltoztatni. Kérem az érdekeltek megértését.

A kiírás legérdekesebb változása nem váltott ki vitát. Igaz, hogy^ezt az MLSZ mindenki számára kötelezővé teszi. Az új bajnoki idényben három pont jár majd a győzelemért, remélve ezzel a támadójáték előtérbe kerülését, és a színvonal emelkedését. További változás, hogy az első osztályban tizennyolc, a másodikban huszonnyolc csapat szerepelhet. A huszonnyolc gárdát két tizennégyes csoportra osztják, a területi elv figyelembevételével. Az első vonalból a bajnokság végeredménye alapján négy kieső lesz, s így jövőre visszaáll az eredeti tizenhatos mezőny.

Ezután az első osztály bajnoki címét eldöntő ominózus baktai mérkőzésről folyt az eszmecsere. Gerliczki János a szövetség főtitkára elmondta, hogy fegyelmi döntést csak a kiállítások igényeltek, a pálya nem kerül betiltásra: - Nem haragszom a baktai vezetőkre, hisz mindent megtettek a felhevült szurkolók megfékezésére. A magukról megfeledkezettek nevében a klub vezérkara elnézést kért, és közölték, hogy szívesen otthont adnának egy kihelyezett elnökségi ülésnek-nyilatkozta a mérkőzés hevében személyében megsértett főtitkár.

KT-RZ

Éremeső Egerben

A múlt hét végén Egerben nemzetközi úszóversenyt rendeztek, melyen több ország húsz egyesülete képviseltette magát, s indultak a magyar élmezőny képviselői is. A versenyen rajtkőre álltak a nyíregyházi úszók is. Az NYVSC versenyzői korosztályukban kitűnően helytálltak, összesen harminckét éremmel tértek haza.Legjobban szerepelt Balogh Lőrinc, aki négy arany- és egy bronzérmet szerzett, de ugyancsak dicséretes Brém Rudolf, Pécsi Anett, Szilvási Krisztián teljesítménye, mindhárman két arannyal és egyéb más színű érmekkel gazdagodtak. Ficze Gabriella is aranyéremmel tért haza.

Egyik edzőjük, Juharos Gábor a seniorok között szerzett két ezüstöt és egy bronzérmet tanítványai viharos biztatása közepette.

Négy evvel ezelőtt a f ehérgyarmati Rádióamatőr Klub összejövetelén vetődött fel az ötlet, hogy az egymást hangról ismerő, az éterben hívójelek közt botorkáló amatőr rádiósok személyes kapcsolatot létesítsenek. Azóta minden évben találkoznak a tivadari Tisza-parton. A sátorerdőben, antennák, búgó-recsegő adóvevő készülékek között beszélgettünk, miközben

egymás leje lelett kiabáltak at a találkozó résztvevői, ha érdekes távoli hívójelre sikerült rákapcsolódni.

— Azért kezdődött a most már rendszeresnek mondható találkozó, hogy bemutassuk ezt a régiót is a világnak. Fehérgyarmaton kilenc, hívójeles rádióamatőr van, köztünk egy géptávírón világbajnok, Kiss István - indokolta az összejövetel hasznosságát Diószegi József fehérgyarmati rádiós.

— Százötven ember van itt ezen a június végi fesztiválon, a világ több országából - lelkesedett Tóth Lajos, a találkozó egyik szervezője. Erdélytől Kárpátaljáig a környező országok mindegyikéből jöttek, de van egy németországi és egy spanyol vendégünk is. Ezt ;( csapatot tényleg a megszállottság, a rádióhullámok szeretete tartja össze, mert itt minden ellátás önköltséges, csupán a polgári védelem segített bennünket technikai felszerelésekkel.

— A munkásőrség feloszlatásának talán mi rádiósok örültünk a legjobban, mert onnan sikerült sok jó készülékhez hozzájutnunk - mondta elmosolyodva Vásárhelyi Zoltánná. Amióta fogtuk az adást, hogy itt a tivadari kempingben személyes tapasztalatcserére, alkatrészbörzére van lehetőség, a férjemmel és a gyerekeinkkel elsőként állítjuk fel a sátrat, és utolsónak indulunk haza Mezőkövesdre.

— Először vagyok itt, de már most elmondhatom, hogy jövőre a családommal jövök - közölte megfontoltan Hajdók István. Záhonnyal szemben van a szülőfalum, Kistárkány, de a trianoni országcsonkítás miatt százhetven kilométert kellett kerekeznem, és ekkora kerülővel érkeztem kerékpárommal a Felvidékről ide Tivadarra, amiről ezelőtt azt sem tudtam, hol van. Rengeteg tartalékalkatrészszel és szakmai ismerettel megyek haza. Ez az együttlét abban is segített, hogy a világ- bajnoki versenyekbe is bekapcsolódjak.

— Remélem, erre lesz lehetőséged mondta bizakodva Kiss István. Jövőre lesz huszonöt éve, hogy az árvíz elpusztította Fehérgyarmatot és környékét. Egy speciális hívójellel versenyt akarunk rendezni az évforduló alkalmából, amihez szükség lenne a városi önkormányzat támogatására. Remélem, az önkormányzat felismeri annak jelentőségét, hogy mit jelent az éter hullámain Japántól Amerikáig megismertetni egy régiót. A.B.A.

Rádióamatőrök nemzetközi találkozója

Atlétika

utánpótlás

Az elmúlt hétvégén rendezték meg az utánpótláskorúak országos bajnokságát. A várakozásnak megfelelően szerepeltek a nyíregyháziak. Egyéni csúcsokkal bizonyított Bacskó Sándor. Bácskái Zsolt, Gyöngyi András, Záborszky Gergely, Kántor Andrea, Fogarassi Hajnalka. Néhány versenyzőnek viszont nem sikerült a formaidőzítés, nekik a jövőben kell bizonyítaniuk.

— Milyenek voltak a felkészülés feltételei? - kérdeztük Orendi Mihályt, az NYVSC szakvezetőjét.

— Az objektív feltételek nem voltak túl kedvezőek. Ezekről már beszéltem korábban az Új Kelet olvasóinak is. A normatív támogatás kevesebb volt, mint az elmúlt években, s az sem ismert, hogy a tavaly kialakított eredményességi támogatás az idén működni fog-e? A városi stadion futópályájának átépítése miatt edzési lehetőségeink is korlátozottak voltak. A szubjektív feltételekről azt mondhatom, hogy felkészült szakembereink és kiemelkedő adottságúversenyzőink vannak. Egy gondot látok, a főiskolás sportolóink a tanulást és az edzéseket nem tudják kellően összehangolni. A versenyek a vizsgaidőszakra estek, s főiskolai feladataik mellett nem tudtak a versenyzésre koncentrálni.

— Ezek után hogy értékeled az országos bajnokságon elért eredményeket?

— Bacskó Sándor egyéni csúccsal nyert diszkoszvetésben, és a magyar színeket képviselheti a válogatott tagjaként a junior Európa Kupán. Bácskái Zsolt teljesítette a kiutazási szintet, s így hosszútávfutónk utazhat Portugáliába az ifjúsági világbajnokságra. Gyöngyi András első lett gyaloglásban, neki nem sikerült a kiutazási szintet teljesítenie, de a hétvégén még megpróbálja. Záborszky Gergely szintén gyaloglásban szerepelt jól, mindketten tagjai a magyar válogatottnak. Záborszky teljesítményét külön kiemelném, az olaszországi versenyről visszatérve, másnap kitűnően érettségizett, és aztán sikeresen felvételizett a debreceni egyetemre.

—Az elmúlt napokban néhányszor figyeltem a gyaloglók, hosszútávfutók edzéseit a városi stadionban. Pokro- venszki József tanítványai minden dicséretet megérdemelnek, ebben a hőségben ötven-hatvan fokos is lehet a beton. Mégis egymást biztatva róják a köröket, s gyűjtik az erőt. Akaraterejük, lelkesedésük példamutató.

— Igen, ez így van. Erőnkhöz mérten ezt honorálni is szeretnénk majd.

— Megszakítottuk az értékelést, kiket dicsérnél még?

— Az NYSI két erősségét, Kántor Andreát és Fogarassi Hajnalkát. Borszéki Péter most az érettségire összpontosított, Sándor Judit és Petrezselyem Anita a vizsgáraira, ők ezért a vártnál gyengébben szerepeltek. Ugyanakkor meg kell vizsgálni, hogy megtettünk-e mindent szakmailag, hogy megfelelő formába lendüljenek.

— Mi vár most a versenyzőkre?

— Az említett versenyeken kívül Kassán lesz nemzetek közötti serdülő kupa, többeknek van esélyük az utazásra. A többiekkel a csehországi Jabloncébe utazunk.

—Mire számítotok a jövő évi versenyen.?

—Úgy gondolom, még nagyon sok tartalék van mind a szakmai munkában, mind a versenyzők egyéni teljesítményében. Ezeket kell mozgósítani. Szakosztályvezetésünknek legfontosabb, hogy a formaidőzítést kiváló szakmai munkával segítsük.

Révay Zoltán