Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-09 / 66. szám
ÚJ KELET n i KITEKINTŐ i 1994. június 9., csütörtök f A Normandiai meglepetés Saját sírjára talált A D-napról megemlékező franciaországi eseményeken részt vevő egyik brit veteránnak valósággal meghűlt ereiben a vér amikor saját sírjára bukkant Az esetről a The Sun című brit bulvárlap számolt be kedden — Nem akartam hinni a szememnek. Válóban a nevem, születési évem volt felvésve, de még az egységem száma is stimmelt — számolt be hitetlenkedve az esetről maga az érintett A 74 éves Dennis Russell a normandiai Hermanville temetőjében lelt saját sírjára, ahova azért érkezett, hogy halott bajtársainak emléke előtt tisztelegjen — Csak egyre gondolhatok, arra, hogy egy azonosíthatatlan holttestet találtak, és egyik bajtársam azt hihette én estem el — magyarázza az észak-angliai Vörkshire-ből való katona, aki a partraszálláskor megsebesült, s messze került alakulatától Dennis Russell ma Ausztráliában él Két kisfiú kéregét a szarajevói utcán Késsel a hasában élt 23 évig Egy sztavropoli sofőr 23 évig élt egy késsel a hasában, mire most kioperálták az orvosok a nem mindennapi idegen testet. Az államközösségi tévé megszólaltatta a szinte hihetetlen dél-oroszországi eset főszereplőjét, aki elmondta, hogy egy verekedés során sikerült „beszereznie” a csaknem húsz centiméteres pengét, miután a kés nyele a támadó kezében maradt. Az áldozat szavaiból kiderült, nem is gondolt eddig arra, hogy a penge benne maradt. Egy kivizsgálás során azonban a röntgen, az orvosok legnagyobb megrökönyödésére kimutatta a vasdarabot. Az operációt elvégző orvos szerint a késpenge nem sértette a szerveket, és azok közé fúródva idővel betokozódott. A páciens jórészt annak köszönhette az életét, hogy jó minőségű acélból készült a penge, amely nem rozsdásodott, s csaknem változatlanul került most elő. Az aktív társas kapcsolatok megőrzik egészségünket — ez az eredménye annak a felmérésnek, amelyet tízezer személy bevonásával végeztek Hollandiában. A párkapcsolatban élő férfiak a tanulmány szerint egészségesebbnek bizonyultak, mint egyedül élő társaik. Akik azonban egyedül élnek, de házon kívül sok társas összejövetelen vesznek részt — baráti kör, templom, helyi dalárda — szintén kevesebb egészségi problémával küzdenek, mint a magukba fordulók. A kutatók szerint a társas kapcsolatok erősítik az immunrendszert, mivel azt az érzést köztvetítik, hogy azt egyénre szükség van és szeretik. A partnerek és barátok ezenkívül arra is jók, hogy a nehéz helyzetekben — így a betegségben is — hasznos tanácsokat adjanak.(MTI—PANORÁMA) Jeruzsálem vendége kedd este óta az anticionista zsidók „királya”. A szatmári szekta New Yorkból érkezett első' emberét, Mose Teitel- baum rabbit hívek százezres tömege üdvözölte ujjongva, miközben a látogató és az izraeli kormány tudomást sem vesz egymásról. Ezer Weizman államelnököt, saját szavai szerint teljesen hidegen hagyja az idős rabbi érkezése, és a szektavezető környezetében keresetlen szavakkal jelezték, hogy a „király” nem tart igényt a kormány egyetlen tagjának tiszteletételére sem. Súlyos ideológiai szembenállás a kölcsönös ellenszenv oka: a második világháború előtt Szatmárban született szekta tagjai Isten elleni véteknek tartják Izrael állam létét, amely — mondják — a Messiás eljövetele előtt jogosulatlan. A társas kapcsolatok egészséget hoznak Kárpátalja: választások előtt Végre bizonyossá vált, hogy június 26- án mégis megtartják a helyhatósági és az elnökválasztásokat Ukrajnában. Miután a Legfelső Tanács csaknem kétnapi vita során nem tudott más döntést hozni, érvényben maradt az előző parlament határozata a választások megtartásáról. Eközben már minden szinten befejeződtek a jelölések, bejegyezték mind a tanácselnöki, mind a képviselői mandátumra pályázó személyeket. Kárpátalján heten jelöltették magukat a megyei tanács elnöki posztjára, akit — akárcsak a járási, városi és községi tanácselnököket — közvetlenül, egyszerű szavazattöbbséggel (a szavazatok legalább tíz százalékát kell megszerezni) választanak. A jelöltek közül esélyesnek Szerhij Usztiosót, a megyei állami közigazgatás első elnökhelyettesét tartják, aki márciusban már a parlamenti mandátumot is megszerezte. Őt támogatja a nemzetiségi érdekvédelmi szövetségeket összefogó Nemzetiségi Kerékasztal is, mivel elfogadhatónak találja a vidék regionális fejlesztésére és önrendelkezésére irányuló programját, a nemzetiségi kisebbségekkel kapcsolatos politikai vonalát. Komoly erőfeszítéseket tesz a megyei tanácselnöki poszt elnyeréséért Viktor Begy, a RUH egykori kárpátaljai vezetője, a Kereszténydemokrata Szövetség elnöke, aki márciusban elvesztette parlamenti mandátumát, s így ezt a lehetőséget ragadta meg, hogy továbbra is a politikai élet felszínén maradjon. Hasonló a tét Emil Landovszkij, Ungvár jelenlegi polgármestere számára is, aki ugyancsak a megye első számú embere szeretne lenni. Míg a megyei tanácselnöki poszt várományosai között nincs magyar nemzetiségű, a járási tanácselnöki tisztség betöltésére pályázók között van egy: Hitt- mann Tibor, akit beregszásziak jelöltek a járás élére. A most leköszönő tanácsokban jobb volt a magyarok aránya a vezető tisztségviselők között, hiszen a megyei tanácsnak Czurkó János személyében magyar elnökhelyettese, közel két hónapja pedig megbízott elnöke van. A beregszászi járás élén Bodó Pál áll, a járási közigazgatást pedig Tóth Mihály vezette, akit tavasszal az ukrán parlament képviselőjévé választották. Magyar nemzetiségű az ungvári járás jelenlegi tanácselnöke, Székovszky Natália is. Az új ciklusban viszont már csak a beregszászi járásban lesz magyar tanácselnök, hiszen az ungváriban csupán egy várományosa van a tisztségnek, ő viszont ukrán nemzetiségű. A jelenlegi tizennyolccal szemben esetleg 7—8 magyar képviselő lesz a megyei tanácsban. Ennek legfőbb oka, hogy az új tanácsban feleannyi képviselő lesz, mint a régiben volt. A megyei tanács képviselőjelöltjei között egyébként 19 magyar van, akik közül tízet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) jelölt. A szövetség szinte teljesen biztosnak veheti: a Nagyszőlősi és az Ungvári járásból egy-egy, a Beregszásziból pedig kettő bejut közülük a képviselői területbe. Érdekes, hogy a KMKSZ-nek egy ukrán jelöltje is van: Vaszil Ljah orvos, aki Ung- váron indul a választásokon. Átgondoltabb jelöléssel akár több magyar is esélyes lett volna, hogy a megyei tanács képviselője legyen, hiszen vannak olyan választókörzetek, ahol több magyar verseng egymással, másutt pedig egyet sem találunk. Ungváron például hat választókerület van, de a KMKSZ-nek csak két jelöltje van. Egyáltalán nem indul magyar nemzetiségű a megyei választásokon a Szolyvai és a Rahói járásban. Persze, ezek csak latolgatások. A végeredmény majd június 26-án születik meg. Egyelőre tart a választási kampány, folyik az agitáció ajelöltek mellett. Igaz, korántsem olyan hangosan, mint márciusban, a parlamenti választások előtt. Ebben bizonyára közrejátszott a választások megtartása körüli fentebb már említett bizonytalanság is, de az is lehetséges, hogy a jelöltek és korteseik későbbre tartogatják erejüket. NnOH mmm Ki megy és ki marad Kubában? V A mai kubai közhangulat emlékeztet arra, amikor 1989-ben a halódó NDK polgárai mondogatták egymásnak távozás előtt: az utolsó majd leoltja a villanyt. Csakhogy Kuba szigetország, innen nem olyan könnyű elmenni; ráadásul manapság nemigen van olyan állam a világon, amelyik befogadna egy több százezres menekült- áradatot. Márpedig az utóbbi napok havannai eseményei is azt mutatják, hogy a csaknem 11 millió kubaiból egyre többen próbálnak meg kiszakadni a mindennapok reménytelenségéből, és valahol másutt, lehetőleg az oly közeli, mégis álombéli mesevilágnak tetsző Egyesült Államokban új életet építeni. Immár több mint egy hete szilárdan tartja magát a havannai belga nagyköveti rezidencián az a 124 menekülő, aki politikai menedékjogot és kivándorlási lehetőséget remél akciójától, és el van szánva arra, hogy a végsőkig kitart célja eléréséért. A konfliktus holtpontra jutott: a havannai vezetés csak akkor hajlandó érdemben foglalkozni az ügyükkel, ha elhagyják a képviselet területét, és hazatérnek otthonaikba, annak az ígéretnek a bitrokában, hogy nem büntetik meg őket a behatolásért. A belga kormány sem venné szívesen a vállára hirtelen ennyi emigráns gondját, noha attól is tartózkodik, hogy a kubai biztonsági erők közbelépését kérje a jövevények kitessékeléséhez. Ők pedig csak akkor távoznak, ha egyenesen a repülőtérre mehetnek útlevéllel, vízummal a zsebükben... Az elhúzódó követségfoglalási ügy egyre nagyobb fejfájást okoz a kubai illetékeseknek, mert a konfliktus esetleges kiszélesedése beláthatatlan következményekkel járhat. Az utóbbi napokban már történtek is újabb — egyelőre sikertelen —kísérletek arra, hogy más országok diplomáciai képviseleteire is behatoljanak. S Havannában mindenki emlékszik arra, hogy 1980-ban is hasonlóan kezdődött: a perui követségre jutott be egy csoport, és hamarosan tízezren zsúfolódtak össze a villában és kertjében. Fidel Castro akkor úgy tudott úrrá lenni a helyzeten, hogy néhány napra megnyitotta a tengeri határokat, és több mint százezren hajóztak át Floridába. Ez a megoldás azonban ma aligha működne, hiszen most a legóvatosabb becslés szerint is milliónyian csomagolnának.
