Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-08 / 65. szám

...A CSENGERI OKTATÁSI CENTRUM IMPOZÁNS KONYHA ÉS ÉTTEREM ÉPÜLETE. A SPORT- CSARNOK SZOMSZÉDSÁGÁBAN MAKOVECZ IMRE TERVEI ALAPJÁN KÉSZÜLT ÉPÜLETBEN A KÖZINTÉZMÉNYEK DOLGOZOI ÉS AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA TANULÓI ÉTKEZNEK MAJD Pénzes László felvétele ÚJ KELET Hl ÁTADÁS ELŐTT... MEGYEI MAGAZIN 1994. június 8., szerda j\ DDmm 1 U I\\JI V MI 1) \RI) Tele gyomorral ne menj vízbe! Május 31-én két tiszavasvári fiatalember tragédiába torkolló vízibalesetet szen­vedett Tiszalökön. A horgászó jóbarátok csónakját pozdorjává törte az örvénylő Tisza Az egyik fiatalembert sikerült a kö­zelben dolgozóknak kimenteni, de társát menthetetlenül ha­lálra zúzta a duzza­sztómű. Ez a tragé­dia arra késztetett bennünket, hogy is­mét felhívjuk olva­sóink figyelmét az elcsépeltnek tűnő. de mégis elenged­hetetlenül fontos vízredészeti szabá­lyokra pontosabban a fürdőzők ábécé­jére A legfontosabb tudnivalókról Ko­vács Zsolt úszómes­tert kérdeztük.- Mikor válhat veszélyessé a fürdő­zés?- Mindenkinek, tanácsolom hogy tele gyomorral ne menjen vízbe. Ittas állapot­ban, kábultságot előidéző gyógyszer vagy hasonlóan ható szer bevétele után kerül­jék a fürdőzést. A szív- és légúti beteg­ségben szenvedőknek, betegség vagy rok­kantság miatt mozgásukban korlátozot­taknak egyedül nem ajánlatos vízbe men­ni. Veszélyessé válhat a fürdőzés, ha fel- hevült testtel, hirtelen ugrik az ember vízbe. Ismeretlen helyen kerüljék a vízbe ugrásokat a víz alatti tárgyak miatt. A meggondolatlanul sekély vízbe ugrás következménye súlyos nyakcsigolyatörés lehet.- Milyen hasznos tanácsokkal szolgál­hatunk a füldözőknek?- Napozás után lassú mosakodással hűt- sük le magunkat. Étkezés után közvetlenül sose fürödjünk. Minden esetben győződ­jünk meg a víz alatti meder alakulásáról, a vízmélység változásairól, a rendellenes vízmozgásról. Fürdőeszközök használata­kor (gumimatrac, vízibicikli, csúszda stb.) nem ajánlatos felhevült testtel fürödni. A legnagyobb biztonságot jelentő kijelölt fürdőhelyeken javasoljuk a fürdőzést, melynek határait a parton táblákkal, a vi­zen bójákkal, a mélyvíz határát pedig „120 cm” feliratú táblákkal jelzik.- Hol nem szabad fürödni?- Tilos a fürdés hajóútban, a hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagy hajók, úszó munkagépek és úszóművek 50 méteres körzetében. Hidak, zsilipek, víz­A hosszú évszázadok megfigyelésén alapuló népi bölcsesség úgy tartja, ha Medárd napkor esik az eső, felkészül­hetünk arra, hogy ez így lesz negyven napig. Vajon alátámasztja-e a néphagyo­mányt a profi szakember, a közkézen forgó Dávid-naptárak készítője, Dávid Mihály, a megyei önkormányzat mérnö­ki-műszaki irodájának vezetője?-— Én a népi hagyományokkal nem foglalkozom, függetlenül attól, hogy Me- dárdkor esik-e vagy nem. Az általam készített prognózis alapján viszont nagy valószínűséggel állítom, hogy az idei nyár a korábbi évekhez képest lényegesen hű­vösebb, csapadékosabb lesz. — Ezt épp a napokban már tapasztal­hattuk! — Pedig a júniusi időjárás még kedve­zőbb is, mint amire júliusban számítha­tunk. —Lassan az év derekához érkezünk. Az első félévben hogyan vált be a Dávid- naptár? — Egy egész esztendőre vonatkozó meteorológiai előrejelzés esetében ter­mészetesnek tekinthető a két-három na­pos csúszás, eltolódás. Ezzel együtt prog­nózisom az év eddig eltelt részében he­lyesnek bizonyult. Különösen igaz ez az elmúlt hétre vonatkoztatva, hiszen számí­tásaim hajszálpontosan beváltak. (fa) Félénk ember vagyok, és mellé bal- szerencsés. Én vagyok az, akinek rend­szeresen kevesebbet adnak vissza a boltban, és ilyenkor zavartan bocsánat­kérést motyogok, majd pánikszerűen távozok a helyszínről. Az 1800 forin­tos benzinszámlánál nem merek visz- szakémi a két ezresből. A hentesnél mindig én fogom ki a párizsi végét, ilyenkor viccesen azt mondom: —Nem baj, én úgyis azt szeretem. Most változott valami. Elhatároz­tam, hogy elegem van a kiszolgálta­tottságból, az örökös megaláztatások­ból! Nem tűröm tovább a fölényes boltosok elnyomását! Elhatározásomat bátor tett követte. Tízóraira húsz deka párizsit óhajtot­tam elfogyasztani. A Ságvári-kert- városban betértem egy kis élelmiszer- boltba. A hentespultnál egy középko­rú hölgy szeleteltetett magának az utolsó rúd parizerből. — Mindjárt rám kerül a sor. Csak határozottan — biztat­tam magam. — Húsz deka párizsit kérek. — Nézze, uram, ez az utolsó rúd pári­zsi. Harmincnyolc deka. Vigye el mindet, mert a végét senki nem fogja megvenni, és akkor ránk rohad. Itt az alkalom, hogy kirobbantsam a sa­ját kis forradalmamat — gondoltam. Ösz- szeszedtem minden bátorságom, és dia­dalmasan kivágtam: — Kérem, én vásárló vagyok, és húsz deka párizsit kérek. Se többet, se keveseb­bet. — Én pedig eladó vagyok, és nem adok húsz dekát. Vigyen harmincnyolcat! — Nem viszek harmincnyolcat, húsz dekát akarok! Mérje ki a húsz deka párizsi­mat! — feleltem elkeseredetten, de a lábaim már citeráztak a félelemtől. — Mi folyik itt? — szólalt meg egy határozott hang, a boltvezetőé. — Ez az ember húsz deka párizsit kér, de ha odaadom neki, akkor a végét senki nem fogja elvinni — mondta az eladó. A középkorú úriem­ber ajakbiggyesztve vé­gigmért, és legyintett: — Adja oda neki! — Köszönöm szépen — mondtam —és... ne tessék haragud­ni! A boltvezető még egyszer végigmért, majd szó nélkül otthagyott. Az eladó mogorván, de pontosan kimérte a húsz deka parizeremet, majd gúnyosan meg­jegyezte: — Jó étvágyat hozzá! Diadalittasan távoztam az üzletből, táskámban a húsz deka párizsimmal. A tízórai egyébként nem esett jól, a felét sem bírtam megenni. Miért is kér­tem éppen húsz dekát? CSAK HÚSZ DEKÁT! Néptánc-tábor gyerekeknek Évek óta tartó program színhelye lesz június 26. és július 3. között Kis- várda. Szabolcs-Szatmár amatőr játszó csoportjai gyűlnek itt össze, a megyei gyermekjáték- és néptánc­táborban. Megelevenednek a népi hagyományőrző játékok, foglalkozá­sok, melyeket a következő tanévben jól hasznosíthatnak majd a résztvevő gyerekek és pedagógusok. Bár az önkormányzat a táborhoz nem nyújt támogatást, a 3500 forin­tos részvételi díj ellenére is eddig már több mint százötvenen jelentkeztek. A kisvárdai művelődési ház vendég­szeretetét élvező csoportokat a közeli kollégiumban szállásolják majd el. Afeg nyugodtam. . . ...a rendszerváltás végleges és visszafordíthatatlan. Szó sem lehet visszarendeződésről. Amint az a képen is látható: városképbe illő illemhelyet adtak át Budapesten az 1. kerület­ben. Ebből még persze nem lehetne messzemenő következ­tetést levonni, ám az ajtó feletti táblán — amely eligazítá­sul szolgál a nemek keveredésének elkerülésére—ez olvas­ható: URAK. Nyitván a másik oldalon azt olvashatjuk: HÖLGYEK. Emlékezetem szerint a múlt rendszer leg­sötétebb időszakában sem írattak úgy eme táblák, hogy: ELVTÁRSAK vagy ELVTÁRSNŐK ám kétségtelen, hogy ez az új módi kellemesebben hangzik a pártállami rideg férfi­ak és nők feliratnál. Meg kell vallanom, hogy talán még elkelt volna — lévén az I. kerületnek igen jelentős idegen- forgalma — még egy „gentlemen" és egy „ladies" felirat. Bár igaz ami igaz, nem kellene ennyire nemzetietlennek len­nünk, s mindenféle kozmopolita szavakat az illemhelyekre írogatnunk. Arról nem is beszélve, hogy ezekután valaki­nek még az is eszébe juthatna, hogy cirill betűs írást is keltene odabiggyeszteni. De ha már a turisták anélkül jön­nek ide, hogy megtanulnák a nyelvünket, egy hölgy- és egy úrfigura minimum elkelne. Azt még az analfabéták is „el­olvashatnák” . Na meg számos rendszerváltást kibír, -y -a.

Next

/
Thumbnails
Contents