Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-08 / 65. szám

UJ KELET

1994. június 8., szerda

PASZABI SZŐTTES KANADÁBAN

A paszabi szőttes évtizedek óta nemzetközi hírnévnek örvend.

A hazai és külföldi piacon igen keresettek a Nyíregyházi Népi Iparművészeti és Háziipari Szövetkezet paszabi üzemének régi, népi motívumokkal díszített termékei. A szövőház vezetője, Vattai Jánosáé készséggel avatta be lapunkat a létesítmény életébe.- Mit készítenek a szövőszékeken?- A lakáskultúra nélkülözhetetlen kellékeit. Elsősorban asztalterítőket, díszpámákat, függönyöket és falvédőket. Ezek mind a hagyományos takácsfonó eljárással készülnek, fapados szövőgépeken.- Van elegednő megrendelésük?- A kereslet évekre visszamenőleg ugyanolyan. Belföldön készletünk többségét a Népművészeti Vállalat boltjaiba továbbítjuk, ezenfelül lehetőséget teremtünk magánszemélyeknek, hogy egyénileg rendeljenek. Ebben az esetben az igényeihez igazodva, ízlése szerint készítjük el a szőttest. Áruink jelen vannak a német, az olasz piacon, sőt

Készül a paszabi szőttes

még a tengeren túl is képviseltetjük magunkat, Kanadában.- Hány embernek biztosít munkalehetőséget az üzem?- A szövőszobában heten dolgoznak, a textilrészlegben huszonhármán. Az utóbbi lényegében egy varroda, mely munkahelyteremtés céljából tavasszal indult be.- Mit kell tudni ennek üzemeléséről?- Tavaly augusztustól ez év márciusáig a környékbeli munkanélküli nők részére hirdettük meg a szabó-varró tanfolyamot, melynek sikeres elvégzése után 24 fő kapott szakmunkás-bizonyítványt, s egy híján mindenki munkába állt nálunk.- A telepükön lévő épületeken terveznek-e restaurálást?- Külső és belső felújításra van szükség. A varrodai traktust tovább bővítjük, és bevezetjük a gázt. Az itt felsoroltakat még a tél beállta előtt szeretnénk megvalósítani.

Tóth Mihály

Hakascsak Annamákia felvétele

GYÓGYÍTÁS CSAK KAMARAI TAGSÁGGAL

A kamarai törvénnyel az Országgyűlés elismerte az orvosok jogát a szakmai önkormányzathoz, mely lehetővé teszi, hogy választott testületek és tisztségviselők útján önállóan intézzék szakmai ügyeiket. Az új Magyar Orvosi Kamarát a régi kamara vezetőinek kell megszervezni. Ezt a feladatot megyénkben dr. Martos János végzi.

— Hol tartanak?

— Az idő sürget, mert a jogi vákumot el kell kerülni. Ha ugyanis nem tud megalakulni az új kamara: szervezet nélkül nincs tagság, tagság nélkül nem végezhetünk gyógyító munkát. Ha július 5-ig, nem alakulnak meg legalább a legkisebb területi egységek, azon a területen orvos nélkül marad a beteg. Ez természetesen nem engedhető meg.

Vásárosnaményban, Kisvárdán, Mátészalkán, Fehérgyarmaton már megalakultak a területi kamarák. Június 11-én tartjuk Nyíregyháza és vonzáskörzetének alakuló ülését. Ezt követi — választott küldöttek részvételével —júliusban a megyei kamara megalakulása, és ezután lesz késő ősszel az országos küldöttgyűlés.

— Úgy tudom, hogy a megalakulásnál a legnagyobb gond, hogy bizonyos számú orvost egyszerre kell kivonni a gyógyító munkából az alakuló gyűlés idejére.

— Ez valóban így van. Példaként említem, hogy a nyíregyházi területen hatszáz orvos végez közvetlen gyógyító munkát. Ebből közel százan ügyelnek az adott időben. A megalakuláshoz pedig szükséges a kamarai tagságra jelentkező orvosok hatvan százalékának jelenléte.

— A működéshez pénz kell. Honnan teremtik elő?

— A tagdíjból és egyéb bevételekből. Nem akarom borzolni kollégáim idegeit, de a kamarának működni kell. Remélem, állami segítséggel találunk olyan tevékenységi területet, vagy területeket, melyek segítségével elkerülhetjük a magas tagdíjakat. Erről az országos kamara dönt. A tagsági kérelem nem jár semmi anyagi kötelezettséggel.

— Mennyivel több az új kamara, megjelenik-e a beteg érdeke?

— A régi kamarai tagság önkéntes volt, a jelenlegi kötelező a gyógyító munkát végző orvosok számára. A régi a szakmai, érdekvédelmi és etikai képviseletre korlátozódott. Az új kamara a régi cégrendszer modem formájaregyszerre képviseli a tagok érdekeit, és minőségi biztosítékot nyújt a beteg számára. A kamara a panaszokat kivizsgálja, és szankciókat alkalmazhat. Megrovást adhat, pénzbírsággal sújthat, egytől hat hónapig felfüggesztheti a tagságot. A második eset már a kamarai tagságból való kizárással jár. Ez komoly dolog, hiszen tagság nélkül az orvos nem gyógyíthat. Remélhetőleg nem ez fogja a fő problémát jelenteni, kiemelném inkább az érdekvédelmi oldalt: az orvosok erkölcsi és anyagi érdekképviseletét, és az orvosokat ért atrocitások elleni védelmet.

Sípos József

Aktaőrzés: méterét ötszázért

IRATTÁR JUHAKOLBAN

Ha Juliska néninek van egy tágas, üres szobá ja, és szeretne egy kis pénzhez jutni, legegyszerűbb iratmegőrzésre „szako- sodnia”. Ehhez ma Magyarországon semmilyen szakképesítés nem kell. Keresni viszont egészen szépen lehet vele. Egy méter iratanyagot 300-500 forintért őriznek egv évig - száz méternél pedig már másfél millió forintról van szó!

Aztán ha Juliska néni felhagy a vállalkozással és véletlenül nem tudja (mert miért is tudná), hogy a levéltrárat illeti a portéka, legfeljebb máglyát rak az udvaron a sok sárgult papirosból. És ha mégis kell valami az akták közül...?

Nos akkor panaszra lehet menni a Jóistenhez...- Elképesztő zűrzavar uralkodik manapság az irattárolásban - panaszolja dr. Nagy Ferenc, a megyei levéltár igazgatója. - Huszonöt éves a Levéltári törvény, s már nem felel meg az elvárásoknak. Mi legyen péládul a csődeljárás, illetve felszámolás alatt lévő cégekkel? Jogosultak-e a levéltárak ellenőrizni a magáncégek iktatását? Májusban országos konferencián vitattuk meg a legfontosabb szakmai kérdéseket, s itt döbbenetes esetek hangzottak el. Volt, ahol juhakolban helyezték el a felszámolás alatt álló cégek iratait. Vagy: Nógrádból Békés megyébe szállítottak át aktákat tárolásra. Hamarosan nem lesz ember, aki megmondhatná, mit hol kereshetnek.- Mennyire ismertek ma az iratokra vonatkozó előírások?- Sajnos az az idő már elmúlt, mikor szakképzett irattárosokat alkalmaztak. Elvileg irattári terv és iratkezelési szabályzat alapján kellene működniük a cégeknek (a legkisebbeknek is!) amit a levéltár

ellenőriz. Erre alig-alig van példa. Pedig baj, mert ebből derül ki az is, hogy mit mikor lehet selejtezni. Van, ami 3-5 év után eldobható, de például a társadalom- biztosítással, munkavállalással kapcsolatos iratokat fél évszázadig (!) szükséges őrizni.- Mi történik a megszűnő vállalkozások papírjaival?- A cégbíróság kötelezi ezeket a vállalkozásokat, hogy jelentsék be a felszámolás kezdetét a levéltárnak. Törvény szerint vagy a levéltárnak kell átadni az aktákat, vagy elhelyezni valahol. Most látjuk csak milyen nagy volt a mozgás a megyében, hiszen napi 8-10 bejelentést kapunk ilyenolyan cégek felszámolásáról. Ez olyan sok munkát ad, hogy egy szakemberünk csak, ezekkel az ügyekkel foglalkozik.- Ésszerűnek tűnik, hogy a levéltárak fogadják be ezeket az iratokat.- Az is lenne, meg az őrzési díj is jól jönne. Csak nincs hová rakni a papírhalmokat, ráadásul az alapító okirat sem engedi, hogy vállalkozzunk. Az elmúlt néhány évben rengeteg anyaggal gyarapodtunk: 92-ben az MSZMP, 93-ban az Állami Egyházügyi Hivatal, 94-ben a megszűnt tanácsi hivatalok iratait kellett befogadnunk. Jelenleg 4 kilométer iratanyagot őrzünk, s még úgy 700 méternyi helyünk van. Megjegyzem: mi országos összehasonlításban nem is állunk rosszul, ami a raktározást illeti.- Egyre nagyobb teret hódít az élet minden területén a számítástechnika. A jövő (sőt talán már a jelen) útja az, hogy papír helyett lemezeken tárolják az adatokat. Mit tud ezzel keídeni a levéltár?- Mi még a hagyományos technikánál tartunk, de nyilván fel kell készülnünk a váltásra. Vettünk két számítógépet, bár egyelőre nincs szakemberünk a kezelésükhöz. A Levéltáros Egyesület segítséget nyújt a képzéshez. A lehetőségekhez mérten igyekszünk továbblépni. Ami biztos: akár papíron, akár számítógépen akár hangszalagon, de őriznünk kell a dokumentumokat. Hiszen e nélkül lehetetlenné válik a jövő tudományos kutatómunkája, s akkor odavész a múlt is.

(H.)

Kikapcsolják, ha nem fizet

A nyíregyházi kábelhálózatok átszervezésének elindításakor a Kábelkommunikációs Kft. felmérést végzett. így a nyilvántartásban 21 740 vételi hely szerepel. Az építkezések során azonban olyan területekre bukkantak, melyek valamilyen úton-módon rákerültek a hálózatra. S noha a munkálatok kilencven százaléka elkészült — 21 ezer körül tartanak —, körülbelül még 2 500 lakás nincs átszerelve.

Többek között erről kérdeztük Mandala Tamás ügyvezető igazgatót.

— A tévékábeleket a telefonvezetékek- kell együtt szeretnénk lehelyezni, hogy ne keljen a városban kétszer ásni az árkokat. Ez a fuzionálás lelassította az utóbbi időben a munkánkat, mert a Matáv-ra várnunk kellett. Még nagyrészt a kertes házak vannak hátra. De az átszereléseket még ebben az évben be kell fejeznünk.

— Az új hálózat hogyan fogja módosítani a fogható csatornák számát?

— Az eddigi hálózaton 14-15 csatorna volt zavarmentesen átvihető. Az átszerelt hálózatnak olyan széles a frekvenciasáv- ja, hogy akár ötven-hatvan csatornát is képes fogni.

— Várható-e ezzel együtt áremelkedés?

.— Az árakat a piac határozza meg.

Amennyiben lesz áremelés, az nem azért történik, mert bővül a hálózatszám. Ez épp fordítva van. Azt, hogy kénytelenek vagyunk emelni az árakat, azzal próbáljuk ellensúlyozni, hogy mindig új szolgáltatásokat biztosítunk. Remélhetőleg ebben az évben már nem lesz drágább a szolgáltatás.

— Mit tesznek, amennyiben a lakosok nem fizetik be a programcsomagok árát?

— Sajnos elég sokan vannak, akik elmaradnak. Úgy látszik a lakosság nem tekinti annyira fontosnak, hogy ezért a

szolgáltatásért ugyanúgy fizetni kell, mint a többiért. Mivel elég nagy a kintlévőségünk, díjbeszedők fogják végigjárni a várost. Ez elég kellemetlen, de szükségessé vált. Amennyiben a díjbeszedő nem tud eredményt elérni, akkor ideiglenesen kikapcsoljuk a lakást. Az elmúlt hónapban több mint kilencszáz készüléket kellett kikapcsolnunk melyből négyszáznak a tulajdonosa még nem rendezte tartozását.

— Adnak-e valamilyen kedvezményt, nagyobb összegű tartozás esetén?

— Biztosítunk részletfizetési lehetőséget. Ha azonban valaki az első havi részletet sem fizeti be határidőn belül, akkor készülékét ismételten kikapcsoljuk.

— Számolnak-e fel késedelmi pótlékot?

— A visszakapcsolási díj ötszáz forintba kerül, amely végeredményben nem bírságnak tekinthető. Tóth Katalin

A sírok kozott jarva

Képén gondozott nyughelyek, ha futja miből

Az édesanyám halálát követő két hét fájdalommal, mérhetetlen hiányérzettel telt el. Nélküle azt sem tudtam, hogy a nyakamba szakadt gondokkal, temetés körüli ezernyi teendővel hová fordulhatok...

Nyíregyházán a temetkezési vállalat irodája megpróbál segítséget nyújtani a hozzátartozóknak ezekben az egyébként is oly nehéz napokban. A személyi iratok rendezése és a nyugvóhely kiválasztása mellett rengeteg elintéznivaló marad még. A koporsó 7500 és 70 ezer forint között van. Anyagát tekintve a borsos árért lehet nyír-, akác-, dió-, tölgyfát, vagy fémet rendelni, melyre az igényesebbek kolóniái díszítést is kémek. A szemfedővel, ízlés szerint kiválasztott drapériával, sírásással, ravatalozással, szállítással együtt egy átlagos temetés ára ma 35 ezer forint körül mozog. A megszokott temetéssel szemben a hamvasztást a megyében nagyon kevesen kérik. A vezetők szerint pedig a helykihasználtság miatt sokkal előnyösebb lenne a temetésnek ez a formája. Az ára is alacsonyabb: 15—20 ezer forint. A temetkezési vállalat üzletében a koszorúk megrendelésén kívül az ismerősöket értesítő gyászjelentések is megvásárolhatók. A sírok 25 éves bérleti díja 450 és hét ezer forint között van. Ahol ez idő után a hozzátartozó esetleg nem váltja meg újra a sírt, ott a nyugvóhelyet újra értékesítik. A különféle nemeskövekből állított síremlékek egyre több helyen találhatók meg a temetőkben. A gránit, márvány, mészkő, műkő egyaránt keresett. A méretektől függően egy-egy sírkő ára 25 ezer, de 130 ezer forint is lehet. Van, aki mégis a hagyományos, virágokkal beültetett hantokat kedveli. Ha kevés az ideje, vagy messze lakik, a gondnokság kertészeinél meg lehet rendelni a sír egész éves rendben tartását.

... Ezek a száraz tények, de szerintem, úgy igazán nem a sírkő vagy a virág számít, hanem, hogy mit érzünk a fejfa mellett állva...